Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

feedd, 1980. október 28. 7 rrKizsákmányoljál<"-e a diákokat? Panaszos levelet kaptunk, Lajkó Jáno3 bordányi téesz­vag aláírásával. Olvasónkat felháborította, ahogyan a paprikát, paradicsomot szedő általános iskolásokkal bán­tak az Előre Szakszövetke­zetben. Ivóvizet egy tanyából voltak kénytelenek hordani, a munkáért kevés pénzt kap­tak, ha levelet vagy szárrészt találtak a leszedett termés közt, egy—négy ládával le­vontak a gyerekek teljesít­ményéből. A levélíró azt is felpanaszolja, a szakszövet­kezet képviselőjétől egy jó szót sem kaptak a diákok munka közben. Bordányban valóban tör­téntek szabálytalanságolt, amelyeket a megyei -tanács közbelépésére megszüntet­tek, a szakszövetkezet vezető­it pedig figyelmeztették. A levél néhány kérdésére azon­ban érdemes visszatérni. „A járási és megyei műve­lődési korifeusok törődnek-e a gondjaikra bízott gyere­kekkel? A válasz belefér egyetlen szóba: törődnek. A mezőgazdasági és művelődés­ügyi osztály munkatársai részt vesznek a diákok őszi mezőgazdasági mun­kájának előkészítésében, közvetítenek a munkaerőt kereső téeszek és az iskolák között Az elmúlt tanév vége előtt megkötötték az úgyne­vezett előszerződéseket, ame­lyekben megállapodtak, me­lyik iskola tanulói, melyik üzemben, milyen körülmé­nyek közt, milyen munkát végeznek. Az előszerződést jóvá kellett hagynia a me­gyei tanács Illetékes osztá­lyainak és a KÖJÁL-nak. Idén nyáron jelent meg az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium 11/1980-as rendelete amely, rendet teremtett a korábbi szövevényes jogi szabályo­zásban. Egyértelműen előír­ta. mit kell tartalmazniuk a szerződéseknek. A megyei tanáét és a KÖJÁL, képviselői állandóan járják a munkaterületeket. Eljutnak minden csoporthoz. Ha hiányosságokat tapasztal­nak, intézkednek. Ha a téesz vezetői nem szüntetik meg a szabálytalanságokat, vissza­hívják az ott dolgozó gyere­keket „A KÖJÁL figyelemmel kíséri-e, hogy meglegyenek a legelemibb tisztálkodási le­hetőségei azoknak, akik a lé­csz-tagok helyett elvégzik a piszkos munkát?" — kérdezi levélírónk. Nos. a KÖJÁL a következőket kíséri figye­lemmel: ki dolgozik, meny­nyit és milyen nehezet. He­tedik általánosba Járóknál fiatalabbat nem lehet foglal­koztatni. Altalános iskolások csak 4 órás, középiskolások 6, a harmadik és negyedik osztályosok kivételesen 8, egyetemisták, főiskolások 8 órás munkaidőben foglalkoz­tathatók. A nehezebb anyag­mozgatást nem lehet diákok­kal végeztetni. Folyóvizes kézmosást kell biztosítani, és kifogástalan minőségű ivóvizet Minden gyereknek külön pohárból kell innia­Az a legjobh, ha saját poha­rat visznek magukkal. Jobb téeszek Idén ls vásároltak elegendő papírpoharat. Men­tőládát kell tartani minden munkahelyen. Ahol nincs a közelben tanya, vagy gazda­sági épület, ott mobil WC-t kell felállítani. A diákokat csak zart, rögzített ülésekkel rendelkező járművel szabad szállítani. Hűvös időben me­leg teát kötelesek adni ne­kik. Ahol ebédet is kapnak, ott a KÖJÁL élelmezésügyi csoportja a konyhát, az élel­miszer szállítását és az ét­keztetést ls ellenőrzi. A munkában felügyeletet kell biztosítani az üzem és az is­kola részéről is. Ezek a főbb követelmé­nyek. Nem volt betartásuk­kal különösebb probléma eb­ben az évben, ez a határt járó ellenőrök véleménye. Aki azonban — legyen az Szülői, pedagógus vagy bárki más — azt tapasztalja, hogy figyelmen kívül hagyják eze­ket az előírásokat, bejelen­tést tehet a megyei tanács művelődési osztályán, ragya KÖjAL-nál­A diákok őszi mezőgazda­sági munkája azonban to­vábbra sem mentes ellent­mondásoktól. A nyár köze­pén megkötött előszerződé­sek tartalmazzák ugyan a munkavégzés várható" idő­pontjót, de az időjárástól függ, valójában mikor lehet a munkát megkezdeni A gyakorlatban aztán több részletben dolgoznak a diá­kok, az Idő megy, és még november elején sincs folya­matos tanítás. A másik kérdés: a munka díjazása. A diákok ugyan­annyi pénzt kapnak a mun­káért, mint a téesz-tagok. Csakhogy a tagok Jó része nem megy ilyenkor ennyi pénzért a közösbe dolgozni. A termelőszövetkezetek több­ségében máig az a helyzet, hogy a tagok akkor dolgoz­zák le az évi 1800 órájukat, amikor akarják. Az őszi csúcsmunkák idején pedig nem mindenki akarja, hiszen a háztájiban is ilyenkor leg­több a munka, ök tehát megtehetik, hogy nem men­nek betakarítani a közös ter­mést — a diákok nem. Vannak a téeszekben más­féle helyi tartalékok ls. A zákányszéki Egyetértés Szak­szövetkezetben és Forráskú­ton, a Haladás Tsz-ben 5 napra mindenki kivonul az irodákból oda, ahol a beta­karításban a legnagyobb szükség van a munkájára­ügy látszik, ebben a két gaz­daságban már rájöttek, aho­gyan a tanítás várhat 10—12 napot, ugyanúgy a jelentések írása, netán a körömreszel­getés is elhalasztható vala­mennyi időre. Ha Zákány­széken és Forráskúton meg lehetett ezt csinálni, másutt is meg lehet. A tapasztalatok szerint az általános iskolások többsége a felnőtt normákat is telje­síti, a középiskolások már kevésbé igyekeznek, az egye­temisták, főiskolások teljesít­ménye a leggyengébb. Való­színűleg azért, mert nekik már az is feltűnik, hogyan viszonyul a felnőttek, a té­esz-tagok és Irodai dolgozók egy része a közös termés be­takarításához — őket utá­nozzák. ' A művelődésügyi államtit­kár újabb rendelete értelmé­ben a megyei tanács elnöke a Művelődési Minisztérium engedélyével további tíz nap­pal meghosszabbíthatja a diákok őszi mezőgazdasági munkáját. Csongrád megyé­ben főleg Szeged környékén van szükség továbbra is a munkáskezekre. A téeszek ugyanis vártak a szürettel, s most még a tőkéken a szőlő fele. Ezerkétszáz diák tízna­pos munkájára tartanak igényt a gazdaságok. Nagyon óvatosan szabad­na ehhez a megoldáshoz nyúlni: az iskolák többsége már ledolgozta a korábbi rendeletekben meghatározott 6—12 napját- A további tíz­napos mezőgazdasági munka a nyári szünidő megrövidí­tését jelentené. Arról nem is beszélve, hogy a nyáron is egyre több diákot várnak a mezőgazdasági építőtáborok. A keretszámok emelése pe­dig odavezet, hogy a nyári építőtáborok önkéntes jelle­ge is megkérdőjeleződik. A diákok nélkül nem tud­ja elvégezni a mezőgazdaság az őszi betakarítás nagy munkáját. Kétkezi munká­jukra gazdasági és pedagó­giai szempontból egyaránt szükség van. Nem zsákmá­nyolja ki senki őket, ám szükségteleitül terhelni is kár lenne a fiatalokat. További munkájukat csak akkor kellene igénybe venni, ha a termelőszövetkezetek összes tartalékainak mozgó­sításával sem oldható meg másként a betakarítás. Tanács István ül műsor a televízióban Szép szó címmel új irodal­mi műsor sugárzását kezdi meg a közeljövőben a televí­zió. A kéthavonta sorra kerü­lő, mintegy 70 perces prog­ram, amelynek címét József Attila folyóiratának fejlécé­ről választották, olyan szép­irodalmi és kritikai összeál­lítással jelentkezik, amely ér­tékes alkotások bemutatása mellett az irodalmi élet kü­lönböző jelenségeivel ls fog­lalkozik. A Szép szó számaiban egy­aránt szerepelnek novellák, versek, egyfelvonásos dara­bok, valamint beszélgetések és viták. Teret kapnak fiatal írók és költők, bemutatnak olyan írásos, illetve tárgyi emlékeket, amelyeket nem­zetközi illetve nemzeti örök­ségként tart számon az iro­dalom. A műsorban olyan művekkel is megismerked­hetnek a nézők, amelyeket még sehol sem láthattak, vagy amelyek éppen a szép szó számára készültek.. A fo­lyóirat szerkesztő bizottságá­nak tagjai: Bárányi Ferenc. Bata Imre és Koczkás Sán­dor. A ma, kedden, az l-es csa­tornán induló műsort József Attila Csak olvassa ... cfmú verse. nyitja Cserhalmi György tolmácsolásában. Az adásban látható Szakonyi Károly Három dobás hat forint cfmű novellafilmje. Hajnóczi Péter írása és Weöres Sándor versel. Az összeállítás meghívott beszélgetőpartnere Karinthy Ferenc és Vas István. Három szám után írni egy folyóiratról, mondhatni meg­gondolatlanság. Bár ha meg­gondolom, hogy ez a három szám hatszáz oldalon több tucat tanulmányt tartal­maz, nem is tűnik olyan kapkodónak a véleményal­kotás. A nyár elején sok­szor hirdették a JEL-KÉP előzetesét, de mióta megje­lenik, indokolatlanul kevés szó esik róla. Pedig figyel­met érdemel, méghozzá so­kunkét, hiszen jórészt azok írják, akiknek fő foglalkozá­sa mindennapjaink hírellá­tásáról gondoskodni szóval, képpel betűvel Televízió­rádió-sajtó, áll a folyóirat címlapján, s belül kissé el­rejtve, hogy ne ijesszen túl­ságosan : a Tömegkommuni­kációs Kutatóközpont folyó­irata, megjelenik negyed­évenként. A lap tiszteletre méltó nyíltsággal közli, ki­nek szánják készítői: mű­sorkészítőknek és újságírók­nak, politikusoknak és peda­gógusoknak, propagandisták­nak. Ami máris látszik, az a tartalom rendkívüli szerte­ágazó volta, a sokféleség gazdag kfnálata. Magazin­újság ez a folyóirat. Pro­filja lehetőséget ad a leg­különféle témák megjelente­tésére, s a tallózó olvasó számára ez számoa, együtt­gondolkodásra csábító frást Bérleti vagy kezelői jog átvétellel, illetve ingatlanvásárlással tervezői munkavégzéshez alkalmas elhelyezést (épületet) keres Szegedre települő váltalat. Igényünk: közművesített. 400 négyzetméter körüli hasznosítható építményi terület, főútvonal melletti vagy Nagykörúton belüli elhelyezkedés. Ajánlatokat ármegjelöléssel: „Üres átadás 1980" ieligére a szegedi Sajtóházba kérünk. HAZASSAO Morvái István és Burkus Gyön­gyi, Virágh László és Domokos Julianna, Miskur István és Ka­kuszi Ilona, Bakó István Béla és Kocsis-Savanya Margit, Poflonyl Sándor és Kovács Julianna, Ho­Uk János és Gera Erika, Szász Imre Gábor és Tóth Ágnes An­na, Farkas László Péter és Turí Erika, Sörös Imre és Balogh Má­ria, Kovács András és Lehoczki Magdolna, Hajdú Zoltán és Keszthelyi Mária Erika, dr. Tóth Miklós István és Szekszárdi Emese Mária, Horváth Zoltán János és Rádai Hajnalka, Gyön­gyösi István és Takács Mária, Ferenczi Imre Béla és Toppantó Mária, Kenderes! Sándor és Tóth Erika, Szécsi József és sánta Ro­zália, Simon László és Brinza Ágnes Julianna, Tóth László és Zsulán Katalin Mária, Devánsz­kl Gábor Attila és Balogh Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Ménesi Ferencnek és Kókal Klára Ibolyának Zsolt. Kaayó László Antalnak és Sóki Anná­nak László András, Füle Antal­nak és Barbalics Gabriellának Antal, Szalma Ferencnek és sza­kái Máriának Ivett, Krauser Gyulának és Lázár Eszternek András Gyula, Zsögön Miklós Imrének és Tóth Juliannának Judit. Stanzel Antalnak és Sző­nyi Ilona Veronikának Antal, Sándor Vincének és Szekeres Gi­zella Magdolnának Zoltán, dr. Szeghö Attilának és Raxer Má­riának Márk Attila. Csiszár Im­rének és Deák Annának Anna, Hangal József Lászlónak és Gye­nes Erzsébetnek Zsolt. Kovács Lajosnak és Juhász Erzsébetnek Eva, Gyémánt Zoltánnak és Da­ka Máriának Krisztián Zoltán, Nagy Istvánnak és Kovács Pirog­kának Angéla, Dávid Györgynek Családi események és Gácsik Matild Juliannának Mónika Magdolna, Nagy Péter Pálnak és Plgnlczki Eva Teréz­nek Kornél Gábor, Szekeres Jó­zsefnek és Szűcs Ilonának Attila, Kiss Sándornak és Széli Rozáliá­nak Ágnes, Kocsis Imrének és Szersödi Máriának Adrienn, Ma­tuszka Lajosnak és Bezzeg Zsuzsannának Melinda Zsuzsan­na, Dékány Istvánnak és Bakon Zsuzsannának Zsuzsana. Balogh Istvánnak és Kerzl Évának Ist­ván, Keresztúri Imrének és Haj­nal Juliannának Zoltán, Géczl Pál Péternek és Martus Máriá­nak Anita, Magyar Antalnak és Ordögh Etelka Ilonának Andrea, Rádai Ferencnek és Szalai Évá­nak Róbert, Matus Zoltán Ti­bornak és Buri Gabriella Judit­nak Krisztián Zoltán, Hulmán Jánosnak és Bakonyi Erzsébet­Rozáliának Róbert, Tolnai Fe­rencnek és Ferenczi Margitnak Zoltán, Szekeres Antalnak és Tű­rú Ilonának Árpád, Szanlszló Al­bertnek és Kisalbert Ilonának Róbert Szabolcs, Nagy Bélának és Árnyas Aranka Máriának Zsanett Aranka, Zónai Jánosnak és Menyhárt Valéria Annának Valéria Anna, Ábrahám Mihály­nak és Kovács Zsuzsannának Pé­ter, Bérczy Béla Józsefnek és Pápai Juditnak Judit, Makra Ist­vánnak és Sánta Honának Ágnes, JOjárt Istvánnak és Csúrl Julian­nának István, Csernovszky Kál­mánnak és Eszenyi Anikónak Anikó Erzsébet, dr. Lonovics Jánosnak és dr. Kádár Zsuzsan­na Magdolnának Erika, Dóra, dr. Lonovics Jánosnak és dr. Kádár Zsuzsanna Magdolnának Emese Ildikó, Ocskó Jánosnak és Nagy Erzsébetnek János, Dózsa Attila Istvánnak és Mészáros Editnek Akos, Sarró Pálnak és Bendc Rozáliának Erzsébet Eva, Mar­czinka Sándor Zoltánnak és Bán­fl Margit Ételnek Edit, Mayer Jó­zsefnek és Juhász Zsuzsannának Tamás nevű gyermekük szüle­tett. HALALOZAS Rácx Vilmos, Kónya Etelka, Kovács Julianna, Bodola Károly, Kertész Ferenc. Zöldi-Kovács Sándorné Kotogány Mária, Baka­csl László, Borosok Ferencné Acs-Sánta Veronika, Ferencz Mi­hályné Tombácz Ilona, Forgó Im­réné Kocsis Erzsébet, Bukovics Béla József, Igaz Imréné Daróczi Etelka, Kökéndy Károly Gyözö, Dobay Ferenc Kálmán, Tarl Ist­ván, Márton Péter Pál, Eter Ist­ván, Csonka János, Borbíró Ist­ván, Csík Bertalan, Németh Mik­lósné Rutai Mária, Gáli Gyula. Menning Antalné Cervenik Ilona Erzsébet, dr. Slsák Sándor, Ge­dey Sándor Miklós, Lázár Fe­rencné Pálfy Anna, Rádai And­rás, Ricz Andrásné Karip Rozá­lia, Bertók Sándorné Tárkány Ilona, Terhes Pál. Simon József, Nagy Ferenc. Holtósl Ferenc, Szécsi János, Jójárt Piroska, An­tall József. Böde Józsefné Virág Erzsébet, Mosó Mlhályné Dékány Júllanna. Nagy József. Bárkányi János, Miklósi Károlyné Visnyei Julianna, Bálint Antalné Bodor Julianna, Nógrádi Imre, Balt An­talné Kálmán Etelka, Szelllk Te­rézia meghalt. kínál. Képanyaga, formátu­mából is következően, még kevéssé vonzó, s ez nem is előnye, de remélhetően meg­találják a megoldást szer­kesztői. Élve az olvasásra biztatás lehetőségével, né­hány írásról külön is kell szólni, abban a reményben, hogy legalábbis jelezhető ez­által az eredeti fontossá­ga. Persze önkényes a ki­választás, hiszen az érdek­lődés is az. így mindenek­előtt az egyik interjú, amit Orlana Fallaci készített ame­rikai katonákkal Vietnam­ban, s bár tizenhárom év telt el azóta, az útinapló­részlet semmit nem avult, egy darab századunk elfe­lejthetetlen történeteiből. A másik számban megjelent egy rovat, Gyújtópontban címmel s hivatásos tájé­koztatókkal beszélgettek a tájékoztatás hazai helyzeté­ről, gondjairól. Kemény szavak és sürgető igények hangzottak el, amelyeknek egyik csomópontja az infor­máció demokratizálódása, tények és érvek satujá­ban. A tájékoztatásról szólva, felötlik Hankiss Elemér nagy olvasói visszhangot kiváltó elemzése a Valóság című fo­lyóiratban, ahol úgy szólt a televízióról, mint tájékozta­tási főhatalomról jószerivel az információs monopólium birtokosáról, amelynek emi­att felelőssége is óriási a gyors és pontos tájékoz­tatásban. Ha elakad, netán mellébeszél a tájékoztatás, lényegesen több kárt. okoz, mint ha megmondaná a mégoly kellemetlen igazsá­got S Itt jelentkezik a tájé­koztatók személyes szere­pe, ami bizonyos vonatko­zásban meghatározó. A há­rom vaskos füzet legérdeke­sebb része a különféle köz­véleménykutatásokat ismer­teti. Afféle öntükör csere­pei ezek, tájékoztatáspoliti­kánk megvalósult eredmé­nyeit és vakfoltjait mutat­va, ezért mindenképpen mél­tóak az olvasásra. Annál in­kább, mert amilyen gyak­ran mondjuk, hogy így vé­lekednek az emberek erről vagy amarról olyan ritkán tudjuk állításunkat valame­lyest mérhető tényekkel iga­zolni. Tehát szólni kellene ezekről a felmérésekről, de bizakodva az olvasói figye­lem Irányíthatóságában, mindezek Iránt az érdeklő­dést csupán felkelteni kí­vántuk — tanulmányozásuk­ra ott a JEL-KÉP. Tráser László B kategóriás termelőszövetkezet pályázatot hirdet 350 férőhelyes, szakosított szarvasmarhatelepére telepvezetői állás betöltésére Szakirányú főiskola, legalább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Bérezés a 19'1977. MÉM—MüM sz. együttes rendelet szerint Pálvázatokat személvesen. vagy levélben kér jut megküldeni az alábbi címre: ARANYHOMOK TERMELŐSZÖVETKEZET CSENGELE (Csongrád megve) 6765 El!í Bemutatót tart íitll AJK M a Horváth Mihály utcai kiállítótermében (Fáklya mozi mellett) — piackutató Jelleggél— * a Ceirdo Bútorgyár termékeiből NYITVA: október 28-tó! november 5-ig naponta 11—18 óráig szombaton 8—13 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents