Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

6 Péntek, 1980. szeptember 12. 5 Lukács Gförgy hagyatékából A magyar könyvkiadás idei egyik nagyszabású vállalkozásaként útjára indítják a Lukács-archivum és -könyv td' Lukács György hagyatékiból cimü könyvsorozatának első köteteit. A forráskiadványok az egyes kéziratokat eredeti nyelven, többnyíre németül közlik. Már az utolsó simításokat végzik a sorozat első darabjain. Magyarországon először jelenik meg A drámaírás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében című munka, Lukács Györgynek 1910—1911ben írt „naplója", valamint az 1918-ban alkotott ítélőszék című tanulmánya. A szaktudomány művelői előtt közismert, hogy Lukács György életében 1910—11 válságos időszak volt, s a a naplóban közölt dokumentumok' ezt tükrözik, egyben bepillantást engedve annak hátterébe. A napló keletkezési helye Berlin, Weimar és Firenze. Az „Ítélőszék" című töredékes dialógus keletkezésének pontos dátumát nem sikerült kideríteni, a szerkesztők 1913-ra teszik. (MTI) Címzetes egyetemi tanárok Címzetes egyetemi tanári és docensi kinevezéseket adott át dr. Antalffy György, a JATE rektora, az egyetemen tegnap, csütörtökön rendezett ünnepségen, az intézmény párt- és társadalmi vezetőinek jelenlétében. A művelődési miniszter címzetes egyetemi tanári címet adományozott dr. Katonáné dr. Soltész Mártának, dr. Horváth Tibornak és dr. Székely Sándornak. Címzetes egyetemi docensi címet kapott dr. Suki Béla. Nemzetközi konferencia Áz irodalmi elbeszélés elméleti kérdéseiről „Narratív struktúrák" címmel nemzetközi irodalomelméleti konferencia kezdődött tegnap, csütörtökön Szegeden. A JATE újszegedi biológiai intézetében tartott megnyitón dr. Vajda György Mihály tanszékvezető egyetemi tanár a rendezők — az egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszéke és a szegedi irodalomelméleti kutatási társulás — nevében köszöntötte a Résztvevőket, a neves hazai és külföldi kutatókat « Az irodalmi elbeszélés jelentéstani kérdései témakörben kanadai, francia, szovjet, NDK- és NSZKbeli, holland, csehszlovák, magyar tudósok előadásai hangzanak el a háromnapos konferencián, amely az irodalmi tudományos élet jelentős eseménye. Folytatása ugyanis annak a munkának, melyet a tavalyi, Bécsben rendezett 2. Nemzetközi Szemiotikai Kongresszus szegedi kutatók által vezetett munkacsoportja végzett. Minisztériumi kutatási pályázatot nyert el, s két évvel ezelőtt alakult meg a JATE bölcsészkarán az a kutatási társulás, amelynek tagjai — dr. Kanyó Zoltán egyetemi docens (öszszehasonlító irodalomtudományi tanszék), dr. Csúri Károly egyetemi adjunktus és dr. Bernáth Árpád tudományos munkatárs (német tanszék) — az irodalmi elbeszélések jelentéstani kérdéseinek kutatásával foglalkoznak. A szegedi tudósok a két év alatt kiemelkedő eredményeket értek el; a pályázati feltételeknek megfelelően, kapcsolódva a hazai és nemzetközi irodalomelméleti kutatásokhoz, részt vettek és előadásokat tartottak szemiotikai konferenciákon, ők vezették az előbb említett bécsi kongresszusnak az irodalmi elbeszélőszövegek struktúrájával foglalkozó munkacsoportját. A társulás munkájának újabb eredménye a Studia poetica címmel indított ' kiadványsorozat, amely a tudományosan megalapozott poétika új fórumaként a három szegedi kutató tanulmányait közli, és a témakör más hazai és külföldi művelőinek legfrissebb eredményeiről ls tájékoztat. A szegedi egyetem által kiadott, dr. Vajda György Mihály és dr. Kanyó Zoltán szerkesztette sorozatban a mostani konferencia alkalmából jelent meg az első, angol nyelvű kötet (szerkesztette: dr. Csúri Károly). Ez a tanulmánygyűjtemény a logikai lehetséges világok irodalomelméleti alkalmazásának kérdéseire keres választ. A sorozat további két kötetét dr. Kanyó Zoltán szerkeszti; az egyik a két évvel ezelőtti, nagy sikerű szegedi nemzetközi narratológiai konferencia teljes anyagát közli, a másik pedig elméleti írások és szövegelemzések révén az elbeszélőirodalmi alkotások jelentéstani összefüggéseit jellemzi sokoldalúan. A Studia poetica köteteit a könyvesboltokban is megvásárolhatják majd a tudományág iránt érdeklődők. Tábordicsérő fi szakmunkásképzés korszerűsítése Új tantervek, könyvek A szakmunkásképző iskolákban ebben a tanévben 128 szakmát, a korábbinál 62-vel kevesebbet oktatnak. Viszont az eddigieknél 14gyel több, vagyis 36 alapszakmában olyan ismereteket tanítanak, amelyek később lehetővé teszik több szakma elsajátítását A tanulók kétharmada konvertálható, azaz átváltható szaktudást szerez. Mint a Művelődési Minisztérium szakoktatási ós továbbképzési főosztályán elmondták: a szakmunkásképzés koszerúsítésének új szakasza kezdődött ebben a tanévben, a gazdasági-műszaki követelményekhez „ igazították" a szakoktatást. Több integrált szakmát, komplex tantárgyat oktatnak, mint az utóbbi tíz évben, a képzés korszerűsítésének kezdeti időszakában. Némelyik szakma tanulóinak új tantárgyakat, a többi közt irányítástechnikát, mechanikát is oktatnak. Mindegyik szakma tanulója számára kötelező tantárgy a munka- és környezetvédelem. A tanterveket is korszerűsítették. Az elsőéves szakmunkástanulók oktatásához 115 féle megújított szakmai, nevelési és oktatási terv készült, s 27 féle új tankönyvet alkalmaznak. A három évfolyam számára összesen 218 féle új tantervet készítettek. Az új tankönyvekkel együtt több mint 600 féle, az utóbbi években kiadott tankönyvet használnak a tanulók. A korszerűsítésekkel egyidőben új rendtartást léptettek életbe a szakmunkásképző iskolákban. Ez a szabályzat tovább szélesíti az iskolai demokratizmust: az igazgató egyszemélyi felelősség mellett több lehetőséget ad a nevelőtestületnek és a tanulói közösségeknek az iskolai életre vonatkozó döntések előkészítésében, végrehajtásában. E tanévtől egyébként a szakközépiskolákban ismét kötelező érettségi tárgy a történelem. Akárcsak a szakmunkásképzőkben, a szakközépiskolákban is igyekeznek az eddigieknél jobban felkészíteni a diákokat a tanultak gyakorlati alkalmazására. A közgazdasági szakközépiskolákban például a korszerű számítástechnikai és más adatfeldolgozó rendszerekkel is megismerkednek a diákok. E tanév végén már nemcsak a harmadik, hanem a második osztályos tanulók is résztvesznek kéthetes üzemi gyakorlaton. (MTI) Gyümölcsexport Megkezdődött a csúcsforgalom a Hungarofructnál, amely elsősorban a gyümölcsexportot bonyolítja. A legnagyobb tétel az alma. Eddig mintegy 15 ezer tonna került vasúti kocsikba Szabolcs, Bács és Zala megye kertjeiből, s jelenleg napi 300 vasúti kocsit töltenek meg ebből a gyümölcsből. A gyümölcsexport legnagyobb részét — mintegy 60 százalékát — az alma jelenti. Emellett azonban javában folyik Bács és Csongrád gyümölcsöseiből az őszibarack, Hevesből a görögdinnye, a Dunántúl megyéiből pedig a szilva szállítása. (MTI) Minden iskola az életre akar tanítani, de sokszor eszébe jut, a megtapintható, a kitapasztalható, a meglevő valóság is képes életre tanítani. Ha teheti, fölkerekedik ilyenkor diákjaival, hogy fölfedezze az életet, kikérdezze ágas-bogas dolgairól, és a feleleteket vigye vissza a padok közé. Sokan vallják, életre szóló tanulságokkal szolgál az életközelség. A népművelő nevelő Iskolája az egyetem vagy a főiskola gyakorló műhelye a művelődési ház. Elő-előfordul, hogy a művelődési ház igazgatója azt tudja csak ékesszólóan elmondani és tényekkel igazolni, hogy ritkán jönnek művelődni az emberek. A lópatkolást se lehet megtanulni akkor, amikor se ló, se patkó nincsen, üres házban a népművelői gyakorlat se ér sokat. A szegedi főiskola tanárai elhatározták, három év alatt három helyen viszik tűzközelbe a hallgatókat. Szakmai kóstolónak is hívhatnánk, melegpróbának is, hivatalosan népművelő tábor a neve. Fokozatai vannak, az első esztendőben tanyák közé vitt az út, jövőre munkásszállóra mennek, két év múlva pedig lakótelepekkel ismerkednek. Három kemény dió, három súlyos gondja a népművelésnek. ték. kik vagyunk, csak beszéljünk. Nálunk, városon? Becsöngetek valahová, a küszöböt at se léphetem, amíg meg nem mondom, ki vagyok, honnan jöttem, és mit, akarok. A tanyai szomszéd ugyan több száz méterre is lakhat, de úgy tűnik, közelebb van, mint a lépcsőházi, akitől legföljebb a húszcentis fal választ el bennünket. Ezt elfelejteni nem lehet: városi létemre meg tudtam kedveltetni magamat!" A harmadik este fiatalokkal ereszkedtek vitába a főiskolások. Némelyek szerint a vita nem nagyon sikerült, mert ők mindenkit meg akartak agitálni, igazi élet csak városon lehet, hagyják itt a tanyát. Fordítva ugyan nem sült el az agitáció, senkiben nem buzgott föl a lelkesedés, hogy tanyán tölti el élete hátralevő évtizedeit, de rájöttek megint egy nagy igazságra: a tanya nem kizárólag öregek problémája, és a fiatalok képesek átalakítani a maguk igénye szerint Üllés ésZsana közé nyúlik Majsa sarka, Kígyós, a hajdani mérges! puszta édestestvére. A halasi állami gazdaság adott itt dicsérni való önzetlenséggel kosztot-kvártélyt. Első nap éjjel fél háromig tanakodtak a fiatalok, hogyan lehet idegen embernek egyáltalán bemenni egy tanyába, mit illik kérdeznie, ha egyáltalán beengedik, és mit nem. Bátorításként elhangzott az is, hogy nem emberi rezervátumba lépnek, nem bennszülötteket találnak majd, és félniük csak a kutyáktól kelL A reggeli bevetés egy csapásra eloszlatott minden aggodalmat A nap mindig a tapasztalatok megbeszélésével zárult. Gizi nénivel volt az egyik csoport, és „fantasztikus magány" hírét hozta, kiegészítve azzal, hogy ők így nem tudnának élni. A szomszédokkal nem nagyon beszél, N mert azok mind gazdagabbak. Éppen főzött Gizi néni, de félrehúzta a fazekat, mert főzni máskor is lehet, beszélgetni azonban nem. Az első összegezés szerint emberi szóra éhes leginkább a tanyák népe. El is hangzott a javaslat: bomoljanak kisebb csoportokra, akkor többhöz juthatnak el. A főiskolai lecke szerint az volt a föladat, tanuljanak kapcsolatot teremteni. Mindenkinek sikerült. Egyik csoport . tagjai panaszolták csak, hogy első lépésük nem sikerű)! Beléjük fészkelt a gondolat, hogy más házába bekopogtatni rendkívüli esemény, fifikával közeledtek tehát: biciklipumpát kértek. Természetesen kaptak, de kerítésen átnyújtva. Le is vonták belőle a következtetést: őszinte szónak teljes őszinteség az ára. Filmfelvevővel, magnóval, fényképezőgéppel jártak a fiatalok, be is döglött indulás után szinte valamennyi szerkezet. Maradt a szó, a kérdező és válaszoló beszéd. „Mentünk, meg se kérdezA hét végefelé mindenkit kérdeztem, akit elérhettem. Mi tetszett nekik a táborból? Gyakorlaton máskor is voltak, megadott szempontokat pörgettek végig. Most? Erre van észak, arra dél, akármerre mennek, tanyát találnak. Lazsáló diákot egyet se láttam. Idézek néhány vélemény! Farkas Ágota: Még nem tudom elmondani pontosan, milyen érzés vett erőt rajtam tegnap. Láttam az ember arcát, hallottam, amit mondott, a pár perc megérte az egész tábor! Eddig nem tudtam róla, de azt hiszem, sokunknak hiányzik, hogy nem találkozott még ilyen emberekkel. Lehet, hogy tanítani fogok, az is lehet, hogy tanyaiakkal nem lesz többet kapcsolatom, az itteni tapasztalat akkor is sokat ér. Itt jöttem rá, de sok embert meg kell még ismernünk nekünk! Némethné Csala Gabriella: Iszonyúan féltem, hogy képtelen leszek egy emberrel két órát beszélgetni. Féltünk a nagy távolságoktól, és emberi közelségre találtunk. Egy társadalomban élünk, mégis attól tartottunk, nem értjük meg egymást. Azt hiszem, a szándék a fontos és az őszinteség. Főimérésőrületben élünk, kérdezünk és listákat készítünk, de a kérdőivek tizedannyi hasznot nem hozhatnak, mint a közvetlen kapcsolat.. Tessék beleírni egy kérdőívbe, hogy Ízlett a kecsketúró. Félt az asszony, amikor megemlítette, hogy kinevetjük, és boldog volt, amikor nekiláttunk és megettük. Nagy fölismerésünk: ha megismerem az emberek gondját-oa jé i, akkor tudom csak, mit ad~ halok én, mint népművelő. Molnár Imre jött legmeszszebbrö! Hont megyében, Ipolyfödémesen lakik. Két főiskola csereegyezménye segítette, hogy félévet Szegeden tölthessen. Kapva kapott az alkalmon, hogy táborba mehessen. — Amit tudtam a tanyáról, könyvből, rádióból tudtam. Vonatablakból is láttam, amikor Szegedre utaztam. Az volt az érzésem, zárt világ ez, mikromolekulák halmaza. Talán jogom és okom sincs belépni közéjük. Durvának, darabosnak hit— tem a tanyai embert, teljes ellenkezőjét találtam. Furcsán vagyunk vele, ha kirándulni megyünk a határokon túlra, észrevesszük, milyen kedves a fölvidéki ember, vagy a székely. Éppen olyan kedves az alföldi is. A nyíltság énbennem a magyar szellemiség alapképlete lett. Tanyára kellett jönnöm, hogy ezt megfogalmazhassam magamnak. Praimafer Mária: Eddig azt tudtam csak, hogy elmaradott települési forma a tanya. Most megtudtam, milyen emberek élnek benne. Ahol emberek élnek, ott nekünk föladataink vannak. Meg kell értenem azt is, aki szeret itt élni, hogy segíteni tudjam. Elmondhatatlanul nagy fordulatot hozott az egy hé! Az elején azt tapogatták, hogyan lehet bemenni a tanyába, most azon rágódnak, munkásszállásra vagy lakótelepi családhoz hogyan lehet beköszönni, A városi ember hogyan érti meg magát a másik városival? Jövőre meg azután biztosan azt mondják, azt is meg lehet szokni. önkéntes volt a tábor, szegényebb maradt, aki kimaradt belőle. Régóta nem jártak tanyakutató csoportok az Alföldnek ezen a részén, érdemes rögzítenünk a dátumot: szeptember első hetében tábor volt Kígyóson. Horváth Dezső Évadnyitás Párizsban Rendhagyó módon, Párizsban kezdi 97. évadját a Magyar Állami Operaház, melynek balett-társulata csütörtökön utazott, el a francia fővárosba. Szeptember 14-én, a L'Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja hagyományos kétnapos ünnepségén adják elő Bartók Béla—Seregi László A csodálatos mandarin című táncjátékát. A mandarin szerepét Keveházi Gábor, a lányt Szumrák Vera táncolja. Pénteken utazik Párizsba a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, amely a balettelőadást követően Bartók táncszvitjét, valamint két zongorára és ütőhangszerekre irt szonátáját tolmácsolja. Szólistaként Fellegi Adám, Körmendi Klára, Zempléni László és Schwarc János mu, tatkozik be a francia kö-\ zönségnek. J Négy szekcióban Indul a Cellegium flrtium A fiatalok általános műveltségét fejleszti a József Attila Tudományegyetemen 1957. óta működő speciális kollégium, a Collegium Artium et Polytechnikum. Az ide'i tanévben is négy szekcióban tartanak rendezvényeke! Hétfőn, szeptember 15-én este 8-tól kezdődik a zenetudományi szekció első programja. Évszázadok orgonamuzsikája. Elekes Zsuzsa orgonaművésznő, aki tavasszal Lipcsében nemzetközi orgonaversenyen nyert első díjat, játszik Bach-műveket Gregor József közreműködésével. A következő hétfőkön (szeptember 22. és 29.) Lehotka Gábor és Kovács Endre műsorát hallhatják a fiatalok a Dómban. Dr. Gergely Ferenc orgonaművész, egyetemi tanár, október 12-én, vasárnap este 8-tól a barokk zene világát mutatja be ugyanitt Koncertjén közreműködik a Zenebarátok Kórusa (Molnár László vezényletével), a Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának vonósnégyese (szakvezető Weninger Richárd) és a József Attila Tudományegyetem énekkara (Szécsi József dirigálásával). Ami az orgonaestekböl kimaradt címmel előzően, október 7én, Ránki Dezső zongoraművész hangversenyét rendezik meg a Dugonics téri egyetemi épület aulájában. A színháztudományi szekcióban dr. Sallay Géza. dr. Elbert János és dr. Szántó Judit —, a képzőművészeti szekcióban dr. Pogány ö. Gábor, dr. Vámossy Ferenc és Lelkes István tartanak előadásoka! Változatosnak ígérkezik idén is a filmesztétikai szekció: a filmesztétikai körben, az Art Kinóban és a filmklubban olyan filmeket vetítenek, amelyek a mozikban nem láthatóak. A Collegium Poiytechnikum előadássorozatainak címe: Gyorsuló idő.