Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

PSntek, 1980. augusztus 8. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK SzakcsI Lakatos Béla— Cscmer Géza: Piros karaván. Bemutató a Dóm téren, ma este 9 órakor. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Fofőklubok 16. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Közoontban. Bahget Iskander fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Farkas Pál szobrai a Bar. tők Béla Művelődési Központ udvarán. Pann György grafikusművész kiállítása a szentmihálytclekl Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz: Szegedi Galéria: Lnesgyű,Remény; Hunok. avarok, magvarok: ..Vasvirágok": Móra-emlékszoba: „Tűzön-vízen kérésziül él Szeged". A Fekete-házban„Szeged felszabadításátél az ország felszabadításáig". Türelmet Hang, harc, Szeged és szerető szigort „Félj a közömbösöktőlI" Az Operaház kartgazgatója. Nagy Ferenc dirigálja Szegeden a Píros karavánt. Az 1974-es budapesti bemutató előtt kérték fel. segítsen a hangszerelésben, jól ismert hit a musical zenei anyagát. — Szakest Lakatos Béla az ország egyik legjobb dzsesszzongoristája. A Piros karavánban rendkívül érdekesen ötvözi a cigányfolklórt a modern dzsessz hangvételével a korfeslés kedvéért néhány népies jellegű és kifejezetten tánczenei betétet is alkalmaz. Ez utóbbiak persze az ötvenes évek táncszámal. amelyeket manapság a kissé pongyola, de közkeletű és közérthető jelentésű szóval jellemezhetünk: „cikisek". A szimfonikus kórus- és balettrészleteket se feledjük. ezeknek szintén dramaturgiai jelentőségük van. Ilaffael vízlói zeneileg is megfogalmazottak; földöntúli, szinte skizofrén állapotalt cimbalomszóló kiséri. Ezúttal tehát nem népi hangszerként, hanem az agyban születő emlékképek közvetítőiéként kap szerepet a cimbalom. Nagyon sokszínű a karaván zenéje, drámai, lírlal és karakterisztikus. mókás részletekkel. Egyszersmind közérthető és hatásos, a dramaturglailag fontos részeknél szinte torkon ragad ósi erővel szól. A szabadtérin alkalmas zenei hangzás megteremtéséért nyilván változtatni kellett némileg az operettszínházi hangszerelésen. — Lényegesen nagyobb a Zenekar, mint Pesten, a szimfonikus együttesben jóval több vonós hangszer szól. többfajta ritmus- és ütőhangszerrel is bővítettük. Az Operettben zongora helyettesitette az eredeti elképzelés szerinti cimbalmot, most. mint említettem, ezt is visszaállítottuk. Egyáltalán: az eltérő akusztikai viszonyokhoz alkalmazkodtunk. s a szabadtéri népszínház jellegét ls igyekeztünk figyelembe venni. — Utoljára három éve vezényelt itt. A cigánybárót. A teret is. a zenekart is ismeri. — Nagyon jól dolgoztunk együtt akkor is a szegedi szimfonikusokkal, most szintén harmonikusnak találom a kapcsolatunkat. Pedig megerőltetőek voltak a próbáink. A Festő utcai kis teremben. ha a kórussal együtt bezsúfolódunk, alig marad levegőnk ebben a hőségben. Valamelyik nap is eléggé fáradtnak tűnt a kar. példabeszédhez folyamodtam, ami egyébként a Piros karavánhoz is illik. Szovjet ró. Brúnó Jasienszki Közömbösök összeesküvése című, sajnálatosan torzóban maradt regét A karmester: Nagy Ferenc nyéből való: ne félj a barátodtól, legföljebb elárul; ne félj az ellenségedtől, legföljebb meggyilkol; félj a közömbösöktől. mert hallgatólagos beleegyezésükkel történik minden árulás és gyilkosság. A modern ember egyik súlyos lélektani válságát is a hazugság-igazság viszonylagossága okozza. Mikor termel hazugságot az elharapózott „jobb nem szólni" szemlélet, és mikor van iogosultsága. mikor árthat valaki. ha megmondja az igazat? Ilyenféle modern kérdései ls vannak a Piros karavánnak. Az ötvenes évek társadalmi problémáinak mélyére nézve szúr ide is. oda is; a ti igazatok a Petőfié. a mienk a Dankóé — melyik hát a valódi? Egyértelműen csak a közömbösöket ítéli el. Nem kell tehát könnyűzenének tekinteni, bárha közérthető. — Ügy tudom, a darab írójával folytatódott az együttműködésünk az 1974-es hangszerelés után is. — Csemer Géza lényegretöró író. Van egy másik közös munkánk, szintén musical, a Legújabb Zrlnytász a címe. Éppen műsorra tűzte volna a Déryné Színház, amikor megszűnt önálló intézményként funkcionálni. Mikszáth regényének alapötletét használtuk. Zrinyt a mai korban ébred, az ürhalózás, a modern technika ideién. A musical az ő rácsodálkozása ürügyén a társadalmi élet visszásságairól szól, szatirikus éllel. Egyszer talán be is mutatják valahol. Sulyok Erzsébet Hányszor kiderül, menynyire nem ismerik még mindig a cigányokat. Pedig itt élnek közöttünk. Ezért fogtam darabírásba. Mondanivalóm volt — s kötelességemnek éreztem hozzájárulni a hamis képzetek lerombolásához ... Kezdem rítt, hogy Szegeden születtem — és ismerem a dorozsmaiakat. Csuda-e, hogy kikényszerült belőlem. Igaz. a Piros karaván néhány országba eljutott, és sikerrel — most félek. Nem azért, mert az itteni szereplők nem szívesen és jól dolgoznak, hanem mert kísért a próféták atka... Mit szót a közönség? Ez a darab nem ígér Önfeledt szórakozást, talán sokaknak épp csalódást. Mi azt várjuk, hogy senki ne bánja, hogy ide keveredett ebbe a furcsa, idegen mesébe. Az ís bánt. hogy akikről szól — nézik kevesebben. Akik helyett az önvizsgálatot ezúttal ls vollam kénytelen megtartani. A téma a musical műfajához vonzott. Hogy tudniillik zenével és tánccal fűszerezzem a véres valóságot. Az én cigányaim nem szimpatikusak és nem. viccesek, hanem konokok, olyanok, akik még mindig kiküldték gyerekeiket koldulni a flaszterre — társadalmilag öntudatlanok. És ezért lehet még mindig előítélet. Pro és kontra Es mindkét részrőt fölényes és elvakult — teljesen történelmietlen. Mi, cigányok, nem szeretnénk mást kívánni, türelmet és szerető szigort. Most innen szól szavunk a két nagy torony aljából. Vegyék segélykiáltásnakl Csemer Géza Kicsit rosszkedvűen érkezik meg a térre, rögtön elmondja az okot is: az előző napi próbán megerőltette hangszálait most kímélnie kell(ene) magát. Nem örül neki. Viszont már mosolyog — Tizenhat éve volt utol Iára baja a torkomnak, színte pánikba estem miatta. Pesten Ribári doktor jóformán percek alatt rendbe hozta. Most a professzor a 'zegedi Fül-orr-gége Klinika igazgatója. Először játszom a szegedi szabadtérin, hát meglátogattam ma délután... Azért ez nem túl rossz ómen, igaz? — Remélhetőleg. — Ráadásul nagyon nehéz szezonom volt. Esténként a Lola Blau című mono-muslralt Játszottam, Magyarországon először. Az előadások l égén szinte a szerepemmel együtt haltam meg, napról napra. Gálaműsor ls volt az Operettszínházban, ráadásul március végén a Strindberg Haláltáncából készült film forgatásán vettem részt, azután pedig a Városmajori Színpadon a Hurrá, flúklban léptem feL Egyenesen onnan érkeztem Szegedre. — Itt pedig Vorzát, az öreg cigányasszonyt alakltja. — Bajban vagyok ezzel a szereppel, már régóta. Nem Teljes kép a cigányságról Vámos László a Piros karavánról Ha csak annyit mondanánk: Igen nagy várakozás eJózi meg o^ufwcsi Lanaiu» iáéia éa Csemer Géza Vírus ,Aravan című musicaljének ,ua esti szegedi bemutatóját — nem érzékeltetnénk keiioriéppen azt a feszültséget, ami ezekben a napokoan u uom teret betölti. Próbáit nap-nap után, ieszilett tempó, színészek, énekesek, láncosok hol külun-külun, hol együtt kavargó világa — bennük tükröződik mindez. A színpadon cigányhösők — Bánó, Raílael, Káló és a többlek —, idő: az ötvenes évek, hely: természetesen Magyarország. A darab rendezője, Vámos László, most az egyik páholyban Ül, arcán íaradusag és lelkesültség egyszerre. — A Piros karaván cigánymusical. Manapság újból sok szó esik a honi cigány kérdésről, tanulmányok, vitacikkek olvashatók: a kérdés ege tő fontosságú. A rendező véleménye szerint mllyén adalékokkal járulhat hozzá a musical a társadalmi tudatban élő cigány ságképhez? — Kezdem ott, hogy minden Színdarabban vannak hősök és antlhösök, akiket vagy megszeretünk, vagy ellenérzésünk tárgyaivá lesznek. A kérdés szerintem az, képesek-e megnyerni maguknak a Piros karaván szereplői a nézőt, fel tudják-e kelteni együttérzését. Meggyőződésem, hogy igen, az operettszínházi több mint száz előadás tapasztalatai alapján ezt határozottan állíthatom. Meggyőztek erről a mű külföldi előadásai ls, tavaly például Csehszlovákiában és a berlini Metropol Theaterben is bemutatták, jövőre a szófiai operettszínház kívánja előadni. Nagyon kevés olyan magyar zenés színdarab akad, amelynek ekkora exportja lenne. Ami a cigány kérdést illeti, nálunk ez általában két aspektusból vizsgálódik. Vagy kifejezetten elutasító, végső soron már a faji gyűlölködés talaján álló szemszögből, elvakult ellenszenvvel egyoldalú általánosításokkal — vagy afféle „ach, wie süss-", „óh, mily édes"-alapon, a cigányromantika csikosch gulasch.-okosch szintjén. A A rendező magyar folklór részének tekintve, tökéletesen összekeverve a magyarságot a cigánysággal. (Mondanom sem kell, e nézet nyugaton máig él és virul.) A darabban véleményem szerint az a legnagyszerűbb, hogy a végén a néző úgy tud eggyé válni a bősökkel, hogy közben kendőzetlenül megmutatkoznak előtte a szerzők Jóvoltából a cigányok évszázados etnikai tulajdonságai is. Azok, amelyek máig meghatározzák őket: az elzárkózottság, a feloldódni nem tudás, az asszimilációs képtelenség, és az ezzel párhuzamos hiányérzet. A bajokat, a gondokat" kritikusan szemléli a Piros karaván, a cigányság mindkét arculatát felmutatja. Komplex módon vizsgálja az adott jelenséget. Nyilvánvaló. hogy a rendezői elképzelés is csak ehhez igazodhat: teljes képet adni a cigányokról. Érvekkel mellettük és ellenük egyaránt. — A musicalelemek hogyan befolyásolják a mü társadalmi töltését? — Természetesen a zene a domináns, tehát a kedvelt melódiák is hatnak a közönségre. Azonban a líraiság jóval folkloriszttkusabb, így keményebb, szemérmesebb, tartózkodóbb, mint például a West Side Story esetében. Már önmagában az a tény, hogy a cigányság sorsán át az ötvenes éveket is szemlélhetjük, szatirikussá, olykor szarkasztikussá teszi a művet. — Cigány élet és' vízió: így olvasható a plakátokon. Mit értsünk ezen7 — A valóság síkján és az álmok világában játszódik a Piros karaván. Az álmok a vágyakat és a múlt lidércnyomásait jelentik, a vágy a tisztaságra, az áhítozás egy szebb, tisztább világ után' 'tissé valóban a West Side Storyt idézi. Alom és valóság együttes létének, egymásba kapcsolódásainak füzére ez a musical. A színpadkép egyik legfontosabb eleme, a jobb oldali toronyból leeresztett óriási cigánykendő is ezt az ambivalenciát jeleníti meg: felül csupa szín és ragyogás, odalent azonban elveszti tündöklését, sötétté, kopottá és piszkossá válik — álmok, kontra az élet naturalisztikus valóságai. % — Hat évvel ezelőtt mutatták be a darabot a Fővárosi Operettszínházban. Az elmúlt jó fél évtized alatt merre „fordult" a mü, miként formálódott, mire Szegedre érkezett? — Igaz, 1974-ben volt a premier, de még két éve is műsoron volt a darab. Köketkezésképpen folytonosságról, folyamatról lehet beszélni. Nemcsak a szereplőgárda azonos szinte teljes egészében, hanem az én elképzelésem ls. Ráadásul, ha van mű, amely valóban a Dóm térre való, akkor a Piros karaván az. Persze, természetszerűen a színpadhoz kell „szélesíteni". Ezen dolgoztunk. Nagyon remélem, meglesz az eredménye. Domonkos László Galambos Erzsi, Vorza alakítója vele állok harcban, hanem saját magammal Eddig végig úgy éreztem, hogy valamivel adós marad fám alakításakor. Hiányzik valami. Azért vállaltam el a szegedi fellépést különös örömmel hogy itt rájöhessek: mi te ez? Talán rá is jöttem. — Éspedig? — Még magamnak sem tudom megfogalmazni. De izgatott, izgat most is. Vorzát az alkatomtól távolinak érzem. Nem azért, mert hetven éves: színésznőt ilyesmi nem zavarhat. A színekkel a hangsúlyokkal, a mozgásformákkal vannak gondjaim, az én járásom eléggé táncos a színpadon. Vorza kemény, keserű öreg cigányasszony, a legkeményebb, a legellenzéklbb az egész darabban. Élni akarom őt, úgy, ahogyan magamat kell élnem. Tudom, hogy csak akkor vagyok igazán jó, ha Így teszek, ha magától Jön minden egyes szó, minden egyes gesztus. Ehhez cadlg harcra van szükség magammal s így formálódik a figura. Harcban. — Említette, hogy először szerepel itt a Dóm téren. — Igen, ez az első hoszszabb együttélésem a várossal Voltam ugyan már itt jó néhányszor, láttam előadásokat. re így egészen más. Nagyon jó itt, kiválóan érzem magam, hát még ha a hangom is rendbe jön... fis megragadom az alkalmat, hogy az egész társulat nevében köszönetet mondjak azért a nagy-nagy figyelmességért és szeretetért, amelylyel a szó szoros értelmében elhalmoztak bennünket az Április 4. úti kollégiumban, ahol lakunk. — Tehát ha Ribári professzor Szegeden is segített, hogy a hangja rendbe jöjjön, akkor a szegedi közönségtől is remélhető mindaz, ami a budapesti előadások sikerét garantálta? — Ahogyan eddig tapasztaltam: legalább annyira Ha nem jobbam D. L. Népzene o malomnál Négyéves szünet után ismét népzenei találkozót rendeznek a dorozsmai szélmalomnál augusztus 10-én. vasárnap. A műemlék előtt hangulatos. egész napos programot teiveznek a rendezők. a Petőfi Sándor Művelődési Ház munkatársai A környék jeles népi együtteseit, táncosokat és zenekarokat hívtak a találkozóra, produkcióikon kívül a lacikonyha ínyencségei ls várják a közönséget.