Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

Csüt8rt3tc, 1980. október 30. 13 Elutazott a román ifjúsági delegáció Csongrád megyei kodásuk szerdai, tartóz- követően Újszegeden, a utolsó KISZ Csongrád megyei Ve­napján a megyei pártbizott- ^f^0 KözP°nt3á,nak • IX. ... x életével, az ott folyó politl­sagra látogatott a román if- kai oktatással Ismerkedtek júkommunlsták küldöttsége, megyénk vendégei, majd zá­loan Rotarescut, a Román rómegbeszélésre került sor, Kommunista Ifjúsági Sző- amelyen a két megyei ifjú­vetség Temes megyei bi- ®ági szövetség vezetői átte­zottsagának első titkárát, kintették a további kapcso­Tudor Pecant, az UTC Te- latok kiépítésének lehetősé­mes megyei bizottságának 8eit tagját és Amélia lovanescut, A tárgyalásokat szegedi a lugosl textilgyár UTC-bi- városnézés követte, majd a zottságának titkárát fogadta román vendégek az esti dr. Koncz János, a megyei órákban elutaztak megyénk­pártbizottság titkára. Ezt bőL lapasztalalak összegezése Szerdán, a Vasas székház­ban megbeszélést tartottak a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, valamint a vasasszak­szervezet vezetői, Soltész Ist­ván miniszter és Herczeg Károly főtitkár vezetésével. Áttekintették az idei nép­gazdasági tervben meghatá­rozott feladatok várható tel­jesítését a jövő évi ágazati feladatokat, értékelték a ki­jelölt vállalatok VI. ötéves tervkoncepcióinak tapaszta­latalt. (MTI) Jelenetek egy ásatásról Blső: rézpénz a zsebken- hozta a hozzávalót a ko- nak a föltáró munkák, és dőberu lostort építő, pusztában tá- az is, hogy a rideg régész borozó lovas nemzet. Meg, tartás fogalom, a téli ásatá­hogy mit dobált a kútba sok gémberedett diákmun­évszázadok alatt. kásái szájából szaladt ki Így aztán beszéd zajlik a először. És hogy a fantáziá­tőrténelmí korokról, melyik nak határt szabnak a té­milyenre is színeződött a nyek. Bármennyire is elka­hosszú évek során. A hoz- landozik az idegen gondola­záértő régész pontosan tud- ta, a régész tudja, mi miért , .. ja, mettől meddig vörös, ^FlííT^Ü barna, meg miegymás, csak a feledékeny idegen keveri össze utólag a színeket, s marad a zserbó kifejezésnél. A nyári melegben a mély árokból fölkiált a svájci­sapkás ember: pénz van a lapáton. A farmernadrágos fiatalasszony szemügyre ve­szi az aprócska rézdarabot, s fejével int: oké. ebből biztos lesz valami, óvatosan dőbe, s elviszi a többi talált tárgy közé. A svájcisapkás ember ás tovább. Második: a spakni meg a gerenda Szintén a nyári melegben, a kiadós zápor után, nyakig sáros emberek lapátolják a földet Amikor az idegen van, s miből mi következ­tethető. Minden mérhető. Negyedik: fantáziastop Időközben érdeklődik fű­A farmernadrágos ásatás­vezető szerint eddig több mint 500 négyzetméter mo­nostort bontottak ki a föld­ből. Segítettek a külföldl­nél-fánál, hová ls juthatnak ek, lengyel, nyugatnémet, az ópusztaszeri régészek, ha amerikai dfákok dolgoztak továbbra is „kaparnak" vi- itt a nyáron. Érdekes felté­lágnak? Mert utólagos fej- telezés, hogy a XI. század­A szovjet kultúra ünnepnapjai Elzenstein Patyomkin zenfekvő: a szovjet hata- Erkel Színház ünnepi mű­páncélosa volt az első film, lom születésnapján, novem- sorának tdőkorlátai között amely áttörte a Horthy- ber 7-e környékén, alka- megszólalhatnak, korszak kultúrpolitikai kor- lom nyillk a világ első pro. Egyben azonban bizonyos ridorját, s hírt hozott egy letárállnmának és művésze- lehet minden tévénéző, s születő, új kultúra világ- tének köszöntésére, rászóló eredményeiről. Ké­sőbb a Csendes Don ma­az ünnepi műsorok minden későbbi hallgatója, nézője: a szovjet kultúra legjobb A választék — amint er­gyar fordítása talált utat a trdla alkotásaira ma is ugyanaz* Ksrsss rt •»— — - - ­olvasókhoz. Ez a két nagy ' „í- ' t. lltot aa a leiev) hány híradás SShS^ miIliós tóbwónak a nany niradas. 3««hette csütörtök estl közvetítés. amely élő adásban számol rében nemcsak új hatalom, * A hanem új kultúra is szüle- 3aInak ünnepségé­csak a magyar közvélemény számára, hogy 1917 októbe­Íeií'. °loan szerű énekw RnjkIn a jellemző, mint az első fél­Au;u'7e" legálisan hozzánk is el ké­sül szinte az egészből íze- ,,,„.... v „ , te eviziónézők fült hírhozo,nl- Ez a kul' televizionezöic túra _ ame,y azótfl hal. latlanul sokat "gazdagodott a nemzetiségek sajátos ha­gyományú új művészetéve! — változatlanul arra törek­szik, hogy egyszerre újítsa meg az egyes műfajok for­rói. Nyeszterenko, a nagy egyszerre műfajaiban a legkorsze rűbb, legújabb formanyel vet használni, mégis min ki­képes a maga ... komik ' ' Moszkvai man>'elvét- fejezze ki a va­„ i-w™.. való komikus, a .vioszkvai 16ság változásalt s képes Filharmónia zenekara és az ukrán Virckij Táncegyüttes leg^n mindig a lehető leg­, „,„ ., ',,,.„ szelesebb közönséghez szól­den korábbinál nagyobb tö- * ^f "1- Ez a szovjet kultúra ­megekhez szól. ad ízelít6t azokbo1 nz önál" „ „HÍ hogy a viták már, hogy nem határokon átcsempészett gyanús áru a szovjet kultúra egy-egy műalkotása hazánkban, hfr­Harmincöt esztendeje lm- JJ,Tköv^ző nZ>kban S"ah mesterkéltek, amc­megismerkedhet. ££^"£53? 5b* A tévéközvetítés persze rakoztatását. nem mindennapos vendég, sok mindenről nem tud még Mert a szovjet kultúra harcostárs, amely az embe- ízelítőt sem nyújtani. A ünnepnapjai kétségtelenül rek szívéért, eszéért, szó- kiállításokról például, a fit- hírt hoznak továbbra is a rakozáséért együtt küzd a mekről — közöttük az ,.E1- szovjet művészek szovjet magyar művekkel, s persze ső hírhozó": Eizenstein valóság hétköznapjairól, de a világkultúra minden je- több mint negyvenéves a ml mai művészi élménye­les alkotásával. Ilyenkor, amerikai dobozbazártsága inket —- ne szégyelljük a november elején mégis ün- után rekonstruált Viva szót: — mai szórakozásun­nepi külsőségek között la- Mexikól-járól — drámabe- kat is szolgálják, lálkozhatunk a szovjet kul- mutatókról, s még zenékar, Ünnepeljük hát a szovjet túra legfrissebb alkotásai- hangszeres szólista is jó- kultúrát — Jó szórakozás­val és néhány jeles mű- val több lép fel ezekben a sal. vésszel. Az indok elég ké- napokban, mint ahányan az B. L. Í.J.I.UJÍI. I L uiuiagua icj- icictra, uus.y a xvi. oxaiau­érdeklődik munkájukról, mosás ,erhe mellett kényte. ból származó kemence tég­csak azt mondjak, ezzel a ,en elvallalni> hogy teljesen Iái közé a Duna-kanyarból. ..L .. „-a- k „ m„ összekuszálta gondolatait a vagy Erdélyből hoztak ka- j otthonit • a gödörben kin- spaknj meg a ceruza az vicsot az akkori építők. Va. ; eset talalnak nap mint nap. ósatós néikülözhetetlen kel- ló viszont, hogy az idén ' Ugyanakkor a másik far- ,éke Kavargatja is a fejé. már nem ásnak tovább, be­mernadragos fiata asszony ben micsoda unalmas mun. vonulnak a kolostorkeresők, bemutatja, ml a különbség kg lehe(. egész nap csak ta_ Csak néhányan maradnak pogatni a földet, hol puhát, kint, lerajzolni azt, amit hol keményet. Mindaddig, találtak, mig egyszer véletlenül nem ötödik: összevont rende­keveredik a vonaton utazó z®4 régészek közé. Akik aztán A régészekbe botló lde­különbséget tesznek asztali §en szalonképessé teszi az írást, amelyben Vályi Ka­a spakni meg a kőműveska­nál között. A régész kezé­ben értékmentővé válik a szögletes fémdarab. Ezzel különbözteti meg az ügyes kéz a falat a légtértől, a lyukat az omladéktól. Ugyanis ahol régen gerenda meg mezei régész között, talin ásatásvezető, farmer­minden megállapítások is, hogy a ™<Jrágos fiatalasszony; Koős marxizmus és az avar kori Judit ^ész, szintén; Hor­állott, oda most könnyebben sőt felszínre kerülnek olyan szalad a kislapát, s zeg-zugot el tud választani, aki ért hozzá. Harmadik: zserbó és a ré­gész Megkérik a tébláboló ide­gent, ha nem esik nehezére, lépjen le a tűzhelyről. Nem azért, mintha félő lenne, hogy megsüti a platni a tal­pát, hiszen évszázadokkal ezelőtt tüzeltek alá utoljára, csak hát még nem térké­pezték föL Nem is csodál­koznak a szemét meresztge­tő, nyakát behúzó emberen, mert csak a hozzáértő szem tudja megkülönböztetni a vöröses fekete homokplecs­nik közül melyik a pórhet oldala és alja. A farmernadrágos fiatal­asszonyok laza eleganciával ki is oktatják a megszep­pent bámészkodót, a múlt­beli kemencék, katlanok, sparheltek világáról. Sőt, kifogásolják a zserbó kife­jezést, mivel szerintük a színes földrétegek többet érdemeinek, mint holmi hozzá nen értő süteményről alkotott magánvéleménye. A történelem évszázadokat sűrített, színezett Össze az utókor régészeinek legna­gyobb örömére. Mert, ha most nem mutatná magát a föld metszete, ugyan mit is rajzolnának a milliméter­papírra. És bizonyára el is felejtenénk idők utána, mi­ből ls vert cölöpöt a hon­foglaló magyar, s honnan kengyelcsat komoly össze­függésbe hozható, csak di­ákkori szakdolgozat kérdé­se az egész. A régészek külön világ­ban élnek. Ezért a magunk­fajta kénytelen szaktaná­csért zarándokolni a szege­di Móra Ferenc Múzeumba. Ott kiderül, hogy az ópusz­taszeri nemzeti emlékpark­ban tíz éve tervszerűen foly­váth Ferenc, a Móra Fe­renc Múzeumban veszi föl a telefont; Kecskeméti An­tal, Kovács Sándor és Papp Antal pedig a gödörből la­pátolja a homokot. A ku­péban utazó régészek neve ismeretlen. S mindezt a múzeumi hó­nap régész hete alkalmából papírra vetette: Majoros Tibor Szibériáda ÍftiV lllll új film Kétrészes, színes, szovjet vonalán, az Usztyuzsanyin höz vezeti föl. ahonnan film. írta: Yalentyin Jczsov család nemzedékein át épít szemlélve elvesztik kontur­és AndreJ Mihalkov-Koncsá- föl távolkeleti legendát ar- jaikat a pőrére vetkőztetett, lovszkij. Kép: Levan Paatas- ról a Szibériáról, melynek vak szenvedélyek, csak a vili. Zene; Eduárd Artyem- jelene hitelesíteni képes a küzdés maga válik érzékel­Jev. Rendezte: Andrej Mlhal- legendát; nem mese volt, hetóvé, minek általa az ne­kov-Koncsalovszkij. Főbb valóság, történelem. Egy or- mes, az emberi termé, szereplők: V. Szamojlov, V. szág, helyesebben országrész szet megváltoztathatatlansá­Szolomin, J. Leonov-Glaili- héroszi küzdelmének állít gában rejtezkedő tartalmat sev, Se. Sakurov, J. Perov, I. emlékművet, attól a körül- kap, s megszépül. A husza­Ohluptn, N. Andrejcsenko, .1. ményesen körvonalazható dik századi Szibéria eposzát Korenycva, M. Kononov, P. pillanattól, hogy a nyomasztó — vagy amiként kritikusai zúdulni nehezen szabadul. A szó közvetlen értelmében vett szegénységből megpróbál- írták, sagáját — állandó, vállalkozás tatások- emberi tragédiák visszatérő tartalmi éa képi láncolatain keresztül jutott elemekből szövi a rendező, el, akarva-akaratlan, a föl- Ilyenek a kivágott fatuskók­emelkedésig, annak száza- ból győzelmesen előreriyo. dunkra oly jellemző stációi- muló útgörgeteg. tölcsértor­nak, végeredményben az kolatában az Ördög görényé­az egyes szemelvények kadenciájakép­Népfrontaktivisták a közéletben Kertbarátkörök — A népfront megyei elnökségének ülése Szentesen Kadocsnyikov. Rendkívüli Andrej Mihalkov-Koncsa­lovszkij filmje, rendkívüli a választott téma és az eposzi kivitelezés roppant méretezésével. Majd négy- , , ,, , órányi, s ha engedi magára Pan Prosperitásnak, fólval- nek mítoszéval; a néző, hatása alól lalásál8" szemelvények Ka. Szibéria az elmaradott cári P*? fa'vmantott kortörténeti Oroszországban is az eima- ciokumentum-Inzertek; a cselekménye is jelképi ma- radottsng eleven szimbóluma- nemzedékeket túlélő Örök gaslatra emelhető valóság- ként élt, ma sem él másként afd nfPmesei figurája; a krónika, mely a dolgok, tör- a köztudatban. A századelőig kitaszítottak csónakba clpe­íénések realisztikus esemény- nyúl vissza Mihalkov-Kon- lés^ egyszerre jelképes és _______ csalovszkij, hogy a roppant valóságos elusztatása; a ter­^^^^^^^^^^ nyomorból kikecmergő falusi mészetellenséggel és a fa­közösség példájával a hala- * betolakodókkal v.vott dás diadalának szükségszerű- élatka ?lharcok . £zUrkébe ségét zengje. Nyers ösztön- ™órt?t;, » «1.n,e.!U élet, drasztikum, fojtó beZárt- b<f előzmények ólén ság, kilátástalanság szegé- fb" Ahü^an eloremegy a lyezl az Usztyuzsanyinok f,lm- telepszik vászonra útját, a reménytelenül klet- az individuális, sorsokat, len taiga erdőrengetegeiben, Pjoblemakat magaba olvasz­tó nemzet- és kortortenelem: Lassan már hagyománnyá fogalmazódott: a szentesi laszték Javításában betöl­válik, hogy a megyei nép- népfrontaktivisták tevé- tött szerepe indokolja a frontelnökség időnként ki- kenysége eredményes. Nem kertbarátkörök iránti fi­helyezett üléseket tart a csupán jelen vannak a vá- gyeimet, az ott végzett mun­megye valamelyik helysé- ros politikai életében, ha- ka elismerését, értékelését, gében. Ezúttal Szentesen, nem munkájukkal. javas- Megyénkben jelenleg 21 az Árpád Terrnelöszövetke- lataikkal, véleményükkel kertbarátkör működik. 2et irodaházában tartotta formálják is azt. hozzájá- Igen eredményesen dol­meg tanácskozását tegnap rulnak a közéleti pezsgés- gozik közülük a szentesi, délelőtt. Az eseményen hez, a várost gazdagító tár- a kisteleki, a zsombói, a jelen volt Labádi Sándor, a sadalmimunka-akclók slke- szegediek közül a Bartók szentesi városi pártbizott- réhez. Molnár Sándor me- Béla téri, valamint a vá­ság első titkára és Csorba gyei népfrontbizottsagi tit- sárhelyi (ez utóbbi kertba­György. a szentesi tanács kár javaslatára a testület rát jellegű szakcsoport) elismeréssel nyugtázta a Legutóbb az OMÉK-en szentesi népfrontosok te- ezüstérmet nyertek a kiste­lekiek, a szentesiek pedig Ezután dr. Tóth Mihály, megkapták a SZÖVOSZ kü­a megyei tanács főkertésze löndíját. A mozgalmon be­adott tájékoztatást a Csöng- idl tanácsadások, tapaszta­rád megyei kertbarát- és latcserék. tanulmányutak, kistenyésztő-mozgalom hely- te» tanfolyamok segítik az zetéröl A kisárutermelés credm«nV« munkát, melyért zetérol. A kisárutermelés szlntén köszönetet mondott produkálta termékmennyi- a megyei népfrontelnök­elnöke ls. Nagy István elnöki meg- vékenyséaét nyitóiát követően először véhenystget. Kiss Imre. a szentesi városi néptrontbtzottság titkára számolt be a helyi népfront­tevékenységről, az eredmé­nyekről, gondokról és a jö­vő terveiről. A beszámolót követő vi­tában egyértelműen meg- ségnek az ellátás és a vá- ség. mocsaraiban megrekedt élet­vitel ismert rekvizitumai: ez kivételes kvalitású mű­a sors száll apáról fiúra, vész látomása a világnak kényszerű örökségként. A ama nem is oly törpe szeg­naturalisztikus képek nyo- letérői, amit Szibériának masztó egyhangúságát azon- .,, . h>. r D„o(o„„iii L-X-..X monaunn. ban Levan Paatasvill kame­rája olyan lírai emelkedők. N. I. Mérnökszervezetek megbeszélése Szerdán megkezdte ülését tének képviselőit — tőmöri­Budapesten, a Technika Há- tő bizottság megtárgyalja a zában a Mérnökszervezetek nemzetközi kapcsolatok fej­Világszövetségének lnformá- lesztésének lehetőségeit. Elő­ciós bizottságu, amelynek tit- készíti „A mérnöki és mű­kársdgi teendőit az MTESZ szaki információellátás me­létja el. A négynapos Ulé- chanizmusa" elnevezésű aen a 22 ország 27 szakem- nemzetközi konferenciát, bérét — köztük az UNESCO, amelyet Budapesten rendez­az UNIDO és az ENSZ szel- nek meg november 3. és 3. lemi tulajdon világszerveze- között.

Next

/
Thumbnails
Contents