Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 250. szám 1980 október 24., péntek Ara: 1,20 forint Á városi tanács üléséről jelentjük Kiemel! figyelem a pereiÉeriiielekre Szeged megyei város tanácsának tegnap megtartott ülése ünnepi percekkel kezdődött. Papp Gyula elnök meg­emlékezett a tanácsok megalakulásának 34) évfordulóiáról, illetve a tanácsrendszer eredményes működésének három évtizedéről, és okleveleket adott át a tanácsi testületben il­letve a tanács apparátusában azóta folyamatosan dolgozó tanácstagoknak és közhivatalnokoknak. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának az évfordulóra alapított oklevelét kapta." Savanya Miklós és Link Mihály tanácstag, illetve dr. Csikós Ferenc, dr. Szilágyi György. Szécsi Imre. Karsai István. Tóth Gyula. Markos Károly. Sisák Zoltánná. Zsol­dos Sándor. Király Andrásné, Mészáros Józsefné. Gergelyffy Tamásné, Haska Imréné. Nagy András és Varga Jenő. A testület ezután ,az elfogadott napirend szerint foly­tatta munkáját' megtárgyalta a város peremkerületeinek ellátottságát és az ezekkel kapcsolatos fejlesztési célkitűzé­seket: a lakásgazdálkodás helyzetét; megalkotta szervezeti és működési szabályzatát; lakásügyi tanácsrendeleteket mó­dosított; tanácsi bizottságokat választott és személyi ügyek­ben döntött Különösen nagy érdeklő­dést váltott ki a tanácstagok körében a Szeged peremke­rületeinek ellátottságáról és a fejlesztésről szóló téma, amelyet Prágai Tibor tanács­elnök-helyettes terjesztett elő. A városszerkezet örök­lött tulajdonságaihoz tartozik, hogy a szűkebben vett Bel­város és a sugárutak vona­lának kivételével az árvíz utáni újjáépítésben nem vé­gezték el a tervezett feltöl­tést, így egész városrészek váltak nedvessé. nehezen csatornázhatóvá. közművesft­hetővé. Emiatt, a város ta­nácsa folyamatosan napiren­den tartja ezt a témát, mint kiemelt várospolitikai fel­adatot és több esetben hozott e kerületek helyzetének ja­vítását szolgáló határozato­kat. A feladat nagyságára iellemző. hogy ezekben a kerületekben közel 25 ezer lakás van és 70 ezernyi em­ber él. Generális megoldásra nem lehet számítani, csak a telje­sen újjáépülő városnegyedek­ben. ahol ezt a súlyos örök­séget kategórikusan meg le­het szüntetni. A további új építkezések és tömeges csa­ládiház-építések révén ja­vul a közműellátottság és a lakások komfortfokozata. A már eddig is jelentős lakás­építkezéseket családi házas formában a VI. ötéves terv során elsősorban Újszegeden folytatják, de lehetőség kí­nálkozik Kiskundorozsmán, Szőregen, Gyálaréten. Al­győn. Petőfitelep magasab­ban fekvő területén és Béke­telepen is új telkek kialakí­tására. Ennek azonban to­vábbra is első feltétele az alapellátást biztosító közmű­hálózat. amelyre a pénzügyi lehetőségek igen korlátozot­tak. Ezért a tanács a továb­biakban is a családiház-épí­tések koncentrált megvalósí­tását szorgalmazza. Szeged közműellátására jellemző, hogy a lakásállo­mánynak 93 százaléka köz­műves vízellátásban részesül, de alig tíz százaléka csatla­kozik közcsatornára. A vá­rosi úthálózatnak 43 száza­léka. a járdáknak 82 száza­léka burkolt és a mutatókon belül éppen a peremkerüle­tekben jelentős az eltérés. Baktóban például az utaknak mintegy egyötöde burkolt. Rókuson már közel 90 száza­léka; Hattyas és Gyuá'arét vízellátása már nagvjáböl megoldott, de Baktó és Mi­hálytelek életében a víz még mindig súlyos gondot okoz. Nincs közcsatornahálózat Ságváritelepen. Hattyason. Béketelepen. Baktóban. Sző­regen, Mihályteleken. Gyála­réten és Tapen. alig jobb a helyzet Petőfitelepen. Észak­Űjszegeden. Kiskundorozs­mán és Algyőn. de még Al­sóvároson és Móravárosban is csak a terület egyharma­dán épült ki közcsatorna. Hosszú időre nyúló és ren­geteg pénzt, munkát föl­emésztő figyelemmel lehet csak Szeged csatornarendsze­rének teljes kiépítésére gon­dolni. még ha a fejlesztések és a felújítások meg is gyor­sultak az utóbbi években. Tápé belvízelvezetési gond­jai rendeződtek, a ky,kundo­rozsmai rendszer teljes fel­újítása folyamatban van és befejezése négy éven belül várható, tervezik az Alsó­nyomás-sori nyílt szelvényű csatorna megszüntetését. a hattyasi Holt-Tisza vízminő­ségének javítását, s a közeli években várható Algyő vá­rosrész felszíni vizeinek gyors levezetése is. Nem sokkal jobb a gázel­látás helyzete sem. A perem­kerületek lakásainak mind­össze 12 százaléka rendelke­zik vezetékes gázzal, jóllehet, a palackosgáz-ellátás a város egészében jól szervezett. A közvilágítás állapota már lé­nyegesen jobb, mintegy 98 százalékos. A tömegközlekedés muta­tói tűrhetők. Egyedül Baktó tekinthető rosszul ellátott­nak. ahol viszont a gazdasá­gos fejlesztés feltételei nem adottak. Lényegesen javult a petőfitelepiek utazási lehető­sége. Béketelepen pedig meg­oldást jelent ha a 34-es autójáratot meghosszabbítják. Megállapította a tanács elé terjesztett, elemzés, hogy a peremkerületekben a fásítás és a parképítés is elégtelen, továbbá, hogy a házi szemét elszállításának rendszere is csak részben vagy egyáltalán nem érint bizonyos városré­szeket. Egyáltalán nincs szervezett szemétszállítás Mihályteleken, s aránytala­nul kevés lakást érint ez a szolgáltatás Baktóban. Gyála­réten. Hattyason. Algyőn és Béketelepen. A bölcsődei, óvodai és is­kolai ellátás is korszerűtle­nebb e városrészekben, de a közművelődési lehetőségek is szerényebbek. Az átlagosnál jobb viszont a felnőtt lakos­ság orvosi ellátása, amin to­vábbi korszerűsítések még csak iavítanak. Sainos. nem iavult a külső városrészek­ben a gyógyszerellátás és a felsővárosi gvógvszertár be­feiezésén túl. a közeljövőben nem is várható úiabb gyógy­szertárak építése. Lényege­sen növekedett a szolgáltatá­si ágazatban a textiltisztítás. a gépjárműjavítás, a lakás­karbantartás. a háztartási­gép-javítás. de valamelvest visszaesett a kereskedelmi és a személyi szolgáltatás. Már megfelelőnek mondható a szolgáltató ellátás Kulső-Űj­szegetíen, Alsóvároson, a ró­kusi ipnrkórzetben, Petőfite­lepen. Baktón. Kiskundorozs­mán és Algyőn; Szőregen a textiltisztítás és a fodrászat hiányzik; Móraváros ellá­tása elsősorban a kisipar ak­tivizálásával javítható. Al­sóvároson, Szőregen. Ságvári­telepen. Hattyason, Mihályte­leken, Gyálaréten. Tápén és Béketelepen ugyancsak a hiányzó kisipari szakmák te­lepítését kell szorgalmazni. A kiskereskedelmi forga­lom növekedési ütemétől je­lentősen elmaradt a bolthá­lózat bővítése. ígv az üzle­tek terheltsége súlyosbodott Ez azonban a Belvárosra is jellemző. Jelenleg Hattyas. Móraváros. Béketelep és Tá­pé helyzete a legkedvezőtle­nebb. A peremkerületi boltok zóme elavult, sem kínálat­ban. sem munkaszervezés­ben nem tudnak lépést tar­tani a korszerű üzletekkel. A hűtőkapacitás bővítésével számos cikkből javult az el­látás több élelmiszerből vá­lasztékminimumot írtak elő. fokozták a csomagolt áruk arányát és kiterjesztették ezt a húsellátásra is. A tanács fejlesztési elképzelései között az a cél. hogy áz élelhiisze­reket és a napi cikkeket a lakóhelyhez mintegy .400—500 méter távolságban, vagv a főútvonalak mentén minden városrészben beszerezhessék a lakók. A következő évek­ben az ellátásban levő kü­lönbségek csökkentése a cél. Minthogy a vendéglátó hálózat forgalmának nagy­arányú növekedésére nem számíthatunk, elsősorban a gyors és kulturált tömegét­keztetést szolgáló beruházá­sokat kell támogatni a leg­forgalmasabb városrészeken és a közlekedési csomópon­tokon. a külső városrészek­ben pedig kisvendéglők és az igényekhez alkalmazkodó bisztrók telenítése célszerű. A tanács azt is megállapí­totta, hogv a peremkerüle­tekben élő lakosság életszín­vonala nem alacsonyabb, sőt a kiegészítő jövedelmekkel együtt magasabb, mint a város más területén élőké. A tizenöt peremkerület szá­mos dologban más-más ne­hézséggel küszködik, és is­mét mások a jellemzők a csatlakozott községekben. A körtöltésen belüli városré­szek. a .közművek kiépítése után fölzárkóznak a város egészéhez. E téma vitájában kilenc tanácstag kért szót: Stanics Béla, Savanya Miklós, dr. Varga János, Csorba Mihály, Császár István, Sirián Gá­bor, dr. Kutiván Rezső, Link Mihály és Mendebaba Rádó. Valamennyien megelégedés­sel nyugtázták a tanácsnak az utóbbi években a perem­kerületekre fordított figyel­mét és annak pozitív követ­kezményeit, ugyanakkor to­vábbi reális szükségletek megoldását szorgalmazták. Számos ésszerű megoldási ja­vaslatot is előadtak és leg­több esetben hozták maguk­kal a lakosság felhatalmazá­sát is újabb társadalmi munkák vállalására. A VI. ötéves terv végső kidolgozá­sának folyamatában a ja­vaslatok jó részét remélhe­tően még be lehet építeni a következő évek programjába. A peremkerületek helyzeté­nek javítása azonban még tartósan napirenden marad a szegedi várospolitikában, mert egyrészt továbbra is komoly régi adósságokat, másrészt évtizedekre szóló feladatrendszert tartalmaz. A testület figyelembe vette a határozathozatalnál ezeket a szempontokat. Hasonlóan nagy érdeklő­dés kísérte a városi tanács igazgatási osztályának és a városi-járási népi ellenőrzési bizottságnak előterjesztett jelentéseit a lakásgazdálko-, dósról. E téma vitájában szól kért dr. Petri Gábor ország­gyűlési képviselő, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának tagja, dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Csongrád megyei, bizottságának első titkára Hofgesang Péter. Novákné Halász Anna, a városi KISZ­bizottság első titkára, Jura­tovics Aladár, dr. Gaal Sán­dor. a sz.egedi járásbíróság elnöke, Lábodi László, Bör csök Ferenc es Gyimesi Jó zsef. Tekintettel ennek a témá­nak maximalisan közérdekű voltára, továbbá arra. hogy idevágó tanácsrendeleteket is módosított a testület, a lakásgazdálkodással össze­függő kérdések részletes is­mertetésére lapunkban visz­szatérünk. A tanács a továbbiakban tegnapi ülésén elfogadta szervezeti és működési sza­bályzatát, majd négy mun­kabizottságot választott A Hazafias Népfront városi bi­zottságának javaslata alap­ján nagyobbrészt saját so­raiból, másrészt nem tanács­tag szakemberekből 13—15 tagú bizottságokat hozott létre. A városfejlesztési és műszaki bizottság elnökévé Hörömpő Józsefet; a ter­melési és ellátási bizottság elnökévé Rovó Istvánt; a művelődési és ifjúságpoliti­kai bizottság elnökévé dr. Horváth Károlyt; az egész­ségügyi és szociálpolitikai b-izottság elnökévé pedig dr. Sas Mihályt választotta. Ugyancsak a Hazafias Nép­front javaslatára a tanács meghatározta a Szegeden működő tanácskozási köz­pontok számát és megbízta ezek vezetőit összesen 21 tanácskozási központ műkö­dik majd, általában a ko­rábbi területi megosztásban, s ezek vezetésével a szá­mozás sorrendjében a követ­kező tanácstagokat bízta meg: dr. Diós József, dr. Csáki Éva, dr. Tóth Károly, Szirovicza Ernő, ördögh Jó­zsef, Lengyel András, Vass József, dr. Ozvald Imre, Bör­csök Ferenc, Stanics Béla, Herczeg István, Leiéné Gon­da Irén, Vincze Gyuláné, Mi­kes Sándor, dr. Török Lász­ló, Virág István, Csorba Mi­hály,. Savanya Miklós, Csá­szár István, Négyökrü Fe­renc, Link Mihály. A tanács végül személyi ügyben döntött: a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tály vezetőjévé nevezte ki 1980. november 1-től Mónus Ernőt, az osztály eddigi cso­portvezetőjét Németh Károly fogadta a Norvég KP küldöttségét Németh Károly, ai MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, amely HOTrs Kleven, a párt elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagja vezetésével tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. (MTI) A szentes—csongrádi Tisza-hídnál Előkészületek a csúszózsa.'uzáslioz A faállványzat „barlangjában", magasan a vízszint felett bontják a jobb parti mederpillér zsaluzatát A „mérleg" egyik karja: a zsaluzó kocsi indulásra kész Hídépítési krónikák megér- terük a vasszerelőknek, tésében már tapasztalatokat anyagszállítóknak. Az ered­szerzett olvasóink bizonyára mény: a katamarán fedélze­sejtik. hogy mostani tudósi- téről az ott jó előre összesze­tásunk címe olyan munkafo- relt két zsaluzókocsit át­lyamat kezdetét jelzi, amely emelhette az Ady Endre a Szentest és Csongrádot úszódaru a bal parti meder­összekötő 451-es út Tisza- pillér tetejére. A színesre hídjának építésében a közvé- festett kocsik a francia lemény figyelmére is érde- STUP International cégtől mes. Már beszámoltunk ar- vásárolt technológia légion­ról, milyen szoros ütemtervet tosabb tartozékai. Mint a kényszerít a szeszélyes folyó mérleg két karja helyezked­az építőkre, s mennyire fon- nek el a mederpillér két ol­tos számukra, hogy a bal dalán, s úgy készítik majd a és jobb parti mederpillér mi- betonelemeket, mint a pók előbbi befejezése után fel- eregeti fonalát: továbbjutás­készülhessenek a csúszózsa- hoz megépítve az utat. Az luzása. A Csongrád felőli eljárást ezért is nevezik sza­árteret most is méter magas badon betonozott csúszózsa­víz borítja. A jobb parti me- luzósnak: a zsaluzokocsiknak derpillér fából ácsolt zsalu- nincs szükségük alátámasz­zatát a víz fogságában bont- tásra, az első szakaszban a iák tehát, uszályok fedélzete a pillérbe, aztán a már kész szilárd talaj, s a teherautók elemekbe kapaszkodnak, szerépkörét csónakok vették A hídépítők szakzsargonja át- egyszerűen „csúszásnak" ne­A Szentes felőli oldalon Vezi ezt a munkafolyamatot, kegyesebb most a Tisza: az Őket idézzük tehát: „ennek ártér bejáró útját nem ön- a. hétnek a végén már csú­tötte el. szabadabb a mozgás- szunk".

Next

/
Thumbnails
Contents