Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

2 Vasárnap, 1980. szeptember 144. Nem kiadásf bevétel! luskórontás gombával Számítógépről alapfokon Számolás közben sok min­den kiderül. Néha az ls, hogy valaminek az ellenke­zője is Igaz, sőt, az az iga­zabb. Mielőtt magamra von­nám a matematikusok fi­gyelmét, el kell árulnom, nem a számtani tudomá­nyok elméleti ága-bogai kö­zött akadtam fönn, közön­séges nyárfaerdők tuskóiról lesz gzó. A kiskunhalasi ál­lami gazdaságban elkezdték számolgatni, mennyi pénzért lehetne kiszedni a tuskókat, aztán fejére állították az egészet, és az Jött ki belőle, mennyi lehet a bevétel, ha nem szedik ki úgy, ahogy először gondolták. Kígyóspusztán, n gazdaság kerületi központjában két erdész, Csordás József és Farkas László segít a fej­reállított teória megértésé­ben. Ezer holdon telepítet­tek nyárfaerdőt akkor, ami­kor Ide is elért az az or­szágos biztatás, hogy a más­ként nehezen hasznosítható területekre gyorsan növő, a papíriparnak nagyon fontos fát ültessenek. Akkor még holddal mérték a termőföl­det. Kétszer olyan sűrűre rakták a csemetéket, mint amennyire véglegesen szán­ták. hogy egyenes legyen minden egyes fa. A műerdnk művelésének ls fontos szempontja, hogy ké­sőbb megritkítják, hadd erő­södjön, hadd vastagodjon, amelyik megmarad. Az egész gazdaság 1500 hektárral szá­mol. vett tehát egy olyan favágó kombájnt, amelyik kivágja a fát, hátára veszi, és legallyazva csomóba ls rakja. Akármilyen nagy­szerű a gép, a tuskó ak­kor is ott marad. Az erdészek azt mondják, nagy baj, ha ott marad. To­vább él a tuskó, sarjakat hajt, szívja továbbra is a tápanyagot, és szállást ad mindenféle kártevőnek. Az erdészet belső törvénye azt írja elő, hogy a tuskókat kl kell szedni. Ekkor kezdtek el számolni. Venni kéne tuskókiemelő gépet, drágán, külföldről. Gyökerestől tép­ne kl minden tövet, de közben szaggatná a maradó sor gyökereit is, és kisebb­fajta bombatölcsérekhez ha­sonló gödröket hagyna ma­ga után. A gyérítésnek ne­vezett faritkítás teljes hasz­na hektáronként 27 ezer 500 forintra jött ki akkori szá­mítással, és 15 ezret vitt vol­na el rögtön a tuskó. Így számítva még drágább lett a drága gép. Előállt a két erdész, és azt mondta, ne kiadást szá­moljunk a tuskóra, hanem bevételt. Egy hektár tuskó­ját be lehet oltani 2 ezer 200 forintért laskagombával, le lehet szedni a termést 125 forintért (a kiadás tehát 2 ezer 350 forint), és az egy hektár 250 tuskója — csu­pán 35 forintjával számol­va a laskagomba kilóját, noha piacon 60—80 forin­tért is adják — négy év Blatt 33 ezer 600 forintos be­vételt hoz. Érdemes meg­ismételni: 15 ezer forintos kiadás helyett 33 ezer fo­rintos bevételi Ezt kellene megszoroznunk 1500-zal, mert ennyi hektáron ma­rad minden második sor után tuskó. A laskagomba úgy elkorhasztja, hogy utá­na el lehet gereblyézni. Az élve maradt fák szempontjá­ból a lehető legkíméletesebb módszer, hiszen az egészsé­ges, eleven fára nem te­lepacik át a gomba. Példázatnak szántuk a ha­lasi példát arra, hogy ér­demes néha kizökkenteni eszünket a megszokott ke­rékvágásból, és beleállítani egy másikba. Megyénkben is telepitettek cellulóz céljai­ra nyárfát, ajánlani ls sze­retnénk a példát. A mód­szer alkalmazói kész recept­tel szolgálnak. Bátoritja őket a mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításon nyert pályadij is. Tovább Is számolgattunk. Erdészek szókincse szerinti vágástéri hulladékot hagy maga után a kombájn. Az ág és a gally elkorhadva is hasznot hajt ugyan, mert a sovány talaj humuszát gya­rapítja. de okosabban ls használható. Hallották hí­rét, hogy Kanadában for­gáccsá darálják, valamivel összekeverik, esetleg silóz­zák, és állatokkal megetetik. Kutatni kezdték ezt a le­hetőséget ls, de arra is gon­doltak, hogy valamilyen ke­zelés után magát a forgá­csot is beoltanák gombá­val, és csak a termés le­szedése után kevernék ta­karmányhoz. Hozzáértő szakemberekkel társulnak természetesen. Ha ez a megoldás nem sikerül, má­sik is van készenlétben: szennyvizeket szívatnak föl az aprítékkal, és talajjaví­tásra használják. Az emberi ész olyan, ha elkezd forogni, nehéz meg­állítani. Előbukkan a kér­dés: és ha nem lehet eny­nyl gombát eladni? Fogas a kérdés, mert kereskedelmi közreműködőkre van szük­ség, az ő szándékuk pedig kiismerhetetlen néha. Arra ls gondoltak, hogy szárít­ják, vagy másképpen tar­tósítják, hogy a pillanatnyi piaci kereslet ne borítsa föl terveiket. Nagy baj akkor se lenne, ha egy szál gombát se tudnának eladni, mert 15 ezer forint helyett 2 ezer 300-ért akkor is kipusztul a tuskó, de más ötletek ls születtek. Szikkadt-száraz a nyárfaerdő a homokon, ke­vés vadat tud eltartani. A gomba nagy változásokat hozhat, és beüthet egy má­sik számítás is: a szomjas őz eszi a gombát. Sorba kéne venni, mi eszi még, és kö­zülük mi lehet esetleg más vadak tápláléka. Lehet, hogy előre szaladt a fantázia, amikor 1500 hek­táron vadászati bevételekről ls kezd beszélni, lehet, hogy nem ez az út vezet a ké­sőbbi gyakorlathoz, de egy biztos: ha gondolkodunk, hamarabb jutunk előre, mintha nem gondolkodunk, ötletek forognak, lehet, hogy fele kihullik, másik fele újakat termel, de ha minden kötél szakad, akkor se kell drágán venni kül­földről a tuskókiemelő gé­peket. Erről jut eszembe, hogy elhagyott tanyáink te­rületét azért tudjuk nehe­zen termő táblákhoz kap­csolni, mert szövetkezeteink a gépek híján kinyűhetetlen fákra hivatkoznak. Fölütöt­tem egy gombászati szak­könyvet, azt olvastam ki belőle, farontó gombánk sokkal több van, mint fa­nyűvő gépünk. f I Horváth Dezső Gomba módra szaporodnak hazánkban is a számítógépek. Ennek ellenére kevesen is­merik nemcsak működésük alapelveit, hanem felhaszná­lási lehetőségeiket Is Fon­tos lenne, ha legalább annyi az általános műveltség ré­szévé válna, valójában mi­re használhatók ezek az információáramlást. táro­lást forradalmasító berende­zések. Az Iskolai tananyagnak — a szakirányú képzést ki­véve — egyelőre nem részel ezek az ismeretek: lelkes, fiatal szakemberek társadal­mi munkában szerveznek szakköri foglalkozásokat. Szegeden is megalakult a KISZ-védnökség keretében a Számítástechnikai Véd­nökség Operatív Bizottság. amely tavaly szervezett elő­ször a számítástechnika alapfogalmait és a gépek gyakorlati alkalmazását is­mertető foglalkozásokat. A szakkör idén újból be­indul: már az elmúlt évben is igyekeztek színessé, érde­kessé tenni az összejövetele­ket: különböző számítóköz­pontokat látogattak meg. két­napos kirándulást szervez­tek a Videoton Számítás­technikai Gyárába. A tava­lyi csoport nem bomlott fel. idén már programözni ta­nulnak. A szakkörnek első­sorban az a célja. hogy vi­lágos képet kapjanak a hall­gatók a számítástechnika lehetőségeiről. Szegeden és Hódmezővásárhelyen új alap­fokú tanfolyam Indul. Sze­geden október 7-én várják az érdeklődőket az első fog­lalkozásra. délután 4 órára az MTESZ Kígyó utcai szék­házába. Hódmezővásárhelyen október 8-án. szerdán az Ifjúsági Házban találkoznak az érdeklődók. Nemcsak kö­zépiskolásokat. hanem dol­gozó fiatalokat és kevésbé fiatalokat is szívesen ,útnak. A szakköri foglalkozásokhoz nincs szükség matematikai alapműveltségre, bárki jelent­kezhet. akit érdekel a téma. A SZVOB fiatal szakem­berei nemcsak a laikusoknak szerveznek programokat Ed­dig mintegy 50 számítás­technikai előadás hangzott el Szegeden és környékén dolgozó fiatal vállalati szak­emberek részvételével. Té­majegyzéket is készítettek, amelyből — ha érdeklődés mutatkozik — bármelyik előadást újból meg tudják szervezni és az érdeklődő szervezeteknél megismételni. Rolád és Delikát egy vásáron vasarcsarciM Érdekes középkori lelet, feltárása és helyreállítása fo­lyik Telkibányán. Korek Jó­zsefnek. a budapesti Nem­zeti Múzeum főigazgatójának Irányításával bontják ki azt a középkori vásárcsarnokot, amely a hajdani arany- és ezüstbányászok beszerző­helye volt. Az 1800-as években a te­rület akkori birtokosa, a herceg Bretzenhelm család porcelángyárat létesített Akkor emelte a község kö­zepén álló vásárcsarnok fő­lé a ma ls" meglévő gyár- j épületet amelyet később la­kássá alakítottak. Az oszlopos csarnok hely­reállítását megkezdték, s a múzeumi hónap során át­adják rendeltetésének. (MTI) Szép eredményt ért el az OMfiK-on a paprikafeldolgo­zó vállalat. Két díjat is hazahozott, marhahúsroládja ezüst Delikát ételízesítője Dériig bronzérmet nyert A Delikátról nyilván sokan hallottak, sokan használják is, annál kevesebbet tudha­tunk viszont a marhahiis­roládról, hiszen azt csak exportra szállítják. De akár ismerünk egy terméket akár nem, mindenképpen érde­mes utána járni, hogyan is született meg a vásári dij e két várományosa. A marhahúsroládot lassan, ként tíz éve. 1971 óta gyárt­ják. Azelőtt 1* volt kapcsola­tuk NSZK-beli partnerekkel, s úgy látszik, nem vizsgáz­hattak rosszul ebben az üz­leti kapcsolatban, mert a vevők Javasolták: bővítsék szállításaikat úlabb termé­kekkel Is. Egyebek között ők mutattak — lehetőségként — egy. a későbbi marha­RAZASSAG Mákul* László é» Csanádi Zsuzsanna, Muhari Zoltán és TLúczkl Katalin, Gémes Sándor es Nagy Erzaébct, Hrotkó Imre es Kádár-Német Margit Ilona, dr. Ivén László Sándor és dr. liajnal-papp Rozália, Bán Lász­ló és Hevesi Rozália, l'osa László és Ferenczí Máris Er­zséuct. Márki László József és Gábor Mária, Jovánovics Péter és Szabj Zsuzsanna, dr. Hege­dűs Zsolt Béla és Berente Anna Judit. Fekete László Mihály és Vigh Erzseűet, Juhász Zoltán Andor és Márki Mária Márta, Fulencstk Altonz László és Péll Mária, Kiss István és Seprűn Mária Margit, Toth-Pórdi Ist­ván és Fodor Eva Emőke, Farkas István és Szűcs Gab­riella Erzsébet, Nsgy Ferenc Imre és Balassa Edit Maglolna, Makra István és Tóth Mária, Cedai Mihály és Mása Aranka, dr. Mlnker Emil és Nagy Eva Márta házasságot kötöttek. a/L i.ETiia Molnár Imrének és Pintér Zsuzsanna Annának Annamária, Kálmán Miklósnak és Tóth Évá­nak Péter. Torma Istvánnak és Polyák Anikó Erzsébetnek And­rea, Molnár Pálnak és Csáki Ibolya Lídiának Ibolya, Nagy János Lajosnak és Klspál Má­ria Magdolnának Andrea Mag­dolna, Gyurián Jánosnak és Krizsán Julianna Máriának Szil­via Julianna, Lakatos Zoltán Józsefnek és Vecsernyés Honá­nak Zoltán, Gyuris Nándornak és Vidács Ágnesnek Éva, Jakab Pálnak és Klrl Erzsébetnek Gá­bor Pál. Travnik Jánosnak és Farkas Ágnesnek Katalin, Rom­slcs Róbertnek és Nagy Mártá-' nak Evelin, Sánta Józsefnek és Mégoly Gabriellának Gabriella, szakács Károlynak és Bari Er­zsébetnek Károly Krisztián, Se­bők István Lászlónak és Marton Irénnek Erika, Szalai Jánosnak és Macháes Anna Katalinnak János Gábor. Várhelyi István Pálnak és dr. Nagy Katalin Magdolnának Katalin. Farkas Mihálynak és Horváth Zsuzsan­nának Tamás. Nagy Károly Györgynek és Rácz Évának Gab­riella, Ácsai Istvánnak és Deák Anna Mártának Edina, Bódl József Lászlónak és Székely Mária Veronikának Bernadett, vincze Ferencnek és Kószó Juliannának Judit, Szabó Lász­lónak és Nacsa Juliannának Zsolt, Tóth Péter Mátyásnak és Szabó Erzsébetnek Edit, Gé­mes Lászlónak és Németh Er­zsébetnek Anett Mónika, Tóth Sándornak és Balogh Valériá­nak Levente Sándor, Ábrahám Jenő Dezsőnek és Lőrincz Emi­Családi mm\m lia Katalinnak Péter. Frank Imrének és Molnár Ilonának Zsanett, Nagy József Gyulának és ördög Erzsébet Ibolyának Gábor Imre. Czakó Mihálvnak és Sánta Ágotának Róbert Mi­hály, dr. Kis Zoltánnak és Lő­rincz Mártának Dánlel László, Kempf Márton Vilmosnak és Agod Eva Mariannának Richárd, Temesvári Lászlónak és Oila Annának Ivett Szilvia, Kertész Lászlónak és Ardal Erzsébetnek Nóra, Bollska Sándornak és Sőtér Máriának Edit, Máté Jó­zsefnek és Ábrahám Eszternek Attila József. Bárkai Istvánnak és Szabó Matildnak Zoltán Ist­ván, Daróezl Lászlónak és Ja­godles Ilonának Gábor, Rácz Mihály Józsefnek és Bordás Máriának Ildikó, Szolga András Lajosnak és dr. Rózsa Zsuzsan­nának András János, Dudás Istvánnak és Bozóki Ilona Má­riának Gábor, Horváth Sándor­nak és Majoros Ágota Katalin­nak Sándor Szabolcs, Márki Imrének és Bende Máriának Annamária Hajnalka, Szabó Ist­vánnak és Flórián Erzsébetnek Attila Tamás, Gyuris Márknak és Szemerédl Rozáliának Zsolt, Relner Tibornak és Kerekes Katalinnak Ágnes. Kondor Ist­ván Imrének és Pap Anikónak Sarolta, Magony Istvánnak és Kovács Annának Ildikó Krisz­tina, Kardos Tibor Mihálynak és Rákos Máriának Tibor. Har­mati Gyulának és Borbás Ma­tild Erzsébetnek Balázs. Tóth Mátyásnak és Kása Ibolyának Balázs, Farkas Dezső Lászlónak és Horváth Katalin Máriának Szabolcs, Kordás Nándornak és Bukniez Rozália Annának Tí­mea, Soós Lászlónak és Kovács Ibolya Viktóriának Krisztián László, Baráth Jánosnak és Pósa Ilonának Anita, Nagy Józsefnek és Kenéz Honának Zoltán, Bo­ros Mihálynak és Paop Teréziá­nak Gábor. Rácz Tibornak és Gaódl Etelkának Norbert, Peles­kel Bálintnak és Boldizsár Ág­nesnek Tamás Bálint, Juhász Mihálynak és Kismárton Gi­zellának Zsanett, Kávást Ven­delnek és Gyuris Katalinnak Anett, Csizmadia Jánosnak éa Vágó Julianna Zsuzsannának János, Csizmadia Jánosnak . és Vágó Juiianna Zsuzsannának Zsuzsa, csUrt Tibor Józsefnek és Szűts Mária Júliának Ilona, Papp Szilárdnak és Szabó Irénnek Zoltán Szilárd, dr. Kaprinay Péternek és dr. RAdi Gizella Zsuzsannának Gizella Zsófia, Majoros János György­nek es Biczók Editnek Péter, Dorogi Zoltánnak és Fekete Juliannának Judit, Móra Imre Sándornak és Babarczl Terézia Gizellának Sarolta, Gurbó Fe­rencnek és Tóth Veronikának Ferenc, Répásy Károly Mihály­nak és Lengjél Eva Máriának Beáta, Mikló* Jánosnak és Sza­lai Olgának Attila Zsolt, Kál­mán Istvánnak és Bárány Má­ria Teréziának Mónika, Tólh Ferencnek és Salial Gabriella Erzsébetnek Brigitta, Laczó Istvánnak és Annus Magdolná­nak Dánlel, dr. Bánszkl Zsolt­nak és dr. Gábor Katalinnak Gábor Pál, Rózsa Lászlónak és Mészáros Erikának Adrienn Erika, Erdei Zoltánnak éa Vágó Mária Zsuzsannának Zoltán Béla, Böröcz Pálnak és Döm­södl Aranka Ételnek Csaba, Salamon István Györgynek ét Kiss Ágnes Évának Erika nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Dávid Pálné Kálmán Julianna, Dóka Jánosné Dudás Veronika. Báló Mártonné Abrahám-Nagyl Julianna. Szegedy István, Lan­tos Antal, Árva János, Szeme Sándor, Varga László, Tengeri Ildikó, Kalmár Attila. Csongrá­di János, Juhász Ida, Bálint Nándor, Vancsik Béla, Nacsa Istvánné Barta Ilona. Kispál János. Emmer Pál, Tóth Andor Józsefné Vágó Veronika, Tódor Mihályné Gyóvai Julianna, Kéri Ferenc, Daka Vilmos, Czapp Andrásné Xovács Olga Mária, Csehák .Tózseiné Kllnkő Ilona, Petrovszki Lajos, Tóth-Szeles Ferenc. Pálvölgyt Ferenc, Hor­váth Károlyné Schold Rozália, Engl József Tamás, Simon-Jó­Járt Lalos. Patkós István, Do­mokos Károly, Szijjártó Sándor. Párducz Illés, Széli Pálné Makra Erzsébet, Faragó Szilveszter, Juhász Gyula Mózesné Gulácst Hona, Kocsis Józsefné Fekete Mária, Gerű János, Csősz End­réné Konráth Katalin, Bán Sán­dorné Szamosfalvi Klára, Tanács Antalné Pálnok Valéria, Sánta Ilona, Bottyán Józsefné Boldi­zsár Erzsébet, Bajusz Sándor. Nagy József Sándor, Beznóczki Tstvánné Börcsök Julianna, Griffel Ferencné Wéber Ilona. Barthn Pál, Havranek Ferencné Tóth Erzsébet meghalt. húsroládjukhoz hasonló ter­méket. mondván, ilyesmire lenne kereslet a piacon. Úgy látszik, a stabil mi­nőség jó alapokat szolgáltat a hosszú távú együttműkö­désre, és annak" bővítésére. S ez kétségkívül jó dolog, hiszen terméküket megtele­lő áron tudják értékesíte­ni. Am e terméknek meg­van a hátulütője is: nagyon sok kézi munkát igényel. A gyártott mennyiség tehát nem növelhető korlátlanul, hiszen munkaerőben a pap­rikafeldolgozó sem bővelke­dik. Az viszont bizonyos, hogy jó és biztos piacra si­került szert tenniük megbíz­ható partnerként. Olyan le­hetőségekre, amelyek adott esetben tovább ls bővíthe­tők — más termékekkel. Hiszen a konzervipar azon négy gyára közé tartoznak, amelyek — jelentős áldoza­tokkal — a legszigorúbb hi­giéniai követelményeket Is kielégítő feltételeket terem­tettek. Ez pedig az export­bővítés szempontjából éppen olyan elengedhetetlen felté­tel. mint a szállítások pon­tossága. megbízhatósága... * Másik díjnyertes termékü­ket. a Delikát 10 ételízesítőt sokan ismerjük és használ­juk. csakúgy, mint a Delikát 8-at amellyel tulajdonkép­pen kezdődött ez a program a paprikafeldolgozónál. 1968­ban a Delikát 8-ból 44 va­gonnyit adtak el. 1979-ben pedig már 313 vagonnal. S tavaly. a Delikát 10-zel együtt forgalmuk már elérte a 400 vagont, vagyis tíz év alatt majdnem megtízszere­ződött. Hogy hogyan kezdődött mindez? Mondhatnánk: egy­szerűen. A vállalat vezetői jó tíz évvel ezelőtt látták, hogv a világon egyre na­gyobb a kereslet a külön­böző ételízesítők után. A vi­lágon és a hazai piacon egy­aránt. S azt is látták, hogy hazai vállalat nem készít ilyesmit, a hazai piacon pe­dig a legálisan vaR.y illegá­lisan bekerült külföldi ter­mékek uralkodnak. S mivel profiljuk, gépesítettségük — szárított termékekkel azelőtt is foglalkoztak — alkalmas lenne arra. hogy hasonló ter­mékeket előállítsanak. hát belevágtak. Megkezdték a gyártmányfejlesztést és kö­rülbelül egyéves munka után megszületett a Delikát 8. Hogy sikeres volt a kezde­ményezés. azt az azóta is töretlenül növekvő forgalom igazolja. Szerencsés kézzel beletaláltak a hazai ellátás egy olyan hézagjába. ami biztos, hosszabb távon nö­vekvő keresletet biztosít, Pedig hát Voltak aggályaik is: nem alapvető élelmiszer, bizonytalan lesz-e megfelelő kereslet... Íme: lett. Sőt. a növekvő kereslet alapján nyilvánvalóvá vált. érdemes továbbfejleszteni a terméket. Igy aztán újabb kutatások alapján, a tröszt és a válla­lat szakembereinek együtt­működésével megszületett a Delikát 10, a színre, aromá­ra szebb és jobb utód. Sz. L HajnaMár Szegeden Szeptember végét írja a naptár és a klinikakertben még vidám hangon klüklüzik a harkály, de a kopácsolása már árulkodik, hogy a bo­gárálcák hidegebb időkre rendezkednek be a pudváso­dó fatörzsekben. Útra kel­tek a Dóm tér árkádjai alatt fészkelő fecskék, most háziverebek bujkálnak ki-be az elhagyott fészkekbe. Télire foglalják, bélelik az elhagyott molnárfecske laká­sokat. A beköltözés etológiá­ját figyeltük, amikor egy kü­lönös mozgású és színezetű madár tűnt fel a fogadalmi templom falán (szeptember 26-án). Pacsirta nagyságú, felül palaszürke és a fark­tollai olajbarna szinűek, vé­gén fehér foltokkal. A szár­nyán alul és felül helyen­ként feltűnő kármlnpiros színezéssel. Bizalmas visel­kedésű. a közelben mozgó emberekkel alig törődve, minden apró falrepedést ap­rólékosan átvizsgálva szede­gette rovartáplálékát. Igen, ez a csodaszép hajnalmadar (Tichodroma muraria L.)! — amelynek fészkelő hazája a Kárpátok magas sziklacsú­csai, Irán, Afganisztán, a Tien San és a Himalája kő­rengetegel. Feltűnése igen ritka, sokszor csak évtizedek múltával kerül ismét szem elé hazánkban, amikor is sziklás előhelyéről elkóborol és ilyenkor nagyvárosok ma­gas épületein, s a repkénnyel befutott tűzfalakon is meg­jelenik. Ezek a helyek úgy látszik, némileg pótolják a vad, meredek sziklás hazá­ját. Mostani szegedi megje­lenése azért érdemel különös figyelmet, mert amióta csak ornitológiai feljegyzéseink vannak városunkban (Laka­tos Károly, Beretzk Péter, Bálint Sándor), ilyen szep­tember végi időben még so­hasem fordult elő. Korai megjelenése okát, ha ponto­san nem is tudhatjuk, mégis távprognózisként kemény, hi­deg telet jósol vendégeske­dése. Csizmadia György

Next

/
Thumbnails
Contents