Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

2 Kedd, 1980. október 101. H" _ 1 m képernyő IV. Henrik király Füst Milán a TV. Henrik a televíziós feldolgozása egy Ez a Henrik az önmagával és király című dráma szerzője nagyon bonyolult szerkezetű, környezetével örök ellentkeserű belenyugvással konstatálta: „Egyesekre nem hat a Henrik király sehogy..." Az olvasóira gondolhatott, nagyon szűk közönségre. A dráma évtizedekig nem katöbbféle módon értelmezhető mondásosságban, folytonos tragédiának, melodrámának, harcban leledző ember jelkégroteszknek, sőt, komédiának pe, talányos szimbólum. is „olvasható", gazdag tartalmú darabnak? Milyen legyen a „televíziós olvasata"? Ügy pott színpadot; az agg költő tetszik, Esztergályos vette a még megérte az 1964-es budapesti bemutatót, de nem valószínű, hogy ettől apadt volna pesszimizmusa. („A jövő nem igazolhat semmit") Nagy kérdés, hogyan fogadhatta a televízió hatalmas nézőtábora Esztergályos Károly filmjét, amit az azóta is csendbe-ismeretlenségbe burkolózó drámából készített? bátorságot, és legkevéssé azzal törődött, televíziós lesz-e Mindannyiunkból van benne valami, s viselt dolgai között, amelyek így, összesűrítetten elég elképesztőnek hatnak, ott vannak a mieink. Ez a királydráma — akár A IV. Henrik király csütörtöki bemutatója valódi vállalkozásnak minősül; a fft].ati kockázatvállalás mozzanatát t „r^tS™ is tartalmazza, hiszen esti főműsor volt, nem dugták éjszakába, rétegnek, vájt fűlűeknek, hanem egy sorba engedték populáris sorozatdarabokkal, krimikkel, szórakoztató filmekkel, könnyed tévéjátékokkal. Vagyis ezúttal eldöntetett, hogy a nézők igenis felnőttek, majd választanak: megnézik ezt a „nehéz" filmet, így, vagy úgy megítélik; avagy körülbelül a játék első harmadánál kattan a készülék gombja, s aznap nincs tévézés. munkája, vagy sem, olyan amazok, melyek szerzőjének lesz-e, amelyben erre hivatott Shakespeare-t tudjuk — nem éber szemek fölfedeznek holmi történelmi lecke; aprómajd — egyébként kialaku- lékos, egyúttal szenvedélyes latlan — tévéesztétikai jegye- „tanulmány" arról hogy a viket, vagy sem. Igyekezett vi- lágnak e talányos és nagy szont a dráma általa fölfede formátumú teremtménye, az zett valamennyi értékére ember, hogyan akar folyvást koncentrálni, sokrétűségét — önmaga lenni. Szemben, nem egyszerűsíteni, még köl- akár esztelenül is, a körülmétői, s nekünk a tévéből talán nyek hatalmával, és saját, csak Shakespeare-feldolgozá- megalkuvásra intő józanságé sokból ismerős nyelvezetét is val. Minden bizonnyal: azért Így történhetett, hogy mi- sem maradt idegen Henrik közben néztük, miként jár- király szövevényes, nehéz kel, sír és nevet, fenyeget és gondolatokkal terhes történemegbocsát, fenegyerekeske- te, mert (rendezői telitalálat) dik és felelősen dönt, hatal- ízig-vérig, tipikusan mai geszmaskodik és megalázkodik ez tusokkal „dolgozó" színész. Sullivan a Zenés Színházban a Henrik a maga középkora nak díszletei között, egyszercsak — ismerősünknek éreztük. Az időben, korban olyan távoli hősről a korszerű techGálffy László kapta a főszerepet. Nem tudom, mennyire tehetséges művész Gálffy. Bizonyos azonban, hogy rendkí vül hatásosan használt (vagy Katona viseltek tudják: a mikádó egy, a hadseregben rendszeresített ruhadarab, prémmel legombolható pufajkabelsőrésszel. Két fő jellemzője van: jó meleg és egyforma. Ám mivel az élet köztudomásúlag kiszámíthatatlan, e jeles kabát nevét Japán császára is viseli, sőt, mondhatni úgy is: végső soron a legfőbb japán uralkodó, a Mikádó. Kell nagyobb megbecsülés egy ruhadarabnak? A sztori operettesebb már nem is lehetne. — Vándordalnok — ex-császárfiával ama bizonyos szépséges szép szerelmével, a sajátos nevű Yum-Yum-mal, eme üdvös alapszituációból szerteágazó szerelmi ós egyéb bonyodalmakkal. Koko, a főhóhér, ki igen nagy bajban leledzik, lévén potenciális és kihasználatlan munkaerő, akinek munkája azonban mégsem Hernádi Oszkár felvéfele Jelenet az előadásból: Rácz Tibor (Nanki-Poo) és Harmath Andrea (Yum-Yum) Vállalkozás az Esztergályos. . ,„ különös egyvelegére emlékez- jelenetnél a szereptanulás nevezhető sem termelekeny- tetett; yalami mélán diabóli_ kottákkal illusztrált önkritiriek, sem hatékonynak (pe- kus derűben- Bejelent, kije- kája még e felfogáson belül dig utóbbi ket tenyezo, mmt lent ezt.aztf harsányan és is elismerésre méltóan újtudjuk, roppant fontos gaz- fapofóvalj mereVen és fene- szerűt volt képes adni. Nagy dasagii kovetelmeny). ranten két az ég íelé földobvaj rik. kár viszOT)1, hogy a két zűröket indít el. A Mikado- kantva vagy jblneVelten ta- részre zsugorított Suliivannak ugyanis valamirevaló golva Ez ^ ellenprotago- mű második felében — tapaszkivegzés kene már hiaba nista 6zimbolizálta Angyal talatlanság, fegyelmezetlenuralkodóknak is kell valami Mária rendez6nek azt a vé_ ség? _ olykor-olvkor már _ - J , szorakozas, hiszen nehal 3° giggondolt alapfelfogását, „tűlpörgött" a dolog, némenek, aki rá tud érezni: mi ba- merünk, értünk, eligazodunk Sir Arthur Seymour Sullivan rendkívül eredeti/é lyik improvizáció nem csal•. , , _ i . . , Y • 1_ r Y1 Y1. 1, 1- - — ,, .*, 1 _ „ Y: X , J. - i8a<ahan motf nam lalaltftb mikadoviseletet. tant a vegen ugy, ahogyan kellett volna, egyik-másik nika „kiközvetítette", amit nem használt, mert egyszeFüst Milán akart kinek-kinek rűen: Ilyen) eszközöket, amemegmondani vele, mindenki- lyeket mindennapjainkból is. juk lehet a Henrik-féléknek közöttük. Mimikát és gesztusönmagukkal és a világgal. Henrik ebben a drámában mű más értelemben is, még- nem az a történelmi figura, hozzá merész, nemcsak a drá- akit leginkább Canossa-járáma szegényes, eseménytelen sáról őrizett meg iskolai taelőélete miatt. Milyen legyen nulmányokból emlékezetünk. rendszert, amely éppen most „divat" amelynek jelentései között nap mint nap próbálunk eligazodni. Amilyenekkel a Henrik-félék élnek. Sulyok Erzsébet A ember, akit nem neveznek nevén rádiófigyelő A nyáron alkalmam adó- ügy című adás legdöbbenete- gyelem nélkül élni. De azokdott olaszokkal beszélgetni, sebb részletei voltak, szinte ban a percekben belopózott Többször szóba került a mindent megvilágítottak ez- még az ő lelkébe is a kegyeszélsőbaloldali terrorizmus, zel a különös, de rendkívül )em, mint ostromlott várba s az áldozatokat — termé- tisztességes emberrel kapcso- az árulás. S remélem, ez szetesen jóval többet ismer- latban. Ám a tény, hogy — fogja tönkretenni," tek név szerint, mint én — szentségtörésnek számító mó- Hogv az olasz író remésorra megtárgyaltuk. Ám don — tárgyalásokat, fogoly- nye jogos-e. ne vitassuk. Az egyikőjük nevét, érthetetlen cserét javasolt saját szaba- viszont biztos: Aldo Moro módon egyszer sem mondták dúlása érdekében: politikai- életéről, e nevén szinte nem ki. Csak így beszéltek róla: lag máris halottá tette, he- is nevezhetően tiszta, a sír ő. „Amikor őt megölték", „ő tekkel megelőzve oly fájdal- széléről megrázó, üzeneteket sem tudhatta", ,.ő mondta, mas s tragikus valóságos ha- küldözgető ember művéről a hogy..." — és hasonlók, lálát. Ugyanakkor „ö" jól történelem fog ítélkezni. Am Csodálkoztam. tudta, hogy személye való- gyilkosairól, s legfőképpen Rájuk, e három olasz fér- sáKgai szimbolikus áldozat, azok megbízóiról — valamifira gondoltam először ami- Áldozat a terrornak tett en- vei hamarabb kellene, kor a Kossuth-rádió péntek sedmények_ oltárán, az erélyest! dokumentumműsorát telenseg áldozata: „Az árat hallgatni kezdtem Mert ar- nekHn kei1 Megfizetnem , ir. ról az emberről szólt, akit ta- Ma'd hozzátette: A komók szinte babonásan egyszer munista part sem feleitheti sem neveztek nevén, akár- e • hoey elrablasom éppen csak valami legendabéli ala- akkor tortént, amikor arra az kot: Aldo Móráról, a Ke- "Ifsre mentem, melynek létreszténydemokrata Párt néhai elnökéről, akit 1978 má- nekem D. L. idejében még nem találták tette föl sem Bokassa császárt, sem Khomeini ajatollahot. Mindazok, akik szombaton rutinszerű volt Koko tehát kénytelen-kellet- este a Zenés Színházban az- T0"' len akcióba lép, ám szeren- zal a szándékkal foglaltak nem hatott tul eredetinek, csétlenségére nem sejti, hogy helyet, hogy most pedig ope- A második rész kissé fáa kedves alku révén kisze- rettet szeretnének látni: azon radtabb. egysíkúbb mivolta melt áldozat, Nanki-Poo va- a bizonyos bécsi modellen azonoan szerencsére nem lójában nem vándordalnok nőttek feL S erre a bécsisze- bontotta szét az egész mikáám. hanem magának a Nagy letsémára mutatott fintort — dóviselet feszes jólszabottsáMikádónak édes egy fiúgyer- az angolszász operett eltérő gát. Hiszen a szereplők többmeke. Közben persze bele- dramaturgiáját, struktúrá- sége a felszabadultság önfekapnak a történet fonalába ját. muzsikáját mintegy ledségét nagyjában—egészé(csomózva bogozva) -a nők ís ürügyként is felhasználván ben, prózában-dalban egy— miért pont Távol-Keleten — a mostani előadás. Az el- aránt, (lehetőségeihez meglennének mások? — Yum- Jen pro tagon ista helyzetko- ten) képes volt a rendezői Yum vőlegényt cserél, s a mikuma (Zsigovits Gábor ki- elvnek alárendelni. A Mikánegyvenen felüli hölgyek váló alakításában) állandóan dót megszemélyesítő Katona közismerten nagy férfiszom- kikacsintott Japánból, fityiszt András egy Ferenc József jávai az ifjú császárfit ül- mutatott; elidegenített. Ügy, vérbeli „Wiener" szenilitását döző Katisha pedig végül fő- hogy közben a szabvány mutatta fel, totyakos, az agghóhérné lesz. ami negyvenen operettelemek a humortól a kori elhülyülés kellemesen dalbetétig és a táncig — gyermeteg elmebetegségében Éppen csak csetlő-botló öregúrként. Nanfelüli hölgyeknek sem túl megmaradtak. nagy perspektíva, dehát mit átalakultak, másfajta reflek- ki-Poo. (Rácz Tibor) és kedtegyünk, szükség törvényt torból másmilyen tónusú vese Yum-Yum (Harmath bont megvilágítást kaptak. Az Andrea) kedélyes antibonvi. ,, , afféle, utólag a szövegbe ván és -primadonna kettőst A szegedi előadásnak van SZ(yt kiszól ások, mint „a mutatott. Máriáss Józsej (Pooegy kuriózuma, mely légin- nagy Mikádó mindig böl- Bah) és Herczeg Zsolt (Pishkább egy rendszeresen meg- csen energiatakarékos volt", Tush>- e két távol-keleti jelenő alakkal illusztrálható, no meg az egyik humor- p^L?^' - ,1 ... , . . , ... . ® „ ,, ,, , Becsben egyarant hatásos lett Időnként feltűnik kissé tul- csúcspontot jelentő, abszo- volna, bár nosztalgiájuk táplált, szimpatikus szakállas lút aktuális gyalogkakukk- Közép-Európa iránt azért felalakja, aki engem speciel megoldás — mind-mind ezt tűnt- A talán legérettebb és Rejtő Jenő Vanek úrjának a koncepciót igazolta mani- le«eredetibb aLakitast a dra" , TT ... . , , , . .... maturgiailag igen fontos szeés Hyppolitnak, a lakájnak fesztalta. Sot, a madrigál- repet játszó Csizmadia Lászmm* ló (Koko) nyújtotta. Főhóhérehozataláért ők is tartoznak Az ülésre, amely lusában gyilkoltak meg az szentesíthette volna az OKP ultrabalos Vörös Brigádok bevonását a kormanyba... nevű terrorszervezet tagjai. Pontos, hatásos. többször Leonardo Sciascia dokumen- — a rádöbbentés miatt — tumkönyvéből készült a mű- felkavaró erejű műsor volt sor. amelv dramatizált for- a Bozó László által rendemában mutatta be Morót, zett, Papp Zoltán szerkesztragédiáját — s nem cse- tette A Moro-ügy. Az adás kély mértékben napjaink befejezése azt a jelenetet olasz valóságát is. elevenítette föl. amikor az „Az olasz állam gyenge az egyik terrorista teljesítette erősekkel és erős a gyengék- Moro végakaratát: értesítsék kel szemben" — mondotta barátját Tritto professzort, Pietro Nenni. S e tétel a leg- holtteste hollétéről. Az akkor erőteljesebben igazolódott a már hónapok óta tartó nyodokumentumok hallatán, fel- mozás dacára a római Tererösítve olasz ismerőseim mini-pályaudvar nyüzsgő aggódó hangjait csakúgy, embertömegéből, nyitott fülmint a sok-sok, itt is, ott is kéből telefonáló (!) ifjú banelhangzott kérdőmondatot dita nyugodt hangon, hosszúamelyekre nincs válasz. Ma hosszú perceken át hajtotta sem. végre a megbízatást. Igaz, Aldo Moro a kommunistá- bizonyára tapasztalhatta, kat is be akarta vonni a hogy az olasz rendőrség sokormányzásba, felismerve a hasem képes perceken belül követelményt. miszerint intézkedni. Am másféle köOÍaszország ma ama kevés telesség ls a fülkében tartnyugati állam egyike, ahol a hatta: az elemi emberiesség baloldal közvetlen részvéte- kötelessége. Tisztelettudó le a2 államirányításban több hangon, elnök úrnak nevezve mint szükségszerű, a közál- beszélt Moróról Cinizmus? lapotok alapján. Fogsága ide- Sciascia nem így gondolja: lén írott levelei pártja veze- „Talán még ma is azt hiszi, tőihez, amelyek A Moro- hogy lehet gyűlöletben, keMúzeumi hónap, 1980 Honismereti pályadíjak A múzeumi és műemléki hó- hász Antal múzeumigazgatónap rendezvényei ezen a hé- helyettes értékelte a pályáten a történettudományok zatra beérkezett dolgozatokat jegyében zajlanak. Nyitány- és adta át a díjakat. Néprajzi ként tegnap, hétfőn délután a és nyelvjárási gyűjtőpályázat KISZ Csongrád megyei bi- első helyezettje Rácz Sándor zottsága, a Hazafias Népfront (Makó) lett. Második díjat megyei bizottsága, a Csöng- Pánczél Józsefné (Csanádparád megyei Továbbképzési és lota) és Szigeti György (SzeMódszertani Központ, vala- ged) kapott. Harmadik díjjal mint a Megyei Múzeumok jutalmazták Fekete Lorándné pos István (Makó), második díját Komoly Pál (Szeged), harmadikat Berta Sándor (Hódmezővásárhely) nyerte. Ketten kaptak könyvjutalmat. Az ifjúsági kategóriában első díjjal jutalmazták Kéri Katalin (Csongrád) és Vince Gábor (Szeged) pályamunkáját. Második lett Márki Ágnes Igazgatósága Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében önkéntes néprajzi és helytörténeti gyűjtők részvételével megbeszélést tartott. és Szabó János (Szeged) Vecsernyés Évát (Szeged) és harmadik díjas Pálfy Gábor Komoly Pált (Szeged). Kü- és Bírd János (Szeged). A löndíjban részesült ifj. Lele József (Szeged-Tápé). Pénz-, illetve könyvjutalmat kilenA honismereti diákmozgalom cen kaptak. Az ifjúsági tagojelentőségéról Koczor Lajos, zat első díját nem adták ki, a KISZ megyei bizottságának második díjjal jutalmazták a munkatársa tájékoztatta a makói Kun Béla általános isrésztvevőket, a megyei nép- kola 9-es számú napközis rajzi és helytörténeti gyűjtő- gyűjtőközösségét, harmadik feladatait pedig dr. Juhász díjat a Csongrád megyei honAntal néprajzkutató, Felföldi ismereti diáktábor életmódLászló muzeológus és dr. Si- kutató csoportjának öt tagja pos József muzeológus szedte (Borzik Katalin. Duró Annacsokorba. mária. Majláth Sarolta, MárEzt követően az 1980. évi ki Ágnes, Vastag Ildikó) kapCsongrád megyei néprajz', ta. Heten részesültek könyvnyelvjárási és helytörténeti jutalomban. gyüjtőpályázat eredményhir- A történeti pályázat felnőtt detésére került sor. Dr. Ju- kategóriájának első díját Sí- előadást kollektív pályázók közül az első helyet a makói Kun Béla általános iskola honismereti szakköre érdemelte ki. Második díjjal jutalmazták a makói József Attila Termelőszövetkezet Május 1. szocialista brigádját, míg harmadik díjas lett a szegedi Radnóti gimnázium kollektívája. A történeti hét mai, keddi programjában egy előadás szerepel délután 3 órakor a múzeum dísztermében. Dr. Vida István kandidátus A né pí demokrácia pártstruktúrá- zenei „M ,. ja 1944-1948. címmel tart1 aiaiestest biztosított ra pontosan olyan volt, amilyet Sulliva-n az egzotikum és a groteszk határán helyénvalóinak elképzelhetett, ráadásul Angyal Mária rendezői elképzelése is benne talált legavatottabb interpretátorra. Dicsérhető a rámenős negyvenes hölgyemény. Katisha megformálója, Egerváry Klára is, akinél csupán a zenei produkció hanganyagbéli hiányosságai róhatók fel — ha nem tudnánk, hogy 6 prózai színésznő. S ahogyan általában megjelentek Titipu városának lakói — hajhálóhoz hasonlító fejfedővel a férfiak, a vőlegényként olyasféle holmit fején hordó Nanki-Poo-val élükön, amely leginkább a konflisok leeresztett tetejéhez hasonló harmonika-alapanyagra emlékeztetett — mindez a még főiskolás Pllinyi Márta tehet, ségét dicséri, miként az originális Japán miliő is (csetesznyefák, pagodák, szamurájok stb.). Várady Zoltán mértéktartó. sallangmentes Domonkos László