Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

Csütörtök, 1980. október 2. 3 Szén, terven felül A Mátraaljai Szénbányák nyit tervük előírt. Növeli Thorez bányaüzemének há- . ... ... , romnegyedévi gyorsmérlege teljesítményük értekét, hogy szerint a bányászok az év a Gagarin Hőerőmű részére elejétől mostanáig 5 millió átadott szén minősége mint­325 ezer tonna szenet hoz- egy 30 kalóriával több mint tak felszínre, 175 ezer ton- a programban meghatáro­nával többet, mint ameny- zotk (MTI) Hagymabetokarítás A kedvező időjárást kihasz- | nálva meggyorsult a mező­gazdasági munka. A nagy nagymatermesztő körzetben — Makó környékén — a hagyma felszedésével halad­cak előre jó ütemben a gaz­daságok, s a 2000 hektár ter­mőterület nagy részéről már betakarították az étkezési vö­röshagymát, A munkapadtól a vezérigazgatóig A Délmagyarország vitafóruma Mikor változtassunk? A munkapadtól a vezér- rozó — szubjektív tényezők: igazgatóig című cikksorozat- a tisztelettel, elismeréssel já­ban Gerencsér Ferenc a ró tekintély, konvenciók, tán vállalati belső mechanizmu- hatalomféltés is, és informá­sokat bírálja, véleményem lis kapcsolatok bonyolult szerint kissé egyoldalúan szövevénye késlelteti az új mutatja be. Mint ahogy ő is megjelenését. Ezért legtöbb diplomatikusan — mondják változtatási kísérlet komp­a szakemberek — megjegy- romtsszummal végződik. Egy­zéssel közli, hogy a gazda- egy átszervezés hatására a ságirányítás korszerűsítése nagy fáradsággal megszer­tíz évvel ezelőtt megállt a zett jogok tűnnek el, sőt ami gyárak kapujában, s a leg- kedvező ebben, a sokszor ki­több vállalatnál azóta sem pellengérezett „szocialista kapott belépőcédulát. összeköttetés" lánca törik Vajon mi váltotta ki ko- ketté. Vajon az érintettek — rabban a vállalati belső irá- csak a szaktudás nélküli ve­nyítás átalakítását? Az új zetők — valamilyen változ­gazdasági mechanizmus. Mi tatásra hajlandók? Nem hi­válthatja ki most? Az újabb, szem, mivel az új környezet világpiachoz jobban alkal- számukra a véget jelentő ál­mazkodó mechanizmus, lapot Mint vállalati szakember Minden kishal nagyhal tudom, hogy felesleges vál- akar lenni, tehát bizonyos toztatni ott, ahol nem szűk- mértékű centralizációt felté­séges. Talán megkérdezhet- telez egy decentralizációs tö­nénk egy munkást, mi erről rekvés is, illetve egy ponton a véleménye, kiderülne, hogy túl a decentralizációt szor­oz utóbbi években rengeteg, galmazó vezető is a centra­szinte a munkakörüket tel- lizáció hívévé válik. A de­jesen átalakító — sőt gyak- centralizáció alapelve — ran csak zavaró — belső át- amit egyben a korszerű bei­szervezések sorozatát „vé- ső irányítás sem nélkülöz­szelték hogy mit mondana erre a a kötelezettségek arra a lenül igazgató alá tartozik (igazgató — üzemigazgató — üzemvezető) és a funkcioná­lis főosztályok, osztályok csak kizárólagosan szakmai felügyelettel, ellenőrzési jog­gal rendelkeznek, tehát uta­sítással nem. Ez mind igaz, de hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani, mivel a té­nyek azt mutatják, hogy legtöbbször egy főosztályi szakvélemény a végrehajtás szintjén már ki nem mondott utasításként jelenik meg. Csak úgy lehet a funkcioná­lis kapcsolatok elburjánzását megakadályozni, ha szakíta­nak a vállalatok azzal a fel­fogással, hogy főosztályveze­tői szinteken kell elméletileg felkészültebb szakembereket kinevezni, a végrehajtás el­bírja a gyengébbeket". Azonnal megváltozik a hely­zet, ha a végrehajtásban dolgozók felé billen a mér­leg nyelve vagy legalábbis azonos szintre kerülnek. A vállalati belső irányítás szorosan kapcsolódik a ve­át Elképzelhetik, het - a döntési jogkörök és zetök,., felkészültségéhez, mmrf^nn »r«. a a köteWartc^k- nrm a szemleletehez, a vezetesi színvonalhoz. Nagyon lénye­ges — véleményem szerint döntő szempont a korszerű­sítésben —, milyen a válla­lat vezetőinek a szemlélete. Sajnos, nehezen szoknak hozzá vezetőink a rugal­kérdésre egy volt vállalati szintre kerüljenek, ahol a vezető, ha figyelembe vesz- döntéshez szükséges informá­szük azt az általános gya- ciók, adatok a lehető legha­korlatot is, miszerint a vál- marabb, még torzulásmente­tozások nem a végrehajtás- sen rendelkezésre állnak. A ban dolgozókat érintik első- feladat — hatáskör — fele­sorban. Talán mérőszám le- lősség hármas egységét a hetne, hogyha megnéznénk gyakorlatban nagyon nehéz I7la^saR1"(3k nevezett stressz­egy-egy átszervezés után megvalósítani, annak ellené- hatasokhoz, hogy utasíta? vállalataink hány műszaki- re, hogy enélkül korszerű végrehajtása helyett igazán gazdasági tanácsadóval gaz- belső irányításról nem be- gazdálkodjanak, sőt két lé­dagodtak. A vállalati belső szélhetünk. péssel ^ előbbre gondolkodja­gazdaságirányítás korszerű- A jelenlegi vezetők zöme na5c- Tapasztaltam, hogy mi­sítései egy permanens, sok- szerintem még mindig fél 1-Ven változást hoz a szem­szor nem látványos folya- a döntéssel járó felelősség- leletben egy jól produkáló, mat, a mindennapok felada- tői Kevés a jól felkészült, felkészült felső vezető „ide­lát közé tartoznak. gyakorlattal rendelkező szak- 8en" ágazatba történő átirá­A 70-es évekre még any- ember, hiszen hiába adunk nyitása. A „hagyományőrző", nyira jellemző gyors volu- hatáskört egyeseknek, ha elkényelmesedett vezetőket menfelfutások nem kénysze- döntésképtelenek, hiányzik munkara kenyszeriti, a be­ríthették a vállalatokat — a belőlük a kezdeményező ké- gyakorlott rutindöntések he­feladatoknak amúgy is meg- pesség, a kockázatot jól fel- Ivett kreatív gondolkodásra felelő szervezeteik gyö- mérő vállalkozó kedv. De ösztönzi. keres átalakítására, hiszen kérdezem, hogy évekig — a Kevés a jól felkészült mindannyian tudjuk, hogy a szabályzók adta lehetősé- vezető, a fiatal szakemberek legtöbb irányítási rendszer gekkel élve — gazdasági diplomával a zsebükben a i bizonyos mértékig rugalma- „nagyvezetőink" is dotáció- legkorszerűbb módszerekkel san tud alkalmazkodni az kért kilincseltek a korszerű- ellátva kezdenek dolgozni, de emelkedő termelési nagyság- sítések helyett, akkor mit ők is elkényelmesedhetnek, rendekhez. Lényegében a várunk gyors átalakulást a ha nem vigyáznak rájuk, profilváltások presszionálják „kapun belül dolgozó kis- vagy karrieristákká lesznek, a vállalatokat ismét egy na- emberektől"?! ha a vállalati régi vezető gyobb mértékű változtatás Miért nem lehetne vala- szakemberek szemlélete, ve­végrehajtására. Talán egye- mennyi ágazatban és eltérő zetési módszere rövid időn sek későn ébredtek rá, hogy nagyságrendű, rendeltetésű belül nem változik meg. De az új tefrméknek, termelési vállalatoknál a belső irányi- a névtáblák könnyen cseré­technológiáknak megfelelő tósi rendszer felépítése ha- lödnek. Az új munkatempó, szervezetek kialakításával sonlő, akár azonos? az egyre feszítőbb gazdál­párhuzamosan alkalmassá Az igaz, hogy a konfor- kodási körülmények csak lel­tegyék, tovább korszerűsít- mitás megnöveli az irányi- kes, kockázatot vállaló, jól sék a belső mechanizmuso- tási lánc hosszát — például: felkészült, tenniakaró veze­kat is. Minden belső struk- ha a trösztnek négy vezér­túraátalakítási törekves — helyettese van, akkor a vál­szervezetek kialakítása, át- lalati felső vezetés is ehhez alakítása, pláne megszűnte- igazodik —, de ez a valla­tásé — a legnagyobb prob- lati belső irányítási rend­lémákkal, érdek-összeütkö- szer funkcionálásét legíel­zésekkel járó nehéz felada- jebb csak kismértékben be­tolt egyike, még akkor is, ha folyásolja, főként, ha az jó, a vállalati szervezetek zöme korszerű. nem szűnik meg sohasem, Tröszti irányítás mellett is hanem észrevétlenül — ez a létezhet adaptív, fejlődést jobbik eset — átalakul, hoz- szolgáló vállalati belső irá­záigazodik az újhoz. nyitási rendszer, elég csak Hogy miért nem kezde- egy jó felkészültségű, tenni­ményezik a vállalati vezetők akaró igazgató. Sőt a mun­gyakrabhan a belső irányi- kapadnál állók is megtalál­tási rendszerük átalakítását, ják mindig a legrövidebb még hn íelisr érik is szük- utat az igazgatóhoz (vezér­ségesrégét, egyszerű a ma- igazgatóhoz), s fordítva is gjarézat. Egyrészt felesleges gaz, természetesen, ha a fel­olyan rendszereket, kaprso- ső vezető i" így akarja (bri­latokat átalakítani, amei„ek gádvezatői tanácskozások, — ha nem is teljesen —, de termelési tanácskozások stb.). még megfelelnek a mennyi- A nagyvállalaton belüli irá­ségi és részben a minőségi nyitási iánc lerövidül abban követelmények előírásainak, az esetben, ha a végrehaj­Mási Azt — ez a meghatá- tási egység vezetője közvet­tőket és munkát kívánnak meg. Dr. Paragi Ilona üzemigazgató-helyettes K is társaság csendes, tűnődő beszél­getéséből lestem el: „Nem érdemes párttagnak lenni, a kommunisták örökké vitatkoznak." Kissé meglepett az indokolás, de ami a vitatkozást illeti, jó­részt igazat adtam. Mi, kommunisták — ha meggondoljuk — csakugyan sokat po­lemizálunk. szinte ebből áll az életünk. De ki állíthatja, hogy öncélúan, haszonta­lan időtöltés végett? Mi rendszerint azért mondjuk a magunkét, mert szakadatlanul jobbra törekszünk, a mánál különb hol­napot akarunk, ez pedig csak vélemény és ellenvélemény, állítás és tagadás vagyis folytonos eszmecsere révén képzelhető el. Az értelmes élet természetes velejárójá­nak tekintjük egymás használható gondo­latainak adásvételét. Az más kérdés, hogy nem holmi rosszhiszeműségből szaggatjuk egymás idegeit, hanem, mert a pártba lépéssel a többi között azt is vállaltuk: többet álmatlankodunk, többet emésztjük magunkat dolgozótársaink életkörülmé­nyeinek jobbításáért, mint az átlagembe­rek. Kádár János érzékeltetésül képlete­sen megemlítette a legutóbbi országgyű­lésen, hogy sokszor milyen nagyon nehéz ez a munka. Az országos bizottságok is olyan üléseket tartanak mostanában, hogy ha fekete hajial megy be oda az ember, a végén megőszülve jön ki. mert több­nyire bajokról, nehézségekről tárgyalnak. De nézzünk szét a párt kapuián kívül is. Bizony többnyire a munkáról, annak jobbításáról, a bosszantó jelenségek meg­szüntetéséről megy legtöbb helyen a szö­veg. Ki úgy. ki így látja ugyanazt a problémát, s ez természetes. Emberek va­gyunk. nem lehetünk egyformák, mint holmi szériában legyártott automaták. Van szívünk és agyunk, tudunk szeretni és gyűlölni, kiábrándulni és megbocsátani. Sajátunk a lelkesedés és a fölháborodás. Gondolatunk, képességünk, igazságunk sem egyforma, sőt a környező valóságot is ég-föld különbséggel szemléljük néha. Csoda-e. ha vitatkozunk sőt már-már ve­szekszünk olykor, jóllehet már lezajlottak hazánkban a nagy osztályharcok, s mind­annyiunk céliává lett a szocialista társa­dalom megalkotása és védelme. Sokan szörnyülködnek, hogy lám, ma a mind harmonikusabbá váló közösségben, az erősödő szocialista nemzeti egység fo­lyamatában is hangos a disputa, mert, úgymond, két ember sem érti meg egy­mást, Csakhogy a mostani, olykor kétség­kívül heves szócsatározások nem osztály­ellentétekből fakadnak, hanem a szünte­lenül másra jobbra, többre törekvők, a mindig kezdeményezni, újítani próbálko­zók, valamint az elkényelmesedett nyárs­polgárok közötti ütköződések. Ezek már nem a gyártulajdonos és a munkás, nem a földesúr és a zsellér közötti kibékíthe­tetlen szembenállások, hanem annak meg­nyilvánulásai. hogy a folyton-folvvást gyürkőző. nyughatatlan típusú emberek rendszerint nem értenek szót azokkal, akik csak szemlélődnek, s elegánsan min­dent kritizálgatnak. Saját dolgaink szüntelen mérlegelése, fölülvizsgálása. kiigazítása miatt cseppet sem kell aggódnunk. Sőt. az lenne baj ha a jelenlegi nagy gazdaságszervező meg­mozdulás közepette a dolgozók karba tett kézzel várnák, lesnék, mit intézkednek a vezetéssel megbízottak, aztán mindenre rábólintanának. EDbol csak az sülne ki, hogy terjed a közömbösség, lelohaszta­nank a cseiekvokészséget. a segíteniaka­rást. Fárttaggyűleseken. termelési tanács­kozásokon, különfeie munkaértekezleteken nem győzik a fölszólalók is hangoztatni, hogy adjunk minél tágabb teret a kezde­ményezéseknek. biztassuk és jobban be­csüljük meg azokat a vezetőket, akik a nagyobb eredmények elérése végett mer­nek kockáztatni. A Szeged városi pártbi­zottság legutóbbi ülésén többen is han­goztatták. hogy a kommunistáknak azokat kell erőteljesen támogatniuk, azoknak kell nagyobb önáiloságot adni. akik újra meg újra képesek nekirugaszkodni munkahe­lyük „megváltásának", a közélet pezsdí­tésének. a düntesek végrehajtásának. Ez jogos és nagyon aktuális igény, egybevág a párt első titkárának szavaival: a bátor és a kezdeményező embereket, kollektívá­kat a kormányzatiak teljes erővel és min­den fönntartás nélkül kell támogatnia. Megeshet — sajnos, nem is csak né­hányszor —. hogy falba ütköznek a tü­relmetlen újítók és korszerűsítés-pártiak. Előfordulhat, hogy az egyszemélyi felelő­sök elutasítják a nyilvánvalóan hasznos indítványt is, mert talán féltékenyek, mert esetleg fáj nekik, hogy az életrevaló ötlet nem tőlük, hanem „egyszerű" beosz­tottól származik. De emiatt nem szabad visszahúzódni. Semmelweis igazát — és nemcsak az övét — tudományos frázisok­kal próbálták az irigy tekintélyesek ne­vetségessé tenni, hála azonban rendület­len kitartásának, végül mégis ő győzött, s megmentette a szülő anyákat. Ha nem lettek volna mindig bátor kezdeményelók a történelem folyamán, az emberiség ta­lán még ma is kobaltéval kergetné a va­dat s megélhetés híján a pusztulás szé­lére sodorta volna önmagát „Szobádban volna villany — kérdezi Illyés Gyula —, ha nem lép Giordano Brúnó a tűzbe? Hol kezdődött hogy atomerő is van. s holnap rakétán repülsz ki az űrbe? Tagadha­tatlan, lelkes „bolondokra", megszállot­takra. a jó ügyért a végsőkig is elmenni képes emberekre van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy a haza fényre derüljön. T évedés elkerülendő, nem az üres szá.jaskodás, védelmében szólunk, hanem az okos. tettekkel párosuló ötleteket, lelkesítő, megújító, fölfrissítő, mozgósító indítványokat szeretnénk hat­ványozni. Reméljük, mind kevesebbet ér majd a megalapozatlan szócséplés, a má­sokra mutogatás és vádaskodás, ám annál többet a példaadó tett Bízunk abban, hogy lassan-lassan nem a deklaráció, s a frázisos hűségnyilatkozat, lesz az ember értékmérője, hanem a magartartás. a te­remteni tudó. alkotni kész képesség. A mi társadalmunk — hangsúlyozták az ország­gyűlésen — nem nagyobb fizikai erőfeszí­tést. nem vért és verejtéket vár a tagjai­tól. hanem gondolkodást és ésszerűbb^ gyümölcsözőbb, tökéletesebb munkát F. NAGY ISTVÁN Új típusú utánfutók Egyszerre négy különböző típusú teherutánfutó sorozat­gyártása kezdődött meg az el­múlt hónapokban hazánkban. Az AUTOKER ezzel kap­csolatos sajtótájékoztatóján elmondták: az AFIT és több szövetkezet által kialakított négy típus forgalomba hoza­tala lehetővé teszi, hogy most már minden hazánkban for­galomba kerülő személygép­kocsihoz lehessen utánfutót vásárolni. Szakszervezeti delegáció utazott Szabadkára A vajdasági szakszerveze- termelést és gazdálkodást ti szövetség szabadkai köz- segítő tevékenységével, va­ségi tanácsának meghívása- lamint a kulturális nevelő­ra háromnapos látogatásra munka módszereivel Lsmer­ma, csütörtökön reggel Ju- kedő delegáció tagja Surá­goszláviába utazott a Szak- nyi Róbertné, az SZMT kul­szervezetek Csongrád me- turális, agitációs és propa­gyei Tanácsának háromtagú gandaosztályának vezetője delegációja, Kovács Sándor- , R „ ... megvei nak, az SZMT titkárának éS KUt % Z01Um' a megye' vezetésével. A vajdasági sütőipari vallalat szb-titká­szakszervezeti szövetség ra. Harmincéves a társadalombiztosítás szakszervezeti irányítása Az Elnöki Tanács 30 év- lakozott. A feladat egyebek vei ezelőtt, 1950. október között: megfelelő mechaniz­1-én hozta azt a torvényere- mus kialakítása a rokkan­jű rendeletet, amely a szak- takkal kapcsolatos valameny­szervezetekre bízta a tár- nyi elgondolás összehango­sadalombiztosítás irányítását, lására. Ezzel segíthetik a igazgatását, felügyeletét és rokkantak egészségügyi ellá­ellenőrzését. Kedden — a ju- tását, oktatását, társadalmi bileum alkalmából — a és szakmai rehabilitációját SZOT Társadalombiztosítási A Népköztársaság Elnöki Főigazgatósága több más Tanácsa a jubileum alkal­szakszervezeti szerv közre- mából. eredményes mun­működésével, emlékülésen Másságáért dr. Borosi László­tekintette át a társadalom- nak< a Borsod megyei Társa­biztosítás 30 éves fejlődését dalombiztosítási Igazgatóság és a további teendőket. vezetőjének a Munka Ér­Beszédet Bártos István, a demrend arany fokozatát SZOT Társadalombiztosítási adományozta. A kitüntetést Főigazgatóságának vezetője az ünnepségen Gál László, mondott Részletesen beszélt a SZOT főtitkárhelyettese társadalombiztosításunk sok- adta át. Két dolgozó a Mun­rétű fejlődéséről. Végül szólt ka Érdemrend ezüst-, egy arról, hogy az ENSZ az pedig a bronz fokozatát kap­1981-es esztendőt a rokkan- ta. A Szakszervezeti Mun­tak nemzetközi évének nyíl- káért kitüntetés arany foko vánftotta. s ennek alapgon- tatát nyolc, ezüst fokozatát dolata. hogy a rokkantak- 22, a Társadalombiztosítás nak is joguk van részt venni Kiváló Dolgozója kitünte­a gazdasági, a társadalmi, a tést pedig 30, a társadalom­politikai életben. Az akció- biztosításban jó eredményt programhoz hazánk is csat- elért dolgozónak adták át. 6

Next

/
Thumbnails
Contents