Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
Szombat, 1980. augusztus 16. 5 Köpi Lászlőné látogatása Szegeden Tegnap, pénteken délelőtt Szegedre látogatóit Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára. A megyei KISZ-bizottságon Kulcsár Péter, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára tájékoztatta az ifjúsági szövetség megyénkben folyó munkájáról, az értelmiségi fiatalok helyzetéről. A megbeszélésen részt vett Kiss János, a KISZ KB munkatársa, Novákné Halász Anna, a szegedi városi KISZ-bizottság első titkára. Feró Mária megbízott megyei úttörőelnök és Molnáráé Fábián Edit, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. A KISZ KB titkárát ezt követően a megyei pártbizottságon fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, majd megyénk vendége az MTA Szegedi Bilológiai Kutató Intézetében fiatal kutatókkal, KISZvezetőkkel találkozott. Három tárlat Vásárhelyen Bezárt a 15. jubileumi országos ifjúsági képzőművész tábor Á 15. országos ifjúsági képzőművésztábort három jubileumi tárlat megnyitásával zárták be tegnap, pénteken délután Hódmezővásárhelyen. A Tornyai János Múzeumban megrendezett kiállítások .ünnepélyes megnyitásán ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Csizmadia Sándorné dr„ a vásárhelyi városi tanács elnöke és Kerekes István, a városi KISZ-bizottság titkára. Kulcsár Péter, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, a most záró tábor hallgatóit és a régi tagokat. vásárhelyi művészeket, azokat a KlSZ-aktivistákat, akik az elmúlt másfél évtizedben sokat tettek a tábor sikeréért. Ezután az idei hallgatók munkakiállítását, valamint az elmúlt táborok volt hallgatóinak tárlatát Köpf Lászlóné, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. A Medgyessy Teremben Tanya 48 címmel hat fiatal művész — valamennyien résztvevői voltak a mártélyi tábornak — csoportos bemutatkozását nyitotta meg Borbély Gábor, a budapesti V. kerületi pártbizottság első titkára. Ünnepélyes keretek között adták át az Ifjúságért Érdemérmet Fodor József, Holler László. Hézső Ferenc és Lelkes István festőművészeknek. akik 15 éven át a művésztelep szakmai irányítói voltak. Harminchatan vehették át a jubileumi emlékérmet — Sebestyén Sándornak, a tábor volt hallgatójának munkája — azok közül, akik sokat tettek a művésztelep létrejöttéért, segítették munkáját, népszerűsítették eredményeit. A Tornyai János Múzeum földszinti termében a mostani jubileumi tábor hallgatóinak munkakiállítása látható, az emeleti teremben a régi résztvevők munkáit állították ki. a Lumumba utcai Medgyessy Terem a Tany 48 alkotócsoport anyagának adott helyet. * Szegeden tegnap délelőtt Borbély Gábor, az MSZMP budapesti. V. kerületi bizottságának első titkára a megyei pártbizottságon találkozott és megbeszélést folytatott dr. Koncz Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával. Ne égessük e! a szalmát! A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívja a mezőgazdasági üzemek figyelmét a szalma- illetve tarlóégetés beszüntetésére. Mind gyakoribb ugyanis, hogy az aratási munkák befejezése után a gazdaságok égetés útján igyekeznek megszabadulni a szalmától, pedig ezzel termelési értéket semmisítenek meg. A szalma szerves trágya készítésére, a hígtrágya hasznosítására, szükség szerint takarmányozási vagy ipari célokra is alkalmas. A tarló felégetése talaj- és környezetvédelmi szempontból sem elfogadható. Ma, ÓiPusztaszeren Aratási-cséplési bemutató A mostani hétvége programajánlatába — legalábbis ami a Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényeit illeti — még nem került be az az érdekesnek ígérkező bemutató, amelynek az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad helyet, ma szombaton délután három órai kezdettel. Ám jövőre — a bemutató sikerétől, s az érdeklődéstől függően — már bizonyára az állandó program része lesz az újszerű idegenforgalmi látványosság. Az emlékparkbeli skanzenben kiállított mezőgazdasági gépek adták az ötletet a mai aratási-cséplési Csongrád megyei Múzeumok Igazgatóságának és a kétegyházi szakmunkásképző intézetnek. E gépek egy része működőképes, s a régi masinákat tán érdemes is elindítani, hátha lesz látogató, aki Ilyesmit már csak skanzenben láthat — ez volt az ötlet. Erre alapozva kidolgozták a bemutató forgatókönyvét — s az aratási-cséplési jelenet ma meg is elevenedik a valóságban, a szakmunkásképző diákjainak és szakoktatóinak közreműködésével. A Szegeden működő utazási irodák meghívták a társszervezetek képviselőit, hogy nekik is bemutassák a megye idegenforgalmi kínálatának ezt az újdonságot. S persze szívesen látnak érdeklődőket is ma, szombaton délután három óratói, Öpusztaszeren. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szakcsi Lakatos Béla— Csemer Géza: Piros karaván. Előadás a Dóm téren, ma este 9 órakor. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Lehoczky János kovács iparművész kiállítása a Gulácsy Lajos teremben. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Fotóklubok 16. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban. Bahget Iskandcr fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán, Papp György grafikusművész kiállítása a szentmihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A Móra Ferenc' Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Szegcdi Galéria; Lucsgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; „Vasvirágok"; Móra-emlékszoba; „Tűzönvízen keresztül él Szeged". A Fekete-házban: „Szeged felszabadításától az ország felszabadításáig". Ha ismét a Piros karaván A szegedi Stázitól a szegedi Nániig Kovács Zsuzsát nemcsak megismerik a szegedi utcán, de ráköszönnek, megszólítják, elbeszélgetnek vele. Nem véletlenül, hiszen Itt koptatta az iskolapadokat. Itt élte az Ifjúság legszebb évelt, innen Indult színészi karrierje. Ez a város a pályakezdés izgalmát idézi benne, az első sikerek mámorát. — Bár nem Szegeden születtem, mégis szegedinek vallom magam. Az élet furcsa véletlenje: a Rózsa Ferenc Gimnáziumban egy padban ültem Csemer Gézával, aki a szabadtéri most futó cigánymusicaljét. a Piros karavánt írta. Osztályunkban 6 volt a legaktívabb, annak a színjátszó csoportnak vezetője, amelynek én is tagja voltam. Sok-sok fellépés mellett szerettük volna bemutatni a Fiúk. lányok, kutyák című darabot, amit nagy keserűségünkre nem engedtek. A játék, a színpad volt az álmunk. mindenünk. Igaz, hogy már nyolchónapos koromban debütáltam a színházban — színész szüleim vittek színpadra valamilyen darabban — „csak" 17 évesen lettem a szegedi színház tagja. A szezon elején még a karban táncoltam, az utolsó előadásokon Stázit játszottam a Csárdáskírálynőben. Azóta ha lassan is, de megállás nélkül lépdelek a pálya lépcsőfokain. Nyolc nagyszerű szegedi év után kerültem az Operettszínházhoz. — A mai zenés színház Szárnyalni, szabadon Tizennyolc éve volt Magyarországon először Ki mit íud? Nevezetessé vált azóta. Brieber Jánosnak külön is emlékezetes maradt: a Dóm téri öltözőben ülve, felelevenednek előtte a régi em lékek: — Egyik barátommal léptem fel; 15 éves voltam. Rábai Miklós a zsűri tagjaként felfigyelt ránk, ennek kapcsán vettek föl bennünket az együttesbe. Am akkoriban még nem volt néptáncképzés. Az volt a feltétel, hogy előbb végezzünk a balettintézetben, addig csak gyakorolhatunk, de nyilvánosság előtt fel nem léphetünk, addig csak „táncipari tanulók" vagyunk. A diploma megszerzése óta minden új műsorban felléptem, sok szólószerepem is volt, belekóstoltam a balettbe éppúgy, mint a divatos táncház -stílusba. — Indulását, pályáját tehát alapjaiban a „Rábaikorszak" határozta meg. Mi erről a véleménye? — Igen, és a Rábai-iskolán nőttem fel. Annak a korszaknak a gyermeke lévén, kissé elfogult is vagyok, belátom. Nagyan szeretem: nincs még egy néptánciskola, amely ilyen széles skálájú, ennyire sokoldalú táncost követelne. Egyúttal ilyen nagy folklórismeretet, magas fokú mozgáskultúrát. És óriási elhivatottságot. El sem tudom mondani, mi mindent köszönhetek Rábai Miklósnak. Azt a sok sikert, sok nagyszerű feladatot, rengeteg élményt mind ő indította el, akkor hatvankettőben, a Ki ml tud? után... / — Merrefelé járt eddig a világon? — A legemlékezetesebbek: Görögország, Korea, Mongólia, Japán, Anglia, Libanon. És legutóbb Dél-Ame rika. — Idestova két évtizede táncol. Hogyan érzi, változtatott ez saját magán valamit? Kovács Zsuzsa olyan művészeket igényel, akikben egyforma hangsúlylyal ötvöződik a színészi játék. a tánctudás, a zenei felkészültség. az énekesi tehetség. a korszerű mozgáskultúra. Ez sokkal bonyolultabb és összetettebb mesterségbeli felkészültséget igényel, mint az egykori operettek sltatulyál; a primadonna és a bonviván. a szubrett és a táncoskomikus. Nemrégiben a Film Színház Muzsika mégis szubrettként mutatta be képes riportjában. — Szeretném, ha nem dugnának az operettszubrettek skatulyájába. Én olyan színésznőnek tartom magam, aki a korszerű zenés színházra tette fel az életét. Kezdetben balerina akartam lenni, táncolni tanultam; családunkban a zene mindennapos volt — ppám nagyszerűen gitározott —. ez a vonzalom máig kísér; s szinte színházban nőttem fel. Szeretem a munkámat, mert sokszínű, változatos, izgalmas. Az igazság az. hogy egy jó operettben is szívesen játszom, ha friss a rendezés, eredeti a koreográfia, pontosan kiélezettek a szituációk, jókedvűek és tehetségesek a partnerek. — Tizenkét éve. hogy utoljára láthatta Kovács Zsuzsát a szegedi közönség. Most a Városmajor ..zöld színházából" jött a szegedi ..csillagtetős színházba". Pesten a Hurrá fiú! főszerepét játszotta. itt a Piros karaván szeretetre méltó bolond Nánija. — Most érzem. milyen gazdagok és szépek voltak a szegedi évek. mennyire meghatározóak az első szerepek, sikerek. Olyan ez. mint a honvágy, ami csak jóval a hűtlenség után ejti rabul az embert Rengeteget tanultam a szegedi kollégáktól, elsősorban Földi Teritől. Papp Évától. Komor Istvántól. Bozóky Istvántól. Lehetett is tanulni tőlük, érdemes is volt! Az akkori szegedi színház hangulatát, a kollégák baráti kapcsolatait. a közönség szeretetét máig egyik legnagyobb élményemként, szinte emberi és művészi tartalékként őrzöm. 1968 óta először szerepelek itt, s nagyon szeretném, ha abból a sok szépségből és örömből. amit Szegedtől kaptam, most valamit törleszthetnék. T. L. A vaskovácsolás korszerűsége Brieber János — Feltétlenül. A mozgás következtében valahogyan (legalábbis úgy hiszem) világképemben is könnyeob, „tágabb" lettem, nagyobb befogadóképességgel rendelkezem, nyitottabb vagyok és nem tudok ,,belegyepesedni" apróságokba. Kötetlenebb. , szárnyalóbb lehet így az ember, a magam példája alapján úgy gondolom. — Néptánc-filozófia? — Nevezhetjük annak ls, bár ezen így még nem gondolkodtam, pontosabban nem tudom, annak tekinthető-e. De úgy \»álem, a folklór egyik legszebb oldala az, hogy a kollektívumban az egyént is fel tudja mutatni a maga teljességében, szárnyalva és szabadon. Ami nagy dolog. Domonkos László A műanyagok korát éljük. Velük helyettesítjük a természet ősi ajándékait, a fát. a követ, a vasat, az agyagot, a kenderszálat, a gyapotot. Ám ebben a műanyagáradatban mind nagyobb nosztalgiával gondolunk a fémek csillogó méltóságára, a kövek évszázadok nyomait viselő formáira, a fák játékos erezetére. a cserepek formálha'oságúra és díszítésére. a Kenderszálak rusztikus hatásaira. Először csak összegyűjtöttük a padlások homályából azokat a régi tárgyakat, eszközöket, melyek enyhítették nosztalgiánkat. Mára egyre gyakrabban találkozunk környezetünkbe építhető, mindennapi használatra készített, korszerű, esztétikus és funkcionális művészeti alkotásokkal. amelyek ezekből a reneszánszukat élő anyagokból készülnek. A Képcsarnok szegedi Gulácsy Laios Termének legutóbbi kiállításán Csóti Gábor arra mutatott példát, hogyan kaphat új használati és díszítő funkciót a fa mindennapi eletünkben. Lehoczky János minap megnyílt tárlata arra bizonyíték, hogy a fémművesség legősibb formája, a vaskovácsolás miként nyerhet új művészi lehetőséget napjainkban. A fiatal kovács. Lehoczky János Iparművész, a fémművesség legősibb módszereit követi — üllő. kalapács, fogó. fújtató, tűz a társai. Nagyszerű éraékkel választotta meg hozzájuk a tárgyait. A szentendrei múzeum restaurátoraként közel férkőzhetett a régi magyar fémművesség darabiaihoz. a tarsolylemezek. vaskapuk, kopogtatók. vasalások, gyertyatartók. kupák, cégérek világához. Ebből a hagyományból merít, kikerülve a barokk burjánzását, a szecesszió bravúrjait. Vasajtól. kapui, kandeláberei. állólámpái, csillárjai súlyosak, méltóságteljesek, sallangmentesek — tiszta formakultúrát és érzékeny téri ritmusokat közvetítenek. Lehoczky nem cizellál. Nem tesz erőszakot az anyagon, nem bravúroskodik, nem akar vasból rózsát kovácsolni Nem készít ..olyanmintha" darabokat. Munkáinak funkcióból következő esztétikája van. Közelebb áll egyéniségéhez a használhatósághoz kötődő formaalakítás. mint az öncélú iálékosság. A tárlatot kiegészítő nagyméretű fényképek annak a folyamatnak Pillanatait villantják fel melynek során a vaskovács a rideg anyagból hagyományos szerszámaival és a tűz segítségével műtárgyat formál. T. L.