Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Vasárnap, 1980. október 19. 9 Hatvan éve született Ladányi Benedek Az Arad megyei Erdőhe­gyen 1920. október 20-án született Ladányi Benedek elvtárs. Szülei szegény sorsú emberek. Apja alkalmi mun­kás, anyja bejárónő, akik 4 gyermeket neveltek körülmények között, meghatározta indíttatásét Még gyermek, amikor 13 éves korában pályát kell vá­lasztania, szabótanoncnak szegődik, hogy munkájával és keresetével 6 is segítse néűkülöző családját Az inas­évek után, a fiatal szabóse­géd, mint gyári munkás, A fádon kerül kapcsolatba a szervezett munkásmozga­lommal. Idősebb osztálytár­sai felfigyeltek az érdeklődő, sokat olvasó ifjúmunkásra, s egyre gyakoribb találkozása­ik során a szocializmusról, a forradalmi eszmékről beszél­nek neki. A munkásélet, a felvilágosító eszmecserék, a kommunisták áldozatkészsé­ge meghatározó volt gondol­kodására, magatartására. Szegedre 1943-ban jött, s itt rövidesen kapcsolatbake­rült a baloldali szociálde­mokratákkal és az illegali­tásban dolgozó kommunis­tákkal. Mint szakszervezeti tag, a Ruházati Munkások Szakcsoportjában tevékeny­kedik, gyakori látogatója a Munkásotthonnak, s mint If­júmunkás, Népszava agitá­ciókban, Vörös Segély gyűj­tésekben vesz részt nagy ak­tivitással. E harc során igyek­szik megmagyarázni az ifjú­munkásoknak a háború Igaz­együttműködött, ugyanakkor jól hasznosította más szak­mai, társadalmi szervezetek javaslatait is. Mindezek mel­lett arra is jutott ideje, hogy a város kulturális kérdései­forradalomban, a munkás­osztály, a kommunisták ve­zetésével az ifjúságnak is részt kell vállalnia. Mint fiatal vezetőt, a kommunista párt tanulni küldi Debrecen- _ nehéz be, pártiskolára, majd egyre vei ls foglalkozzon, egyike s ez nagyobb lehetőségeket kap azoknak, akik szorgalmazták képességeinek bizonyítására, a Szegedi Szabadtéri Játékok így tagja lesz a MADISZ felújítását. Szeged városi Bizottságának, 1962-ben újabb felelősség majd betölti a SZIT városi teljes, nehéz megbízatást kap, titkári, illetve ezt követően a a Csongrád megyei tanács MINSZ Szeged városi titkári funkcióit 1949-ben az MDP Szeged városi Bizottságán dolgozik, s innen kerül fel 1950-ben a Pártközpontba, az Agitációs- és Propaganda Osztályra, ahol közel 5 éven keresztül tevékenykedik. A pártmunka 1954-ben is­mét Szegedre szólítja, s meg­választják a városi pártbi. ipari osztályának az élére ke­rül. Jól ismerve a megye iparát, mint osztályvezető, sok energiát fordított a vál­lalatok átszervezésére, kor­szerűsítésére, az iparilag el­maradottabb területek fej­lesztésére. Ezt követően, 1971-től 1975-ig, nyugállományba vo­nulásáig, a Dél-magyaror­zottság első titkárává. E ne- szági Textil- és Felsőruháza­héz, sikerekben, eredmények­ben bővelkedő, de ugyanak­kor ellentmondásokkal is terhes években, igyekszik ti Nagykereskedelmi Vállala* igazgatójaként végezte mun káját. Ladányi Benedek azok kö­legjobb tudása, következetes zé tartozott, akik a munká­meggyőződése alapján végez­ni munkáját Az ellenforra­dalom kitörésekor Pártfőls­kolán van, ám azonnal Sze­gedre jön, s fegyveres őr­szolgálatot teljesít a városi, majd a megyei pártbizottsá­gon, részese lesz a munkás­őrség megalakításának. 1957-ben a Szegedi városi Tanácshoz került, elnökhe­lyettesi funkciót töltött be. ságtalan jellegét és részese tagja lesz az MSZMP Csong­rád megyei Bizottságának. Munkáját nagy ambícióval, jó kezdeményező és szervező készséggel végezte. Szenve­délyesen vitatkozott város­annak a küzdelemnek, amely az antifasiszta összefogás megteremtésére irányul. A német megszállás, 1944, március 19-e után, az egyre fokozódó terror között, ami­kor a szegedi munkásmozga­lopi vezetőinek nagy réSíét, s más haladó, demokratikus érzelmű személyeket letar­tóztatták és internálták, a harc feltételei nehezebbé váltak. Az itthon maradot­tak, így az ifjúmunkások is, illegális összejöveteleken ter­vezgetik a jövőt, hallgatják a moszkvai rádió adásalt, agitációs munkát végeznek a Tationcotthonban és a Dél­magyarországi Cipőgyárban. Találkozásaik "a Sárgán, majd Ladányi elvtársék Va léria téri lakásán, egyre gya­koribbak lesznek, s felisme­rik, hogy közel a felszaba­dulás órája. A forradalmi csoport tagjai fegyvereket, lőszereket gyűjtöttek, fasisz­ták által üldözötteket rejtet­tek el, munkaszolgálatosokat szöktettek meg. A város felszabadulását követően jelentkezett a pol­gárőrségbe, illetve ö is segí­ti a kommunista ifjúsági szrvezet legális létrehozásét, tagja lesz annak vezetőségé­nek. Jól látja, hogy a kibon­takozó népi ban fáradtságot nem Ismer­ve, önmagukat sem kímélve harcoltak és dolgoztak a szo­cializmus ügyéért Széles kö­rű tudását állandóan gyara­pítva, újra és újra megújít va önmagát, szolgálta a vá­rost, a megyét, az országot Tevékenységét pártunk és államunk a Szocialista Ha­záért Érdemrend mellett több más kitüntetéssel is el­ismerte. Dr. Fehér István * Az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged megyei városi Tanácsa Ladányi Be politikai kérdésekről, min- nedek elvtárs születésének den érdekelte, ami városunk 60. évfordulója alkalmából jövőjével, fejlődésével volt koszorúzást rendez október kapcsolatban. A felügyelete 20-án, hétfőn 14 órakor Sze­alá tartozó szakigazgatási geden, a Belvárosi osztályokkal közvetlenül ben. temető­Emlékezések Bálint Sándorra Október 20-án, hétfőn este 6 órakor Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban dr. Péter László kandidátus, a Somogyi-könyvtár tudomá­nyos főmunkatársa tart elő­adást a nagy szegedi nép­rajztudósról, majd dr. Faze­kas István múzeumigazgató vezetésével a szakrális em- pontban rendezendő honisme­lékek gyűjtéséről és restau- reti tanácskozás keretében tona József Múzeum res­taurátora és Sümegi György, a múzeum művészettörténész munkatársa. Október 23-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor a kun­szentmártoni művelődési köz­rálásáról lesz kerekasztal­beszélgetés, amelyben részt vesz Fekete János, Bács­Kiskun megye egyházügyi demokratikus | titkára, Laczkó János, a Ka­Felsőfokú intézmények felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamok indulnak Szegeden a JÖZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM, a JUHASZ GYÜLA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA, az ÉLELMISZERIPARI FŐISKOLA és a TIT VÁROSI SZERVEZETE szervezésében azok számára akik .tudomány-, műszaki, közgazdasági, erdőmérnöki és faipari egyetemeken, műszaki, tanárképző. tanító- és óvónőképző, élelmiszeripari (technológiai és élelmiszeripari gépész szak). kereskedelmi és vendéglátóipar!, államigazgatási főiskolákon kívánnak felvételi vizsgát tenni. Az előkészítők szakpárosítása: ma téma ti k a— fizi ka. matematika—politikai gazdaságtan. magyar irodalom—történelem. magyar nvelv és irodalom—történelem. biológia—kémia. biológia—fizika (elsősorban az orvostudományi egyetemekre jelentkezők részére). A tanfolyamokra a jelentkezési lapok átvehetők OKTÓBER 20-TÓL a JATE. Szeged. Dugonics , tér 13. szám alatti épületének portáján, amelye­ket ugyanott NOVEMBER 12-IG lehet leadni. Múzeumi hónap, 1980 Néprajzi hét A múzeumi és műemléki hónap szegedi rendezvényei hétfőtől a néprajz jegyében telnek. Holnap délután 5 órától a szennai falumúzeu­mot mutatja be dr. Knézy Judit, a kaposvári múzeum főmunkatársa a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. Ok­tóber 23-án, csütörtökön délután 5 órakor ugyancsak a díszteremben folklórbemu­tatóra kerül sor, melynek során föllépnek a megye Néptánccsoportjai, pávakörei, táncos, énekes és hangszeres szólistái. Másnap, pénteken délután 5 órakor a Közmű­velődési Palota kupolagalé­riájában Csongrád megye népi műemlékei címmel fo­tódokumentációs kiállítás nyílik. Iráft megbeszélése Október 20-án kezdődik Moszkvában a szocialista or­szágok írószövetségi veze­tőinek értekezlete, amelyen a magyar írókat Dobozy Im­rének,'az Írószövetség elnö­kének vezetésével küldött­ség képviseli. Ismét fontos kérdés szerepel az immár hagyományos tanácskozás na­pirendjén: mit tehetnek az írók, hogyan léphetnek fel a béke megőrzéséért. Nyeszterenko Szegeden Igaz, várni kell rá kilenc hónapot. A hír mégis fölvillanyozó, annál is inkább, mivel az elmúlt, évek során macerálta eleget a közvélemény, kritika a sza­badtéri játékokat* elmaradnak színpadáról a világ él­vonalához tartozó művészek, az Igazán nagy sztárok. Most viszont csaknem bizonyosra vehető, jövő nyá­ron. július 18.. 24. és 26-án, az Ivan Szuszanyin sze­gedi dómszínpadi előadásainak címszereplője Jevge­nyij Nyeszterenko, a moszkvai Nagyszínház világhírű basszistája lesz. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt napokban a Művelődési Minisztérium megbízásából Moszkvaban járt a szegedi játékok küldöttsége. Horváth Mihály igazgató és Vastagh Attila szcenikai vezető, hogy elő­készítő tárgyalásokat folytassanak a jövő nyárra ter­vezett Glinka-opera kivitelezéséről. Az előadások ge­rincét a Bolsoi művészei alkotják majd. így a szegedi küldöttek találkoztak Vagyim Milkov rendezővel. Mark Ermler karmesterrel, s véglegesítették a szerep­osztást. 'miszerint Szuszanyin: Nyeszterenko: Anto­nyida. a lánya: Bella Rugyenko; a lány vőlegénye. Bogdán Szabinyin pedig Vlagyimir Scserbakov. Hor­váthék természetesen megnézték az orosz nép „Bánk bánjának", nemzeti operájának évadnyitó előadását (a mi hagyományainkhoz hasonlóan Moszkvában is a nemzeti operával, az Ivan Szuszanyinnal indították október 7-én. az új alkotmány ünnepén, a Nagyszín­ház 205. szezonját), s a szünetben sikerült beszélniük Nyeszterenkóval is... Pillanatnyilag úgy fest a dolog, az Ivan Szusza­nyin szegedi szabadtéri premierje az operaművészet világkiállításának ígérkezik. A fent említett, szovjet művészek partnerének tudniillik a Szlovák Filharmó­nia ugyancsak különleges nemzetközi klasszist képvi­selő kórusát szeretnék megnyerni (hogy e minősítés­ben semmi túlzás, a játékok közönsége tavaly nyáron. A végzet hatalmának előadásain meggyőződhetett ró­la). s a jelekből ítélhetően nem is eredménytelenül. A szabadtéri igazgatója hétfőn már Pozsonyban tárgyal az együttes újabb vendégjátékának előkészítéséről, s itt az is szóba kerül, hogy a szegedi szabadtéri elő­adásait, követően a nem mindennapi szervezéssel ösz­szehozott stáb együtt marad: Csehszlovákia híres für­dőhelyén, Pöstyénben ad „ráadást" az Ivan Szusza­nyinbóL N. L Bartók-év előtt •.-•: j .i -' .... A Zeneműkiadó újdonságai ugyancsak Bálint Sándorra emlékeznek. Megnyitót mond Elek Lajos Szolnok megyei egyházügyi titkár, majd pedig Bálint Sándorról dr. Erdélyi Zsuzsanna, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának főmunkatársa tart előadást. Ezután dr. Selmeczi László kandidátus, a Damjanich Já­nos Múzeum igazgatója a kunok és a jászok vallás­történeti vonatkozásairól, Ha­vassy Péter levéltáros pedig a Tiszazug vallási és népe­sedési viszonyairól ad elő. Nemzetközi jelentőségű eseménye lesz zenei éle­tünknek jövőre Bartók Bé­la születésének századik év­fordulója. A centenáriumra intézmények sokasága ele­veníti föl a nagy zenesze r­ző életútját, munkásságát: iskolák, művelődési házak, klubok, rendeznek előadáso­kat, hangversenyeket, a filharrhónia koncertprog­ramjaiban "kiemelt szerep jut Bartók remekműveinek. Számos helyen szerveznek vetélkedőket is, a rádió pél­dául februárban Bartókról rendezi meg közkedvelt já­téksorozatát, a Dupla vagy semmit. Az alkalom természetesen új kiadványokra, a régeb­biek új kiadásaira ösztön­zi a Zeneműkiadó Vállala­tot, mely ismét megjelenteti a komponista életéről, mű­veiről legfontosabb adalé­kokkal szolgáló alapműve­ket. Így kerül boltokba Bónis Ferenc könyve „Bar­tók Béla élete képekben es dokumentumokban", Üjfa­lussy József szerkesztésében a Bartók-breviárium, vala­mint Kroó György Bartók kalauza. A breviárium 15 éve jelent meg először, az­óta igen kiterjedt világszer­te, hazánkban is a Bartók­kutatás, ez a kiadás bőven merít az újabban feltárt do­kumentumokból. Bartók írá­sai, tanulmányai, levelezése, Madagaszkári expedíció A Magyar Földrajzi Tár­saság szegedi osztálya és a városi TIT-szervezet soron kővetkező előadóülésén dr. Balázs Dénes geográfus szá­mol be madagaszkári tanul­mányútjáról A kutató tavaly izgalmas körülmények kö­zött járta be a „Vörös Szi­get" nagy részét, ahol a vulkanizmus utójelenségeit, a különféle karsztterületeket tanulmányozta. A holnap, hétfőn délután 5 órakor az Ady téri egyetem TTK elő­adójában rendezendő ülésen színes képek segítségével be­mutatja Madagaszkár válto­zatos növényvilágát, külön­leges állatait, ismerteti a malgas népcsoportok szoká­sait. Utazásának egyik érde­kes célja volt, hogy felderít­se hajdani hazánkfia, Be­nyovszky Móric erődjeinek, telepeinek helyét, az ülésen ennek eredményeiről is be­számol. Liebmunn Béla felvétele Egykori kép Bartók Béla szegedi látogatásáról, egy hegedűkészíió műhelyében a kortársak visszaemlékezé­se és a kritikák révén nyo­mon kísérheti az olvasó a zeneszerző életútjának ala­kulását, a tevékenységét döntően befolyásoló élmé­nyeket, emberi és művészi kibontakozásának főbb állo­másait. Kroó György Ka­lauza Bartók zenekari, szín­padi és kamaraműveihez szolgál útmutatóként, első­sorban a hangverseny-láto­gató olvasónak. Harminchat fejezete, mely időrendben, részletesen szól a művekről, tudományos Igénnyel ké­szült, de a kevéssé szakér­tők számára is élvezetes, A legifjabbakhoz szól Bartók kis füzete, a Képes­könyv gyermekeknek, me­lyet Reich Károly színes il­lusztrációi mellett hangle­mezmelléklete tesz igazán élvezetessé: Pásztory Dilta előadásában csendülnek föl a Gyermekeknek zongoraso­rozat miniatűrjei. Az évfor­duló alkalmából két fakszi­mile kiadás lát napvilágot. Bartók 1902-ben a nagy ni­rű hegedűművész, Joachim József unokahúgának, Ará­nyi Adilanak irt alkalmi kompozíciót hegedűre es zongorára, Andante címmel — eredeti kéziratát tizenöt éve sikerült megvásárolnia a Bartók Archívumnak egy londoni árverésen. A má­sik fakszimile kiadás az 1926-ban Pásztory Dittának ajánlott Zongoraszonáta. A Bartókkal foglalkozó kiadványok mellett még idén több érdekes könyvvel ismerteti meg az olvasót a Zeneműkiadó. A világszerte ismert hazánkfia. Rózsa Miklós mesél nagy hírű muzsikusokról, hollywoodi filmcsillagokról, a Korda fi­vérekről, Genne Kellyről, Judy Garlandról és mások­ról, szellemes stílusban, az Életem történeteiből című könyvében. Feleleveníti pályájának érdekesebb ese­ményeit, fontosabb állomá­sait Tito Gobbi is, száza­dunk operaművészetének kimagasló egyénisége. Az opera barátainak ajánljuk Németh Amadé különleges operakalauzát, az Operarxt­kaságokat, mely arra a két és félszáz műre hívja fel a figyelmet, melyek valami­lyen ok folytán kiszorultak a leggyakrabban játszolt repertoárból. Harmadik ki­adását éri meg Tótfalusi István 35 népszerű opera­történetét elbeszélő Opera­mesék című könyve; a ked­velt Librettó-könyvecskék sorában olvashatjuk egye­bek között a Simon Bocca­negrát, mely a Szegedi Nemzeti Színház soros ope­r.p bemutatója lesz. Maróthy János Zene és ember című munkájában többek között azt vizsgálja, miként hat a zene a hallgatóra. A köny­nyűműfaj rajongóinak szól elsősorban Tardos Péter Rocklexínkonja; Koltay Gá­bor könyve, a Szörényi— Bródy — a Fonográf együt­tes pedig a népszerű szerző­páros másfél évtizedes kö­zös munkájának eredmé­nyeit, hétköznapjait eleve­níti föl. L N. l

Next

/
Thumbnails
Contents