Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

4 Szombat, Í98Ö. augusztus 5: Ezerkezű" szerszámgép Nap­figyelés műholddal Harc a városi zaj ellen A Moszkvában működő Hi­giéniai Kutató Intézet javas­latait ma már a legnagyobb városok, köztük Moszkva és Leningrád fejlesztésénél is figyelembe veszik. Az intézet munkatársai különös figyel­met fordítanak a városi zaj problémájára. A városok központi részében a zajszint eléri a 80—90 decibelt. Az orvosok a zaj hatásának tu­lajdonítanak egyes ideg-, Bzív-, véredény és hallás be­tegségeket. Hogy objektív mutatókat nyerjenek, a vizsgálatokat kísérleti és természetes felté­telek mellett egyaránt vég­zik utcákon, lakóházakban, gyermek- és gyógyászati in­tézményekben. Ilyen kutatásokat végeztek Moszkvában, Barnaulban, Togliattiban, Kujbisevben, Adlerban és más városokban is a fő közlekedési utak, re­pülőterek, vasútak és metró­vonalak mentén lakók köré­ben. Minden esetben megál­lapították a megengedett zaj­szintet, amely hosszú időn át sem fejt ki kedvezőtlen ha­tást az emberre. Ma ezeket a normákat veszik alapul a vá­rosok általános rendezési ter­veinek készítésénél, lakóne­gyedek építése és rekonst­rukciója során. Ha a város átépítésére nincs lehetőség, bővítik a zajt nagymértékben elnyelő zöldövezeteket. Ahol lehetsé­ges, csökkentik a nehéz te­herkocsik forgalmát (külö­nösen éjszaka) vagy telje­sen megtiltják. Ez elsősor­ban azokra az utcákra vo­natkozik, ahol gyermek­vagy gyógyászati intézmé­nyek vannak. Moszkvában például 38 olyan utca van, ahol éjjel tilos a tehergépko­csik közlekedése. Fényképes növényvédelem A légi fényképezés növény­védelmi alkalmazásával kap­csolatban az első rendszeres kísérletek 1058-ban indultak be az angliai Cambridge-ben. Azóta is több államban fog­lalkoznak a légi fotózás me­ző- és erdőgazdasági felhasz­nálásával. A burgonyavész elleni vé­dekezésnél Igen fontos az el­ső fertőzési gócok felisme­rése, mert ez a növénybeteg­ség el6Ő stádiumában vi­szonylag kismértékű foltok­ra terjed ki, és eleinte elég lassan fejlődik. A betegség terjedésének folyamata a ké­sőbbiek során meggyorsul, és az eső, szél közvetítésével a spórák nagyobb területen szétszóródnak. Ebben a stá­diumban már a hatásos vé­dekezés nehezebb feladatok elé állítja a növényvédelmi szerveket. gesen kevesebb infrasugár ve­rődik vissza. Ennek követ­keztében a fertőzött részek az Infraérzékeny negatív anya­gon világosabb, az egészséges részek sötétebb tónusban mutatkoznak. A pozitív légi fényképen tehát a fertőzött részek lesznek sötétebbek. A légi felvételek kiértéke­lése után kiderült, hogy a porozógépek keréknyomai­nak vonalába eső satnyább növények a fertőzésre fogé­konyabbak, és ilyen állo­mányban a fertőzés a légi felvételeken egyenes vonalak alakjában jelentkezik. A szakembereknek az a véleménye, hogy a légi fény­képezést az erdő- és me­zőgazdaság egyéb terü­letein is sikeresen le­het felhasználni. Az er­dőgazdaságban például erdő­A légi felvételeknek tehát becslésnél, telepítési program­a fertőzés gócainak feltárá­sa, illetőleg bizonyítása a fő feladata. A gyakorlatban mindezt infravörös techni­kával végzik. Az egészséges burgonya levele ugyanis az Infravörös sugarakat nagyon jól visszaveri, ugyanakkor a beteg tövek leveléről lényé­nél, a mezőgazdaságban pe­dig nagyon jól kimutatható a gabona megdőlése, amely­ből egyes kórokozó gomba­fajok fertőzésére lehet követ­keztetni Ezen felül jól lehet alkalmazni ezt a módszert gyümölcsösök fertőzési gó­cainak felkutatásánál is. Felcserélt összeadandó!* - más eredmény A növények fotoperiodikus­Bágának jelenségét, a nappa­li fény időtartamára való reagálásukat megfigyelve szovjet kutatók észrevették, hogy nemcsak a növény megvilágítottságának az idő­tartama fontos. A növényi fotoperiodicitás egyik érdekes jelensége — a növényeknek a sötétség és a fény hirteien változásara való reagálása. A laborató­riumi „nap" 16 órán át vilá­gít, a növény nomiálisan fejlődik, szárat növeszt, vi­rágzik, de 8 órás nappal ese­tén fejlődése nagymértékben lelassul. Ha viszont a rövid napból 6 órán át egyfolytá­ban, majd a fennmaradó 2 őrén éjjel kapja a fényt, a növény Ismét fejlődésnek in­dul. Biokémikusok megállapí­tották. hogy a, növények nö­vekedését a hormonokhoz ha­sonló anyagok Irányítják. A növekedésre ható anyagok — az auxin és a gibberellin — hozzák mozgásba a sejtek osz­tódási és fejlődési mechaniz­musát. Másfelől viszont lé­teznek növekedést gátló, a szár kialakulását akadályo­zó anyagok is. Részletes biokémiai kísér­letekkel kimutatták, hogy a rövid nappal mellett, de a sötét időszak megszakításá­val fejlődő növényeknél a gibberellintartalom jóval na­gyobb, mint a közönséges rö­vid nappal mellett tartott alanyoknál. Nyilván ezzel magyarázható, miért nőtt az előbbi nagyobbra. E jelenség további tanul­mányozásával nagyobb hoza­mok biztosíthatók — különö­sen a melegházi gazdaságok­ban. Áz elmúlt évtizedben a szerszámgépek tökéletesítésében két olyan irányzat, volt megfigyelhető, amelynek célja az üresjá­rati idő csökkentése. Az egyik irányzat a vezérlő rendszerek mind nagyobb ará­nyú elterjesztését tűzte ki célul, a másik a munkadarabok géni behelyezésére és ki­tételére. illetve továbbítására szolgáló mechanizmusok, valamint, a szerszámváltó s;«rkezetek elterjesztésére vállalkozott. Azokat a bonyolult és drága gépeket, ame­lyeken mindkét irányzat célkitűzései meg­valósulnak, megmunkáló központoknak ne­vezik. A számítógépes vezérlésű, automa­tikus szerszámváltójú megmunkáló köz­pontok anélkül végzik el a műveletek egész sorát, hogy a munkadarabot más géphez kellene továbbítani. E géptípus megkonstruálásával tulajdonképpen óriási lépést tettek a szakemberek a teljesen au­tomatizált géppark megteremtésének irá­nyába. A képünkön látható amerikai gyártmá­nyú „Mikwaukee-Matic-200" típusú meg­munkáló központ Iskolapéldája a féjlesz­tési célok következetes érvényesítésének. Az egyszerre több műveletet is elvégző számítógépes, numerikus vezérlésű gép­Pusztuló állatfajok? Az UICN nemzetközi ter­mészetvédelmi szervezet „Vö­rös Könyvé"-ben több száz madárról, emlősállatról és halfajról olvashatunk, ame­lyek az elmúlt száz évben ki­pusztultak, Illetve a kihalás szélére kerültek. Nyugat-Európa atlanti partjainál elsősorban Bretag­ne vidékén nagyon megrit­kult a lunda és az ásólúd madarak populációja. Mind­két madár nagyon érzékeny az olajszennyezésre és ebben sajnos a hetvenes évtizedben az atlanti partok bőven ré­szesültek. Egyes európai ál­latfajok ritkulását arra lehet visszavezetni, hogy földré­szünkre más kontinensekről egzotikus állatfajokat hoznak be. Ezek részben kiszorítják a honos állatokat megszokott területükről, de az is előfor­dul, hogy az állatokkal pusz­tító betegségek csirái érkez­nek más földrészekről. Bizonyos állatfajokat az ember a tudomány oltárán áldoz fel. Megfogyatkozott a Rhésus-majom populáció és újabban az övesállatok rend­jébe tartozó tatu. Utóbbi jó­voltából hatékony lepra elleni gyógyszert sikerült ki­kísérlrtezni. További emberi tevékenységek például a ter­mőföldek túlszórása vegysze­rekkel, utak, városok építése, túlvadászások okozzák még egyes állatfajok megritku­lását. <KS) Navipíane — légpárnás jármű A víz vagy a terep felett lebegő légpárnás járműnél a jármű és a terep közötti lég­párna tartja a jármi súlyát. A légpárnás jármű a légcsa­var, vagy gázsugár-hajtómű vízszintes irányú húzó, vagy tolóerejével halad előre. Nagy előnye, hegy a felszínnel nem érintkezik és így a talaj vagy, a vízfelszín jelentősebb ellenállása nem gátolja hala­dásában. Legelterjedtebbek a világon a víz felett közle­kedő légpárnás hajók, ez a járműtípus mocsaras, általá­ban nehéz terep felett is jól használható. A légpárnás hajónál nagy teljesítményű kompresszo­rokkal a hajó feletti levegő­térből a hajófenék és a víz­felölet közé nyomják a leve­gőt, ez tartja fenn a hajót. A haladáshoz szükséges tolóerőt légcsavarok, vagy a megfele­lően kiképzett szívónyílású kopmresszorok hozzák létre. A francia Beratin gyártmá­nyú „Navipláne N 500" lég­párnás hajó a La-Manche esatema felett közlekedik, bár képünk a part, tehát szk lárd talaj felett ábrázolja. Kompszolgálatra igen jól be­vált; 65 gépkocsit szállít. Na­ponta háromszor fordul Bou­logne—Dover között, kétszer Calais—Dover között. A Na­vipláne maximális sebessége 100 km/óra körül van. Két gázturbina képezi a légpár. nát, három további gázturbi­na pedig a konzolokon for­gó három légcsavar hajtja meg, amelyek a hajó előre­haladását biztosítják. monstrum szerszámtárában 28. 40 vagv 52 szerszám részére van hely. A 457X457 milliméter méretű forgatható géoasztal 72 helyzetbe átlítható. Palettacserélő beren­dezéssel kiegészítve rendkívül sok mellék­idő takarítható meg e géppel: míg az egyik palettán folyik a megmunkálás, a másikon a következő munkadarabot lehet beállítani. A megmunkálási programokat ez a ..sokoldalú" gép memóriában tárolja, ahonnan azok bármikor lehívhatók., A programok esetleges hibáit egy diagnosz­tikus berendezés keresi meg és javítja kl. A gép reagálása a hibára arínak nagysá­gától függ Nagy hiba esetén az egész gép leáll, közepes jelentőségű hiba a főten­gelyt állítja le. egészen kis hiba előfordul­takor pedig a gép csak ielez. de folytatja a munkát, (a hiba kódszámát a gép termé­szetesen minden esetben jelzi.) A tudósok úgy vélik, hogy az automati­zált géppark megteremtésének ma már voltaképpen valamennyi lényeges feltétele adott, de e gépek tömeges ..bevezetése" olyan társadalmi-lélektani problémák egész sorát vetheti fel. amelyek megoldása nehezebb lehet, mint az elektronikai vagy mechanikai elvárások teljesítéséé volt 1978 decemberében a NASA megszüntette a keringő OSO —8 csillagászati mesterséges hold mérési tevékenységét. Az ausztráliai Orroral bázis­ról távirányítás segítségével állították be az említett mesterséges hold működését Az OSO—8 csillagászati holdat (1064 kg) 1975 júniu­sában lőtték fel a Cape Ca­naveral-i bázisról. Az OSO— 1-et, tehát a műholdcsalád első tagját még 1962-ben ál­lítottak pályá. a az am_rikai­ak. Ezek a csillagászati mű­holdak különféle méréseket végeztek a csillagos égbolton. Az OSO—8 a naptevékeny­séget is figyelte a csendes periódusban. Az OSO—8-at 1979 októ­berében a naptevékenység aktív periódusában egy új mesterséges hold, az SMM (Solar Maximum Mission) követte, amelyet Thor-Delta rakétával indítottak. Naptevékenység alatt a Napon lejátszódó jelensége­ket, közöttük a napkitörése­ket értjük. A megfigyelések szerint ezek 11 éves perió­dusokban követik egymást Jelenleg ismét intenzív nap­kitörések időszakát éljük és ez befolyásolja Földünk idő­járási viszonyait, ezzel együtt közérzetünket. Műtrágya — tablettában Fehér gyógyszertabletták­ra emlékeztet a Leningrád melletti Kingiszep városban működő Foszforit kombinát által előállított univerzális foszforműtrágya. Hamarosan ez a kombinát ammonfosz­fát-szállításokban érdekelt szocialista országok számára is termel. A mezőgazdaságnak nagy szüksége van erre a műtrá­gyára, amely a gyakorlat ta­núsága szerint igen haté­kony. Ismeretes, hogy a ta­lajba juttatott foszfor 2—3 százalékkal fokozza a cukor­répa cukortartalmát és a ga­bonafélékben levő fehérje mennyiségét

Next

/
Thumbnails
Contents