Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

2 Péntek, 1980. október 24. dr\ Elhunyt Imre József Elnökválasztás Imre József proresszor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának mb. Igazgatója e hó 23-án kivételes önuralommal viselt rövid betegség után elhunyt. Szegeden született 1930-ban, iskolai és egyetemi tanulmányait is itt végezte kiváló eredménynyel. 1955. óta állt az egyetem szolgálatában és pályáján töretlenül haladt mindvégig. Két ízben volt hosszabb ösztöndíjas tanulmányúton Angliában, és különlegesen nagy tapasztalatot szerzett a sebészet egyik legnehezebb területén, a nyelőcsőműtétekben. Ezen a téren nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el, és sokan fordultak hozzá mind a betegek, mind azok a sebészek. akik ezen a területen óhajtották magukat továbbképezni. Számos hazai és külföldi tudományos társaságnak volt tagja, sokszor szerepelt referensként nemzetközi találkozókon. Szilárd egyéniségét, szaktudását és szervezőkészségét mindenütt nagyra becsülték. Fiatalon, munkaképessége teljében tört rá váratlanul a halálos betegség. amely egy nagy reményekkel kecsegtető sebészi pályát tört ketté tragikus hirtelenséggel. Korai távozása munkatársai, a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a magyar sebészet és mindenekelőtt a benne bízó betegek számára rendkívül súlyos veszteség. Imre professzort az egyetem saját halottjának tekinti, és október 30-án, du. 2 órakor búcsúztatja a Belvárosi temető ravatalozójában, majd helyezi örök nyugalomra a városi tanács által adományozott díszsírhelyen. A mozgásszervi betegségek gyógyításáról Európa minden ötödik lakója valamilyen mozgásszervi betegségben szenved, s nem Jobb a helyzet hazánkban sem, kiváltképpen egyes foglalkozási csoportok, például a bányamunkások és a mezőgazdasági dolgozók körében. A már-már népbetegségnek számító baj elleni küzdelem új lehetőségeiről, módszereiről tanácskoznak az orvosok azon a nemzetközi részvétellel megrendezett tudományos ülésen, amely csütörtökön kezdődött a siklósi várban. A Magyar Reuma tológusok Egyesülete és a Magyar Balneo-Klimatológiai Egyesület kétnapos közös konferenciáján mintegy nyolcvan előadás hangzik el az új vizsgálati és kezelési módokról A tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek az idős emberek gyógyfürdőkezelésének ls. Gyakori ugyanis az olyan szélsőséges álláspont, miszerint a gyógyvíz csak használhat az amúgyis különféle betegségekkel bajlódó öregeknek, illetve az ellentétes vélemények szerint óvni kell őket a gyógyvizektől, azok esetleges drasztikus hatása miatt. Mindenegyes rászorulónál külön-külön kell megállapítani, hogy mikor fürödhet és mennyi ideig, s melyik gyógyvíz a legkedvezőbb számára. A Magyar Agrártudományi Egyesület országos elnöksége csütörtökön Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, az egyesület elnökének vezetésével ülést tartott. Az ülésen részt vett ZsuJJa Ervin, az MSZMP KB osztály vezetőhelyettese. Az országos elnökség egyéb irányú elfoglaltságra való hivatkozással elfogadta Váncsa Jenő lemondását. Az egyesület elnökévé egyhangú szavazással Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt választotta meg. Fiatalok találkozója Szegeden, a KISZ megyei bizottsága vezetőképző központjában tegnap, csütörtökön délután találkoztak KISZ-vezetők és a megyei tanácsban tevékenykedő 30 éven aluli fiatalok, olyanok, akiket első ízben választottak tanácstagnak. Dr. Bába Imre, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának vezetője adott rövid tájékoztatót a tanács szerepéről, a testület munkájáról és a tanácstagok feladatairól, jogairól. Ezt követően Kulósár Péter, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára tartott előadást az ifjúsági mozgalom és a tanácsok közötti együttműködésről. Majd kötetlen beszélgetés keretében a KISZ-fiatalok és a tanácstagok további együttműködésének jelentőségéről, a kapcsolattartás formáiról cseréltek véleményeket a résztvevő városi és járási KISZ-bizottsági titkárok és a tanácstagok. • • Pénzt fialó Jövőre: gyűjtés minden lakóhátban üzenet a levegőből Kapcsolat Deszk és Orom iskolái között Léggömböt talált Deszk viselő partizánalakulatról, közeljövőben küldöttség utahatárában június derekán amely a második világhábo- zik a határon túlra, hogy a Tóth József. Először azt hit- rúban Jugoszlávia elnyomói kapcsolattartás módozatait te. meteorológiai vizsgálato- ellen harcolt a szabadságért megbeszéljék. Szeretnék, ha kat végeztek vele de minek és a békéért, valamint a hősi a hivatalos szálakat szemé- \ lenne akkor a vörös szalag? halált halt parancsnokáról, lyes barátságok szőnék át. ötméteres a pántlika, rajta Kiss Ferencről A lég- Ha a gyerekek járnak át egy mondat Tito havannai gömb, ha netán más ország- egyik faluból a másikba, beszédéből: „Nem lehet béke ban szállna le. szolgáljon számítani lehet rá hogy j Európában, amíg a világ bé- például az országok és né- szüleik is velük tartanak. A kéje bizonytalan." Kis ko- peífc egymáshoz való közele- távolság nem nagv. utazási ! sárkát ls hozott a léggömb, déséhez, egymás szokásainak, nehézségek nincsenek, bízni öt nyelven öt levél volt. ben- életének megismeréséhez. jehet benne, hogy a röpke ne. Magyarul, szerbül, szlo- legyen a béke megszilárdítávénül. oroszul és románul is kérték a' fölbocsátók, a legsának egyik eszközeV — szellő által hozott üzenet közelebbi iskolába vigve el Erzsébet, az iskola igazgatóa léggömböt, aki megtalálja, ja. íria a levélben Tudorovity kedves viszonzásra talál. Horváth Dezső Tóth József a szerb iskolába vitte. Száz- és százféleképpen /->___ v szövődnek a kapcsolatok a Orom Kanizsa mellett van. ^ fcé£ oldülán iizefMk a legqombot az iskola mo- . . ... . • • es varosok nvujtanak kezet egymásnak hogv erős legven a béke a két nép kör e o • . a/f zött. azt gondolták tehát, a ®!ÉL°Í&__B2?.,SL oi" deszki iskolában is. hogy a dellezőszakköre készítette. Bajusz Zoltán. Bajusz Attila. Domonkos Endre, Bálint Jóhály. Fehér János. Fehér Róbert és Törtei Attila dolgozott rajta, a szakkör vezetőgverekkorban szövődő barátság szilárdíthatja az eddigi je Balla Laios. Barkácsolók '^TSSít fSíl tanulságos játékának vélhet- diákok^az an^n^nenk. ha a levélb_en_nem az ^^ bes2élókkp, talalkoz_ Sokszor mondluk. hogy a nemzetiségiek hidat képezhetnek köztünk és a szomszéd népek között. Nekünk sok hídra van szükségünk, és sokra van lehetőségünk is. A híd egvik pillérét odaát építik, a másikat mi rakiuk. hasonlóképpen ió erősre. Ha kölcsönös a ió szándék, a híd valóban kénes összekötni két népet. Nyugodtan írhatiuk tehát jó szél hozta az oromiak léggömbjét. állna, hogy az oromhegvesi h k renriszeresen. iskola pionírjái kapcsolatokat keresnek. A deszkiek örültek a ritka ötletnek. Magyarok és szerbek lakiak mindkét falut, a határ pedig régóta nem jelent gátat az egészséges törekvések előtt Az is kiderült az üzenetből, hogy Jugoszláviában rendszeres találkozót tartanak a Petőfi Sándor, a Petőfi brigád, a Petőfi zászlóali és a Kiss Ferenc nevét viselő általános Iskolák tanulói: ..E találkozó célNem minden hulladék szemét. A nyilvánvaló felismerése óta az ismeretterjesztés, a tájékoztatás és a propaganda minden szócsöve ezt fújja, s tudja már valamennyi iskolás gyerek, s tudjuk mi, felnőttek is. Tisztában vagyunk vele: saját jól felfogott érdekünk, hogy az értékeket ne dobjuk a kukába, hogy ne halmozzuk odahaza a számunkra használhatatlan holmikat, ne növeljük az embert kiszorító újsághegyeket. Mert ami egy háztartásban csak helyet foglaló lim-lom, az nagy menynyiségben a népgazdaságot gazdagítja. A leckét talán már tudjuk. De aki tudja, átérzi-e saját felelősségét, veszi-e a fáradságot, hogy cselekedjék is? Magyarán: hozzájárulunk-e ahhoz, hogy a hasznos hulladékok elindulhassanak pénzt fialó útjukra? A népfront^ a KISZ, az úttörőszövetség, az IKV, a városgazdálkodási vállalat segíti a MÉH gyűjtő munkáját Szegeden. S az eredmény: a dél-magyarországi vállalat eleget tett idei feladatának. Tőkés exportját 15,4 százalékkal túlteljesítette. Három és félszeresére növekedett az üvegcserép, 37,2 százalékkal az ónozott lemez és 13,6 százalékkal a fém kivitele. A papírból csak 2,9 százalékkal többet sikerült exportálnunk. Az eredmény kétségtelenül tükrözi a lakosság segítőkészségét is. Tavaly november 1-től — kísérletképpen először Tarjánban — a városi pártbizottság kezdeményezésére megszervezték 80 IKV-épületben a hasznos háztartási hulladékok folyamatos gyűjtését. Az előzetes becslések alapján akkor úgy gondolták, hogy ezekből a házakból évente 250 tonna papír és 40—50 tonna textília nyerhető. A gyakorlat azonban rácáfolt erre. Az első hónapban először meg kellett nyerni a házfelügyelőket, hogy egyáltalán vállalják ezt a munkát némi jutalék ellenében. ötven házfelügyelővel sikerült megállapodást kötnie a MÉH-nek. Havonként azonban általában csak 10—15 lakóépületből volt mit elszállítaniuk. A 11 hónap alatt így 20 tonna papír és 2 tonnányi textília került a MÉH-telepre az 50 tarjáni épületből. Sok ez, vagy kevés? A vártnál jóval kevesebb. Mégsem lenne indokolt lebecsülni ezt az eredményt, hiszen a házfelügyelőknek először a lakók ellenállását kellett leküzdeniük. Aki ért az emberek nyelvén, az némi pedagógiai érzékkel a Bánfi József, a deszki isja megemlékezni a nagv kola igazgatója azt mondja, magyar forradalmár és a tantestület is. és a diákok költő műveiről, az ó nevét is szövögetik a terveket. A Búcsú Béla bácsitól Két és fél éve feleségét gették őt, mint a legeredmékisért£ el a Sajtóházba. Bu- nyesebb lapterjesztőt Moskovics Béláné 39 évi szolgá- tantól kezdve úgy beszélünk lat után akkor ment nyugdíj- majd Bukovics Béla bácsiba. hát magától adodott. mi- ról, mint aki a hivatás „utóiról beszélgessünk: a hírlap- só mohikánja", nagy öregje terjesztésről, mely mindkét- volt. Nem jön többé a Sajtójuk életét betöltötte. Egy- tóházba, nem indul laptermás szavába vágva mesélték, jeszlő körútra. Néhány héthogy kapkodták kezükből u tel ezelőtt, már nagybeteDél magyart a felszabadult gen menni akart, szabadulni Szeged utcáin hogy gyűjtőt- a betegágy fogságából, menetek előfizetőket később. Mun- külni a munkájához; de erekatársaiktól tudom: szíves je végére ért. szóval, okos ajánlásokkal. A Megbecsülés övezte életékiadóvállalat. aztán a posta ben, s most, a végső búlapterjesztője volt Béla bá- csúzáskor megbecsüléssel, esi is fáradhatatlan híve tisztelettel emlékezünk rá csaknem fél évszázadon át valamennyien, akik munka, a nyomdafestékszagú friss társai voltunk, akiket közeújságnak. Járja a város és a lebb vitt az olvasókhoz, szegedi iárás üzemeit és ami- S vajon hány olyan újságkor elköszönt beszélgetőpart- előfizetőnk van ma is. akit nereitöl, üres kézzel sosem ő győzött meg róla: a nyomtávozott. néhány előfizetővel dafesték szagát nem lehet mindig népesebb lett olva- megunni... Egész életével, sóink tábora. 77 esztendejével ezt példázÉvtizedeken át úgy emle- ta. nevelés, szoktatás periódusát is kivárva, végül is sikert ért el. Visnyei Györgyné, a 418-as ház kezelője például 1,5 tonna papírt és 200 kilogramm textilhulladékot gyűjtött össze a lakóktól. Hazánkban még nincsenek hagyományai annak, miként lehet a legegyszerűbben, leggyorsabban, legszervezettebben szortírozni, elszállítani a háztartások hasznos hulladékait. Felsővároson próbálkozott azzal is a városgazdálkodási vállalat. hogy felirattal ellátott tárolóedényeket helyezett el az új épületek előtt, várva a lakóktól, hogy a papírt és a rongyot külön konténerbe helyezzék el. Ügy látszik, a kulturáltság — hadd ne mondjam, hogy a szellemi képesség — ilyen magas fokára még nem jutottunk el: a bedobott szemét, a konyhai hulladék használhatatlanná tette az egyébként hasznos anyagokat. Ez a módszer nálunk tehát egyelőre csődöt mondott. Közös lelkiismeretünkön szárad, ha hagyjuk veszendőbe menni a népgazdaság „táplálására" alkalmas, egyszer már fölhasznált anyagokat. Nem tehetjük, ezután is, továbbra is szükség van az értékes hulladékok hasznosítására. Ezért Szegeden úgy tervezik: 1981-től a gyűjtést kiterjesztik az egész város bérlakásaira, a szövetkezeti és társasházakra is. Bővítik az átvehető hasznos anyagok körét: a háztartásokban fölöslegessé vált üvegeket, műanyag és fém flakonokat i» elszállítja a MEH. Mindez természetesen még Jobb szervezést, együttműködési követel a részt vevő vállalatoktól. A jövőben megállapodást köthet a MÉH azokkal a lakókkal is, akik a tarifa szerinti díjazásért .vállalják a begyűjtést. s hogy a peremkerületek lakossága se a szemétbe dobja ezeket az anyagokat, ott is gondoskodni kell fölvevőhelyekről. Végül, de nem utolsósorban: a siker, a jobb eredmény, azaz a nagyobb népgazdasági haszon érdekében anyagilag ösztönözni kellene a lakosságot, hogy ne legyen rest átadni a MÉH-nek minden, számára fölösleges, de az iparban hasznosítható anyagot. A józan ész, a feleiősségtudat — együtt az esetleg fölemelt felvásárlási árakkal — bizonyára cselekvésre serkenti a közös gazdasági érdekre .eddig csak legyintő embereket is. Ch. A. cev&s elég lehet Ha a bemutatott s megvételre kínált sütemények formáját, színét, és ízét akarnám méltatni, bőven válogathatnék szavaink között. Szolhatnék a sütefnény-költeményekről hangulatosan, színesen, érzékletesen, beírhatnám a látottakat úgy, hogy olvasóink talán rögtön kedvet is kapnának a finom csemegék megvásárlásához. De a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat központi cukrászüzemének közszemlére tett termékei nem szorulnak reklámozásra. Nyelvünk dicsérő, érzékletes kifejezéseit ezért más célra kellene összegyűjteni, mondatokká formálni. Arról lenne érdemes írni, hogy a cukrászüzem dolgozói mily szép példáját adták vállalatukhoz való ragaszkodásuknak. Hogy személy szerint kitől számazott a Technika Házában rendezett árusítással. kóstolóval egybekötött süteménybemutató ötlete, azt nem sikerült megtudni. Nem ez a fontos — magyarázták a „gyanúsítottak" —, az érdem a kollektíváé. Azoké, akik kötelező munkaidejükön túl — naponta 12 órát — dolgoznak immár negyedik napja, hogv az öszi Vendéglátó Napok eseményeinek soraba illeszkedő rendezvényen mindig széies választék varja az érdeklődőket. A nem kis feladatot önként vállalta a cukrászüzem szocialista brigádja. Ahogy az üzletekben dolgozó szabadnapos kollégák közül ls többen jelentkeztek társadalmi munkára, ök szolgálják ki. immár negyedik napja, délelőtt 10-től délután 6ig a vásárlókat Ebédelni sincs idejük, akkora a forgalom. Napi 8 ezer, közel 60 féle süteményt adnak el, méghozzá mosolyogva, kedvcsen. A vásárlók ls jókedvűek, hisz kedvükre és kedvezménnyel. harmadosztályú áron válogathatnak, s ha kíváncsiak a műhelytitkokra. azokba is készségesen beavatják őket az önkéntes szaktanácsadók. A Technika Házában felvonultatott bőséges választékot, a sok-sok ÚJ, különleges ízekkel kecsegtető portékát látva aligha hinné a látogató: a vállalatnak évek óta egyik legnagyobb gondja, hogy kevés a szakképzett cukrásza. S lám. a kevés is lehet elég, ha igyekvő, lelkiismeretes a gárda. L. Zs. Részlet a sütemény bemutatóról