Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

Szerda, 1980. szeptember 17. T sr m 6 ö a z A sTakmunkáskcuző iskolák taneszközellátási központiának csepeli könyvraktára csaknem háromszáz, ipari, építőipari szakmunkásképző iskolát és szakmunkáskép­zést folytató szakközépiskolát lát el tantervekkel, tankönyvekkel, szakmai, módszer­tani kézikönyvekkel és egyéb oktatási dokumentációkkal. Képünk a tankönyvrak­tárban készült flz országgyűlés ipari, szociális és egészségügyi bizottságának ülése A legutóbbi időszak Igen jelentós gazdasági folyama­tainak eredményeként 1979­ben a nemzeti jövedelemnek 55 százalékát realizálta Ma­gyarország a külpiacokon, s az exporton belül a nem rubelelszámolású kivitel 23 százalékról 27 százalékra emelkedett A készletek csaknem a felére csökken­tek, s a beruházás sem ha­ladta meg a tervezettet. Mindez együttesen a nép­gazdasági egyensúly javítá­sát szolgálta, beérni látsza­nak tehát a gazdaságpoliti­kai határozatok végrehajtá­sának gyümölcsei — össze­gezte az országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén az 1979-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést az ipar, a munkaügy eredményeit. Az írásos beszámoló »r<V beli kiegészítőjében Mada­rast Attila pénzügyi állam­titkár kiemelte: a tavaly*, gazdal kodás kedvező voná­sai nem átmeneti sikerek, ezt az idei esztendő tényei is alátámasztják. A töretlen fejlődést szolgálják a sza­bályozó rendszer várható változasai is, amelyeket a vállalati felkészülést szolgá­landón még októberben köz­zétesznek. Ennek értelmé­ben tovább kívánják szűkí­teni a támogatások körét ugy módosítva az árrend­szert. hogy azok az eddigi­nél is gyorsabb világpiac) igazodásra ' serkentsék a vállalatokat A gazdaság változásainak figyelmeztető jelenségeire is kitért az államtitkár. A beszámolót követő vitá­ban a gazdasági életnez megannyi a gyorsabb hala­dást nehezítő jelensége u> teritékre került. Kangyalka Antal (Csongrád megye) bí­rálta a termelőeszköz-keres­kedelmi vállalatok tevé­kenységét * A lakosság egészségének megóvásában, a betegségek megelőzésében, illetve or­voslásában elért eredmé­nyeket értékelte keddi ülé­sén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A mérleget ezúttal az 1979. évi költségvetés végrehajtá­sának számai, tényei alap­ján vonták meg. A képvi­selőkhöz eljuttatott anya? lényeges megállapítása, hogy hazánkban tavaly — csak­úgy mint a megelőző eszten­dőkben — fokozatosan ja­vult az egészségügyi szol­gáltatások színvonala, s ma már állampolgári jogon ve­hetjük igénybe a gyügyellá­tás minden formáiét. A há­lózat bővülésével javulnak az ellátás tárgyi és személyi feltételei, tavaly is mérsék­lődtek a területi aránytalan­ságok. Jelenleg több mint 200 ezren dolgoznak az egészségügyben; csökkent a betöltetlen orvosi állások szama, az egészségügyi szak­dolgozóké viszont a szüksé­gesnél kisebb mértékben növekedett, s egyelőre még mindig gondot okoz a szak­munkások és kisegítő dolgo­zók hiánya. A képviselői tanácskozá­son, amelyen részt vett és felszólalt dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisz­ter. az egészségügy eredmé­nyeit az idén záruló V. öt­éves terv előirányzatainak, ezek teljesítesének tükrében is elemezték. Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Gazdag program Az SZKP XXVI. kongresz szusához kapcsolódóan szá­mos olyan előadás, fórum, vi­ta szerepel a budapesti Szov­jet Kultúra és Tudomány Házanak program j ában amelyben bemutatják a Szovjetunió népének, szocia­lista építő munkájának ered­ményeit — közölte Ivan Szalimon, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője keddi sajtótájékoztatón, is mertetve a ház következő hetekre-hónapokra tervezett „műsorrendjét". Számos előadást tartanak majd — egyebek között — a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdaság, kulturális, tudományos-technikai kap­csolatok legújabb eredmé­nyeiről Csökkenő létszám, jobb munkaerő-gazdálkodás A munkaerőhelyzet első okok miatt, az elmúlt félév­félévi adatai arra, utalnak, ben mintegy tízezerrel keve­hogy a vállalatoknál meg- sebb fiatal állt munkába és szűnőben .van a munkaerő ugyanakkor 11 ezerrel töb­pazarlás és a létszám bőví- ben mentek nyugdíjba, tése helyett most már egyre A felvázolt jelenség a inkább a meglévő munkaerő Munkaügyi Minisztérium vé­jobb felhasználására tőre- leménye szerint összhangban kednek. Az év első felében van a munkaügyi irányel­75 ezerrel kisebb volt a lét- vekkel, a népgazdaság jelen­szám az anyagi ágazatokban, legi helyzetével, s azzal a mint tavaly ilyenkor ennek követelménnyel, hogy a mun­ellenére csak elvélve volt kaerőt különböző gazdasági termelést, forgalmat akadá- területeken a lehető leghaté­lyozó munkaerőhiány. A konyabban foglalkoztassák. feladatokat mindenütt el tud­ták látni, sőt az ágazati mi­nisztériumok véleménye sze­rint még mindig vannak a termelékenység növelésének további lehetőségei. A korábbinál valamivel kisebb létszámmal dolgoznak az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban. Kedve­zőtlen tény azonban, hogy a belkereskedelemben is csök­kent a foglalkoztatottak szá­ma. ahol pedig mind több emberre lenne szükség. Fel­merül a kérdés, hová „tünt" ez a több tízezer ember. El­sősorban az oktatási és egészségügyi intézményekben és a szolgáltató hálózatban helyezkedett el az „elvándo­rolt" munkaerő. Emellett egyre többen vállalnak mun­kát a magánkisiparban. Mindezeken túl demográfiai (MTI) S zámba vette a mezőgazdaság, mi vár rá a következő másfél hónapban. Mégbecsülte, mennyi termést kell betakarítania, és pontosan tudja, mennyi búzát, rozsot és árpát keli elvetnie, meny­nyi földet kell fölszántania. A szervezés a szakemberek dolga, tudják is a feladatu­kat. tanácsokkal ellátni őket fölösleges is lenne. Avval is tisztában vannak, hogy szinte minden növény érése késik, ebből pedig az következik, hogy lesz időszak, amikor nem tudjuk. mihez nyúljunk: majdnem egyszerre kell szedni mindent. Sok mindent tudnak, csak azt nem. mi­lyen idő jön. Lehet, hogy napos őszben, lehet, hogy nyakig sárban kell dolgoznia embernek és gépnek. Az egyik közkézen forgó meteorológiai jóslónaptár ugyan ke­vesebb esőt mond októberre, mint az elő­ző hónapokra ígért, de komoly ember er­re csak azt mondja: majd meglátjuk. Egy a biztos, ősz lesz, és kemény munka is lesz. Azt is tudja mindenki, hogy a nagy munkaerő-szervezések időszaka is az ősz. Viccelnek is vele eleget. Jóízű kabarék csattanója is ide visz sokszor: mással sze­deti le a mezőgazdaság a termést Dió­kok. katonák, toborzott nyugdíjasok mind a határban lesznek a jövő héttől kezdő­dően. és sokan indulnak majd szombaton­vasárnap külön csoportokba verődve is. Minden tréfának igaza van. nélkülük va­lóban nem tudná betakarítani az ország az őszi termést, mert fogytán-fogy a munka­erő. Nem játszani akarunk a szóval, de ha megfordítjuk a dolgot egészen másként látjuk. Úgy is fölfoghatjuk az egészet hogy végtelenül kis létszámmal képes dol­gozni a mezőgazdáság egész évben. Né­hány ember le tudja aratni több ezer hek­tárról a gabonát, betakarítja ugvanawal a géppel a napraforgót, letöri és le is mor­zsolja a beláthatatlan nagy táblák ku­koricáját is. Egész évben nem kötheti le azt a munkaerőt, aminek hasznát csak ki­zárólag ősszel látja. Kísérleteznek ugyan vele, hogv géppel szedjék a paprikát de messze járnak még a megnyugtató meg­oldástól. Szedni tud a gép. csak o baj. hogv zöldet-pirosat együtt szed. és zöld paprikából pirosat nem tudnak őrölni a paprikamolnárok. Ha mégis megőrlik. rak­táron marad az is. ami válogatással hasz­nálható lett volna. Utolsó esetre, harma­dik vagy negyedik szedésre tartogatják te­hát legtöbb helyen a gépeket. Kézzel kell szednünk az- almát is. ha azt akarjuk, hogy megvegye külföld, vagy mi ehessünk belőle két hónap múlva is. Ahol ütődik, ott romlik. A szőlőt lehet ugyan veretni géppel, de drága a kombájn, nincs még belőle minden gazdaságnak, és jó pór éven belül nem is lesz. Ne hessentsük el a lényeget, a vaskos tréfák nem is erről szólnak, hanem arról, hogy a téesztagok otthon dolgoznak, amíg a diákok a határban sürgölődnek, és arra is volt már példa, hogy saját gépkocsiiá­val fuvarokat vállalt a gazdaság, közben segítséget kért a honvédségtől. Mit lehet erre mondani? Rákényszerülitek előbb­utóbb — már ebben az évben is —. hogy minden mozgatható helyi erőt igenybe ve­gyenek, és csak akkor kérjenek támoga­tást ha másképpen nem megy — de ak­kor mindenképpen kérjenek! Különben óriási értékek pusztulnak. A nagy kitárulkozások időszaka is az ősz. Diák. katona és üzemi munkás most lát bele legiobban. milyen is a szocialista mezőgazdaság. Ha jót lát. örülhetünk ne­ki. ha rosszat akkor nem lehet mást mon­dani. csak azt. hogy ilyen is van. Tu­dunk mi termelni kiváló eredménnyel bú­zát. de szervezni sokszor átlagon alul tu­dunk csak. Érdemes megint fölvetnünk egv gondo­latot,, talán haszna lehet Segítséget ker a mezőgazdaság, de úgy, hogy megfizeti. Rég­óta tudja.- hangos köszönömért nem lehet hajrában dolgozni. Gyakran hallani azon­ban. hogy diákok vagy mások valamilyen cél érdekében lemondanak a keresetükről. Nem szeretnék beleavatkozni mások szer­vezeti életében, de valóban óriási az el­végzendő munka, nélkülözhetetlen szükség van tehát arra az ösztönző erőre, amit a kézbe kapott pénz jelent Fenyeget is a veszély, hogy az előre fölajánlott pénzek­ből az a szájíze marad valakinek, hogv ingyen dolgozott. Ezt a fordulatot sem üzem. sem tömegszervezet nem kockáztat­hatja meg. Évről évre erősödik a nagyle­mez hangja: a jó munkát jól kell megfi­zetni. a gyöngébbet gyöngén. Ha komolyan hisszük, hogv nevelő ereje van a munká­nak, mai fölfogásunktól idegen módszere­ket nem keverhetünk bele. Diákjaink na­gyon jól tudnak számolni, ne instük le őket hanem számoljunk velük. Egyik évben volt alkalmam belekukkan­tani. mire fordul a munka, ha valaki nem tartja be az ígéretét. Városban élő üzemi dolgozók mentek almát szedni vasárnap. Aki megszervezte, azt mondta, a leszedett almának ennyi meg ennyi része a szedő" lesz. Amikor reggel munkába álltak, «r mondta az agronómus is. Fültanúia vo ­tam. nem hallomásból tudom. Délutánra bejött a nagv csel. kimondták, minden mázsa leszedett almáért ennyit meg ennyit fizetnek, és aki akar. almát vehet rajta. Ha ígv kezdik reggel, eldőlt volna, kinek jó és kinek nem. délutánra furcsa szele­ket vert a fordítás. Délelőtt mindenki kéz­zel szedte, mert tudta, az övé is ütődik, ha durván bánik vele. Délután? Nem győ­zött fölvigvázókat állítani a szövetkezei hogy ne rázzák le a fáról az almát. Esté­re hajló alkonyatig elfajult a dolog, so­kan voltak, akik egyszerűen belelopták a almát kocsijuk hátuliába. Ha lett voüv akkor agronómus. aki pontosan számo' hamar kiderült volna, hogy a meggörbítet ígéretre, a reggeli alku önkényes megvá' toztatására kétszeresen fizetett rá a szö­vetkezet, sőt háromszorosan is: rossz11' szedték azt. amit csak kímélettel szabar' némelyek így is elvitték azt is. ami nem őket illette, és sokan kijelentették, ebbe a szövetkezetbe többet be nem teszik a lábukat. K i kell mondanunk a tanulságot akkor Ls. ha magától értetődik: korrekt­ség az alapja a tisztességesen vég­zett munkának. Ha egyszer tudjuk, hogv idén is, jövőre is. és azután is szükség lesz bedolgozókra, akkor vitán fölül áll. ami rnáskbr is természetes, a mezőgazdaság­nak egy percig se szabad eljátszania az őszinte beszéd hitelét. Álcár szóbeli, akár írásos megegyezés előzi meg a munka megkezdését, minden pontját ismernie kell mindenkinek, aki erejét, idejét és lendületét adja a munkához. Egyetlen rossz példát említettünk.' Nem azért, hogv bárkinek is elvegyük vele a kedvéi hiszen nyilvánvaló, hogy a szövet­kezet tanult belőle elsősorban. Egyenran­gú felek kölcsönös érdekeltségen alapuló vállalásairól van szó nem jótéteményeket kell tehát várni egvik oldalon sem. Olyan emberek közreműködését kéri a mezőgaz­daság. akik tudnak jól dolgozni, ha meg­fizetik őket. Nagv érték forogna kockán, ha ezt az egyszerű tételt valahol másker pen értelmeznék. Horváth Dezső Magyarországi szlovákok a közéletben A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöksége kedden a Pest me­gyei Ácsán tartotta ülését. Such János főtitkár vezeté­sével megvitatta a Pest me­Hetvenöt éves az EOOSZ Aktívaülés Szegeden Szakszervezetük megalaku- dott ünnepi beszédet. Az lásának 75. évfordulójáról évforduló alkalmából a szak­ünnepélyes aktívaülésen em­lékeztek meg tegnap délelőtt Szegeden a megye élelmi­szeriparának dolgozói. Az SZMT Eszperantó utcai szék­házában rendezett ülésen Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Héber Sándor, az Élel­mezésipari Dolgozók Szak­szervezetének alelnöke mon­ma hét régi dolgozóját — Antal Mihályt, Farkas Já­nost, Korcsmáros Sándort, Korom Ferencet, Sajó Gyu­lát, Sárközi Jánost és Wirth Gyulánét — hosszú szak­szervezeti tagságuk elismeré­seként emléklappal tüntették ki. Sajó Gyula, a munkás­mozgalom régi harcosa 50 éves szakszervezeti tagságá­ért külön elismerésben ré­szesült. gyében élö szlovák nemzeti­ség közéleti és társadalmi te­vékenységéről készült tájé­koztatót, amelynek előadója Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára volt. A testület egyetértéssel álla­pította meg, hogy a Pest me­gye 22 településén élő mint­egy 25 ezer szlovák kapcso­lata a magyar lakossággal kiegyensúlyozott, állampolgá­ri közérzetük jó, közéleti ak­tivitásuk évről évre növek­szik. Ezt az utóbbi megállapí­tását — egyebek között — a szlovákok lakta községek ta­nácsaiban való részvételük is tükrözi. A helyi tanácsok szlovák tisztségviselői közül többen tanácselnöki, vb-tit­kári funkciót töltenek be. Különösen sikeresnek te­kinthető a szlovák nyelvmű­velés fejlesztése. Pest me­gyében ma 1934 gyermek 35 tanár irányításával gazdagít­ja anyanyelvi ismereteit. Indiai miniszter , magyarországi tárgyalásai A hazánkban tartózkodó Pranab Kumar Mukherdzsi indiai kereskedelmi minisz­ter kedden folytatta hivata­los tárgyalásait A minisztert hivatalában fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ugyancsak megbeszéléseket folytatott Veress Péter kül­kereskedelmi és Sághy Vil­mos belkereskedelmi mi­niszterrel. Az eszmecseré­ken részt vett A. K. Das, India magyarországi nagy­követe is. A miniszter és kísérete a nap folyamán ellátogatott a balatonfüredi Rabindranath Tagore-emlekmúhöz. •MTI) /

Next

/
Thumbnails
Contents