Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

80 Vasárnap, 1980. szeptember 7. A „jövő század kontinense" A földieper: gyógyszer hobbi Természetes gáztartályok Az Egyesült Államokban már a századfordulón rájöttek arra, hogy a kimerült gázmezőket — különösen, ha valamely városhoz, lparvldékhez, vagy más olyan helyhez közel fekszenek, ahol időnként nagy a fogyasztás — nagyszerűen hasznosítani lehet földgáz tárolására. A föld alatti homokkőréteg, a szivacsos kőzet ugyanis alkalmas a gáz befogadására és elszivórgásmentes rhegőrzésére, mint ahogy annak korábban is több évezredes tárolóhelye volt. A földgáz e módon való tárolása, a föld mélyébe- való visszatéplálására azért van szükség, mivel a gáztávvezetékeken a lelőhelyekről nem érkezik mindig annyi gáz, amenynyire szükség lenne (pl. ünnepek. túlságosan hideg téli napok Idején stb.). Fémből készült föld feletti tárolótartályokat építeni viszont csak hatalmas pénzösszeg birtokában lehet, ami nem ls áll mindig rendelkezésre, de nem is valami jó befektetés. Ha már eleve kiszemelnek egy gázmezőt, hogy azt majd „nyugdíjasként" tárolónak használják, eleve hagynak benne bizonyos gázmennyiséget (ún. „párnagázt"). A csövön érkező, máshonnan odalrányított földgázt először megtisztítják, hogy szárazon kerüljön a tároló rétegekbe, majd kompresszorokkal lepréselik a föld alá. Ezt követően még hagynak valamelyes időt arra, hogy odalenn nyugalomba jusson a gáz, és a nyomás kiegyenlítődjék. Amikor aztán szükség van a gázra, elég megnyitni a csapokat, és a nyomás felhajtja a föld mélyéből. Persze azt nem szabad sosem szem elől téveszteni, hogy a mesterséges gázmező ls csak gázmező, ahol ugyancsak előfordulhat gázkitörés, ha valami hiba történik az elzáró szerelvényekkel. Képünkön egy 200 millió köbméteres szlovákiai természetes gáztárolóhely felszíni szerelvényrendszerét láthatjuk, háttérben a kompresszorokkal, amelyek a csőtávvezetéken érkező gázt benyomják az egykori tárolórétegekbe. Nukleáris mérleg A napilapok Időről Időre beszámolnák arról, hogy a Föld valamelyik pontján enynyi és ennyi kilótonna, vagy megatonna TNT (trinitrotoluol) robannásának megfelelő energiájú atom-, vagy hidrogénbombát robbantottak föl. Eszerint az 1978. végéig felrobbantott 905 robbanófej összesen 366 Mt (millió tonna) TNT-egysógnek felel meg. Egy tonna TNT felrobbanásakor 1 000 000 kilókalória enorgla szabadul fel. ez kb 200 tonna jó minőségű hazai szén energiatartalma Az első robbantásra (amely mindössze 0,019 Mt erejű volt) 1945. július 18-án Los Alamosban került sor. A Szovjetunióban 1949. augusztus 29-é'n. francia kísérleti, telepen először 1960han. Kínában 1964-ben. Indiában pedig 1974-ben robbantották fel az első nukleáris tölteteket. Az első hidrogénbombaTalán sehol olyan példás összhang nem alakult kl az emberi kutatómunkában a különböző országok között, mint a Föld legnéptelenebb kontinensén, az Antarktiszon. Több mint húsz ország kutatói vesznek részt a szinte emberfeletti munkában,, hogy megfejtsék a hatodik világrész titkait, megtalálják a természeti kincsek feltárásához vezető utat. A geológiai felmérések tanúsága szerint 1700 méter mélységig 14 millió négyzetkilométernyi jégtakaró súlya nehezedik e másfél európányl, elsüllyedt földrészre, melyen nem nő növény vagy fa. peremének szélén is csupán moszatfélék találhatók. Az ember csak a századforduló után talált el a területre, melyet ezer kilométeres jeges óceánvíz választ el a legközelebbi lakott területtől. Elsőként 1911 decemberében a norvég Amundsen tette lábát a hatodik földrész jegére, aki aztán soha nem is tért vissza onnan. Egy angol sarkkutató csoport annak idején két és fél hónap alatt tette meg azt az 1350 kilométernyi utat az Antarktiszon a Déli sarkig, amit ma egy repülőgép két órán belül elér. Ma már több mint 70 kutatóállomás működik az Antarktiszon. melynek területe a világ valamennyi országa előtt nyitva áll a kutatómunkára. Az expedíciók többségét azonban ma még a két „legtehetősebb" ország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió indítta a jeges kontinensre. Különösen meánőtt az érdeklődés az Antarktisz iránt, mióta kiderült, hogy jégpáncélja alatt 85 milliárd köbméternyi földgáz és 6 milliárd tonna kőolaj jelenlétét feltételezik a tudósok, akik egyébként hatalmas szénmezőket is jeleznek. És egyelőre fel sem mérhető az ott reltőző különböző ásványi anyagok mennyisége. Ügy vélik, hogy a hadikiadások akár csak 20 százalékos csökkentése árán is megoldhatók lennének legalább egy évszázadra a viláíc energia-, nyersanyag- és élelmezési gondjai az Antarktisz kincseinek kiaknázása révén. Képünkön: egy. az Antarktisz Stoningen-szigetén megtelepedett angol kutatóállomást láthatunk. A földieper méltán felveheti a versenyt a gyógyszertárakban kapható legjobb gyógyszerekkel. Kimutatták, hogy alkálisókban, kalciumban, foszfátokban rendkívül gazdag, de ezenkívül még igen sok közvetlenül beépíthető vasat és mangánt is tartalmaz. A felfedezés nem éppen újkeletű. Már Linné is rámutatott a földieper gyógyító tulajdonságaira. Közismert jótékony hatása a reumatikus és köszvényes bántalmak esetén, ami valszínűleg annak tulajdonitható, hogy a földieper klnint és szalicllsavat is tartalmaz. A gyümölcs szallcilsav tartalmát érdekes körülmények között fedezték fel. Egy nagy párizsi élelmiszerüzem tulajdonosát többször megbüntették, mivel az általa forgalomba hozott földieperkonzervben a vegyi vizsgálat szalicilsavat' mutatott ki. Az előállító a leghatározottabban tiltakozott a vád ellen és az ügy tüzetes kivizsgálását kérte. A legszigorúbb hatósági ellenőrzés mellett készített el néhány földieperkonzervet a legcsekélyebb szalicilsav hozzáadása nélkül. A vegyvizsgálatot végző szakemberek ennek ellenére ismételten szalicilsavat mutattak kl a konzervekben. Így kétségtelenné vált, hogy azt maga az eper tartalmazza. A földieper értékét növeli, hogy a cukorbetegek által is veszélytelenül fogyasztható. Ultraibolya lézerek Ariane-síker és kudarc kísérletekre mind Amerikában, mind a Szovjetunióban 1952-ben került sor. Az angolok 1957-ben, Kína 1967-ben, Franciaország pedig 1968-ban Jutott el a termonukleáris fúziós robbanófejek kipróbálásáig. A nukleáris robbantások nem kizárólag fegyverkísérletek voltak, akadtak közöttük békés célúak is: pl. föld alatti földgázlelőhelvek kiaknázására radioaktív Izptópok előállítására, óriási volumenű földmunkák elvégzésére irányultak. Az 1970-ben az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia között létrejött megállapodás eredményeként az utóbbi években lényegesen ritkábban dördültek el a nukleáris töltetek, mint korábban, és hatóerejük sem lehet nagyobb (1076. május 28. óta) 0.15 Mt-nál. Az utóbbi két évtizedben hihetetlen mértékben elterjedtek a legkülönbözőbb lézertípusok. Ezek tették lehetővé nemcsak a mesterséges holdak helyzetének néhány deciméteres pontosságú helyzetmeghatározását és a Hold távolságának minden eddiginél pontosabb megállapítását, hanem a kontinensek egymáshoz viszonyított mozgásainak kimutatását is. Ma már geodéziai mérésekhez, sőt atlétikai versenyeken is alkalmaznak lézerrel működő távmérőket, kidolgozták a kutatók a lézertelefont. számos klinikán és kórházban gyógyászati célokra használják a nagy intenzitású sugarakat. Reményteljesnek látszik a szabályozott termonukleáris magfúziónak lézerek segítségével való beindítása is. Épp ezért nem meglepő, hogy a világ számos laboratóriumában tovább folynak a kísérletek a lézerek továbbfejlesztésére, újabb hullámhossz-tartományok meghódítására. Eleddig a konstruktőrök csak olyan készülékeket tudtak szerkeszteni, amelyek vörös, Infravörös, sárga, zöld vagy kék színű lézersugarat bocsátottak ki. Most végre Egy évtizedet kellett várni arra, amíg megszületett a közös európai űrkutatás (ESA) háromlépcsős hordozórakétája, az Ariane. Fejlesztésének oroszlánrészét a franciák vállalták, a nyugatnémetek, belgák, hollandok, dánok, olaszok, angolok, svédek, svájciak és írek mellett. A nyolcvanas évtizedben a közös európai űrkutatás erre a rakétatípusra alapozza űrkutató programjainak tetemes részét. A nyolcvanas évek közepéig kb. 14 mesterséges hold fellövését tervezik Ariane rakétával. Az Arlane-program a hetvenes évtizedben műszaki problémák — többek között a Viking rakétamotor turbószivattyújának csapágyazási problémái miatt húzódott el. 1970 decemberében került sor az Ariane első sikeres kilövésére az előbb említett bázison. A második kilövés totális kudarccal végződött 1980. május 23-ún. A kilövés után a rakéta első fokozatának motorja felrobbant. Jelenleg több mint 10 mesterséges hold várja az Ariane rakétától,' hogy megkezdhesse működését a világűrben, többek között az Intelsat 5., a Marecs és Telecom hírközlő-holdak, a Meteosat időkutató-műhold, a Spot földi erőforrás-kutató mesterséges hold és a Tv Direct televíziós műhold. Áz infarktus ellen Akik szemüveget kénytelenek hordani, és az erős napfény elleni védelem céljából színezett üvegből készíttették szemüveglencséiket, 111. azok felszínét fényszűrő réteggel vonatták be, tudják, milyen kellemetlenségeik szárrhaznak ebből. Árnyékosabb helyre jutva, vagy zárt helyiségbe lépve alig-alig látnak - valamit, mert a szemüveg az ottani gyengébb fényt is megszűri. Ezen a nehézségen, vagy két szemüveg cserélgetésével, vagy egy olyan különleges üvegfajta kikimegszületett az ibolya színű és az ibolyántúli lézerforrások is, A göttingenj Lambda Physik cég laboratóriumaiban kifejlesztett két új festéktípus segítségével olyan lézereket állítottak elő, amelyek képesek 320 és 495 manométer közötti hullámhoszszúságú elektromágneses sugarakat elnyelni. E festéklézerek előnye még, hogy sugárzásuk színe változtatható. A Stilben—1 nevű készítménnyel pl. 390 és 430 manométer közötti hullámhosszúságú lézerfény állítható elő. Ez a lézer a leghatásosabban a 410 manométeres hullámhosszon dolgozik. Az új készítmények előnye még nagy stabilitásuk, ami lehetővé teszi, hogy az impulzuslézerek eddigi szokásos • teljesítményét megduplázzák. A Lambda Physik cég új gyártmányai- . i" , , w • ,. ' val kiegészülve ma már tel- A v,lóg °rv°sai <«°mo- levőket tamadja meg. Ezt a jesnek mondható az opti- <"üan tapasztalják, hogy az szomorú adót az emberiség kai lézerek tábora. A fel- ischaemia, az infarktus az a mag3f,. ciw!!l??c,?érí» .... , .... , . a civilizáció áldásainak használók ugyanis 320-tól utóbbi időben egy egész év- helytelen felhasználásáért fi1000 manométerig (infravö- tizeddel „fiataladott". Míg zeti. rös fény) bármilyen hullám- korábban e betegségtől a Az jschaemiás szívbeteghosszra vásárolhatnak már hajlott korú emberek szen- ség elleni harc következetes céljaiknak legjobban meg- vedtek elsősorban, napjaink- rendszerének megtalálása a felelő lézerkészüléket. ban az életük virágkorában Sflttván "Tzít'gyó^mti központnak. Az új intézet Kaunasban, a köztársaság egyik ősi városában épült A rendszer magában foglalja a betegség gyógyításának valamennyi szakaszát, a megelőzést, a klinikai ápolást és az utókezelést is. Az orvosi és biológiai problémák megoldása során matematikai modelleket alkalmaznak, ós felhasználják a legújabb elektronikus számftógéptechnlkát. A kardiológusok a tudományos és gyógyító munka mellett nagy figyelmet fordítanak a lakosság között végzett egészségügyi felvilágosító munkára. Újfajta szemüveglencsék sérletezésével lehetne segíteni, amelynek fényáteresztőképessége nem állandó, hanem éppen a megvllágításerősség változására változó. Ilyen üvegfajták már néhány éve az optikai ipar rendelkezésére álltak, esak éppen a fenti céloknak nem feleltek meg. Fényszűrőképességük ugyanis csak igen szűk határok között változott, és csak igen lassan következett be ezen üvegek elsötétülése. 111. kitisztulása. A Deutsche Spezialglas AG által "most piacra dobott új üvegfajta kiválóan alkalmas szemüveglencsék készítésére, fényáteresztő-képességét 89 százalék (sötétben vagy szürkületben) és 25 százalék (nagyon erős fényben, napsütésben) között képes „szabályozni", és elsötétüléséhez mindössze egykét percre van szükség. A korábban gyártott hasonló anyagoknál kétszer gyorsabban világosodik ki az új üveg, ha a napfényről sötélebb helyre kerül. Az is előnyös tulajdonsága, , hogy minden színű fényt azonos mértékben gyengít, így nem színezi el a képet.