Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

Vasárnap, 1980. augusztus ICL - ~MP C DANTE: POKOL — A KÍGYÓEMBEREK Egy teljes élet Gy. Szabó Béla, az erdélyi magyar művészet kiváló mestere 75 éves Pályakezdésének sorsfordító eseményét olyan életés erővel idézi fel, hogy részleteket befo­gadó szlnességgel vetül elém a kép. 1932. december 22-én történt. Kolozsváron. Zúzmarás téli napon két ember jön beszélgetve a Kos­suth Lajos utcán. Kós Károly és az első képeivel jelentkező Gy. Szabó Béla. Kós. az erdélyi irodalom és művészet nagy szellemi mecéná­sa. váratlan ötlettel fordul be­szélgető társához. — Fiatalember, miért nem má­szik fára? — — Ügy értettem, hogy miért nem veti rá magát a fametazés­re? Azután ott helyben magyaráz­ni kezdte, hogyan készül a met­szet, mi szükséges a metszéshez. Lapban vagy szálában vágott fa­lemez. rajzszén, vésók, nyomda­festék. papír .., Elméleti volt ez a magyarázat, hiszen Kós csak a linóleummetszést művelte. A két technika rokonsága azonban kö­zös nevezőre hozta a lényeget. A fiatal grafikus pedig talán már másnap megvette az ajánlott vé­sőket Ezzel az Indító lökéssel kezdő­dik a romániai magyar képző­művészetben a fametszéshez leg­hűségesebbnek maradt alkotó pá­lyája. Közel öt évtized telt el a sokszor fölemlegetett epizód óta. A lemezt szaggató kezdetleges vésőkkel Gy. Szabó Béla a Kol­dusok című rajzát metszette kl elsőnek. Azóta pedig több mint 1260 fametszete készült el! Olyan sorozatok, metszetkönyvek és ön­álló lapok, melyek nyomán mél­tán tekinthető a huszadik szá­zadi európai fametszet egyik példamutató megújítójának. Grafi­kai munkálkodása mintegy tizen­ötezer tusrajzot, ceruza- és szén­rajzot sorakoztat még a metsze­tek mellé. Pasztell- és olajképet pedig — a grafikusi erényeken túl — a színekre érzékeny festőt ismertették meg művészetének kedvelőivel. Számok persze nem mércéi az alkotásnak. Itt azonban sokat­mondónak érzem a leltárt: több életműre elegendőnek a még le nem zárt opustl Erdélyben nincs termékenyebb művész nála. Asz­kétlzmusn a hagyakoznl kívánó alkotók szemérmes etikája Mun­kakedve meg nem zavarható, ér­je bár sérelem vagv adjon szár­nyakat a sikerélmény. Kolozsváron, a Bolyai utca 7. szám alatt, lakása ajtaján papír­szeletre Irt üzenet tájékoztatja a Az orvostudományi egyetem kutatószobáiban A fogszuvasodás megelőzéséért látogatót, a nap milyen órájában csengethet be hozzá. „9.30—12.30 és 17—19 között itthon vagyok." ö reggel hatkor kel, most 73 éves korában ls. Hajnalban kel, preklasszikus számot próbál keresni a táska­rádión; szívesen hallgatja a mun­kába lendítő Vivaldi-muzsikát és hozzákezd metszeni. Pengével csiszolt körtefa lemezének kelle­mes falllata érzéki közelségbe hozza az annyiszor ábrázolt, de soha meg nem unható természe­ti tájat Tájakat, embereket kortársai­nak és korának arcát rögzíti vé­sővel. szénnel. pasztellkrétával. Műveiben egy lírai alkat érzé­keny membrániára fölírt teljes világkép bontakozik kl. Az er­délyi művészet érdemes mesteré­nek. elismeréseken és kitünteté­seken túl. ez a teljesség, ez a keveseknek megadatott lehetőség a legnagyobb elégtétel. MURADIN JENÖ Kárpát-medencében élő ősein­ket az újabb kőkorszakban kezd­te gyötörni a fogszuvasodás. Az-* óta egyre több embert támad meg. egyre nagyobb elszántság­gal. betegségek egész sorát von­szolva maga után. A XX. század első éveiben már népbetegség­ként jellemezték hazai orvosi kö­rökben. s a megelőzés legfonto­sabb feltételének a fogak gon­dozását tartották. A század eleji nagy kivándorlások idején egy amerikai hajóorvos vette észre Nápolyban, hogy némelyik gye­rek fogain furcsa fehér foltok vannak. Az okokat kutatva 1931­ben jöttek rá az úgynevezett „foltos zománc" titkára. A víz­minták vizsgálata és a Hkosság fogászati szűrésének eredménye­ként bebizonyosodott: ahol 2— 2,3 milligramm fluort tartalmaz literenként az ivóvíz, ott megje­lennek a fogakon ezek a hal­ványfehér foltok, de az ott élő gyerekeknek rendkívül egészsé­ges a fogazatuk. Ezután több. köztük számos hazai vizsgálat Igazolta: a fluor kedvező hatása nagyban megelő­zi a fogszuvasodást. Hogy miként lehet rendszeresen, a megfelelő mennyiségű fluorhoz juttat.nl a szervezetet, er. világszerte foglal­koztatja ma is a kutató orvoso­kat Köztük dr. Tóth Károly egyetemi tanárt, a SZOTE Fo­gászati és Szálsebészeti Kliniká­jának igazgatójót ls. — A népbetegségek megelőzése kiemelt, tárcaszintű kutatási té­ma. Ez indította Ont arra, hogy a fogszuvasodás megelőzésének lehetőségeit vizsgálja? — Amikor 1965-ben befejeztük munkatársaimmal a morbiditási kutatásokat, tapasztalataién arra az elhatározásra vezettek: keres­ni kell egy olyan módszert, amellyel tömegméretekben meg­akadályozható a fogszuvasodás, és amely a ml viszonyaink között is alkalmazható. — A vizet már több országban fluorozzák... — Az Egészségügyi Világszer­vezet 1968-ban bevált módszer­ként ezt el is fogadta. Csakhogy — mivel így nem lehet az egész lakosságot ellátni — egyben arra is kérték a kutatókat, keressenek általánosan alkalmazható mód­szereket is. Ml akkor már hozzá­kezdtünk a só fluorozásához. — Mi ennek az előnye? — Először is olcsóbb, mint a víz fluorozása, hiszen minden vízmű mellé keverőberendezést kellene építeni. De ezen túlme­nően: a fluorozott só stabil anyag, nem változik a koncentrációja, automatikusan hat, az egyén köz­reműködésére nincs szükség, mint például, ha tablettát kell szednie. — A tejüzem igazgatójától tu­dom. kísérleteztek a tej fluoro­zásával is... — A főiskola gyakorló iskolá­jába 104 gyereknek szállítottuk rendszeresen a fluorozott tejet. Az ellenőrző vizsgálatok során kiderült, hogy esek 48 volt kö­zülük állandó teiivó. a többiek cserélődtek. Egy iskolán belül se oldható meg. hogy minden gye­rek mindennap mórágya a maga tejadagját. hét még város- vagy országszerte. Szegeden 16 ezer 900 általános iskolás diák él, s csak 750-en vesznek részt az iskola­tej-akcióban. A lényeg: a víz után a só a második olyan lét­fontosságú anyag, amelyet min­denki ..bevesz", tahát mindenkép­pen érdemes „összeházasítani" a fluor raL — Minden vegyület. még ha gyógyszer is, nagy mennyiségben méreg... — Az egyik megoldandó kér­dés éppen az volt. hogy a kö­tött állapotú fluornak. amely vízben oldható, meg tudjuk-e ál­lapítani az optimális, a tolerál­ható. illetve a veszélyes adagját A kísérletek sikerre vezettek. En­nek alapján általános törvény­szerűségként meghatározható, mennyi az a fluormennyiség, amely a legelőnyösebb módon fejti kl hatását. Hazánkban 350 milligramm lenne az optimális adag. Az Egészségügyi Világszer­vezet 1977-ben konferenciát ren­dezett Dél-Amerikában a só fluo­rozásáról. A fogszuvasodás meg­előzésére alkalmas, veszélytelen, jól ellenőrizhető eljárásnak mi­nősítették. — Van. aki „sósszájú", szereti jobban megadni az ízét az étel­nek, még ha gyerek is. így a fluor-Jejadagja" is több lehet. — A következő lépésként azt kellett megtudnunk, milyen le­gyen a só-fluor koncén tráctó. öt éven át figyeltünk embereket. S okféleképp lehet magya­rázni a krimi népsze­rűségét. a logikai játé­! kon túl az izgalommal, ka­landossággal is. Ha úgy tet­szik. a pótlékjellegével: a min­dennapok kalandhiányát töri meg egy-egy film vagy bűn­ügyi könyv kalandossága. Csakhogy nem szabad elfeled­kezni arról, hogy n szórakozás a pihenés egyik formája, ami­kor is bizonyos képességein­ket azért hozzuk működésbe, hogy másokat tehermentesít­sünk. felfüggesszünk. A köz­keletű kifejezés: „kikapcsolód­ni" — jól kifejezi ezt a je­lenséget. Nyugodtan állítható, hogy a krimiolvasástól — a kaland­Irodalom más műfajain át — vezethet út a szépirodalom felé. Különösen akkor, ha az út mentén segítőkész útbaiga­zítók. s nem fitymálók állnak. Az irodalom élvezete ugyanis mindenekelőtt olvasni tudást tételez fel. s nem kifinomult ízlést. Utóbbit már csak sok­sok olvasás után lehet birto­kolni. Olvasni tudásról szólva a leghétköznapibb dologra gondolok: arra, hogy valaki az elolvasott szöveget úgy értel­| mezi, azt hámozza ki belőle, amit és ahogy a szerző elgon­dolta. Ha az olvasást illetően aggodalmaink vannak. még csak nem ls a nyolc osztályt Krimi... el nem végzett emberekre kell gondolni. Magyartanárok a megmondhatói, hogy a folya­matos. az értelmet megmoz­gató. s a szöveg értelmét be­fogadó olvasás a szakmunkás­képző intézetek első osztályai­ban is gyakran hiányzik. Az ilyen embereknek viszont ne­héz elsőül a Háború és béké­ről állítani, hogy a világiroda­lom remeke. Viszont a pergő cselekményú. egyszerűbb dia­lógusokkal építkező bűnügyi történet, a rejtély vonzó iz­galmával felkeltheti az érdek­lődésüket. Itt a krimi nemcsak kikapcsolódás, hanem a szép­irodalom „előszobája" lehet. Természetesen krimi és kri­mi között van különbség. A rossz kriminek, a ponyvának — joggal — nem adunk ma sem teret. De az sem véletlen, hogy Agatha Christíe — az UNESCO statisztikája szerint — a hatodik legtöbbet fordí­tott. szerző a világon. A jó krimi ugyanis egyfajta mese: bűnesetet feldolgozó történet, amelyben a 16 — általában a nyomozást irányító személy képviseli — végül is elnyert jutalmát, a bűnös a bünte­tést. Természetesen ez nagy­fokú leegyszerűsítés, hiszen a krimi „művészetéhez" az is hozzátartozik, hogy a képlet ne legyen túlságosan egysze­rű. az elkövetés módja, a fel­derítés leleményessége az új­szerűség izgalmát nyújtsa ol­vasónak. nézőnek. A műfaj becsületes darabjai nem is kívánnak többnek látszani, szemben azokkal a munkák­kal. amelyek — nemegyszer mesterségbelileg is selejtes módon — valamilyen ideoló­giát akarnak elhitetni a befo­gadóval. többnek akarnak lát­szani önmaguknál. Ezek azért ls veszélyesek, mert azt a vé­lekedést kelthetik, hogy már nem „csak" krimiről, hanem „tartalmas" krimiről, igazi művészetről van szó. A kizárólagosság persze a krimi esetében is visszaüt. Ha valaki egyedül ezt a fajta iro­dalmat olvassa, csak ilyen fil­met néz, annak meggyőződé­sévé válik, hogy más szórako­zás nincs is. S ez már öncson­kító hatású — ha nem is fi­zikai ertelemben. Röpirat a krimi védelmé­ben? Nem. A szórakozás. a szellemi játék, az ízlés külön­böző szintjeinek védelmében. Tehát nagyon is demokratikus alapkövetelmények védelmé­ben. fi M. L. mennyi só fogy el a háztartásuk­ban. Az eredmény: átlag 8,25 gramm. Ugyanakkor — ha Ma­gyarország lakosságát kereken 10 milliónak vesszük —, az eladott sóból naponta egy főre 10,97 gramm jut. Hova tűnt a különbö­zet? Először Is: nemcsak főzésre használjuk a sót. Sőt egy szúk családi körben végzett kísérlet, maid munkatársaim rendszeres megfigyelései arra a felismerésre vezettek, hogy meglepően sok sót szórunk el főzés közben. sok kárba vész. Ugyanakkor az is ki­derült. hogy az idősebbek — testsúlyukhoz képest — valamivel kevesebb, a fiatalabbak pedig több sót igényelnek. Az átlagos sóbevitel — nagyobb csoportok­tan végzett kísérletek eredmé­nyeként is — 3,5 gramm napon­ta. Tehát ennyi sóhoz kell ad­nunk a megfelelő mennyiségű fluort. Ez a szám — a tudomá­nyos dolgozatok tanúsítják — szinte az egész világon azonos. Mi egy képletet ls fölállítottunk ennek az átlagnak a kiszámítá­sára. — Ml történik, ha valakinek mégis több fluor jut a szerveze­tébe? — Ha megiszunk egy csésze teát. vagy halat eszünk — mind­kettőben van fluor —. az első vizelettel kiürül a szervezet szá­mára fölösleges mennyiség. Ha valakit elkezdenek fluoros vízzel itatni, eleinte kevés fluort űrit. Később bekövetkezik egy olyan állapot, amikor ugyanannyi fluor lesz a vizeletében, mint ameny­nylt beszedett — Milyen bizonyítékai vannak a sófluorozás szuvasodást meg­előző hatásának? — A, klinikai kísérleteket 1966­ban kezdtük eh A só-fluorld ke­veréket először Deszken hoztuk forgalomba, majd Röszkén. Gyá­laréten és Mihályteleken alkal­maztuk. Ezekben a községekben az üzletekben más só nem kap­ható. Az ott élő embereket és a kontrollkőzségek — Szőreg. Tápé. Dorozsma — lakosságát minden év májusában megvizsgáltuk. Fo­gazatuk állapotát, testsúlyt test­magasságot. csuklóátmérőt pul­zust vérnyomást, nyakkörfogatot néztünk. Évente 350 ezer adatot dolgozunk föl lyukszalagos szá­mítógéppel. Az eredmények na­gyon Jók. hasonlóak, mint amit a víz fluorlddúsításával el lehet érni. Természetesen, ha alkalma­zását a születéstől kezdik eL A kifejlődött fogazatra már nem hat — Vajon mikor szabadul meg a fogfájástól a magyar gyerekek — és majdani felnőttek — mind­egyike? Van lehetőség országosan a só fluorozására? — Ezt ne tőlem kérdezze. Én illetékes helyeken elmondtam en­nek a jelentőségét — nem kap­tam választ Csakúgy, mint a le­veleimre. Tárgyaltak a témáról, de a döntésről hivatalosan nem értesítettek. 1977-ben meghívott az Egészségügyi Világszervezet Kolumbiába, mint szakértőt. Ta­valy fölkértek, hogy a fogorvo­sok világkongresszusán, Párizs­ban főreferátumot tartsak. De tartottam előadást erről a témá­ról Madridban. Athénben, érdek­lödnek munkánk iránt Japánban is. Idehaza? A fogorvosi szemlé­ben megjelent a fogszuvasodás­ról. a háztartási Só fluorozásáról szóló dolgozatom. Az Egészség­ügyi Gazdasági Szemlében közöl­ték A fogszuvasodás és a nép­gazdaság címú tanulmányomat, amely pályázati díjat is nyert, még 1975-ben. Kidolgoztuk és kö­zöltük a gyakorlati megvalósítás „akciótervét", amelyben a beru­házástól a gazdaságosságig min­denre kiterjedt a figyelmünk. Ak­kori számításaink szerint 30 mil­lió forint kellene épületre, a COMPACK raktára helyett. és 750 ezer svájci frankba kerülne az automata gépsor. Lépésről lé­pésre kidolgoztam a szervezési, gazdasági. szakmai teendőket is... — Ez az. amit a. kutatás is a ayakorlat egységeként emleget­hetnénk ... — Olyan témát választottam, amely szívügyem, & amellyel se­gíteni lehetne az embereken. Sók szenvedéstől. kellemetlenségtől menthetnénk meg őket. de a megelőzéssel munkaerőt, gyógyá­szati segédeszközöket, rengeteg időt is megtakaríthatnánk. Tud­ja, fáj ez a csönd... CHIKAN ÁGNES *

Next

/
Thumbnails
Contents