Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

PSntek, 1980. augusztus 8. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK SzakcsI Lakatos Béla— Cscmer Géza: Piros kara­ván. Bemutató a Dóm té­ren, ma este 9 órakor. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai Képtárában. Tóth Valéria szobrász­művész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájá­ban. Fofőklubok 16. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Közoontban. Bahget Iskander fotóki­állítása a Bartók Béla Mű­velődési Központban. Farkas Pál szobrai a Bar. tők Béla Művelődési Köz­pont udvarán. Pann György grafikus­művész kiállítása a szent­mihálytclekl Móricz Zsig­mond Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és föld­gáz: Szegedi Galéria: Lnes­gyű,Remény; Hunok. ava­rok, magvarok: ..Vasvirá­gok": Móra-emlékszoba: „Tűzön-vízen kérésziül él Szeged". A Fekete-házban­„Szeged felszabadításátél az ország felszabadításáig". Türelmet Hang, harc, Szeged és szerető szigort „Félj a közömbösöktőlI" Az Operaház kartgazgató­ja. Nagy Ferenc dirigálja Szegeden a Píros karavánt. Az 1974-es budapesti bemu­tató előtt kérték fel. segít­sen a hangszerelésben, jól ismert hit a musical zenei anyagát. — Szakest Lakatos Béla az ország egyik legjobb dzsesszzongoristája. A Piros karavánban rendkívül érde­kesen ötvözi a cigányfolk­lórt a modern dzsessz hang­vételével a korfeslés ked­véért néhány népies jellegű és kifejezetten tánczenei be­tétet is alkalmaz. Ez utób­biak persze az ötvenes évek táncszámal. amelyeket ma­napság a kissé pongyola, de közkeletű és közérthető je­lentésű szóval jellemezhe­tünk: „cikisek". A szimfoni­kus kórus- és balettrészle­teket se feledjük. ezeknek szintén dramaturgiai jelen­tőségük van. Ilaffael vízlói zeneileg is megfogalmazot­tak; földöntúli, szinte ski­zofrén állapotalt cimbalom­szóló kiséri. Ezúttal tehát nem népi hangszerként, ha­nem az agyban születő em­lékképek közvetítőiéként kap szerepet a cimbalom. Na­gyon sokszínű a karaván zenéje, drámai, lírlal és ka­rakterisztikus. mókás rész­letekkel. Egyszersmind köz­érthető és hatásos, a dra­maturglailag fontos részek­nél szinte torkon ragad ósi erővel szól. A szabadtérin alkalmas zenei hangzás megteremté­séért nyilván változtatni kellett némileg az operett­színházi hangszerelésen. — Lényegesen nagyobb a Zenekar, mint Pesten, a szimfonikus együttesben jó­val több vonós hangszer szól. többfajta ritmus- és ütőhangszerrel is bővítet­tük. Az Operettben zongora helyettesitette az eredeti el­képzelés szerinti cimbalmot, most. mint említettem, ezt is visszaállítottuk. Egyálta­lán: az eltérő akusztikai vi­szonyokhoz alkalmazkod­tunk. s a szabadtéri nép­színház jellegét ls igyekez­tünk figyelembe venni. — Utoljára három éve ve­zényelt itt. A cigánybárót. A teret is. a zenekart is is­meri. — Nagyon jól dolgoztunk együtt akkor is a szegedi szimfonikusokkal, most szin­tén harmonikusnak találom a kapcsolatunkat. Pedig meg­erőltetőek voltak a próbá­ink. A Festő utcai kis te­remben. ha a kórussal együtt bezsúfolódunk, alig marad levegőnk ebben a hőségben. Valamelyik nap is eléggé fáradtnak tűnt a kar. példa­beszédhez folyamodtam, ami egyébként a Piros karaván­hoz is illik. Szovjet ró. Brú­nó Jasienszki Közömbösök összeesküvése című, sajnála­tosan torzóban maradt regét A karmester: Nagy Ferenc nyéből való: ne félj a bará­todtól, legföljebb elárul; ne félj az ellenségedtől, legföl­jebb meggyilkol; félj a kö­zömbösöktől. mert hallga­tólagos beleegyezésükkel tör­ténik minden árulás és gyil­kosság. A modern ember egyik súlyos lélektani válsá­gát is a hazugság-igazság vi­szonylagossága okozza. Mi­kor termel hazugságot az el­harapózott „jobb nem szól­ni" szemlélet, és mikor van iogosultsága. mikor árthat valaki. ha megmondja az igazat? Ilyenféle modern kér­dései ls vannak a Piros ka­ravánnak. Az ötvenes évek társadalmi problémáinak mélyére nézve szúr ide is. oda is; a ti igazatok a Pe­tőfié. a mienk a Dankóé — melyik hát a valódi? Egy­értelműen csak a közömbö­söket ítéli el. Nem kell te­hát könnyűzenének tekinte­ni, bárha közérthető. — Ügy tudom, a darab írójával folytatódott az együttműködésünk az 1974-es hangszerelés után is. — Csemer Géza lényegre­töró író. Van egy másik közös munkánk, szintén musical, a Legújabb Zrlnytász a cí­me. Éppen műsorra tűzte volna a Déryné Színház, amikor megszűnt önálló in­tézményként funkcionálni. Mikszáth regényének alap­ötletét használtuk. Zrinyt a mai korban ébred, az ürha­lózás, a modern technika ideién. A musical az ő rá­csodálkozása ürügyén a tár­sadalmi élet visszásságairól szól, szatirikus éllel. Egy­szer talán be is mutatják valahol. Sulyok Erzsébet Hányszor kiderül, meny­nyire nem ismerik még min­dig a cigányokat. Pedig itt élnek közöttünk. Ezért fog­tam darabírásba. Mondani­valóm volt — s kötelessé­gemnek éreztem hozzájárul­ni a hamis képzetek lerom­bolásához ... Kezdem rítt, hogy Szegeden születtem — és ismerem a dorozsmaiakat. Csuda-e, hogy kikénysze­rült belőlem. Igaz. a Piros karaván néhány országba eljutott, és sikerrel — most félek. Nem azért, mert az itteni szereplők nem szíve­sen és jól dolgoznak, hanem mert kísért a próféták at­ka... Mit szót a közönség? Ez a darab nem ígér Önfeledt szórakozást, talán sokaknak épp csalódást. Mi azt vár­juk, hogy senki ne bánja, hogy ide keveredett ebbe a furcsa, idegen mesébe. Az ís bánt. hogy akikről szól — nézik kevesebben. Akik he­lyett az önvizsgálatot ezút­tal ls vollam kénytelen megtartani. A téma a musi­cal műfajához vonzott. Hogy tudniillik zenével és tánccal fűszerezzem a véres valóságot. Az én cigányaim nem szimpatikusak és nem. viccesek, hanem konokok, olyanok, akik még mindig kiküldték gyerekeiket kol­dulni a flaszterre — társa­dalmilag öntudatlanok. És ezért lehet még mindig elő­ítélet. Pro és kontra Es mindkét részrőt fölényes és elvakult — teljesen törté­nelmietlen. Mi, cigányok, nem szeretnénk mást kí­vánni, türelmet és szerető szigort. Most innen szól sza­vunk a két nagy torony al­jából. Vegyék segélykiáltás­nakl Csemer Géza Kicsit rosszkedvűen érke­zik meg a térre, rögtön el­mondja az okot is: az előző napi próbán megerőltette hangszálait most kímélnie kell(ene) magát. Nem örül neki. Viszont már mosolyog — Tizenhat éve volt utol Iára baja a torkomnak, szín­te pánikba estem miatta. Pesten Ribári doktor jófor­mán percek alatt rendbe hozta. Most a professzor a 'zegedi Fül-orr-gége Klinika igazgatója. Először játszom a szegedi szabadtérin, hát meglátogattam ma délután... Azért ez nem túl rossz ómen, igaz? — Remélhetőleg. — Ráadásul nagyon nehéz szezonom volt. Esténként a Lola Blau című mono-musl­ralt Játszottam, Magyaror­szágon először. Az előadások l égén szinte a szerepemmel együtt haltam meg, napról napra. Gálaműsor ls volt az Operettszínházban, ráadásul március végén a Strindberg Haláltáncából készült film forgatásán vettem részt, azu­tán pedig a Városmajori Színpadon a Hurrá, flúkl­ban léptem feL Egyenesen onnan érkeztem Szegedre. — Itt pedig Vorzát, az öreg cigányasszonyt alakltja. — Bajban vagyok ezzel a szereppel, már régóta. Nem Teljes kép a cigányságról Vámos László a Piros karavánról Ha csak annyit monda­nánk: Igen nagy várakozás eJózi meg o^ufwcsi Lanaiu» iáéia éa Csemer Géza Vírus ,Aravan című musicaljének ,ua esti szegedi bemutatóját — nem érzékeltetnénk keiio­riéppen azt a feszültséget, ami ezekben a napokoan u uom teret betölti. Próbáit nap-nap után, ieszilett tem­pó, színészek, énekesek, lán­cosok hol külun-külun, hol együtt kavargó világa — bennük tükröződik mindez. A színpadon cigányhösők — Bánó, Raílael, Káló és a többlek —, idő: az ötvenes évek, hely: természetesen Magyarország. A darab ren­dezője, Vámos László, most az egyik páholyban Ül, ar­cán íaradusag és lelkesültség egyszerre. — A Piros karaván cigány­musical. Manapság újból sok szó esik a honi cigány kér­désről, tanulmányok, vitacik­kek olvashatók: a kérdés ege tő fontosságú. A rendező véleménye szerint mllyén adalékokkal járulhat hozzá a musical a társadalmi tudat­ban élő cigány ságképhez? — Kezdem ott, hogy min­den Színdarabban vannak hősök és antlhösök, akiket vagy megszeretünk, vagy el­lenérzésünk tárgyaivá lesz­nek. A kérdés szerintem az, képesek-e megnyerni ma­guknak a Piros karaván sze­replői a nézőt, fel tudják-e kelteni együttérzését. Meg­győződésem, hogy igen, az operettszínházi több mint száz előadás tapasztalatai alapján ezt határozottan ál­líthatom. Meggyőztek erről a mű külföldi előadásai ls, tavaly például Csehszlová­kiában és a berlini Metropol Theaterben is bemutatták, jövőre a szófiai operettszín­ház kívánja előadni. Nagyon kevés olyan magyar zenés színdarab akad, amelynek ekkora exportja lenne. Ami a cigány kérdést illeti, ná­lunk ez általában két aspek­tusból vizsgálódik. Vagy ki­fejezetten elutasító, végső soron már a faji gyűlölködés talaján álló szemszögből, el­vakult ellenszenvvel egyol­dalú általánosításokkal — vagy afféle „ach, wie süss-", „óh, mily édes"-alapon, a cigányromantika csikosch gulasch.-okosch szintjén. A A rendező magyar folklór részének te­kintve, tökéletesen összeke­verve a magyarságot a ci­gánysággal. (Mondanom sem kell, e nézet nyugaton máig él és virul.) A darabban vé­leményem szerint az a leg­nagyszerűbb, hogy a végén a néző úgy tud eggyé válni a bősökkel, hogy közben ken­dőzetlenül megmutatkoznak előtte a szerzők Jóvoltából a cigányok évszázados etnikai tulajdonságai is. Azok, ame­lyek máig meghatározzák őket: az elzárkózottság, a feloldódni nem tudás, az asszimilációs képtelenség, és az ezzel párhuzamos hiány­érzet. A bajokat, a gondokat" kritikusan szemléli a Piros karaván, a cigányság mind­két arculatát felmutatja. Komplex módon vizsgálja az adott jelenséget. Nyilvánva­ló. hogy a rendezői el­képzelés is csak ehhez iga­zodhat: teljes képet adni a cigányokról. Érvekkel mel­lettük és ellenük egyaránt. — A musicalelemek ho­gyan befolyásolják a mü tár­sadalmi töltését? — Természetesen a zene a domináns, tehát a kedvelt melódiák is hatnak a közön­ségre. Azonban a líraiság jóval folkloriszttkusabb, így keményebb, szemérmesebb, tartózkodóbb, mint például a West Side Story esetében. Már önmagában az a tény, hogy a cigányság sorsán át az ötvenes éveket is szem­lélhetjük, szatirikussá, olykor szarkasztikussá teszi a mű­vet. — Cigány élet és' vízió: így olvasható a plakátokon. Mit értsünk ezen7 — A valóság síkján és az álmok világában játszódik a Piros karaván. Az álmok a vágyakat és a múlt lidérc­nyomásait jelentik, a vágy a tisztaságra, az áhítozás egy szebb, tisztább világ után' 'tissé valóban a West Side Storyt idézi. Alom és való­ság együttes létének, egy­másba kapcsolódásainak fü­zére ez a musical. A szín­padkép egyik legfontosabb eleme, a jobb oldali torony­ból leeresztett óriási cigány­kendő is ezt az ambivalen­ciát jeleníti meg: felül csu­pa szín és ragyogás, odalent azonban elveszti tündöklését, sötétté, kopottá és piszkossá válik — álmok, kontra az élet naturalisztikus valósá­gai. % — Hat évvel ezelőtt mu­tatták be a darabot a Fővá­rosi Operettszínházban. Az elmúlt jó fél évtized alatt merre „fordult" a mü, mi­ként formálódott, mire Sze­gedre érkezett? — Igaz, 1974-ben volt a premier, de még két éve is műsoron volt a darab. Kö­ketkezésképpen folytonos­ságról, folyamatról lehet be­szélni. Nemcsak a szereplő­gárda azonos szinte teljes egészében, hanem az én el­képzelésem ls. Ráadásul, ha van mű, amely valóban a Dóm térre való, akkor a Pi­ros karaván az. Persze, ter­mészetszerűen a színpadhoz kell „szélesíteni". Ezen dol­goztunk. Nagyon remélem, meglesz az eredménye. Domonkos László Galambos Erzsi, Vorza alakítója vele állok harcban, hanem saját magammal Eddig vé­gig úgy éreztem, hogy vala­mivel adós marad fám alakí­tásakor. Hiányzik valami. Azért vállaltam el a szegedi fellépést különös örömmel hogy itt rájöhessek: mi te ez? Talán rá is jöttem. — Éspedig? — Még magamnak sem tudom megfogalmazni. De izgatott, izgat most is. Vorzát az alkatomtól távolinak ér­zem. Nem azért, mert hetven éves: színésznőt ilyesmi nem zavarhat. A színekkel a hangsúlyokkal, a mozgásfor­mákkal vannak gondjaim, az én járásom eléggé táncos a színpadon. Vorza kemény, keserű öreg cigányasszony, a legkeményebb, a legellen­zéklbb az egész darabban. Élni akarom őt, úgy, aho­gyan magamat kell élnem. Tudom, hogy csak akkor vagyok igazán jó, ha Így te­szek, ha magától Jön minden egyes szó, minden egyes gesztus. Ehhez cadlg harcra van szükség magammal s így formálódik a figura. Harcban. — Említette, hogy először szerepel itt a Dóm téren. — Igen, ez az első hosz­szabb együttélésem a város­sal Voltam ugyan már itt jó néhányszor, láttam elő­adásokat. re így egészen más. Nagyon jó itt, kiválóan érzem magam, hát még ha a hangom is rendbe jön... fis megragadom az alkalmat, hogy az egész társulat ne­vében köszönetet mondjak azért a nagy-nagy figyelmes­ségért és szeretetért, amely­lyel a szó szoros értelmében elhalmoztak bennünket az Április 4. úti kollégiumban, ahol lakunk. — Tehát ha Ribári pro­fesszor Szegeden is segített, hogy a hangja rendbe jöj­jön, akkor a szegedi közön­ségtől is remélhető mindaz, ami a budapesti előadások sikerét garantálta? — Ahogyan eddig tapasztal­tam: legalább annyira Ha nem jobbam D. L. Népzene o malomnál Négyéves szünet után is­mét népzenei találkozót rendeznek a dorozsmai szél­malomnál augusztus 10-én. vasárnap. A műemlék előtt hangulatos. egész napos programot teiveznek a ren­dezők. a Petőfi Sándor Mű­velődési Ház munkatársai A környék jeles népi együt­teseit, táncosokat és zeneka­rokat hívtak a találkozóra, produkcióikon kívül a laci­konyha ínyencségei ls vár­ják a közönséget.

Next

/
Thumbnails
Contents