Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

79 Szomfiat, 1980. október 25. kábel vizsga ló 1 S Somogyi Károlyné felvétele — Kell egy kis áramszünet... — persze csak a tréfás, fül­bemászó dalocskában. Nem hisszük el, hogv igazából bárki­nek is hiányozna. Az üzemzavarok gyors és pontos földe­rítésére egy korszerű. NSZK-gyártmányú kábelvizsgáló ko­csit vásárolt a DÉMASZ, ennek segítségével az újonnan lefektetett kábelek üzembe helyezése előtt megállapíthatják, hogy az elvégzett munka és a felhasznált anyag kifogásta­lan-e. Centiméterre pontosan felderítik a régi kábelek sé­rülését. hibáját is, s ezzel kevesebb útfelbontással és kere­séssel javíthatnak. Képünkön: Varró László technikus, mé­résvezető a gépjármű belsejében elhelyezett műszereket ellenőrzi Országos tanácskozás A szocialista hazafiság ós a gazdaság címmel kétnapos országos tanácskozás kezdő­dött pénteken Egerben. 1967 óta ez a tizedik hasonló ren dezvény a városban, ahol minden alkalommal a szocia­lista hazafiság egy-egy idő­szerű témakörét vitatják meg A városi tanács dísztermé­ben Varga János Eger tanács ­elnöke köszöntötte a tanács­kozás mintegy 200 résztvevő­jét, majd Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, a tanácsko­záselnöke mondott megnyitó­beszédet. Ezt követően Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudomá­ni Intézetének igazgatója tar­tott vitaindító előadást „Szo­cialista hazafiság — gazda­ság" címmel. Az előadást követően meg­kezdődött a vita. A kétnapos tanácskozáshoz több rendezvény kapcsolódik Egerben: pénteken a Dobó téren katonai technikai be­mutatót rendeztek, a városi tanács aulájában pedig kiál­lítás nyílt a Zrínyi Katonai Kiadó kiadványaiból. (MTI) enaes A munkapadtól a vezérigazgatóig A Délmagyarország vitafóruma A tudomány és a gyakorlat Olvasom a vitafórumon megszólalt vezetők vélemé­nyét a vezetés és a szerve­zés sokrétűségéről, kapcsola­táról, sebezhető pontjairól. Ezek kapcsán felsorakoznak bennem mindazok a rendez­vények, amelyeket az MTESZ és tagegyesületei az elmúlt öt-tíz évben e témakörökben tartottak a legkülönbözőbb szakmák képviselőinek, fel­ismerve azt a rendkívül fon­tos jelenséget, hogy a gazda­sagpolitika es a műszaki ha­ladás elválaszthatatlanok egymástól, ha a legfonto­sabb feladatnak az anyagi termelés minél gyorsabb üte­mű növelését tekintjük. Az intenzív jellegű gazdasági növekedés a munka társa­dalmi tevékenységének eme­lését követeli meg, úgy, hogy a termék- és termelésszer­kezetet az adott követelmé­nyeknek megfelelően korsze­rűsítsük a termelőkapacitá­sok jobb kihasználásával, az exportpiacon a mennyiség­minőség-megbízhatóság je­gyében való helytállással, az importhelyettesítéssel, a ta­karékos anyaggazdálkodás­sal. Mindezek és az itt fel nem sorolt követelmények biztos bázisa az üzemi (a vállalati) demokrácia, a vál­lalati belső mechanizmus fo­lyamatos korszerűsítése, a vezetés színvonalának eme­lése, sok esetben csak job­bítása, és összességében a munkakollektívák hatékony­ságának növelése. A gazda­ság termel lőerőinek dinami­kus fejlődéséhez a műszaki­tudományos haladás ered­ményeit bátrabban és tuda­tosabban kell alkalmaznunk, és az is szervezési kérdés, hogy megteremtsük mind a népgazdaságban, mind az adott munkaterületen a be­fogadási készséget, amely objektív és szubjektív ele­mekből epül fel. Tehát a szervezés és a ve­zetés terén van mit tenni, és ezt a kettős, de együvé tartozó permanens feladat­kört nem lehet „lerágott csont"-nak tekinteni. A mai polarizált világ és benne konfliktusai a nyersanyagok­ban és energiahordozókban szűkösséget idéztek elő. Az ennek nyomában járó ár- és költségrobbanás bizonyos mértékű elhárításában job­bára csak a szervezés eszkö­zei segíthetnek rajtunk. Hogy mennyire így van, nemcsak mi mondjuk, ha­nem olyan vezető nyugati fejlett ipari államok vezető gazdasági szakemberei is, mint az NSZK-é. Miért vagyunk hajlamosak negatív véleményt alkotni,, már a szervezés szó halla­tán ls? Azért, mert egy-egy nyilatkozat, tanácskozás, elő­adás után, amely erőteljesen szorgalmazta a szervezés fontosságát, mindig valakire, valaki másra vártunk, ma­gunk helyett. Sokszor egy­egy kérdést ismételten fel kellett vetni, hogy egy kicsit előre is lépjünk. Így még a kampányfeladatokat is csak késve oldottuk meg, pedig a szervezés nem lehet kairi­pányszerű, hanem perma­nens feladat, állandó jellegű és önálló, külön kategóriá­nak kell tartanunk a gazda­sági élet minden területén. Alkalmazása ott kezdődik, amikor egy gazdasági egység felépítését kialakítjuk, majd •meghatározzuk működésének rendszerét, és folytatódik a kötelességek teljesítésének megkövetelésével, az ellen­őrzéssel, továbbá a felelős­ség érvényesítésével. A szer­vező munka tehát általános időben és térben, és nem­csak bizonyos tennivalókra korlátozódik, mert az egy­masra halmozódó teendők nélkülözhetetlen láncszeme. Való igaz az a megálla­pítás is, hogy egyes vállalatok a munka- és üzemszervezés korszerűsítését sem hajtot­ták végre a követelmények­nek megfelelően. Ezeken a területeken tehát a szerve­zés fejlesztése és tökéletesí­tése különösen indokolt, de nem valami általános recept szerint, nem általánosságban és nem elvileg, hanem konk­rétan, az adott helynek meg­felelően, a feladatkörökre bontott szükséges tennivalók szerint. A szervezés és vezetés szép eredményéről hozha­tunk ugyanakkor elismerés-­re méltó példákat is, és nem is kell városunk határain kívülre mennünk. A Szegedi Szalámigyár határidőn és költségterveken belül meg­valósított beruházásánál al­kalmazott szervezési mód­szerek sikerüket szemünk előtt érték el. Ismert a du­naújvárosi DV-modell, a há­lótervezés sok előnye, a szá­mítógépes folyamatszabályo­zás és -irányítás stb. Az előbbi jó példák Is iga­zolják, hogy a szervezésben és a korszerű vezetésben óriási belső erőtartalékok szunnyadnak, csak mielőbb ébresztőt kell fújni. Az MTESZ a maga eszközeivel — az évente visszatérő ren­dezvénysorozataival; műsza­ki hónap, ipari-tudományos konferencia, nemzeti műsza­ki napok stb. — tagegyesü­letei vitafórumaival a jövő­ben is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy tovább folytatódjék me­gyénkben az intenzív jellegű gazdasági növekedés, a mun­ka társadalmi termelékeny­ségének emelkedése, és ez jó szervezés, körültekintő, fele­lősségteljes vezetési módsze­rek alkalmazása nélkül el sem képzelhető. Dr. Bátyai Jenő, az MTESZ megyei szervezetének szaktitkára M indenkinek akad gyengesége. Még társadalmunknak is. Viszont — ezt Lázár György az országgyűlés őszi ülésszakán beszédébe is belefoglalta: nincs olyan nehéz feladat, amit meg ne oldhatnánk, olyan nehéz helyzet, amin úrrá ne lehetnénk, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal. közte sai^t gyengeségeinkkel is. ha megosztjuk a nép­nél ..." Szemmel is mérhető a fejlődés a mező­gazdaságban. A megosztott öröm. a közösen vállalt gond tetten érhető a gazdaságok összefogásában. Ugyanígy tapinthatók ki a gyengeségek is Ha nem ígv lenne — rossz lenne. Gonosz gondolat föltételezni, hogv ha elindul a verkli, az megállás nélkül jár. mint az örökmozgó. Időközben ..kifogv be­lőle a szusz", elkopik az alkatrész, újulása szükségeltetik. Ha nem ígv történik, azon­nal előbukkannak gyengeségeink. Ilyenkor — ió szerelő módiára — fog­juk a szerszámostáskát és belenézünk a génezetbe. S általában meg is találjuk a hibát, rájövünk egy-egy gyengeségre. Így cselekedett a párt Központi Bizottsága is. amikor — évekkel ezelőtt. — ajánlotta a gazdaságoknak: alakítsanak termelési kör­zeteket a jobb. az összehangoltabb mun­kára. Domináljon a táj jellege, határozza meg a gazdálkodást a föld minősége, s olyan faita közösségek legvenek. ahol a jó rutinnak, a begyakorlott módszernek zöld az útja. A termelő: a szakszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok — a területi szövetségek szorgalmazására — éltek a lehetőséggel. Segítették egymást tanáccsal, gének kei Csongrád megyében 14 kisebb közösség — hivatalos nevén mikrokörret — alakult. A szegedi és a járásbeli gazdaságok sem ma­radtak távol, belekapaszkodtak a segítő kézbe. Több helven látványos eredménye­ket értek el. Például a baJástvaiak. a pusztaszeriek, a csengeleiek, a kistelekiek hírnevesen közösködtek — ezt jelentések­ben is olvashatiuk lénten-nvomon. Együtt arattak, egymást segítve hordták be az őszi termést közös telepítésbe fogtak. Nem mintha ezt nem tették volna ed­dig hivatalos forma nélkül is. mégis elő­nyökkel járt az egyeztetett munka. Nem leglényegesebb — de igen figyelemremél­tó —. hogv némely téeszben kiütköztek a gyengeségek. A szomszédolni járó trakto­rosok maguk zsebén érezték az ésszerű szervezés előnyét és a hanyagság hátrá­nyát. Volt idejük, alkalmuk a közös mun­ka során véleményt cserélni. Következte­téseket vonhattak, párhuzamot állíthattak két gazdaság dolgai között. Élesebben elő­rajzolódtak a gondok a hibák. A két kisteleki téesz két traktorosa pél­dául egymás mellett dolgozott egész nap. mindketten tárcsáztak, géoük márkája is egyezett — mégis az egyik majdnem ötven forinttal keresett többet a másiknál. Ha­sonló példák sorolhatók Mórahalomról, Szegedről. Bordányból és máshonnan is. Semmi nem marad titokban. Az embe­rek egymás között keresni, kutatni kezdték a bajok okát. Arra mindenesetre azonnal rájöttek: a két szövetkezet nem fizet egy­formán. s ennek eredője, hogy másként bánik a pénzzel az egyik, s másként a má­sik. Nem nehéz megmondanunk — bár más összetevője is van —. ott gazdálkod­nak okosan, ahol megbecsülik. kifizetik tisztességgel a traktorost, a sofőrt, a gya­logmunkást Az sem kizárt, hogy egyik helyen alaptalanul srófolták magasra a bért. és a másikon a teliesítmény értéké­ben űzetnek. A traktorosok kiderítették, s maguk között meg is vitatták a dolog lé­nyegét, s tudástól, fölkészültségtől függően — meg is találták a lehetséges megoldást. Maga az, hogy megismerték a szomszé­dot — előny — emberformáló tényező. Hogy véleményt cseréltek, elemezték he­lyüket a gazdaságban — mérhető ered­mény. Ha még esetleg javaslatokat is ad­tak és fogadtak — az mar előremozditó tett. A gyengeségeink elleni küzdelem egyik formája. Es netán, ha gondolatai­kat elmondják a vezetőségnek, meggyőzik vele tagtársaikat — az már továbblépés. Sőt. ha a vezetőség meghallgatja és figye­lembe is veszi — akkor már társadalmi haszon. A z is biztos, ha bátran szembenéz a téesz vezérkara a saját gyengeségei­vel — legyen az éppen zsebbevágó is — előbb-utóbb megtalálhatja- a ióra vezető utat Természetesen ehhez az is szük'éges. hogv akinek, vagv akiknek a kezében a kormánypálca van. tudják és értsék is a dolgukat Legvenek korrektek a mások és a maguk munkájának megíté­lésében. Talán nem is ördöngös cseleket ha ideiében fölismerik gvergeségeiket. A tagok véleménye sokat segíthet. Mint ahogy az eddig eltelt jó pár esztendő is bi­zonyította. a gyengeségeket észrevéve, a hibákat javítva — új erőre kaphatunk M. T. Népfrontválasztások Szenvedélyes szőregiek Oly sok papírhoz tapadt, fűízű beszámolót viseltem megadó türelemmel a majcl évtizedes pályafutásom alatt, hogy „szonoklatvédö" reflexeim nem egykönnyen engednek fel, hacsak nem er­zem meg az első két mondat után a világos kifejezésre tö­rekvés erejét. Szőregen egy­csapásra elmúlt minden fé­lelmem, amikor Vincze La­josné titkári beszámolójába kezdett, s szakmájához mél­tóan matematika-tanári rend­szerességgel felépítve ismer­tette, mi mindent végeztek öt év alatt a szóregi népfront­aktivisták. A településfeljesztés érde­kében tett erőfeszítéseiket jól példázza, hogy tavaly 11 mil­lió forint értékű társadalmi munkát szerveztek, meiynek TESZŐV-elnökségi ülés Csongrád megyében 18 téesz és 7 szakszövetkezet gazdálkodik gyenge homo­kon, 10 aranykoronás földön. Főleg szólót, gyümölcsöt és újabban burgonyát, paradi­csomot termesztenek. A ter­mőhelyi, tájkörzeti adottsá­goknak megfelelően változ tattak a gazdálkodás mene­ten. Mindezt — tegnap, pén­teken a vásárhelyi Rákóczi Tsz-ben tartott — TESZÖV elnökségi ülésén állapították meg. A szövetkezetekben a megyei átlagnál jobban — 10 százalékkal — növekedett az üzemi termelési érték. A szakszövetkezetekben két és félszeresére nőtt a nyereség. Az elmúlt években csaknem 150 millió forintot kaptak fejlesztésre a gyengébb ter­mőhelyi adottságú kategóriá­ba sorolt szövetkezetek. Ez megteremtette 220—250 mil­lió forint értékű beruházás aJapját. Segítség volt még a gazdaságoknak, hogy évente 50—70 millió forint úgyneve zett költségtérítéses árkiegé­szítést kaptak a szerződéssex értékesített termékekért. A vetésszerkezet módosítása a fejlesztési támogatás révén csaknem 350 millió forinttal növekedett a termelési érték Másfél ezerrel több szarvas­marhát, négyezerrel több ju­hot tartanak mo6t a homoki termelőszövetkezetek, mint a negyedik ötéves tervben. A testület ülésén részt vett és felszólalt Lehóczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese is. kézzelfogható bizonyítékát je­lenti az a több mint 15 ezer méter betonjárda, a 400 mé­ter kockaköves út, a közel 20 ezer négyzetméternyi virág­ágy, amely a szóregi utcákat kezük nyomán szebbé, ottho­nossabbá teszi, s az a 31 és félezer négyzetméter felületű árok, melyet megszabadítot­tak vízakasztó torlaszaiktól. Adatok sorát lehetne még láncbafűzni, hogy érzékeltes­sük a körzeti népfrontbizott­ság aktivitását, ám a terjede­lem kevés lenne, hiszen a párt politikájának hétközna­pi tettekre váltásóért és a la­kosság mozgósításáért a leg­különbözőbb területen elis­merésre méltót tettek Szőre­gen. Folytathatnám okos címszavakkal, mint infra­strukturális fejlesztés, telepü­léshigiénie, környezetvéde­lem, de a vitára gondolva hamisnak éreznék minden­fajta emelkedett kategóriát előcibálni, hiszen ott ugyan­ezekről volt szó kimondatla­nul is — csak éppen ..földkö­zelibb" aspektusboL Szenve­délyesen. Hogy például mind igaz és mind szép, amit elmondtak a segítőkészségről, de azt már nekünk (a közösségnek) kell kimondani, hogy mitsem ér a társadalmi munkában szépen rendezett park, ha vandál kezek tördelik a fáit, s mi ér­telme van az áldozatosan végzett járdaépítésnek, ha egyetlen figyelmetlen, fele­lőtlen teherautósofőr is tönk­reteheti tucatnyi ember mun­káját. Ha még van hozzá ked­ve, és nem megy el örökre olyan szervezés láttán, hogy egyik nap kiszállítják Sze­gedről Szőregre a járdala­pokat, másik nap meg autó jön érte, hogy elvigye Újsze­gedre. És el ÍB viszi! Mások arról dohogtak, mi­lyen ellentmondásos az utca­szépítés úgy, hogy itt virág­ágyasokat ápolnak, nem messze pedig illegális sze­métteleppé változtatják az árkot — amelyet másutt épp emiatt hiába tisztítanak, mert a víz odagyűlve a lelkiisme­retes ároktisztítót fenyegeti elöntéssel. Aki viszont — maga is tudván, hogy sza­bálytalanságot művel — Jt ­kor alá rejti az összetyi t hulladékot, zacskóba, rongy­ba bugyolált döglött csirkét azt mondja: hová dobjam, ha egyszer nincs hová? Egysze­rűen nincs megnyugtató mó­don megoldva Szőregen a szemétszállítás, -tárolás. így aztán csak a jó szándék segít — de lehetőség hiján az is csak jó szándék marad. A tájékozatlan idegen azt is vélhette volna a csütörtök esti gyűlésen, hogy vízügyi tanácskozás kellős közepébe csöppent. Az ok: alig akadt hozzászóló, aki ne átkozta volna az eldugult áteresze­ket. a rosszul működő vizei­vezető rendszert, s ne pa­naszkodott volr.a az eső ide­jén tóvá váló szőregi köz­pontról, s égyes utcákról. A tapsokkal aláfestett ve­hemens szónoklatokat hallva eszembe jutott: ha az a víz is úgy folyna el, mint azon az estén a jobbító szándékká! áradó szó, Szőreg lenne a legszárazabb városrész. De ne engedjünk tovább a szőre­gi indulatoknak, s közöljük, hogy „a település életét érin­tő kérdések megvitatása után" a jelenlevők megvá­lasztották az új népfrontbi­zottságot. Elnöke Meggyest Sándor, alelnöke Vincze La­josné, titkára Szeles Sándor­né lett. I, Za.

Next

/
Thumbnails
Contents