Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

6 Kedd, 1980. szeptember 2." Delegáció utazott Odesszába Az Odesszai Területi S^kszervezeti Bizottság meghívására a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei delegációja a hét elején Szeged testvérvárosába, Odesszába utazott A delegáció vezetője Sebők János, a HVDSZ Csongrád megyei bizottságának titkára. Tagjai Tóth Mihály, Szeged megyei város tanácsa vb ipari osztályának vezetője, Nyári Mihály, a Szegedi Patyolat Vállalat Igazgatója és Kristófig Dénesné, a Patyolat vállalat szocialista brigádvezetője, szakszervezeti bizalmija. A delegáció kiutazásának célja a két testvérszakszervezet területi bizottsága között kialakult kétoldalú baráti kapcsolat továbbfejlesztésé. ezen belül a szolgáltatás. illetve a két patyolat vállalat közötti szakmai tapasztalatok kicserélése. a szolgáltatásfejlesztés további feladatainak kölcsönös elősegítése Nemzetközi készletgazdálkodási konferencia Csikós'Nagy Béla a hazai tendenciákról Huszonnégy ország 100 neves külföldi közgazdászának közreműködésével hétfőn a Hilton-szállóban megkezdődött az első nemzetközi készletgazdálkodási konferencia. Mivel az energiahordozók, nyersanyagok, befejezetlen és készáruk világszerte nagy értékeket kötnek le, mindenütt behatóan vizsgálják a fölösleges készletezés, a készletek hullámzásának megelőzési módjait. Ezeknek a vizsgálatoknak a tapasztalatait cserélik ki most Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében. A neve: Kolibri Mindössze 70 centiméter hosszú, 40 centiméter széles és 30 centiméter magas az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat új asztali másológépe. A Kolibri fantázianevű elektrosztatikus másoló első példánya sikeresen vizsgázott. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyagés Árhivatal elnöke nyitóelőadásában elmondta, hogy hazánkban a készletállomány alakulása az utóbbi években bizonyos mértékben javult. 1961 és 1968 között még lényegében a termeléssel azonos ütemben növekedtek a készletek, azóta a változás annyi, hogy a termelés minden 1 százalékos emelkedése átlagosan a készletek 0.6 százalékos bővülésével jár. Egy, a közelmúltban lezárult vizsgálat szerint azonban még mindig nem kielégítő a helyzet A készletállomány a javulás ellenére továbbra is indokolatlanul magas, a társadalmi tőkének 23 és fél százalékát köti le. Az iparvállalatok néha a túlzott, háromhónapos készletek birtokában is újabb anyagokat rendelnek soron kívül. Megfigyelhető azonban, hogy miközben a készleteken belül növekedett az anyagok aránya, kisebb arányban hevernek a raktárban befejezetlen termékek és készáruk. Az utóbbi összefügg azzal, hogy a vállalatok most már jobban igazodnak a kereslethez, kevesebb olyan terméket állítanak elő, ami nehezen értékesíthető, és hosszú ideig a raktárakban áll. Az anyagkészletek magas arányának pedig egyfajta hiánypszichózis az oka. Ezt az idézi elő, hogy az anyagokat késve vagy nem a kívánt összetételben kapják a vállalatok, ezért túlbiztosítják magukat. A készletfelhalmozás közgazdasági okait és a megoldás lehetőségeit elemezve az államtitkár kifejtette, hogy visszamenőleg hosszabb távon nagyjából azonos ideig tartó készletezési ciklusok alakultak ki, amelyeknek kezdetén a készletek növekedési üteme alacsony volt, a ciklus végére pedig igen magas szintet ért el. Ilyen volt az 1960—1965, az 1966—1971, majd az 1972—1978-as időszak. Emlékeztetett arra, hogy a három ciklus kezdő éveiben, tehát 1960-ban, 1966-ban és 1972-ben a népTanulva tanítani Az ecset- és seprúgyár, a fonalfeldolgozó, a divatszabó vállalat, a hangszergyár, a Csongrád megyei és a Szegedi Sütőipari Vállalat tartozik a Tanácsi Ipari Vállalatok pártbizottságának hatáskörébe, pontosabban szólva: nyolc pártalapszervezet és egy pártvezetőség, illetve közel 220 párttag elvi és gyakorlati irányítása. A vállalati pártbizottság titkára Bődi Józsefné, akit 1975-ben választottak elöször e tisztség betöltésére. a párt XII. kongresszusa előtt pedig másodszorra is bizalmat kapott. Honnét indult, hogy eddig jutott el ez az asszony, aki egyszemélyben feleség, anya, sőt nagymama is már, s a bizonyság szerint tisztsége ellátásában is megállja a helyét? Beszélgettem vele eddigi életútjáról. Gyereklányként átélte a 30-as évek adta nyomorúságot, szegénységet. Szülei ebbe törtek össze és haltak el korán, jóllehet addig kitanulta a nöi fodrászatot Akkor nem ért el vele semmit mert munkanélkülivé vált Polgári alkalmazottként valahogy bekerült a honvédséghez, ahol előbb gépíró, maid előadó. Ott ismerte meg férjét, aki ma is aktív katonatiszt. s együtt dolgoztak az ifjúsági mozgalomban. Bódiné az 50-es évek eleién párttag, majd beválasztják a pártvezetőségbe. A. honvédségnél tíz esztendei elismert munka után került a Fonalfeldolgozó Vállalathoz, ahoj volt munkaverseny-felelős, készáruraktáros, belső ellenőr Ugyanott és ugyanakkor a partalapszervezet vezetőségi tagja, később pedig párttitkár. S mi volt közben? Érettségizett. elvégezte a közgazdasági technikum esti tagozatát, s utána egyéves bentlakásos pártiskolan tanult. Tette, ami a dolga, elvégezte. amit rábíztak és vállallt. Akkor hökkent meg egv tucsii, apukor a Tanácsi Ipari Vállalat Pártbizottsága létre jöttekor őt választották meg titkárnak. Úgy érezte. hogy mély vizbe került, s ha addig nem tudptt, meg kellett tanulnia úszni? — Valóban ilyesmi érzésem volt akkor"— emlékezett most vissza —, jóllehet az indulásnál sok segítséget kaptunk a városi pártbizottságtól. Hogy mi a teendőnk, akkor csak éreztük. Sem pártbizottságunk és végrehajtó bizottsága nem rendelkezett kellő gyakorlattal. Volt közöttünk néhány tapasztalt pártmunkás, például Kispál Jenő. az ecsetés seprűgyár igazgatója, Fogas János, az akkori fémipari vállalat, most az Ikarus szegedi gyáregységének igazgatója és Ördögh László, aki ugyanott ma párttitkár. Úgy volt igaz: tanulva tanítottunk. As elet rendjenek, sodrásának következtében voltak zökkenők. átmeneti megtorpanások is. Ezt hogyan hidalták át? — Volt ilyen időszak is. Kivált hatáskörünkből a fémipari vállalat és a Szegedi Nyomda, s mindkét testületünkből jó kádereket „vesztettülik" el. Az új helyzettel számolva meg kellett erősíteni sorainkat, hogy eleget tehessünk feladatainKnak. Visszanézve most. úgy vélem, hogy ez sikerült, és még inkább a XII. kongresszust megelőző választásokon. Ügy érthető ez. hogy erősödött az alapszervezetek vezetősége, a vállalati pártbizottság és végrehajtó bizottsága? — Megítélésem szerint igen. A régi és RZ új tisztségviselők közös hangon beszélnek és cselekszenek. A helyén van mindenki. Fiatalok, nők, fizikai dolgozók kaptak tisztségek betöltéséhez bizalmat. Nagy helyi ismerettel rendelkeznek, és ez jó. Gondoskodunk képzésükről, továbbképzésükről. Tapasztalatom szerint most ért be annak a gyümölcse a káderutánpótlásban. a párttaggá nevelésben, hogy 1976 óta töretlenül működik nálunk a kihelyezett marxizmus—leninizmus középiskola Három csoportban évente közel 50-en gyarapították politikai ismereteiket Az új, az 1980/8l-es oktatási év, az akkor végzősök után újra kezdjük újabb elsősökkel, zömükben fiatalokkal. Bódtné kevés időt tölt íróasztala mellett. Tisztsége természeténél fogva is jobban szeret kint lenni a területükhöz tartozó gyárakban, vállalatoknál. Ügy mondta: szeret emberközelben lenni, beszélgetni beosztottakkal és vezetőkkel, érvelni, vitatkozni különböző problémák megoldása végett. ' Elvégre mindenki egyet akar: haladjunk előre. Eodi Ferenc gazdaság is a leginkább kiegyensúlyozott helyzetben volt és az egyensúlyzavarok mindig a ciklus befejező évében voltak a leginkább kiélezettek. A készletezés tehát összefügg a népgazdaság egész helyzetével, mindenekelőtt a beruházások tervszerűségével vagy tervszerütlensegével. A termelés és a fogyasztás egyensúlyát a pénzügyi politika mindig hatásosabban meg tudta teremteni, mint a beruházások egyensúlyát, mivel a beruházások fejlesztési céljai rendszerint a tervezettnél számottevően nagyobb pénzösszegeket igényelnek, s ezeket — legalábbis a legutóbbi időkig — pótlólagos hitelek formájában a beruházók rendelkezésére bocsátották. Így időről időre kialakultak a túlzott beruházási kiadások, amit a beruházások visszafogásával kényszerülnek az egyensúly felé terelni. A feladat tehát az, hogy a beruházásokat is — ugyanúgy, mint a fogyasztást — a pénzügyi lehetősegek szabják meg. A jelek szerint ennek esélyei ma kedvezőbbek, mint bármikor korábban, mert a gazdaság növekedésének megnehezült feltételei közepette minden eddiginél szigorúbb elvek érvényesülnek a pénzügyi szabályozásban. A reálisabb készletgazdálkodást akadályozták — s részben még ma is nehezítik — az árszabályozás elavult vonásai, amelyek lehetővé teszik, hogy a túlzott készletezéssel járó magasabb önköltséget is előbb-utóbb megtérítse a vállalatnak a vevő vagy a költségvetés. Csak a szabályozórendszer 1980. évi módosítása során indul,t meg a kedvező folyamat, amelytől e területen is változás várható. A feldolgozó iparban az úgynevezett önköltségi ár rendszeréről ugyanis áttértek a versenyárrendszerre, vagyis a hazai értékesítési összeg nem egyszerűen a kalkulációtól, hanem, attól függ, hogy ugyanazt az árut külföldön menynyivel tudják a korábbinál jobb áron értékesíteni. Ez az árképzési rend azonban még csak a termelésnek alig több mint egyharmadára terjed ki, ami arra is utal, hogy a korszerű ösztönzés kialakításában még sok a tennivaló — mondotta az államtitkár. A tanácskozás hétfői plenáris ülésén további előadások is elhangzottak a készletek népgazdasági szerepéről, a vállalati készletgazdálkodásról, a készletezés elemzésének ' tudományos módszereiről. Keddtől péntekig szekciókban folytatódnak a megbeszélések. (MTI) lllánc eovBílen szeme T

ízezer többletkocsihoz jutott a KGST-tagállamok közös tehervagonparkja, mindenféle beruházást elkerülve. „Csupán" annyi kellett hozzá, hogv a határállomásokon és a rendező-pályaudvarokon ésszerűsítették a vagonkezelési technológiát, az üres és a rakott kocsik átadási idejét lerövidítették, s szintén szervezési intézkedésekkel. mérsékelték az üresen futó vagonok arányát a teljes kocsiparkon belül. A tízezer teherkocsi jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha tudjuk: naponta átlagosan 30 ezer vagont raknak meg a közös parkban részt vevő vasutakon. Látható: a jelentéktelennek látszó hiány vagv mulasztás döntő lehet, és tapasztalati tény az is: jelentéktelennek vélt mozzanatok segítségével akár ugrásszerű változás is elérhető. Sokatmondó, s különböző területekről választott példákkal folytatva a bizonyítást: a gépiparban a már meglevő automata berendezések jobb hasznosítását lényegesen akadályozza a felszerszámozás alacsony színvonala. Azaz. kevesebb szerszámkészlet-típus áll rendelkezésre, mint amenynyi a gépek teljesítőképességéhez — „tudásához" — kellene. Az így megtakarítani vélt kiadás összegének sokszorosa vész el akkor, amikor a nagy értékű automata berendezések tétlenül állnak, amikor tényleges teljesítményüknek csak felét, harmadát adják... Más eset: a hazánkban dolgozó szovjet csővezeték-építők munkájának a termelékenysége — a Nehézipari Minisztérium összehasonlító vizsgálatai szerint — ötven százalékkal magasabb, mint a hasonló területen foglalkoztatott magyar munkásoké. Az elmaradás magyarázata: a szervezettség alacsony színvonala, s a gyatra technikai felszereltség. Ráadásul, amint azt további vizsgálatok kimutatták, a szerény technikai eszköztár harmada tartósan használaton kívül van. javításra, felújításra, alkatrészcserére vár. További példa a lánc egy-egv szemének fontosságához: a műszeripar termékeinek kétharmadát külföldön értékesítik. A kiszállítások folyamatosságát, amint azt elemzések föltárták, valóiában az alkatrészek és részegységek mindössze három, öt százalékának ismétlődő hiánya, a kívántnál kisebb mennyisége, akadozó termelése gátolja. Az említett és hasonló esetek sokaságában lényegében arról van szó. hogv a láncnek egyetlen szeme gyenge, ám tudni kell: minden szervezet teljesítőképessége akkora, amekkora leggyengébb elemének teherbírása. Ha tehát a gyenge láncszem nem kap figyelmet, akkor maga a lánc. azaz a termelési folyamat lesz kisebb teherbírású. Makacsul visszatérő gond ez. Az iparban a munkarend szerinti időalap kihasználása — azaz a munkarend szerint teljesíthető és teljesített munkaórák aránya — 1978-ban 85,1 százalék volt. Ez az érték lényegében azonos az 1973 évivel! Ez egyebek között arra mutat, hogy az irányítási és a vállalati szervezetben nincs kialakult rendje, hagyománya a veszteségek föltárásának, elemzésének. A szükséeesnél jóval kevesebbet törődnek azzal, amit a láncszemek összeillesztésének nevezhetünk. E

nnek a szemléletnek és gyakorlatnak a következménye. hogy az elkerülhetetlen veszteségek mellett egyre több lesz az olyan is, mely korántsem objektív okokra vezethető vissza. Különböző számítások és becslések azt mutatják: egy-egy termelőhelyen a gyenge láncszem megerősítése — ráfordítás nélkül, vagy jelentéktelen költséggel! — öt. tíz százalékkal növeli a gazdálkodási eredményt. S most a termelők olyan helyzetben vannak, amikor egy százaléknak is nagy becsülete kell. hogy legyen! Eázár Gábor Térkép — meteorológia Tájékoztatták a termelőket „Meteorológiai térképet" készített a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat teljes kukoricatermő területére — együttesen 217 000 hektárra. Alkalmazásától a betakarítás gazdaságosságának javulását várják, s egyúttal azt is dokumentálják vele, hogy az időjárás alakulása ma már korántsem olyan uralkodó tényező a mezőgazdaságban, főként a rendszerekben. mint korábban, akárTakarékszövetkezet Pusztaszeren .Üj fiókkal bővült a Kistelek és Vidéke Takarékszövetkezet. Tegnap, hétfőn Pusztaszeren, a Kossuth utcában nyitottak ügyintéző irodát Most már a pusztaszeriek a községben fizethetnek be autóra, totót-lottót, nyertes borítékos sorsjegyet válthatnak be, biztosítást köthetnek, s a társasutazásra jelentkezhetnek. A kistermelök. mezőgazdasági szakcsoportok kölcsönöket vehetnek föl, s ugyanakkor a leadott portéka árát is itt kapjak meg. A szövetkezet a tanácstól vette bérbe a „sarki szobát", s saját erejéből és a társadalmi munkások összefogásával alakította át. Kifestették a, falakat, fölcsiszolták a padlót, s az épületet az. ügyfelek fogadására rendezték be. Eddig Balástyán működött hasonló ügyintéző iroda, s a jövőben min a hat. a szövetkezethez tartozó községben szeretnének nyitni egyet-egyet. így majd Csengelén. Bakson és Öpusztaszeren is bővülhet a szolgáltatás. csak egy évtizeddel ezelőtt is volt. A korszerű, tudományosan megalapozott termelési technológiákkal, a modern termelési eszközökkel ugyanis közömbösíteni lehet hatásainak egy részét. A közös vállalat egy, már korábban kialakított térképe 27 körzetre tagolja az országot. Most, ennek alapján — körzetenként — öszszesítették: mennyi hőt kapott a kukorica az egyes tájakon. Ez — sajnos — mindenütt jelentősen elmarad attól, amennyit igényelne, és amennyi 50 éves átlagban meg is volt. Ezzel párhuzamosan számba vették a másik fontos meteorológiai elem, a csapadék alakulását is. Ez a 27 hőkörzet közül 19-ben több volt a sokévinél. Volt, ahol 200 milliméterrel több «ső esett. Az IKR meteorológiai térképe éppen arra ad választ, mire lehet a sok viszontagság ellenére számítani. Az egyes hibridek hóigényének ismeretében, és a sok évi adatok szerint októberig bezárólag még várható hőmennyiség alapján megvizsgálták minden egyes fajta beérésének valószínűségét. Erről pontosan tájékoztatták mind a 220 taggazdasagoL