Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Szerda, 1980. október 15. 3 Tető a fürdőre Somogyi Károlyné fglvétele Napról napra alakul, szénfii az ú'szegedi Liget-fürdő külső képe. A Szegedi Építőipari Szövetkezet szakmunkásai ezekben a napokb-n kezdték meg a tetű hidesrburko'atának készítését; e'.ő~zör deszkaborítás kerül a belső tető fölé. erre helyezik majd föl a végső alumínium lemezeket Fűtés, takarékosan Tíz hónap alatt 4,2 millió forintot takarítottak me? a Győri Növényolaj gyárban azzal, hogy fűtőolaj helyett napraíorgóhéjjal fűtötték az e„yik kazánt. Min,, az ene.getikai napok kedden Győrött rendezett ankétján elmondták, a vállalat augusztus végétől a következő év májusáig minden évben napraforgómagot dolgoz fel, s ebben az időszakban melléktermékkánt óránként 1,3 tonna napraforgóhéj keletkezik. Hasznosításával már korábban is kísérleteztek: részint taka-mányozási célokra használták, alacsony tápértéke miatt azonban nem nagy hatásfokkal, részint a gyáron belül eltüzelték. A régi, eredetileg széntüze'ésű kazánok szerkezete azonban nem tette lehetővé a napraforgóhéj gazdaságos felhasználását, s füstje nagy mértékben szennyezte a környezetet Ezért tavaly mintegy 30 millió forintos beruházással munkába állf- í tottak egy korszerű szerkezeti felépítésű, különleges tűzterű kazánt, amely jól értékesíti a napraforgóhéj energiáját. természetrajza v ita egy gyárban. Igaz, csak amolyan minivita. Ügy harmincan ülhetnek az asztaloknak Fiatalok, tizenöt és harmincegynéhány év között. KISZrendezvényen vagyunk, politikai vitakörön. A téma: a munkaerkölcs. Korrekt, elvi bevezető a munkamorál gyöngaségeinek okairól, aztán némi csönd, várjuk a hozzászólásokat. Percek telnek el, aztán megindul a szó, példákként a mindenkért. És...? — Munka szerinti elosztás... No de a gyakorlat? Van két szakmunkás. AZ egyik 60 fillérrel kevesebbet kap, de nem lehet rábízni semmit. Jobb, ha a büfébe jár, addig legalább kárt nem csinál... Munkakedvet rontó tézés gondjairól, hiányosságairól, a munkahelyi demokrácia kérdéséról, az emberi beilleszkedés gondjairól millió szó esik manapság Már lassan megunjuk e szavakat, sokszor anélkül, hogy föltárnánk a mögöttük rejlő valóka iránti érdeklődés? íme: — A diploma utáni első állásom: hét fölösleges ember közé, nyolcadiknak betettek napok valóságának szegmen- egy irodába Nem _ bírtam, cJ A Átmentem elektromuszeresznyezők? Nyilván. És a mun- ságot Azt a valóságot, amely él és hat e szavak ismételgetése ellenére is. Amely közérzetet formál a munkahelyen, s e közérzet is „terA munkapadtól a vezérigazgatóig A Dé magyarország vitafóruma A vitaindító cikksorozat alapvető megállapításaival egyetértek, a szerzőnek — a hozzászólásokban elhangzott kritikák ellenére — nem állhatott módjában a témakörrel kapcsolatos minden kérdésre kitérni. Személyes véleményként hangzott el az egyik hozzászólásban egy fontos szervezési alapelv — a századfordulón már ismerték —, amely szerint egy gazdasági egység struktúráját és annak működését az elvégzendő feladatoknak, céloknak megfelelően kell meghatározni. Ennek alapján alakultak ki a funkcionális és szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységek. Ezek a munkamegosztást segítik elő, létrejöttüket is ennek köszönhetik. Nem is annyira a vállalati struktúra formája, mint annak működése, tartalommal megtöltése a lényeg. A többlépcsős irányítási rendszerben — tudnék példát mondani 14—15-ös, sok kontrával ellátott áttételre is — az irányítás olyan ..túlszervezett", bürokratikus rendszere jön létre, amely képtelen a gyors reakciót a, a változó helyzetnek megfelelő hatékony döntésre. A kereslet, a piac hatása azonban gyorsan és dinamikusan jelentkezik. Az ilyen túlszervezett irányítás szinte velejárója, hogy a döntés nem ott születik, ahol erre a feltételek legjobban „összeállnak"', ahol legtöbb az információ. A mások által is jelzett konfliktus jellemzője: sok információ — kevés hatáskör, kevés információ — nagy hatáskör. A hierarchiában feljebb levők — fontosságukat és létjogosultságukat igazolandó — olyan kérdésekben is maguknak vindikálják a döntés jogát (például az irányítás 9.—9. fokán), amelyek már az 1.— 2. szinten teljes biztonsággal eldönthetóek. Nem egyedi szervezeti deformáció, mikor a hierarchiában feljebb levő szinte a termelést végző szervezet „fejére nő", amely n<_l; az önállósága legfeljebb annyi, mint amennyi az operatív munkavégzéshez elkerülhetetlenül szükséges. Az ilyen helyzet természetesen nem segítheti, inkább fékezi a hatékonyságot. Nem beszélve arról, hogy az üzemi demokrácia megvalósulása is nehézkes. A konfliktus azonban feloldható. Az önelszámolási egységek kialakítása, a megfelelő ösztönzési rendszer átalakítja, átrendezi az érdekszférákat, segít megoldani a nagyvállalatokon belüli szervezeti és működési ellentmondásokat. Ehhez üzemi demokrácia kell, s ez nemcsak politikai cél, hanem a hatékony vezetés eszköze. A vita ez idáig zömmel a vállalati szervezetre terjedt ki, amely azonban nem választható el a munkaszervezéstől. A vállalati szervezet működése végül is a termék (a szolgáltató stb.) mennyiségében, minőségében, a gazdálkodás hatékonyságában koncentrálódik. Ma nálunk — a javuló tendencia ellenére — a hatékonyság, a termelékenység elmarad lehetőségeinktől. Ennek egyik fő oka a munka, és üzemszervezés nem kielégítő színvonala és az érdekeltség alacsony szintié. (A kettő összefügg és kölcsönösen hat egymásra.) Bizonyításkánt felhozom: munkahelyemen, a Kőolajkutató Vállalatnál a mélyfúró berendezéseknél az érdekek összhangjával alkalmazott teljesítménybérezés 20—25 százalékkal növelte a termelékenységet, csökkentette a költségeket, ugyanakkor a fúrómunkások bére ezzel arányosan emelkedett. Több nagyvállalatnál vezettek be külföldi szervezési sémákat, például Zalaegerszegi Ruhagyár, Bakony Művek stb., lényegében szellemi termékként, beruházás nélkül 40—60 százalékkal növelve a termelést Csodaszer lenne talán? Szó sincs róla! Egyszerűen a végzett munkát ennek technológiai folyamatát, emberi és műszaki körülmenyeit elemezve határozták meg a konkrét feladatokat. És ami nagyon lényeges: ezt megfelelő — a vállalati és egyéni érdek szinkronizálásával — ösztönzéssel, érdekeltséggel párosították. Az ilyen feladatok megoldására — erre szegedi példák is vannak, például a DÉLÉP, a textilművek, a Volán 10 sz. Vállalat, Kőolajkutató Vállalat — a mi szervezőink, termelésirányítóink is felkészültek. Addig azonban, míg jól mérhető és ösztönözhető munkákat is néldául időbérben „végzünk", az egyénnek nem, vagv alig érdeke a jobb minőségű, intenzívebb munkavégzés, ez „csak" a társadalom érdeke. Dr. Csontos Szabolcs műszaki-gazdasági tanácsadó. Kőolajkutató Vállalat Szegedi Üzeme sei hangzanak el. A kívülálló számára talán szinte már közhelyek, unos-untig ismételt gondok, de ebben a közegben fölforrósodnak, élővé válnak, mert azok számára, akik elmondják, hangulatteremtő, mindennapjaikat meghatározóan befolyásoló tényékké válnak e közhelyek. De közhelyek-e valóban? Sok a felszólaló a szenvedélyessé váló vitában, így csak elemeket lehet kiragadni. Elemeket, amelyeknek igazságértéke a kívülálló számára sokszor megítélhetetlenül relatív, s ha általánosítható is, akkor is elsősorban helyhez kötött, konkrét ember konkrét viszonyainek. Fél év múlva az utolsó csavart is ismertem. Beleuntam. Eljöttem ide, gép mellé. Itt legalább a gépekben van fantázia. De ki tudja vállalni, hogy érdeklődésének igazán megfelelő helyre menjen, többnyire drága albérletbe? Láttál már megelégedett embert? Nem lehet mindenki kutatómérnök. Ez nem iskola, ahol mindennap valami újjal foglalkoztunk. És a tanárnak az sem új, mégsem lázad... — A gyár az iskola után nekem óriási csalódás volt, pedig iskolai szünetekben is dolgoztam. Nem erre készítettek föl, pedig szakmailag, amit lehet, megkaptam... — Én itt voltam akkor nyári melő erővé" válhat, pozitív és negatív értelemben egyaránt A tények makacs dolgok — tartják. Holott a tények nyilvánvalóan nem egyneműek, bonyolult összetett viszonyokat érdekeket tükröznek. Ezt sokan sejtik, a vitában felszólalók is. Csak éppen többnyire az egyes, fölemlegetett tények konkrét, okozati összefüggésrendszerével nincsenek tisztában sokszor. Így aztán számukra a tények valóban megérthetetlenül makaccsá válnak, irracionális, befolyásolhatatból táplálkozik. De ebben az gyakorlaton. Magasabb szin- jelenségekké, munkakedvé-tű, igényesebb munkát geztem, mint most... És az anvagiak: — A fiatal, a kezdő annyit kap, mint a tíz éve itt dolgozó. A régi nyilván azt mondja: miesetben talán nem is az abszolút igazság a fontos, inkább az, hogy a fölszólalók mit tartanak fontosnak, környezetükben a munkamorált negatívan befolyásoló elemek közül, hogy mi az igaz- ért dolgozzak? — De a régi Hc ság az ő számukra... Mert e viszonylagos részigazságok halmazából összeálló kép nagyon is sokatmondó lehet. Vélemények: Nincs becsülete a fizikai munkának. Volt évfolyamtársaim lenéznek, mert diplomával a gép mellé állok. Aki a munkapadnál van, nem látja, hogy a tervezői munka is fontos. Azt hiszi, kávézgatnak, ücsörögnek, az irodában meg lenézik a melóst... — A pénz fedezete a teljesítmény. Szép elv, de... Valaki teljesítse két hónapig 103 százalékra a normáját Kifizetik neki a többlet nagyven százalékát, aztán két hónap múlva rendezik a normát. Nem is lehetne rosszabbul csinálni az ösztönzést ... — Szép-szép a a tíz év alatt miért nem törte magát, hogy többet kapjon? — Egyenlő munkáért egvenlő bért! Ugye így van? Nekem 13,70 az órabérem, az kollegámnak 17, pedig én többet teszek, mint ő. Akkor hol van itt az egyenlőség? Amióta itt vagyok, nincs olyan gép, amin ne dolgoztam volna. A bérem maradt, de a jövedelmem csökkent. Az embert hol ide teszik, hol oda, nem hagyják, hogy azt csinálja, amit szeret, amit tud... — Vannak gyári érdekek is. Nem gépre veszik föl az embert. Ott kell dolgozni, ahol éppen szükséges... — Fersze, de a dolgozónak ebből hátránya nem származhat. De ha egy rossz gépre kerül, megnézheti magát... — Igaz, a munkamegosztásból értése is, fölszámolva a kikövetkezően egy-egy ember szolg jltatottsóg érzését, megteremtve az aktív, a dolgok vet, lelkesedést csökkentő tényezővé. ogy ml a tanulság a kívülálló számára? A tényeket sem képes ellenőrizni, nemhogy e tények mögött levő mechanizmusokba, okozati viszonyokba beleláthatna De vajon ők, a vitázók miért nem ismerik e meghatározó viszonyokat? A munkahely nem lelki klinika — mondják sokfelé. Ott dolgozni kell. Igen, dolgozni, csakhogy dolgozni is csak tájékozottan lehet, ismerve nemeseik a munkát, hanem a vállalat életét szervező, az embert személyesen érintő tényezőket, összefüggéseket is. Vajon ők miért nem ismerik? Vajon miért teszik föl éveken át ugyanazokat, az egyre inkább „közhelyszámba menő" kérdéseket? A munkahelyi demokrácia bonyolult dolog De ha jől csináljuk, alighanem legalább annyi tartalék rejtőzik benne, mint az üzemszervezésben. Mert hisz szervező és lelkesítő erővé válhat a dolgok összefüggéseinek megminőségi bérezés elve Az hátránvr, teremtve az aktív, a aoigok hAníinh^n ^nyosebb vagy hátránya- befolyásolására is képes részegyik hónapban kap valaki 12 forintot, a másikban levonnak tőle ötöt a selejtesabb munkához juthat De vétel lehetőségét... hasonló képzettséggel egy cégen belül miért vannak Vajdasági közgazdászok látogatásai Együttműködési szerződés A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének vendégeként Szegeden tartózkodó vajdasági közgazdászküldöttség tegnap, kedden először a József Attila Tudományegyetem politikai gazdaságtan tanszékét kereste fel, ahol lmj-e Ottó adjunktus tájékoztatta őket a magvar munkaerő- és bérgazdálkodás legfontosabb kérdéseiről. Az előadás után a magyar és vajdasági közgazdászok hasznos eszmecserét folytattak. Ezt követően a delegáció — melyet dr. Danilo Vuji" csics, az újvidéki NAFTAGAS Olajipari Vállalat gazdasági igazgatója, a Közgazdasági Társaságok Vajdasági Tartományi Szövetségének elnöke vezet: tagjai dr. Dragoje Zsarkovic, az Újvidéki Jogi Egyetem professzora és Var múzsa Simon, a bácskatopolyai Május 1. Építőipari Vállalat vezérigazgatója, az épülő Szeged Nagyáruházat tekintette meg. Itt Telkes György, a Komplett Ruházati Vállalat igazgatója ismertette. hogv milyen funkciókat fog ellátni a város legújabb kereskedelmi létesítménye. A delegáció nagyáruházi nrogramján részt vett dr. Solymossy Margit, a városi pártbizottság munkatársa. A küldöttséget a kora délutáni órákban Telkes György tájékoztatta a magyarországi kereskedelem és a termelés viszonyáról. Kitért az árképzés. a szállítási határidők és szerződések problémáira is. A látogatás záróaktusaként dr. Danilo Vujicsics és dr. Kardos János, az MKT megyei szervezetének elnöke öt évre szóló együttműködési szerződést írt alá. A vendégek ezután hazautaztak. A vita, bár akárhol lehetett volna, egy jó, értelmeanyagi előnyel és hátrányai Sen gazdálkodó, dolgozó válegy-egy helynek, gépnek? lalatnál zajlott le. A vita után másnap, mindenki folyS

zegmensek egy vitából, tatta, ahol abbahagyta. A részigazságok egy gyár itán _ váratlan elfoglalt. életebői... Mondhat- , , . .. .frv . ságuk miatt — a vallalat egyetlen vezetője sem tudott résztvenni... nánk: közhelyek, unos-untig emlegetett, unalmas közhelyek. Hiszen a teljesítmény szerinti és a minőségi béreSzávay István Magyar gyorsírók sikere Két első helyezést értele el a magyar ifjúsági gyorsírók azon. a nemzetközi versenyen, amelyet, cseh. szlovák, lengyel és magyar részvevőkkel Drezdában rendezett meg az NDK Gyorsíró Szövetsége. A győztes magyar ifjúsági csapat tagjai voltak: Dani Judit (MT Tájékoztatási Hivatala), aki az egyéni versenyben is gvörjtt, Soósne Fekete Erika (BácsKiskun megyei tanács), az egyéni verseny második helyezettje és Krischneider Erika (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola). A felnőttek csapatversenyében az NDK együttese győzött, a magyar j csapat 3. lett. ' Arborétumok napja Kétszáz éves a Sellyei arborétum: Dél-Dunántúl legnagyobb és legszebb élőfagyűjteménye. Botanikai értékeire való tekintettel természetvédelmi területté nyilvánították a mintegy tíz hektáros parkot, amelyet napjainkban tervszerűen tovább fejlesztenek. Az évforduló alkalmából — a tanács kezdeményezésére — megrendezik az arborétumok napját Sellyén. A tudományos- szakmai tanácskozáson emlékeznek majd meg a lootanikus kert alapításának 200. évfordulójáról ia <