Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-16 / 217. szám

41 Kedd, 1980. szeptember 16. VENDÉGSÉG. Vendégek Páskándi a képernyő Intimebb köze- szívből, igazán, csak valami „ló nincs, szamár is Jó"Géza művét a nyolc évvel ge is, melyben a színészi ezelőtti, pesti bemutató ide- művesség szinte kötelező. jén számos kritika úgyszólván könyvdrámaként értéNem mindenkinek sikerül alapon. Pedig hát: minek? Elismerem, vendégségben persze megfelelni; Kállai és egyszerűbb a dolog, mert a kelte. Dicsérték gazdag, tő- Darvas azonban gazdagon vendéglátók úgyis íegyelmemör nyelvezetét, amellyel és árnyaltan tudta Jelle- zik magukat, s legföljebb azonban — mondták — re- mez ni Dávid Ferenc erdélyi máskor nem erőltetik. A formáci ó-korabell is megnyomhatnak hitelve- unitárius püspök és az 6 nézők ket, s nem emberi sorsokat „eltartott árulója". Soclno egy gombot, csakhogy R6ütköztet az író. A drámai- (szintúgy unitárius) különös, zsának ebbe hivatalból nem ságot hiányolták — keve- abszurdoid viszonyát. A két szabad belenyugodnia. Ami•ellték. ember történelmileg hiteles korra vége volt az újrainAmlkor elindult a 30 év <» a történelemben sajná- dult Kapcsoltam, első forxnagyar drámatermését be- latosan ismétlődő) szituáció- dulójának, velem együtt mutató sorozat a tévében, ban> « megfigyelt és a meg- bizonnyal sok néző kérdeza szerkesztőkkel együtt hit- figyelő (besúgó) szerepköré- te: vajon miért kellett ektük hogy elsősorban a ré- hea átélhetően mutat fel kora hűhót csinálni abból, gebbi, mondjuk az ötvenes példákat. Emberi tartásra, s hogy egy népszerű tévés jáévekben született darabok önigazoló ideákat gyártó ték műsorvezetői tisztét a lehetnek érdekes összeha- hűnös gyarlóságra. Miköz- televíziózás minden terüle•oniítások tárgyai. A nézők t*11 Pedig átéljük az egy tén tapasztalt Vitrautól átösszevethetik a mai tévés hiten levők drámáját, hogy vette a gyerekműsorokban az egvik így, a másik amúgy tapasztalatokat szerzett Róprodukciókat hajdani olvasmány- vagy színházi em- kívánja érvényesíteni a lékeikkel, és megint kide- napjából egyugyanaz igarűl: mennyit változnak a zsa? Végül is: az a lényeg, hogy játszhassunk — nem_ zat. megemelkedik, általa- de. Minthogy az új játékdolgok, s "mi, az embereki no«ul a tét. Hiszen a püspök vezető sűrű mentegetőzéssel Milyen furcsa hogy most »orsár61 nem az áruló dönt, kezdte (nemcsak a műsorpedig kiderült! alig 10 év az eleve eldöntetett. Amiről ban, az újságban ls), ját(Páskándi 1969-ben írta a kettejük konfliktusában iga- szőttünk bár, de kevé3sé Vendégséget) is elég, hogy zán szó van: az 6 korukon felszabadultan. Képtelenek jócskán átalakuljon ' látás- túl is érvényes lélektani, voltunk ugyanis szurkolni erkölcsi és politikai terméelvonts águkban módunk. A Vendégséget immár sze*ű' , .. . , nem nézhetjük, csak az író tSLT&SS^ JT*^ többi darabja Ismerj (főként a Tornyot válaszneki; nehogy bakizzon, neis hogy túl lámpalázas leiven, esetleg műveltségbeli hiányosságokra gyanakodjunk, banc. amelyet a Vendégség ha zavarában nem jut eszéreformáció-korabell be valami. Mert előre beHazánkba érkezett a csehszlovák honvédelmi szervezet kuldöitsége Hétfőn tapasztalatcsere- Kiss Lajos vezérőrnagy, a látogatásra hazánkba érke- Magyar Honvédelmi Szövetzett — a Magyar Honvédéi- ség főtitkára fogadta a Ferimi Szövetség főtitkáranaK hegyi repülőtéren, meghívására — a Csehszlo- A vendégek a hét végéig vák Szocialista Köztársaság tartó program során látogahonvédelmi szervezete tást tesznek az MHSZ fövá(SVAZARM) küldöttsége A rosí és vidéki szervezeteinél, küldöttséget — melyet dr. valamint klubjainál, ahol a Václav Horácek altábornagy, hazafias-honvédelmi neveléa SVAZARM Központi Bi- si, oktatási és sportmunkát zottságának elnöke vezet — tanulmányozzák. Középiskola, üzemben öntőipari szakközépiskola kezdte meg működését a Kisvárdai Vasöntödében. A 24 tanuló — akik számára a közismereti tárgyakat a Bessenyei György Gimnázium tanárai, a szakmai jellegűeket az üzem szakemberei oktatják — a négyéves tanulmányi idő után érettségívei rendelkező öntőszakmunkás lesz. toknak kell sokszor eszünk- ®f7 be iutnia) amelvekkei két Petoa reven xejt ioi. es a —ir^j . Koaott mint Községi orvos, ten a sLItónüi "; jelenre való meglehetősen jj^^j^jf 'A,71ikf>r 19s2-ben nyugdíjba találunk Kossuth szobrai Szegedi szerző postumus munkája? Dr. Adámfy József ny. jellegéről, anyagáról, mére- a Tolbuhin sugárút 26. sz. körzeti orvos a 60-as évek téról. esetleges mellékalak- alatti ház homlokzatára egv elején költözött Szegedre. Jaíról, a szobrot létesítő kő- műkőből készült mellszobor. Bácsalmáson született 1893- zületről, valamint az avatás Külföldön az első köztéri ban, zsellér családból. Vasú- irodalmáról. A gazdag kép- szobrot Kossuth születéséti páiyamunkásként össze- jegyzék nagymértékben nek 100. évfordulóján Clegyűjtött annyi pénzt, hogy emeli a munka értékét. A velandben az ott élö magyaérettségizett, majd hosszú könyvből megtudjuk, hogy rok közadakozásából állítotírontszolgálattal a háta mö- az első köztéri szobrot 1894- ták föl 1902-ben. A New gött 1923-ban szerzett orvo- ben állították fel Siómaro- Yorkban élő magyarok 1028si diplomát Szülőfalujában son (ma: Balatonszabadi), a ban emeltek szobrot a maés a vele szomszédos tele- legújabbat 1973-ban Sáros- gyar szabadságharc hősére püléseken negyven évig mű- patakon. Csongrád megyé- emlékezve. A bulgáriai Supélda révén fejt föl. és a )fnk súlykolta szegény, hoey. ködött mint községi orvos, ben a következő helyeken men központjában 1952-ben ilyesmi bizony n—' - • het. Sajnáljuk, hog hasznos, figyelmeztető. £ a hit' 8 ^^ 8 ségteleniil meggyőzött már bennünket: jeliünkben ^ utaUsokkal a mai nényeges történelmi gait" éppenhogy drámák érzékletes közvetítésével s nem elvont teóriák által szereti megismertetni, Mihályfi Imre rendező is ebből az alapállásból Indult, Kállai Ferenc, Darvas Iván, Avar István és Kiss Mari, a Vendégségből készült tévéjáték főszereplői, látha. „ . . meggyőződés nem mentsége Esetleg ezt tanácsolták ne, , az erkölcstelenségnek, s a ki. Talán valakinek megint emt>erl lelkiismeretes, nyugtalan, eszébe jutott, hogy a nézőkkérdező ember nem föltét- kel csínján kell bánni. Mert lenül hitehagyott. Legföl- olyan jebb kényelmetlen azoknak. gyermetegek, hogy maguktól nem jönnek rá: akik nem szeretik ha értei- Vitray kitalált és népszerűmes kérdések révén ls egy- vé tett egyműsort. jól be re szabadabb, tágabb a világ. A KAPCSOLTAM játékvált szisztémája szerint most engedi futni — másokkai (akiket azért jól megaz tóan olyan kaptak tőle, miszerint „emberi tényezők Jendők. Kezükre játszhatott Instrukciókat vezetői székében pillanato- «éz magának, közben ő élőkig úgy ült Rózsa György. mintha amolyan „kötelező" ki eme- vendégségben feszeng az ember, ha hívják, ha nem készít egy újabbat). Ha egyszer ilyen a természete... Sulyok Erzsébet Kossuth-szobrot: felállított szobor Kisfaludi vonult, és Szegeden telepe- Szentesen. alkotója Kiss Stróbl Zsigmond alkotása, dett le, életcélul tűzte ki: György és Gerenday Béla, A Torino egyik terén elheszámba veszi a hazánkban 1398-ban avatták fel; Csöng- lyezett szobrot a Kulturális és külföldön található Kos- rédon, alkotója Damkó Jó- Kapcsolatok Intézete adosuth-szobrokat. Több mint zsef. felavatási éve 1899; mányozta 1961-ben a városegy évtizedes kutatás után Szegeden, alkotója Róna Jó- nak. Az utolsó külföldi Kosfejezte be munkáját s az a zsef, s a szobrot 1902-ben suth-szobor Kisfaludi Stróbl napokban — fél évvel a leplezték le; a hódmezővá- műve. a Magyarok Világszerző halála utón — jelent gárhelyi szobor alkotója szövetsége ajándékozta KaKallós Ede. felavatási éve nadának. s azt 1967-ben a Az időnek rádiófigyelő Bevallom: amikor szóm- tét ls „kifüleltem" a mikro- nó áttérést jelentette, a közbaton—vasárnap végigbön- fonok mögül. Nevezetesen e vetlen filozófiai kötöttsége pegészem a következő heti rá- sorát: s vissza nem foly dig a szociálpszichológia íeldióműsort, bizonyos címeken az időnek árja / előre duz- lendülésével nagy szintézisek akkor is megakad a szemem, zad feltarthatatlanul." Ebben ígéretét hozta meg. A jövő, a ha — a tudatos figyelemfel- a rendkívül okos rádiómü- nyolcvanas évtized viszont — keltő tipografizálással ellen- sorban az volt lemérhető, a jövőkutatás tudományából tétben — nem csupa nagy- ami az idő-ár sodrát biztosit- kinőve , — a közgazdaságbetűkkel szedettek. Azokkal ja: a kételkedés joga. S gyű- tudományé, szemben pedig, melyek a ti- zelme a dogmák felett Az Eszmék faggatása legpográfia orientáló hatását ér- AZ évtizedforduló, melynek újabb adásának csúcspontjávényesítik, igyekszem óvatos évét jelenleg éljük, alkalom ul esy kis dialógus szolgált, lenni. A nagybetűk olykor a visszatekintésre — íme a A kételkedő és filozofáló inmegnőnek, máskor eredeti kiindulópont. S a három év- dividuum ekképpen kiáltott nagyságuk tizedrészére ki- tizedet — a hatvanas, a het- föI: bú lesz az egyénnel, sebbednek. Nyilván kötnek e venes éveket (a múltat) és a könyörgöm, a filozófia lesajátos szemüveg használa- nyolcvanasokat (a közvetlen mond róla?" S a válasz: takor régi emlékek, évek jövőt) — minősítő vélemé- „Hallgassuk meg, mit kérdez múltán is tisztán újra hal- nyek rövid idő alatt váratlan az egyén. Azt, hogy mi mibe lott adások, talán még némi mélységekbe bocsátkoztak a kerül." A filozófiának az „álmaradiság is — mindeneset- marxista gondolkodás vizs- talános emberi" kérdésekre re tény, hogy például az gálatakar. Lukács György adott válaszai a 19. század Eszmék faggatása című mű- híres tétele, a marxizmus re- egyik szép, nagy illu6or iránt többnyire képtelen neszánszáról, volt az az esz- zlóját jelentik. Am mihelyt a vagyok közömbös maradni. mej alap és későbbi vezérfo- társadalom lehetővé teszi az S elsősorban erről ls a cím nák amelyre a két tudós ál- flet minÖ6égenek vizsgálatehet tal fölépített eszme-toronv A címadás külön művé- befejeződött. Igen nagy kár, tat-.szít. A^ m^ mai de- '-gy terjedelmi okok, . ezen Nagyszerű érzés volt hallazilluzionált korunkban is irás másfajta jellege miatt nl ^ idő árjának zúgását, magasztos dolgok lévén, a bővebben az adás tartahna e az ostoba, merev gondolkodó ember számára dogmák sziklafalai közölt. elsősorban faggathatok. Sőt: ,uk- maS üay hallatszott mintha kífaggatandók. S ha vesszük, mindenkeppen helyet Ugy hallatszott mmtha -ki hogv a kételkedés joga kis kaP mald> Nagyon-nagyon jutott volna kózuluk a síkra, hazánkban bizonyos eszmék leegyszerűsítve, az okfejtés ah(>l messze ellát a szem. A területén még nem is oly ré- f ^^L™"! A látóhatárig, gen pokoli eretnekségnek míg a hatvanas evekben a számított, - akkor a műsor «ramúlt heti, hétfő esti alcíme kezdés természete ftlozófiai csak fokozhatta várakozásié- megújulást kért ^mon (elli izgalmamat: A 70-es évek sosor^n etika: és torténetszelleme a marxista gondol- filozófiai^elOTben^addig kodásban. Fél órán át Zeley László beszélgetését következően — a hetvenes Ágh Attila filozófussal és évek a szociológia évtizedéKolosi Tamás szociológussal. y nevezhetők. A társadaS egyik, igencsak filozofikus . _ hajlamú nagy költőnk, ^aaól való konkrétabb g<mArany Jánoe szellem-jelenlé- dolkodás az empíriára tortéDomonkos László meg. A világ Kossuth-szobrai rímmel, a neves muzeológus, Vigh Károly szer- 1003: Makón 1905-ben avat- Niagara-vizeséstól nyugatra kesztésében. a Magyarok Vi- ták fel, alkotója ugyancsak fekvő Kossuth-parkban állágszöveteége gondozásában. Kallós; Szentes újabb köz- lították fel. Bognár József akadémi- téri szobrát Tóth István ké- Kossuth Lajos neve és íe^neKnöt TfS'v ^ a ^^ ™ ? ^JT bevezetőjében írja: e mű az bori szobrot 1948-ban avat- nemzeti egysegünknek, és itthon, valamint külföldön ták fel. s Bakonyi Géza Vik- összekötő erő az öt kontimegtalálható Kossuth-szob- tor készítette Szegeden a nens különböző országaiban áttekfrüéseátfután^^iszkébbé ^dforduló" táján került élö magyarok között _ írja válhatunk a magyar kultú- a Kossuth és a Juhász Gyu- Bognár oroíesszor a munka ra közösségéhez való tartó- la utca sarkán levő emele- bevezetőjében, zásunkra. és jogos politikai- tes épület falára, valamint Henc* Anrél eszmei büszkeséget érezhetünk. amikor azt látjuk, hogy Kossuth köztéri szobrai New Yorktól Torínóig és Sumenlg megtalálhatóak. A munkának a Kossuthszobrokra vonatkozó legérdekesebb számadatai feljegyzésre kívánkoznak. Hazánkban a köztéren felállított Kossuth-szobrok száma 1Ü2. külföldön 7, Budapesten zárt helyen álló Kossuth-szobrok száma 28. vidéken 40; a fővárosban 29, vidéken 33 Kossuth-szobor van magántulajdonban. Ez utóbbiból 10 Szegeden található. A könyv tájékoztatást nyújt a s2óbor alkotójáról, felállításának időpontjáról. Moháoson Hoventa, 1980 OjdOGságuk iíz országból A következő tervidőszak teszik a vásárlási kőrülméegyik legfontosabb kereske- nyek javítását s egyben a delempolitikai céljának vég- kereskedelmi dolgozók munrehajtását szolgálja a Hoven. kájának könnyítését, ta nemzetközi kereskedelem- A kiállító hazai vállalatok, technikai és vendéglátóipart üzemek felvonultatják legkiállítás, amelyet negyed;k újabb fejlesztési eredményeialkalommal rendeznek meg ket, lehetőséget kínálva haszeptember 26 — október 5-e zai és külföldi partnereinek között — az őszi BNV-vel üzleti vagy gyártási együttegyidőben — a kőbányai vá- működésre, sárközpontban. Különféle üzletek, vendégTíz országból több mint 50 látó helyek körvonalai boncég mutatja be újdonságait, takoznak ki. megkezdődött a eszközeit, amelyek lehetővé gépek, a berendezések felszerelése a vásárváros D-pavi— a társadalomtudományos hallgattam gondolkodás fellendüléséből Török kori le'efek Török kori kerámia kan- leletek legérdekesebbje az a csók, fazéktöredékek, hasz- kilenc tetőfedőszerű nagy nálati tárgyak kerültek f « vöröseeerép, amelyekre a ma Simontornyan. az uj posta- . . 7* épület közelében levő épít- » l*mert malomjaték vokezés alapozása közben. A nalait karcolták. Á délszláv nemzetiségi szövetség emlékülése Harmincöt éves a Ma+ szövetség választmányával gyarországi Délszlávok De- együtt ünnepi emlékülést mokratikus Szövetsége és rendezett vasárnap Moháhetilapja. a Narodne Novine csoa 1945-ben a Duna(magyarul: Népújság). Az parti városban tartotta alaévforduló alkalmából a Ha- kuló ülését a bács-baranyai zafías Népfront Országos kulturális egyesület, amely Tanácsa és a Művelődési a Magyarországi Délszlávok Minisztérium a nemzetségi Antifasiszta Frontjának és jogutódjának. a Délszláv Nemzetiségi Szövetség egyik megalapozója volt A városháza dísztermében az MDDSZ országos választmánya nevében Rusz Márk elnök magyar és szerb-horvát. Glanz Lászlóné alelnök pedig szlovén nyelven köszöntötte a tizenegy megyében élö délszlávok képviselőit. Részt vettek az eseményen a német, a román és a szlovák . nemzetiségi szövetségek. illetve hetilapjaik vezetői is. Mándics Mihály főtitkár emlékezett meg a délszláv szövetség harmincöt év előtti megszületésérői és méltatta az azóta folytatott tevékenységét. Hangoztatta: a nemzetiségi munka eredményei egész társadalmunk javát szolgálfák. s hozzájárulást is jelentenek a szocialista nemzeti egység még teljesebbé tételéhez. A Művelődési Minisztérium nevében Stark Ferenc, a nemzetiségi osztálv vezetője köszöntötte a délszláv szövetséget. A Mohácson rendezett jubileum egyúttal a délszláv nemzetiségi kultúra ünnepe ls volt ÍMTD Ionjában, a Hoventa bemuta. tójára. A csarnokban „felépítenek" egymás mellett egy 50 és egy 120 négyzetméteres üzletet, valamint, egy ABCáruházat. szemléltetve azokat a modelleket, berendezéseket, elrendezési formákat, amelyek mindhárom üzleti típusban egyaránt felhasználhatók. alkalmazhatók. \