Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

8 Péntek, 1980. október 17. 5 Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága A KISZ megyei bizott- munkásöntudatra, kívánatos tóga tegnap megtárgyalta a életmódra sem az iskola sem szakmunkásképző intézetek- az ifjúsági mozgalom nem ben folyó világnézeti politi- neveli őket elég hatékonyan, kai és erkölcsi i^jvelőmunka A tényékből következnek az helyzetéről és feladatairól oktatásügy ás az ifjúsági szóló jelentést, melyet Szi- mozgalom feladatai, lágyi János terjesztett elö. A Ezutárl dr Koczor ^^ szakmunkástanulók jetentik tój7k"02t'átta'*a ízületet 'az a munkásosztály utánpótlá­sát, ami különösen fontossá teszi a nevelömunka színvonalát. A jelenlegi helyzet nem mer idei építőtáborokban szerzett körükben véezett tapasztalatokról. 12 helyen KL.E5"? szerveztek építőtábort a me­gye fiataljainak, ezek több­tes ellentmondásoktól. A pá- fl!!^" lyaválasztás során a kevésbé kat végeztek. A mezőgazda­népszerű szakmába kontra­szelekció útján kerülnek a SSXAZT^ ro-? sssss^. sági táborokban dolgozók másfél millió forint értékű munkával járultak hozzá a középiskolai tanárok mód­szertani felkészítése. Ala­csony a manuális tehetség presztízse.. Szakmai szem­pontból sem mindig azt ta­nítják a szakmunkásképzők­ben, amire az üzemekben a A táborok többségében munkaadók biztosították a zavartalan munkához szük­séges körülményeket. Az építőtáborok teljesítették fel­adataikat. Idős pedagógusok köszöntése Értékelte a megyei KISZ legnagyobb szükség lenne, bizottság a KISZ-vezetők j tályának A szocialista tudatosságra, nyári felkészítését, is. I szöntötte. Bensőséges ünnepséget rendezett tegnap, csütörtö­kön a Pedagógus Szakszer­vezet Szeged városi bizott­sága. Az eseményen ötven, illetve hatvan évvel ezelőtt végzett tanároknak adtak át arany- és gyémántdiplomá­kat. Schneider Béláné, dr. Thuróczy Miklósné, Körffy Endre, BedekovJph Ilona, Fábián Miklós, dr. Jezer­niczky Akosné, Papp Jó­zsef né és Szalma János arany-, Gátfalvi Kristóf, Barabas Jenő, Halász Bor­bála, Majzik Sándor, Nagy Anna és Némedi István pe­dig gyémántdiplomát kapott. Az idős pedagógusokat dr. Somi Imréné, a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­csoportvezetője kö­a Megkezdődtek pályaválasztási hetek Társadalmi vita az építőipar műszaki fejlesztésére Az Építésügyi és Város- legfontosabb feladatokról és létrehozott korszerű techni­fejlesztési Minisztérium az a társadalmi vita céljairól kai — házgyári, könnyűszer­építők szakszervezetével és Szabó János építésügyi és kezetes — bázisok intenzív az Építőipari Tudományos városfejlesztési minisztériu- kihasználásának feltételeit Egyesülettel közösen társa- mi államtitkár a többi kö- kívánjuk megteremteni, még­dalmi vitára bocsátotta az zött elmondotta: pedig az építési feladatok építő- és építőanyagipari ága- ^ regionális műszaki-fej- változásaihoz rugalmasan al­zat 1981—85. évi műszaki lesztési tanácskozások értei- kalmazkodva. A házgyári fejlesztésének programterve- mdt abban látjuk mondotta hálózatban például ezt o kö­zetét. Országrészenként 3—4 ; hogy a minisztérium ve- vetelményt a választék bő­megyére kiterjedő régióként ze'töi ezzel a közvetlen in­Hatodik alkalommal kez­dődött meg Szegeden teg­nap, csütörtökön, a Csong­rád megyei Pályaválasztási Hetek programsorozata. A Technika Házában megtar­tott ünnepélyes megnyitón jelen voltak a megyei és a városi pártbizottság, a me­gyei és a városi tanács, va­lamint a KISZ megyei és városi bizottságainak, az SZMT és a Hazafias Nép­front megyei bizottságának vezető képviselői. Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese mondott meg­nyitó beszédet. Hangsúlyoz­ta, a rendezvénysorozat cél­ja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalokat — a népgazdasági és az egyéni érdek összhangját figyelem­be véve — segítse. A orog­ramok részben kampányjel­legűek, részben a közelmúlt­ban megkezdődött iskolai év pályaválasztási feladataihoz kapcsolódnak, s biztosítani igyekeznek a szülők, az is­kolák és a fiatalok minél szélesebb körű tájékoztatá­sát. Erre annál is inkább szükség van, mert még min­dig igen gyakran fordul elő, hogy a fiatalok is, a szülők is, pálya helyett iskolát vá­i i lasztanak. A pályairányító munka szintén mutat olyan hiányosságokat, amelyek a pályaválasztás minőségi kö­rülményeinek javítását kö­vetelik meg. Csongrád me­gyében évente mintegy 11 ezer hetedik és nyolcadik osztályos általános iskolai tanulót, továbbá közel ezer harmadikos-negyedikes gimnazistát érint mindez. A pályaválasztási hetek eddigi tapasztalatai azt mutatlak, hogy igen nagy fontosságú társadalmi ügyről van szó, lülvizsgálva, a megnöveke­dett követelményekhez iga­zítva. Mindezek a teendők egybeesnek a VI. ötéves terv jelentős népgazdasági fel­adataival, s a jelenlegi gaz­dasági helyzetben különösen lényegesek. Vitatható, hogy az irányításban a decentrali­záció eddig megfelelő szín­vonal-emelkedéssel járt-e: s megfelelő eredményeket még mindig igen erős a bü­csak a területi szakigazgatá­si és társadalmi szervek összehangolt, jó munkája biztosíthat. Ezután dr. Tóth István, az MSZMP KB alosztályvezető­je tartott előadást — jelen­levő iskolaigazgatóknak, pá­lyaválasztási felelősöknek, vállalatvezetőknek, pályavá­lasztási szakembereknek — Időszerű oktatáspolitikai fel­adatok és a pályaválasztás címmel. Az MSZMP XII. kongresszusa által megfo­galmazott oktatáspolitikai feladatokból kiindulva hang­súlyozta, hogy az oktató­munka tartalmát kell min­denekelőtt javítani, vala­mint az 1972-es oktatáspoli­tikai párthatározat alapján a tanterveket megfelelően választási hetek Idején Sze­rokrácia, egyenetlen, megol­datlan a szakmai felügyelet. Dönteni kell az oktatás fej­lesztésének távlati koncep­ciójáról és a felsőoktatás helyzetéről is. • A megyei pályaválasztási hetek igen változatos, sok­színű programsorozatot Kí­nálnak: október 20-án pél­dául „lányok napja" lesz a pályaválasztási intézetben — tanácsadással. Ugyanekkor a városi KISZ-bizottságon pá­lyaválasztási értekezletet tartanak a 7. általános isko­lások szüleinek; 21-én szak­középiskolai napot és a fel­sőoktatás kérdéseiről szóló beszélgetést szerveznek. A november 12-ig tartó pálya­vítésével, a termék minősé­tárgyaijók meg és egyeztetik formációcserével több lehe- gének javításával, s a költ­az országos és a sajátos he- tőséget nyújtanak az észre- ~ • -•«-«- * lyi fejlesztési feladatokat, vételek és javaslatok kifej­Csütörtökön kezdődött a ta- tésére, mint egyetlen orszá­nácskozások sorozata Mis- gos értekezleten. Ennélfogva kolcon, ahol a Borsod, He­ves és Nógrád megyeiekkel eszmecse­ségeket, az energiafelhaszná­lást jelentősen csökkentő re­konstrukciós fejlesztéssel kí­vánjuk érvényre juttatni. jobban összehangolhatjuk az Elhatározásunk, hogy a fej­ágazati és területi műszaki lesztés eredményeivel ne fejlesztést a valós építési csak elvileg, hanem a gya­szükségletekkel, s e célokra korlatban is meggyőzzük a A következő hetekben még orientálva gazdaságosabban, felhasználókat a korszerű öt országrész szakmai, tár- hatékonyabban koncentrál- építésmódok gazdaságossá­sadalmi és állami képvise- hatjuk a központi és helyi gáról. Ilyen példával szolgál erőforrásokat. most a könnyűszerkezetes — A fejlesztésben nem új építés az iskolák bővítésére beruházásokra törekszünk, kidolgozott egyszerűbb funk­hanem elsősorban az eddig ciójával. (MTI) folytattak alkotó rét. lőivel vitatják meg a fej­lesztési elképzeléseket Deb­recenben, Szegeden, Pécsett, Győrött és Budapesten. A Többet fizet a húsipar Kötik a szerződéseket Régi igazság, hogy az el­adó többet szeretne kapni, a vevő kevesebbet szeretne adni a kínált portékáért. Nincs ez másként a sertés­tartók és a fölvásárlók ese­tébén sem. Hogy ebből mégse legyen vita, az állam megszabta a feltételekel; miért, mennyit fizet. A me­zőgazdasági termények, ál­latok adásvételére a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete érvé­nyes. Januártól újabb ár­változás szükséges, hogy a termelés biztonságos legyen, és az állattartó gazdák jól járjanak. Súlyuk szerint négy kate­góriába sorolják a szerző­dött állatokat. A 95 és a 125 kiló közötti disznó kilójá­ért 32 forint 50 fillért fizet a húsipar. Aki ennél na­gyobbra hizlalja a jószágát, annak — kevesebb — 30 fo­rint jár. Sőt, a 130 kilós, vagy ennél nagyobb, úgyne­vezett zsírjellegű sertés csak 28 forintot ér. Még keve­sebbet — nyilván érthető okok miatt — fizetnek a te­nyésztésbe fogott sertése­kért. A 170 kiló fölötti állat kilójáért 27 forint 50 fillért számolnak. Nem jár rosszul az az állattartó, aki több évre köt egyezséget a hűs­iparral, mert az első évben 1 forint 50, a másodikban 2, míg a harmadikban 2 forint ötven fillér felárat is kap. Erre még jöhet plusz pénz. ha a kistermelő húsz disznót ad át egyszerre. Ilyenkor öt­ven fillérrel emelkedhet a2 egységár, mert a felvásárló köteles megosztani az úgy­nevezett mennyiségi felárat (A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát megbízottja akkor is megkapja a meny­nyiségi felárat, ha több gazdától „szedi össze" a sertéseket.) Űj — és lénye­ges változás —, hogy január elsejétől azok a kistermelők, akik közvetlenül a húskom­bináthoz szerződnek — Ki­lónként ötven fillérrel töb­ís bet kapnak az állatokért. Korábban ezért húsz disznót kellett leadniuk egy naptá­ri évben. A szalámigyár 1981-től a malac kilójáért 44, a ki­sebb süldőért 37, a nagyob­bakért pedig 34 forintot fi­zet (Nem kell rájuk szer­ződés.) Jövőre a vágómarha át­vételi ára 1, míg az extrém üszőké 2 forinttal emelke­dik. A növendék bikáka* 450—570 kilogrammos súly­ban veszik át; a magyar tarka, a limusine és ezek egymás közötti kereszteze­séből származó jószágok ki­vételével. Ezekből 600 kilós lehet a legnagyobb. Csongrád megyében az idén 586 ezer sertés fölvá­sárlására kötött szerződést a korszerűsíteni. Az érintet­teknek fel kell készülniük az 1985-ig mintegy 300 ezer gyermeket jelentő új de­mográfiai hullám következ­ményeire — az oktatás fel­tételeit és az irányítást fe­geden kívül Hódmezővásár­helyen. Szentesen, a szente­si járásban, Csongrádon es Makón is üzemlátogatásokat, vetélkedőket, kiállításokat, szülői értekezleteket rendez­nek. Múzeumi hónap. 1980 A szülőföld ismerete kesztó jainak cseréjét. munkaközösség tag­szakmai tapasztalat­történeti kutatásokkal lalkoznak. A levéltári napok ménysorozata tegnap, törtökön helytörténeti a legelső a felsza­Ha mindent összeszámo- húsipar Várhatóan jövőre ennél több jószágot vásárol­nak, mivel az új árak ked­vezőbbek lesznek az állat­tartóknak, mint az eddigi­ek. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát — az új árak alkalmazásával — megkezd­te a mezőgazdasági termék­kö­lunk — a jó gazda 35 fo­rint 50 fillért is kaphat a 95—125 kilós hízójáért, ha több éve jó partnere a hús­iparnak. Ennél többre szá­molhat — kilónként 1 fo­rinttal —, aki exportra hiz­lal. Korábban nem fizették ki a felárat azokért a hízókért, értékesítési szerződések amelyeket a szerződésben tését. meghatározott mennyiségen ^mmmmammmmmmmmmmmKm fölül adtak át. Januártól megkapja ezt a pénzt min­den kistermelő. Jövőre 800 Ft előleget vehetnek föl a sertéstartó gazdák, ha meg­kötik a szerződést. Nem vonnak le 2 forintot az át­adótól. ha 15 nappal eltér a megállapodásban kikötöu időtől. (Ha sosem adja át — akkor kötbért fizet.) Akár a korábbi években, nak. Dr. Kristó Gyula egye­a „Levéltári napok" idei temi tanár elnökletével há­eseményei is arra adnak al- rom kutató tekintette át a kaimat, hógy a laikusok konferencián Szeged és a megismerkedhessenek a le- „Szegedi táj" történetét, a A levéltári napok alkal­véltári és történetkutatói legkorábbi időktől a közép- mából (ma pénteken Vásár­munkával ennek produktu- kor végéig; dr. Szádeczky- he, szombaton Csongrá­maival. A Csongrád megyei Kardoss Samu egyetemi ta­Levéltár ilyenkor biztosit a nár a környék népeinek ko- don folytatódik a rendez­szokásosnál szélesebb körű rai történetéből emelt kl fe- vénysorozat, ugyancsak hely­nyilvánosságot azoknak a jezeteket. dr. Petrovics Ist- történeti előadásokkal) „nyi­szakembereknek, akik a szű- ván egyetemi tanársegéd té- tott napon" várják az érdek­kebb haza múltjával, hely- mája a vár volt. dr. Vass levéltárakban Sze­fog- Előd levéltárosé a szegedi J^fi ® szandzsák Dr Blazovich geden ^S^P soka" voltak Só előadd révén a kíváncsiak a legértékesebb ££ ™sz.,fdSr't Hódmez/ htokat futató levéltári vásárhelv történetébe nye IU1 lA/MA/U ncn/tt/ftcitvn . u ,r » ferenclával kezdődött Szege- hepillantast a hallgatóság. badulás körülményeit idéző den, a Móra Ferenc Műze- Délután Papp Gyula, a vá- iratanyagokig sokféle érde­uimban. Dr. Blazovich László rogi elnöke nyitotta kes okmányt (köztük egy levéltárigazgató üdvözölte a monográfia" első keskeny, de több méter meghívott történészeket, meg , a mono5rf8 els° hosszú térkép-kuriózumot) muzeológusokat, régészeket, kötetének tanulmányairól mutaUak be az intézmény egyetemi és főiskolai oktató- folytatott kerekasztal-beszél- munkatársai, az esztétikusan kat, diákokat, és. arról be- getést, a kötetet író és szer- elrendezett tárlat összeállítói. szélt, hogy a hazafiság érzé­sének miiyen fontos eleme a szűkebb haza — Szeged és a dél-alföldi régió — múlt­jának ismerete, Dr. Müller József né, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitotta meg a levéltári napokat. Elmondta, hogy az utóbbi években megnőtt a levéltárak köz­művelődési szerepe; ezeknek az intézményeknek is kö­szönhető, hogy a helytörté­netkutatás társadalmi moz­galommá szélesedett, s hogy a népfront által felkarolt mozgalomban, bár egyelőre kevésbé hatékonyan, mint szükséges lenne, érvényesül a szakmai-kutatói Irányítás. Elengedhetetlen ugyanis, hogy a helytörténeti jellegű publikációkat mindenkor a tudományos igényesség jel­lemezze A konferencián jórészt olyan előadások hangzottak el, amelyek a nagyszabású tudományos vállalkozás, az ötkötetes Szeged monográfia előmunkálataihoz kapcsolód­Gyermekegészségügyi gondozás Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának megbeszélése A gyermekegészségügyi dési rendellenességek sebé­gondozás helyzetének meg- szeti ellátásában. Tavaly vitatásával csütörtökön a ugrásszerűen gyarapodott a Parlamentben tanácskozott szívsebészeti ágyak száma. az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson Medve László egészségügyi miniszterhe­lyettes tájékoztatta a képv>­selőket. Hangsúlyozta, hogy az anya-, csecsemő- és és Szeged mellett most már az Országos Kardiológiai Intézet és a SOTE Il-es gyermekklinikája is operai csecsemőket. A gyermekegészségügyi gondozás helyzetét részlete­Postai fejlesztés Befejeződött az ötödik öt- pont. A több mint félmil­éves tervidőszak egyik leg- liárd forintos beruházás ré­nagyobb postai fejlesztése, vén nemcsak a két városban elkészült az új győri távbe- és környékükön, hanem egész széló főközpont, s vele együtt Észak-Dunántúlon javulnak a mosonmagyaróvári köz- a telefonálás feltételei. gyermekvédelem a szociális- sen elemző beszámoló után ta Magyarország történeté- a parlamenti állandó bizott­ben kiemelt program volt, s ság megvitatta a témát az ma is. A gondok között első he­lyen említette a koraszülé­sek gyakoriságát, ami Ma­gyarországon tízszerese az európai átlagnak. Az előidé­ző okok közül többnek a le­küzdéséhez évekre van szükség. Csak hosszú távon remélhető például, hogy alapvetően megváltozik a szülőképes korosztály élet­vitele, egészségügyi kultu­ráltsága, magatartása. Tetemes az előrelépés vi­szont az újszülött- és fejlő­Arborétum Pécs első arborétuma, a Mecsek déli lejtőjén levő Pintér-kert, csütörtökön meg­nyitotta kapuit a közönség előtt. Különleges élményt nyújt a hegyi park, hiszen a látogatók nemcsak a ritka fákban és cserjékben gyö­nyörködhetnek, hanem „ta­lálkozhatnak" a szársomlyói szobrokkal is.

Next

/
Thumbnails
Contents