Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

109 Szerda, 1980. szeptember If. 5 „Barangolások Betőországban" Gyermekkönyvtárosok továbbképzése Vásárhelyen Békés, Tolna és Csongrád megye könyvtárosainak szervezett 3 napos előadásét bemutatósorozatot a Magyay Könyvtárosok Egyesülete, a Somogyi-könyvtár, a hódmezővásárhelyi tanács vb művelődésügyi osztálya, valamint a városi TIT szervezet és a Németh László könyvtár. A továbbképzési napok megnyitóját tegnap, kedden tartották meg a vásárhelyi gyermekkönyvtárban; Gál József, a városi tanács osztályvezetője köszöntötte a körülbelül 100 gyermekkönyvtárost, majd dr. Riesz Béla főiskolai docens tartotta meg az első előadást „A jövő iskolája — az iskola jövője" címmel. A többi, tegnap elhangzott előadás az iskolák és a könyvtárak kapcsolatával foglalkozott, különös tekintettel arra a szerepre, amelyet a gyermekkönyvtárak betölthetnek a korszerű iskolai oktatás segítésében. Ma, szerdán a könyvtárakban folytatott művészeti nevelés kérdései adják a tematikát, a zenei és vizuális készségek fejlesztését bemutató foglalkozásokon ls szemléltetik, ezeket a Csongrád megyei városok könyvtáraiban tartják. A továbbképzés harmadik napján, csütörtökön a könyvtárosok és a pedagógusok együttműködését vizsgálják az előadók, hazai és külföldi tapasztalatok felsorakoztatásával A továbbképzési napokon megtekinthetik a könyvtárosok a vásárhelyi gyermekkönyvtár nyári játszókörének munkáiból rendezett kiállítást. Az elmúlt aváron hetenként különböző érdeklődésű gyerekeket hívtak a könyvtárba, agyagozó, báb, batikoló, szövő-fonó. alándékkészitő és „Indián" kör működött, s a tehetséges óvodások és iskolások munkái most kiállítótermet kaptak. A továbbképzés résztvevői érdekes, hasznosan forgatható füzetet is kézhez kaphatnak: a Somogyikönyvtár Barangolások Betűországban cimmel gyermekkönyvtári foglalkozások leírásait adta ki (szerkesztette: Hajdú Géza és Sáráné Lukácsi/ Sarolta). A gyermekévben meghirdetett ötletpályázatra Csongrád megye könyvtárosai 24 könyvtári foglalkozás forgatókönyvét küldték be, ezek közül válogatták a most megjelent füzet anyagát. A gyermekfoglalkozásokat tervező könyvtárosok számos jó ötletet kaphatnak a változatos tematikájú forgatókönyvekből. amelyek szerzői komplex módszereket alkalmaztak, a gyerekek aktivizálására törekedtek. Eszmecsere a KISZ. központban Jugoszláv ifjúsági küldöttség hazánkban Látogatást tett hazánkban a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség konferenciájának dr. Vaszil Tuprkovszki elnök vezette delegációja. A küldöttséget tegnap, kedden reggel a rüszkei határátkelőhelyen Bódi György, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára fogadta, és kisérte tovább a fővárosba. * A küldöttség Budapesten, a KISZ-központban megbeszélést folytatott dr. Maróthy Lászlóval, az MSZMP PB tagjával, a KISZ KB első titkárával. Eszmecserét folytattak a nemzetközi, különösen az európai ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseiről, a magyar és a jugoszláv Ifjúsági szövetség együttműködésének fejlesztéséről. A delegáció tegnap este hazautazott; Röszkén Bódi György búcsúztatta a küldöttséget Ifjúság és politika A népművészet és holdudvara kiállítási napló PÁLL ÁGOSTON KORONDI FAZEKASMESTER KIÁLLÍTÁSA a napokban nyüt meg a Közművelődési Palota kupolájában. Korond Székelyföld legismertebb és legnagyobb fazekasfaluja. úgv tartják, minden második házban forog a korong. izzik a kemence, fut az íróka. Páll Ágoston, a fiatal népművész a legősibb fazekashagyományok értő folytatója. A korondi cserepes népművészet sajátossága a nyitottság, mely épp abból fakad, hogy sok mester dolgozott egymás mellett munkáikat messzi vidékre, távoli vásárokra is elvitték. S hozták magukkal ez új motívumkincset, a formák és díszítések variációit Mégis kialakult egyfajta korondi stílus. Ennek jellemzője, hogy elsősorban bokályok és tányérok formálódnak a fazekaskorongokon; hogy a geometrikus díszítések mellett növényi és állati motívumok szereoelnek leggyakrabban (elsősorban madarak és szarvasok) csontfehér alapra sárga, mélybarna, sötétzöld és ritkábban kék színű dekoráció kerüL Páll Ágoston kamarakiállítására belépve az első impulzus az egységes alkotói világ. Ügy tűnik, milyen sok egyforma tányér, bokály és tál látható a bemutatón, de a figyelmes szemlélő számára hamar kiderül, hogy nincs két egyforma darab. A motívumok sokfélesége, a változatok gazdasága jellemzi Páll Ágoston csodaszép tárgyait. A tányérok peremén végigfutó sorminta leggyakrabban geometrikus motívum vagv növényi indasor, s a belső kör díszítése is többféle. Részint geometrikus, hármas-négyesötös osztatú, részint centrális viráfimotívujn — napraforgó, margaréta, nefelejcs — díszíti, részint organikus növényi elemeket fest és sok tányéron láthatunk madarakat, szarvasokat. Érdemes elböngészgetni, hogy a madarat vagy a szarvast hányféle helyzetben „írja föl" a tányérra, a mozdulatok micsoda változatosságát vonultatja föl. Páll Ágoston korondi fazekasmunkál az erdélyi népművészet visszafogottabb, természethez közelebbi világát közvetítik igen magas színvonalon. ÜZEMI AMATÖR NÉPI IPARMŰVÉSZEK TÁRLATAKÉNT hirdeti a plakát a Juhász Gyula Művelődési Központi nagytermében rendezett bemutatót. Kicsit zavarba ejtően magyarázkodó ez a cím, talán a szervezők-rendezők maguk sem voltak tisztában azzal, népművészek, Iparművészek, amatőrök vagy autodidakta alkotók munkáit gyújtötték-e csokorba, csak egyben voltak biztosak, hogy ezek a himző asszonyok, faragó emberek üzemekben dolgoznak. Holott talán nem is ez a leglényegesebb ismérv. Azért zavarba ejtő ez a cím, mert olyan nevekkei is találkozik az ember, akiknek munkáit már látta naivokat felvonultató tárlaton, népművészek bemutatkozásán, megyei amatőr seregszemlén és Iparművészeti kiállításon. Talán ez is jelzi, mennyire tisztázatlanok fogalmaink az „amatőr kalapban". Ennek ellenére .16 néhány szép munkát láthatunk. Különösen értékesnek tartom a hímző asszonyok törekvését, hogy az ősi forrásokhoz visszanyúlva eredeti szépségükben teremtsék újjá a mezőségi, a vásárhelyi, a rábaközi, a torockói, a zalai, a palóc vagy a békési hímzések motívum- és színvilágát. Érdekes utakat vetnek föl a fafaragók, hiszen míg egyikük naturalista igyekezettel ötlovas fogatot és hatökrös ekét farag, addig másikuk nagyvonalúan bontja ki a fából a parasztság típusait, ismét másik jól megtanult motívumokat farag széktámlára, tékára, tálakra, a kővetkező ezeket a motívumokat kopjafára Igyekszik átmenteni, ismét másikuk fonott bútorait már korszerű térbe, új funkcióval képzeli el. A nemrégiben látott Csongrád megye élő népművészete című kiállításhoz képest nem sok újat adott ez az üzemire szűkített bemutató, bár meg kell mondanom, a szép. eredeti tisztaságú népművészet újjáélesztéséből sohasem lehet elég. T. L. Erőteljes-e a fiatalok részvétele a közéletben? Milyen módszerekkel foglalkoznak a pályakezdőkkel? Hogyan segítik a fiatal házasokat? A középvezetők megbecsülik-e kellően a fiatalokat a szakmában és a társadalmi munkában? Milyen a fiatalok eszmei-politikai nevelésének hatékonysága? Hogyan érezteti hatását a KISZ pártIrányításának rendszere? A vállalati döntésekben hogyan vesznek részt a fiatalok? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések hangzottak el az MSZMP tanácsi szolgáltató és kommunális vállalatok területén folyó ifjúságpolitikai munkáról rendezett tanácskozáson, amelyen részt vett Kamenszki Péter, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa, a megyei Ifjúságpolitikai bizottság titkára is. Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője, a pártbizottság mellett működő ifjúságpolitikai bizottság elnöke megnyitó szavaiban hangsúlyozta e tanácskozás jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy e vállalati pártbizottsághoz tizenegy szolgáltató, illetve kommunális vállalat tartozik és tevékenységük jelentős részt képvisel a várospolitikában, Szeged és Csongrád megye lakossága igényeinek kielégítésében. Az írásban előre : megküldött előterjesztéshez ; Kószó József, a vállalati ! pártbizottság szervező titkáj ra és Ormay Éva, a vállalati párt.-végrehajtóbizottság tagja fűzött szóbeli kiegészítést A tizenegy szolgáltató, kommunális, valamint építőipari vállalat dolgozóinak létszáma napjainkban 4854, amelyből a 30 éven aluliak száma 1581, s ebből a munkások 71 százalékot képviselnek. Ezzel fezemben a KISZtagok száma 501, s közülük a munkásfiatalság a KISZtagság 63 százalékát teszi ki. Vállalatonként a KISZ szervezettsége eltérő, jóllehet a két esztendeje létrejött vállalati KISZ-bizottság tevékenysége folytán közel tíz százalékkal növekedett a KISZ szervezettsége, főleg munkásfiatalokkal. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatának megjelenése óta lényeges változást hozott e vállalatoknál dolgozó fiatalok megítélése kötelességeik és jogaik gyakorlásában. Mind a vállalatok dolgozói, mind a párt és a társadalmi szervek, a gazdasági vezetők reális képet alkothattak a fiatalok munkájáról, politikai arculatáról, helytállásunkról a tanulásban. A párt ifjúságpolitikai határozatának folyamatos és soros végrehajtására kezdettől fogva intézkedési terveket dolgoztak ki és azok végrehajtását különböző fórumokon kérték számon, ellenőrizték. Ennek eredménye a többi között, hogy ma már biztosított a fiatalok érdekvédelme, képviseletük a vállalati döntésekben. Figyelemmel vannak egzisztenciájuk megalapozásira, kulturális Igényeik kielégítésére, szociális helyzetük javítására, a sportolási lehetőségek bővítésére, szakmai é6 politikai műveltségük gyarapítására. Néhány példával ls bizony itha tó ez: az ingatlankezelő vállalat 1975 óta hét fiatalt nevezték ki osztályvezetői, termelésirányítói munkakörbe; a Vízművek és Fürdőknél 60 fiatal szerzett szakmunkás-bizonyítványt, a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalatnál 13-an középiskolában, 16-an felsőfokú, 24-en különböző szakirányú oktatási intézményekben tanulnak. A Csongrád megyei Beruházási Vállalatnál négyen folytatnak tanulmányokat középi-, illetve felsőfokú tanintézetekben, más vállalatoknál pedig többen sikeresen végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Rendszeres és folyamatos a jelentkezés a marxizmus—leninizmus középiskolára és egyetemre. Évente mintegy 400 fiatal vesz részt különböző fokú politikai oktatásban. Az MSZMP szolgáltató és kommunális vállalatok bizottsága területéhez tartozó vállalatok segítik a fiatalok lakásproblémáik megoldását is. A Vízművek és Fürdők az utóbbi években hat szolgálati és 17 munkáslakáshoz segített fiatalokat, kettőnek pedig vállalta a bérlőkijelölési joggal járó anyagi hozzájárulást; a Patyolat Vállalatnál hatan kaptak munkáslakást, négyen kamatmentes lakásépítési kölcsönben részesültek. A fodrász vállalat hét fiatal dolgozójának biztosított kamatmentes lakásépítési kölcsönt A KISZ párttaggá nevelő munkájára jellemző e vállalatoknál, hogy a tagfelvételnél egyik ajánló a K1SZalapszervezet. Lényegesen javult a fiatalokkal való sokoldalú foglalkozás a vállalati KISZ-bizottság létrejötte óta. Tavaly és az idén napjainkig 37 fiatal párttagfelvételénél volt egyik ajánló a KISZ, s az év hátralévő részében még újabb jelentkezőket fog ajánlani a pártba. Az előkészítő munka még jobb is lehetne, ha néhány vállalatnál javítanának a szakmai és a politikai oktatás propagandáján, egyáltalán a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésében, ha ösztönözték őket a mozgalmi munkára, a szabad idő hasznos kihasználására. A tanácskozás igen eredményes volt, lévén hogy a pártmunka szerves részét alkotja az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása, amely össztársadalmi ügy: az ifjúság politikai, erkölcsi és munkára nevelése. Az MSZMP szolgáltató és kommunális vállalatok bizottsága területén érdemes és eredményes a munka a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásában, figyelembe véve a tizenegy vállalat profiljából adódó eltérő vagy azonos sajátosságokat. Továbbra is növelni kell a munkásfiatalok arányát a KISZ-ben azzal a feltétellel, hogy kötelességüket éppúgy gyakorolják, mint jogalkat. Erősíteni kell a KISZ hatását a fiatalok körében, fokozni eszmei és politikai nevelésüket a párt- és a tömegszervezetek, a gazdasági vezetők összehangolt munkájával, különös figyelemmel a még KISZ-en kívüli fiatalokra. L. r. Brigádséta a Nemzeti Múzeumban Az elmúlt év őszén hirdette meg Szabad szombat címmel új programsorozatát a Magyar Nemzeti Múzeum. Szombatonként vendégül látták a szocialista brigádokat, munkahelyi közösülést tartott a járási KISZ-bizottság Hétfőn délután a szatymazi művelődési ház pinceklubjában tartott ülésükön a KISZ Szeged járási bizottságának tagjai megvitatták a Szatymazon működő KISZalapszervezetek munkáját, tevékenységük eredményeit és gondjait. Ezután az Edzett Ifjúságért mozgalom tapasztalatait és a soron következő tennivalókat összegezték. A járás községeiben 1977-ben szervezték meg a mozgalom koordinációs bizottságait Ezek feladata volt a tömegsport-mozgalom szervezése, a sportpályák bővítésének előkészítése. Kezdetben jelentős eredmények születtek: mintegy kétszeresére nőtt a falusi sportpályák száma, sok fiatal kapcsolódott be a tömegsportmozgalomba. Az első időszakban a falusi KISZ-szervezetek sok segítséget kaptak a községi pártszervektől, a tanácsoktól és a szakszervezettől is. A segítség később megfogyatkozott, a KISZ-re maradt az összes szervező munka, vlszszaesett a korábban már elért színvonal. A járási KISZ-bizottság véleménye szerint Igen alacsonyak a jelvényszerzés követelményei, ugyanakkor sok adminisztrációs kötelezettség terheli az egyébként ésszerű kezdeményezéseket. A járási KISZ-bizottság feladatul tűzte ki a társszervekkel való jobb együttműködést, a sportmunka folyamatos értékelését. ségeket, melynek tagjai megismerkedtek a magyar nemzet történetével, a múzeum imponans épületével, kiállításaival. A múzeumi brigádséta hamarosan népszerű lett. és Csongrád megyéből is több csoport vett részt a találkozásokon, beszélgetéseken, sétákon. Szeptembertől újra indul a sorozat. A múzeum háziasszonyai, akik jól képzett tárlatvezetők, bemutatiák a vendégeknek a múzeum épületet, majd a díszteremben elhelyezett magyar koronát és a koronázási ielvényeket. A történeti sétán a honfoglalástól 1849-ig kísérhetik végig az érdeklődők Magyarország történelmét. Megismerkedhetnek honfoglaló elődeink életével. az ásatások során előkerült tárgyi emlékekkel, a középkori falvakkal, városokkal, korabeli mesterségekkel. Láthatják a Székesfehérváron, a Szent István Bazilika romjai között megtalált Hl, Béla király és felesége koporsóját. és a benne levő értékes kegytárgyakat. Bemutatják az Anjou-kor lovagi fegyverzetét, Zsigmond király idejéből származó művészi faragványokat, Nándorfehérvár makettjét, Mátyás király reneszánsz világát érzékeltető díszes trónkárpitot, a Dózsafelkelés és a Mohácsi csata emlékeit, A török hódoltság idejéből maradt ránk a díszes török vezéri sátor; Erdély aranykorának gazdagságát szemléltetik az ötvösműhelyek remekel. valamint Bethlen Gábor feleségének gazdagon hímzett magvaros díszruhája és igazgyöngy főkötője. A kuruc kort fegyverek idézik, s Rákóczi címeres zászlója. A polgári fejlődés kezdeteit a kialakuló ioar első termékeivel reorezentálják; végül a reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékeit láthatják a történelmi séta résztvevői. A program során bemutatják a kiállítás kincsestárát is. ahol tárlók sorát töltik meg a szebbnél szebb ékszerek, ékkövek, zománcmunkák. drágaköves gyűrűk, aranykupák, serlegek, ötvösremekek. A Magyar Nemzeti Múzeum Szabad szombat című programjára levélben vagy telefonon jelentkezhetnek a szocialista brigádok, munkahelyi kollektív, vállalati csoportok. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1370, Múzeum körút 14—16.. Pf.: 364, közművelődési csoport, telefon: 134-400/42-es mellék.)