Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! 70. évfolyam 249. szám 1980 október 23„ csütörtök Ara: 1,20 forint Október 24—31. Leszerelési hét Az ENSZ leszerelési hetének programjá­ról tartottak szerdán sajtókonferenciát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában az Országos Béketanács lesze­relési. valamint tájékoztatási bizottsága és a Magyar ENSZ Társaság képviselői. Az eszmecserén Tolnai László, az OBT lesze­relési bizottságának elnöke arról szólt, hogy napjainkban, amikor a békeszerető embereket szerte a földkerekségen aggo­dalommal töltik el a világpolitika külön­böző fejleményei, különös jelentősége van az ENSZ leszerelési hetének. amely a nemzetközi szervezet, alapító okmánya ra­tifikálásának évfordulóján, október 24-én kezdődik. A nemzetközi békemozgalom kö­zelmúltban lezajlott demonstrációján. a szófiai népek világparlamentién elfogadott okmányban a nemzeti békemozgalmak fi­gyelmébe ajánlják azt. az alkalmat, ame­lyet a leszerelési hét teremt a békéért az orszáeote együttműködéséért küzdő erők számára, hogy megannyi fórumon fellép­jenek a nemzetközi feszültség éleződése el­len. Helsinki szellemében munkálkodva, s bizakodva a közelgő madridi konferencia sikerében. Haraszti György professzor, a Magvar ENSZ Társaság főtitkára arról adott, tájé­koztatást. hogy az ENSZ 1978-as rendkívü­li közgyűlésén elfogadott akcióprogram nyomán milyen lehetőségek kínálkoznak a béke ügyének előmozdítására, a fegyver­zetek. fegyveres erők. katonai költségveté­sek csökkentésére. Az ENSZ leszerelési hetének — október 24-től 31-ig — gazdag a pragramja. Szá­mos üzemben intézményben rendeznek szolidaritási találkozókat gyűléseket. Ezek közül is kiemelkedik az Április 4. Gépipa­ri Művek budafoki gyárában rendezendő munkás békenagygyűlés, s az a leszerelési konferencia, amelyet október 31-én Győrött tartanak. (MTI) Sevrócipők a futószalagon Magyar-svéd építésügyi A megbeszélésekről készí­tett emlékeztető aláírásával szerdán befejeződtek a ma­gyar—svéd építésügyi együttműködési tárgyalasok, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejleszté­si miniszter és Birgit Frig­gebo lakásügyi és városter­vezési miniszter vezetésével folytatott a két fél küldött­sége. Megállapították, hogy kedvezően, mindkét ország érdekeinek megfelelően fej­j lődik az együttműködés a két ország építésügyi szer­vezetei és intézményei kö­zött. Szükségesnek tartják a kölcsönösen előnyös gazda­sági kooperációk kibonta­koztatását, a harmadik pia­ci közös fellépés lehetősé­geinek feltárását és kihasz­nálását. A svéd küldöttség szerdán elutazott Budapestről. LázórGyörgy látogatása Hajdú-Bihar megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután Hajdu-Bi­har megyébe érkezett.. A kormány elnöke, akit először Sikula György, ' a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Imré, a megyei ta­nács elnöke üdvözölt, felke­reste a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atom­magkutató Intézetét. Itt dr. Berényi Dénes akadémikus, az intézet igazgatója tájé­koztatta a tudományos mun­káról, és fejlesztési célkitű­zésekről. Elmondotta: A magyar urán felfedezésének jegyében született a debreceni Atomki. Bár alapvető feladata a magfizikai kutatás, ez ko­rántsem jelent bezárkózott­ságot és elszigetelődést. Az intézet 89 kutatójanak és 24 mérnökének mindennapi köz­vetlen kapcsolata van orvo­sokkal, biológusokkal, ipari és mezőgazdasági vezetőkkel, szakemberekkel. Arra töre­kednek, hogy az elméleti alapkutatásokat a gyakorlat­ban is kamatoztassák. Ez megmutatkozik a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a gyógyításban, de megbíza­tásokat vállaltak el többek között az ajkai, ózdi, cse­peli, debreceni ipari üze­mektől, s a paksi atomerő­műtől speciális mérésekre, műszerek készítésére. A Mi­nisztertanács elnökének kér­désére elmondotta, hogy évente több mint száz tudo­mányos dolgozatot jelentet­nek meg Rendszeres a kap­csolatuk külföldi intézmé­nyekkel. Ezután bemutatták a kormány elnökének a kü­lönböző laboratóriumokat és a Van de Graaf gyorsítót. A kutatóintézetben tett lá­togatás után Lázár György részt vett és felszólalt a me­gyei pártbizottság székházá­ban tartott aktívaértekezle­ten. Lázár György Hajdú-Bi­har megyei programja csü­törtökön folytatódik. Gyorsan, de jó minőségben Jelentés az őszi munkákról A tetemes idöhátrányt fe­szitett memű munkával igyekeznek megszüntetni a mezőgazdasági üzemek. A szükségszerűen gyorsított tempó azonban nem vezet­het minőségromláshoz, ezért fokozott szerepet kapott a szántás-vetés ellenőrzése, és a jól végzett munka jutal­mazása. Így tesznek a többi között a Baranya megyei termelőszövetkezetekben es állami gazdaságokban is, ahol az agronómusok a helyszínen tartózkodva, köz­vetlen irányítással szervezik a munkát, s intézkednek a váratlan esetekben. A jó munka anyagi ösztönzésére beosztásra szólóan állapítot­ták meg a prémiumfeltéte­leket, amelyeknek teljesíté­sét kétszer ellenőrzik: az egyes műveletek elvégzése­kor, majd pedig a vetés ke­zelésekor. Az időjárás ked­vezőbbre fordultával min­denütt nyújtott műszakban dolgoznak a vetőbrigádok. Az idő sürget, mert más években ilyentájt a búza háromnegyede földben volt már Baranyában, most ép­pen fordított az arány: a 60 ezer hektárnyi terület há­romnegyed részén még visz­sza van a vetés. Ahol lehet­séges. éjszaka is vetnék, s a traktorosok kiváló munká­jának köszönhető, hogy a tervezett búzaterület 80 szá­zalékán készen a magágy. A Csongrád megyéből ér­kezett szerdai jelentés sze­rint a szántóföldek dolgo­zóinak legalább nyolc napot sikerült lefaragniuk a hűvós nyár okozta háromhetes időhátrányból. Naponta csaknem ötezer hektáron teszik földbe a búzát, s az őszi kalászosoknak kijelölt 98 ezer hektár kétharmadát bevetették. A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat taggazdaságaiban most újabb táblacserékkel gyor­sítják a munkát, és a rend­szerközpont el szeretné érni, hogy a tervezett 37—34 szá­zaléknál nagyobb arányban készítsék elő szántás nélkül, gyorsabb, energiatakaréko­sabb műveléssel a talajt. A sok csapadék miatt szerdáig csak 79 ezer" hektáron tud-, ták elvetni az őszi búzát, de a rendszer csaknem 600 ve­tőgépe elegendő ahhoz, hogy a 180 ezer hektárra terve­zett búzavptéssel a hónap vegéig elkészüljenek. A Borsod megyei gazdasá­gok gépeinek többsége is a jövő évi kenyérnekvalót ve­ti. Napkeltétől napnyugtáig dolgoznak, s a hét közepére a búzavetés-terület mintegy 60 százalékán már földbe került a mag, több mint 30 termelőszövetkezet — első­sorban az abaúji részeken és az edelényi járásban — már befejezte a búza veté­sét. A mezőgazdasági üzemek­ből érkezett tájékoztatás szerint gyorsult a szemes kukorica betakarítása is, ütemének azonban határt szab a még mindig magas nedvességtartalom, és a szá­rítüzemek áteresztő képes­sége. Csongrádban éjjel­nappali műszakban dolgoz­nak a szárítók, de így van ez az ország más részében is. Gyorsított kukoricabeta­karítás jellemzi a Győr-Sop­ron megyei és a Somogy megyei gazdaságokat, ez utóbbiak a százezer hektár­nyi terület 10 százalékáról törték le a termést. A bá­bolnai rendszerben dolgozó termelőszövetkezetek az idén a 227 ezer hektáron termelt kukorica negyedet kívánták nedvesen, falközi silókban tárolni. Most nö­velni akarják ezt a mennyi­séget, gondot okoz azonban, hogy nincs elegendő megfe­lelő minőségű fólia. Az or­szág több részéből jelentet­ték a silókukorica betakarí­tásának befejezését. Pest megyében , a Budapest kör­nyéki „tej^yűrút" képező gazdaságok tehenészeteiben már biztonságban van ez a takarmány, s a tapasztala­tok szerint rendkívül jó a minősége. Soprontól Egerig, a Mát­raaljától a Kiskunságig szü­retelik a szokásosnál később beérett szőlőt. Heves megye történelmi borvidékein szer­dáig mintegy ötezer hektár­ról szedték le a termést, s már végeztek a korai szőlő­fajták: a közkedvelt medoc, a rizlingszilváni, az oportó szedésével, most a leányka, a saszla és a tramini szü­retje van soron. Az Eger— Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát 21 helyen tart fenn feldolgozó üzemet, s ha szükséges, éjszaka is fo­gadják a szőlőszállítmányo­kat. Mozgalmasak a kiter­jedt kiskunsági szőlökber dolgozók napjai is. A ter­mésnek még mintegy 30—40 százaléka van a tőkéken. A kézi szedőkön kívül 30 sző­lőkombájn sietteti a betaka­rítást. A Dél-alföldi Pince gazdaság 11 ezer hektáros termelési körzetéből — Csongrád, Békés és Szolnok megyéből — érkezett hír szerint már leszüretelték az ezerjót, a kadarkát és az egyéb korai szőlőfajtákat, s a gazdaságok túljutottak a szedés félidején. A szerda hajnalban helyenként je­lentkezett őszi fagyok azon­ban arra késztetik a gazda­ságokat, hogy a vastagabb héjú rizlinget és kövidinkát is teljes erővel szüreteljék. A zökkenőmentes felvásár­lás érdekében a nagyobb pincészetek szombaton és vasárnap is fogadják a ter­mést. (MTI) 8UB cárjai József Moszkuában Marjai József, a Minisz- utazott. Részt vesz a Köl­tertanács elnökhelyettese, csönös Gazdasági Segítség hazánk állandó KGST-kép- Tanácsa végrehajtó bizottsá­viselője szerdán Moszkvába gának 97. ülésén. (MTI) Régi géppark, új szemlélet Minden Ipari vállalat an­nak tudatában alakítsa ter­mékszerkezetét — írja a XII. kongresszus jegyző­könyve —, hogy a hazai és a világpiac egyaránt a haté­kony munkát, a korszerű, jó minőségű, versenyképes ter­mekeket értékeli megfelelő­en. Csak az ilyen termelés­nek van jövője. — Hogyan válik az írott szóból kézzelfogható való­ság? Marincs Ferenc, a szegedi cipőgyár főkönyvelője elő­veszi a jegyzeteit — Az első háromnegyed évben 572 ezer pár cipót értékesítettünk az export­piacon. Ebből 75 ezer pár tőkés valutáért kelt eL Év végéig összesen 140 ezer pár kerül ki az Egyesült Álla­mokba, az NSZK-ba és Franciaországba. — Szavaiból úgy veszem lei, ez több a tavalyinál. — Nem is kevéssel. Ügy vált lehetővé, hogy változ­tattunk a termékszerkeze­ten. Kecskesevróból állítunk elő jó minőségű, s mint lát­ható konvertálható termé­keket. — A termelés mennyisége nőtt-e? — Nem. Mert nem ez volt a célunk, hanem hogy érté­kesebb munkát végezzünk! — És hogy a munkaigé­nyességet növeljük -n-, teszi hozzá Kocsi* Ferenc, a gyár főmérnöke. — Ha jól értem, korsze­rűbb technológiát honosítot­tak meg... — Igen. és méghozzá gé­pi beruházás nélkül. A sok­kal igényesebb termékeknél mégsem csökkent az első osztályú áru részaránya. Sőt egy ezrelékkel jobb is lett. Azt később tudtam meg a cipögyáriaktól, hogy ezen közben négy százalékkal fo­gyott a létszám, s az árbe­vétel hozzávetőleg 10 száza­lékkal növekedett Csodát tettek volna? Fel­találtak volna valami soha nem volt módszert? Sző sincs róla. Egyszerűen arról van szó, hogy vigyáznak a drága alapanyagra, aztán igyekeznek a legújabb divat szerint megformázni — di­vatcikkről lévén szó, ez nem mellékes —, rendszeresen és szigorúan ellenőrzik a mi­nőséget Szólni kell ezentúl a talán legfontosabb dologról is. A gyár munkásgárdája megér­tette, hogy miről is van szó. Ha növelni kell a dol­Nagy Las/.io rclveLclei A minőség ellenőrzése fontos munkafázis lárpiacra kerülő termékek mennyiségét; és növelni kell, mert ez a népgazdaság érdeke, ez csak úgy lehet­séges, ha a saját munkahe­lyén mindenki a maximu­mot nyújtja. (Meg kell jegyezni, hogy Szeged ipari vállalatai ösz­szességében 12 százalékkal fokozták tőkés piaci kivite­lüket a közelmúltban, tehát a cipőgyári példa nem egye­di.) Kedvezően megítélhető fo­lyamat indult el tehát. A lé­nyege azzal summázható, amit Marincs1 Ferenc mon­dott beszélgetésünk elején: — Nem a gépeket cserél­tük ki, hanem a szemléle­tünket változtattuk meg. Axiómákhoz nem szokás kommentárt fűzni. Különö­sebb bizonyítás nélkül el kell fogadnunk, hogy ipa­runknak mostanság ez a legfontosabb cselekvési sza­bálya. P. F. * I

Next

/
Thumbnails
Contents