Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

\*pt vVILÁG PROLETÁRJAI, ECYESÖ1.JETEK! 70. évfolyam 251. szám 1980 október 25., szombat Ara: 1,20 forint MSZM P S Z E G 4E D Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, pénteken az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével ülést tartott Újszegeden, az Oktatási Igazgatóság nagytermében. Első napirendi pontként dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében megtárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság jelentését a közművelődéi és a művészeti élet megyei helyzetéről, -fejlesztésének feladatairól. E téma tárgyalásán részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vitában részt vett a pártbizottság tagjai közül Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Juhász Péterné, a Szegedi Ruhagyár szb-titkára. dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára. dr. Bánfalvi József, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója. Hézső Ferenc festőművész. Stpos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója. fd. Krajkó András nyugdíjas; továbbá dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. 'Bakonyi Tibor, á Magyar Építőművészek Szövetsége szegedi csoportjának titkára és Mentes József, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze. A testület — az előterjesztés és a vitában elhangzott észrevételek, javaslatok alapján — megállapította, hogy a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság e területekre vonatkozó határozatainak végrehajtása megyénkben eredményesen folyik. A közművelődési munka és a művészeti tevékenységgel való foglalkozás a határozatok által megjelölt irányban fejlődött. A párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek. a szakmai művészeti szervezetek munkája e vonatkozásban is mind tartalmasabbá válik. Fejlődtek a közművelődés és művészeti tevékenység tárgyi szervezeti, személyi feltételei is. bár e téren jelentős ellentmondások is jelentkeznek. A megyei pártbizottság feladatul adja a pártszerveknek és -szervezeteknek, a KISZ szervezeteinek, hogy az MSZMP XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet és a pártbizottság elemzése alapián munkálkodjanak a párt közművelődés- és művészetpolitikai határozatainak végrehajtásáért. E munkában való aktív részvállalásra kéri a megyei tanács szerveit, a tömegszervezeteket. a tömegmozgalmakat, a szakmai és a művészeti szervezeteket. A megyei pártbizottság — elismerve a közművelődésben és a művészet területén dolgozók ed- * digi tevékenységét és erőfeszítéseit — a növekvő követelményekhez méltó munkájukra a jövőben is számít. Második napirendi pontként dr. Komócsin Mihály tájékoztatta a testület tagjait a Központi Bizottság október 16-i üléséről. Óvári Miklós látogatása Szegeden Tegnap Szegedre látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A reggeli órákban felkereste a megyei pártbizottságot, ahol rövid megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság eiső titkárával. Ezt követően részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. óvári Miklós a délutáni órákban felkereste a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetet — dr. Komócsin Mihály és dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára társaságában. A kutatóintézetben folyó munkáról— valamint a párt és társadalmi szervek tevékenységéről — dr. Szániel Imre igazgató adott rövid áttekintést. Elmondotta, hogyan alakult ki az intézet jelenlegi kutatási profilja, hogyan lett a hazai gabonakutatások egyik központja. Elsődleges feladata azóta a gabonafélék nemesítési, termesztési, ökonómia kutatása és a MÉM tárca kutatóhelyein végzett ez irányú munka koordinálása. Együttműködőként részt vesznek az olajos növények kutatási programjának munkálataiban is. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását szolgálja a magas genetikai értékű vetőmagvak termelése, feldolgozása és a nagyüzemekben való továbbszaporításhoz kapcsolódó szaktanácsadás. A VI. ötéves terv során az intézetre a korábbinál nagyobb feladatok várnak. A gabonatermesztés kiemelt népgazdasági jelentősége miatt a kapcsolódó kutatások „A gabonatermesztés fejlesztése" cínjien OKKFT-programként valósulnak meg. E program vezető intézményévé a GKI-t jelölték. A kormány szintű program megvalósitása mind kutatási, * < A vendégek a kísérleti üvegházban. (Fotó: Enyedi Zoltán) mind szervezési tekintetben több munkát és nagyobb felelősséget követel a résztvevőktől. Szólt az igazgató az intézmény nemzetközi tevékenységéről is, amely a KGST-ben végzett munkához, valamint szovjet, NDK, jugoszláv kutatóintézetekhez, továbbá az amerikai Pioneer-céggel való együttműködéshez kapcsolódik. Hagyományosan jó és rendkívül szoros az intézet és a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek közötti kooperáció. Az új kutatási eredményeket közel száz üzemnél fajták kipróbálása. bemutatók, előadások, publikációk, fajtaismertetők útján ismertetik meg a szélesebb szakmai-termesztői közvéleménnyel. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben jól, alkotó légkörben tevékenykedik az itt foglalkoztatott több mint 630 dolgozó. A munkahelyi mikroklíma formálásában nagy szerepe van az eredményesen munkálkodó három pártszervezetnek. Ennek a politikai munkának nagy része van abban is, hogy az intézet munkatársai közül igen sokan aktív részesei a közéletnek. A továbbiakban a vendégek kérdéseire a GKI vezető munkatársai válaszoltak, majd ezt követően közösen megtekintettek két üvegházat és egy úgynevezett lisztlaboratóriumot. Vasárnap reggeltől C8 Illőül us^o Sc Október eleién 67 aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe a Lomnici utca lakóitól, akik azt kérték: a Volán a megszüntetett 41-es autóbuszjárat helyett valamelyik másik vonalat, esetleg a 80-ast hosszabbítsa meg, ne fossza meg őket, valamint az Országos Villamos-Táwezeték Vállalat és a posta szállítási üzemének dolgozóit az eddigi közlekedési lehetőségtőL A Lomnici utca házainak szanálása nem járt együtt azonnali kiköltözéssel, s épp a téli hónapokban sokat kellene gyalogolniuk a környék jobbára idős lakóinak, s a munkába járóknak — így summázhatnánk röviden a levél tartalmát. Azóta három hét telt el. s válasz is jött szerkesztőségünkbe. Igaz, nem a .Volántól, hanem a Szegedi Közlekedési Vállalattól! Érdemi intézkedésről számolhatunk be: október 26-tól, tehát holnap, vasárnap reggeltől ismét lesz menetrend szerinti járat a Lomnici utca és a Bartók Béla tér között. Méghozzá trolibuszpótló autóbuszokkal! Ez persze magyarázatra szorul. Hadd idézzük olvasóink figyelmébe: az 5-ös, illetve az 5/A jelzésű trolibuszok első útját közhírré tevő cikkeinkben szó volt már arról. hogy a szegedi trclihálózat fokozatos kiépítésére az SZKV tervet készített. Nos, e terv második szakaszának előkészítésénél tartunk: a Csongrádi sugárúti és részben a Nagykörúti lámpaoszlopok már alkalmasak a troli felsővezetékének tartására, a vállalat szakemberei — a városi tanács illetékeseivel közösen — meghatározták a második trolivonal útvonalát, kijelölték megállóit, megteremtik a műszaki-technikai feltételeket trolibuszvezetőket képeznek stb. A második trolivonal egyébként az első, az 5-ös jelzésű meghosszabbítása lesz, s várhatóan 1981 végétál javitja az Északi városrész és a Belváros, illetve Űjszeged közti tömegközlekedési kapcsolatot. Ezen a vonalon — próbaképp. segítségképp, vagy az igények felmérésére, mindegy, minek nevezzük — járnak majd vasárnaptól azok a kék színű, a homlokukon „trolibuszpótló" felírást viselő autóbuszok, amelyek gazdája az SZKV, s amelyek a trolibuszokat helyettesitik egyelőre. A trolibuszpótló autóbuszok egyébként — már jelezvén. hogy az Odessza és Bartók Béla tér közti vonalát hosszabbítják majd meg — szintén 5-ös jelzésűek lesznek, s a trolira érvényes bérletekkel, vagy előre váltott trolibuszjcggyel lehet utazni rajtuk. Jó hírrel szolgálhatunk azoknak, akik a „busz-troliról" a Bartók Béla téren a trolibuszra szállnak át: egy menetjeggyel utazhatnak! Felszálláskor a menetjegy négyzetekre osztott felét kell a lyukasztóval érvényesíteniük. az átszállás után pedig a jegynek a másik, feliratos felét kell kilyukasztaniuk. A meghosszabbított 5-ös vonalon járó kocsik a Bartók Béla téri megállóból, az Attila utcai oldalról indulnak, a Mikszáth Kálmán utcáról a Nagykörútra, onnan a Csongrádi sugárútra kanyarodnak, s a Nyitra utca, illetve a Lomnici utca kereszteződésénél lesz a végállomásuk. A megállóhelyek a kővetkezők: Attila utca, Mikszáth Kálmán utca, Marx tér (ahol a 11-es és 21-es autóbuszok megállója van), Hétvezér utca, Zalka Máté iskola. Rózsa utca. Makkosházi utca. Csongrádi sugárúti autóbuszforduló, Lomnici utca. A menetrend kidolgozásakor sikerült érvényesíteni azt a szempontot, hogy a trolipótló autóbuszok indulási időpontjai ne essenek egybe a 80-as autóbuszokévaL Az 5-ös trolipótló autóbuszok hétköznapokon 4 óra 30 perc és 8 óra 45 perc között, valamint 12 órától 18 óra 55 percig félóránként járnak, egyébként — az utolsó kocsi 22 óra 45 perckor — óránként indulnak. Szombaton 4 óra 30 perc és 17 óra 55 perc között félóránként, azután, valamint vasárnap egésznap óránként indulnak a kocsik. (A hajnali első járat példáján szemléltetve: 4 óra 30 perckor a Bartók Béla térről, 4 óra 45 perckor a Lomnici utcától indul az autóbusz.) A részletes menetrendről a jegypénztáraknál és a megállóknál kitett hirdetmények adnak felvilágosítást. Abban az esetben, ha az 5-ös trolibuszok egyike üzemzavar miatt leállna, a trolipótló autóbuszok végigmennek a teljes útvonalon, tehát nem kell az utasoknak átszállniuk, A Lomnici utca házainak szanálása és a lakók költözésének befejeződése után a trolipótló autóbuszok útvonala részben módosul majd: az előzetes elképzelések szerint az Északi városrész lakóinak kedvez majd a változás. P. K. A tanácsok három évtizede Országos munkaértekezlet Budapesten A tanácsok megalakulásának 30. évfordulójára emlékezve is főként a teendőkről esett szó a tanácsi vezetők országos munkaértekezletén, amelyet pénteken Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán tartottak. Megjelent, s a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A kormány nevében Borbándi János miniszterelnök-helyettes köszöntötte a tanácsi vezetőket, s általuk az ország mintegy 62 ezer választott tanácstagját, tisztségviselőjét. Emlékeztetett arra, hogy az 1950. október 22-én megtartott első tanácsválasztás történelmi jelentőségű fordulatot hozott az államszervezetben, a közigazgatás fejlődésében, létrejöttek a tenácsok. amelyekben a dolgozó nép képviselői gyakorolják a hatalmat. A harminc esztendőre visszatekintve megállapítható, hogy a tanácsok alkotó módon illeszkedtek be politikai-társadalmi rendszerünkbe. Éppen ezért joggal mondhatjuk: társadalmi-gazdasági előrehaladásunk minden eseménye a tanácsók ügye is, és megfordítva, minden fontos tanácsi ügy egyszersmind társadalmi-politikai kérdés. Nagyon fontos szerep jut a kormányprogram megvalósításában a választóikat s a nagyobb közösség érdekeit egyaránt képviselő tanácstagoknak. A tanácsok előtt álló feladatokat összegezve szólt Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Hangsúlyozta: a tanácstagok a lakosság képviselői, közreműködésüket kérni kell nemcsak a határozatok végrehajtásában, szervezésében és ellenőrzésében, hanem az igazgatásban dolgozók munkájának megítélésében is. Fejlődött a tanácsok gazdálkodása, az évenként hozzávetőleg 100 milliárd forinttal sáfárkodó testületek jobban megfontolják: mire adják forintjaikat. Kevesebb a főként helyi érdekeket szolgáló látványos beruházás; több gondot fordítanak a nemzeti értékek megóvására. A lakosság segítségével, a jelenlegi ötéves tervben húszmilliárd forint értéket kitevő társadalmi munkájával gyarapodtak a települések. A feladatok felmérése során — Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját követően — az értekezlet résztvevői kellő kritikával-önkritikával mutattak rá a helyenként tapasztalható visszásságokra. A munkaértekezlet résztvevői megvitattá'- az ügyfélszolgálat, a hatósági munka korszerűsítését, a kommunális gazdálkodás kérdéseit, a városok és vidékük — agglomerációjuk — összehangolt fejlesztésének teendőit, többen a tanácsok és az üzemek, vállalatok kapcsolatairól adtak képet. Az ünnepi munkaértekezlet záróaktusaként Borbándi János kitüntetéseket adott át a tanácstestületekben és a tanácsi apparátusban 30 esztendeje tevékenykedő, kimagasló munkát végző dolgozóknak. (MTI) u