Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

4 Kedd, 1980. augusztus 5: Együtt élni a betegség Vannak betegségek, ame­lyekkel kénytelen-kelletlen együtt kell élnie az ember­nek. Legtöbbjük kényelmet­lenséget okoz, a korábban megszokott életmód átformá­lására kényszerít, vagy egy­szerűen esztétikai következ­ményei okoznak lelki sérülé­seket. Hogy ezekkel az elke­rülhetetlen bajokkal is lehe­tőleg teljes emberként élhes­se ki-ki a maga életét, nem nélkülözhetők ma már az egyre korszerűbb gyógyászati segédeszközök. Hogy kinek járnak ezek a felbecsülhetetlen szolgálatot teljesítő eszközök, kinek mennyi térítést kell fizetnie, hol juthat hozzájuk a rászo­ruló, minderről dr. Bóka Fe­renc, a SZOt Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság me­gyei igazgatóságának főorvo­sától kaptunk tájékoztatást. Kinek jár és mennyiért? Hazánkban állampolgári jog, hogy mindenki betegsé­gének megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljön. Így természetes, bárki jogosult gyógyászati segédeszközre, akinek a szakorvos vélemé­nye szerint szüksége van rá. A megrendelhető segédesz­közöket az Egészségügyi Mi­nisztérium Jogszabályban so­rolja föl, és megszabja a ren­delés föltételeit Mivel ezek az eszközök igen értékes, drága műszerek is lehetnek, joggal merül föl a kérdés, ki fizeti ezt meg? Az állampolgári jog alapján rendelt gyógyászati segédesz­közökért, valamint esetleges javításukért a beteg térítést fizet. Ez az összeg azonban legtöbbször a teljes árnak csak 15 százaléka. (A fogpót­lásnak, az orthopéd cipőnek Bzabott ára van.) Ha valaki a szabványtól eltérő minőségű és kivitelű eszközre tart igényt árkülönbözetet kell fizetnie. Milyen gyakran lehet új Szemüveget hallókészüléket, cipőt stb. rendelni? Általános szabály: egy éven belül csak egyszer kérheti a beteg azt a bizonyos gyógyászati segéd­eszközt, később is csak akkor, ha Indokolt Ez nem jelenti azonban azt, hogy bürokrati­kusán elzárkózna az egész­ségügy akkor is, ha valakinek az egészségügyi állapota teszi szükségessé má6Ík eszköz használatát, vagy ha az esz­köz elromlott esetleg az Idő­közben felnőtté vált beteg korának megfelelő máslkat kér. Gyakori, hogy a mérct­vagy mintavétel, az eszköz átvétele miatt utazni kell. Ebben az esetben az utazási költséget megtérítik. Keve­sen tudják, hogy azért a gyó­gyászati segédeszközökért nem kell fizetni, amelyet a <ekvőbctrg-intézm£ny saját készletéből ad a betegnek. De nem kell fizetni a térí­tést, s a javítás díját sem a szakmunkástanulóknak, sem azoknak, akik üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt szorulnak segédeszköz­re, valamint a közgyógyellá­tottaknak, kivéve, ha hallás­javító készüléket, kontakt lencsét, gumiharisnyát vagy természet után készített mű­szemet rendelnek. A hadirok­kantak ugyancsak mentesek a fizetés alól. Sajnos nem eléggé köztu­dott: ha öt éven belül szük­ségtelenné válik a tolókocsi vagy a hallókészülék hasz­nálata. a térsltési díj ellené­ben föl kell ajánlani annak az intézménynek, amely ki­adta a betegnek. Paróka — receptre A legtöbb gyógyászati se­gédeszközt gyógyszertárban, vényre adják, ott szerezhe­tő be egyebek között a mű­anyag lepedő, a kathéter, az inzulin fecskendő, az iszap­kompressz, hogy csak néhá­nyat említsünk. Támbotokat, mankókat, gumiharisnyákat, a hallásjavító készülékek tartozékait, betegkocsikat. a társadalombiztosítási igazga­tóságok és kirendeltségek raktáraiból kaphatnak a ber tegek, erre a célra rendszere­sített nyomtatvány ellenében. Az utcai, önhajtós beteg­kocsikat Kisújszállásról a megadott cimre szállítják. Azt sem árt tudni,'mivel en­nek a típusnak igen magas, 1420 forint a térítési díja, hogy az illetékes tanács szo­ciálpolitikai csoportjától anyagi segítséget lehet kérni. A hallásjavító készülé­keket, a szoba-WC-t és az inzulin önbelövő készüléket az OMKEK forgalmazza, s a két utóbbi rendelését szigorú föltételekhez köti. Mivel a cukorbetegeknek ez a prakti­kus eszköze Importból szár­mazik, behozatala korláto­zott, alaposan mérlegelik az orvosi javaslatot, figyelembe veszik az igénylő élet- és munkakörülményeit, és azt is, a beteg képes-e elsajátí­tani a készülék kezelését. Az ügynevezett méret úti­ul gyógyászati segédeszközö­ket Szegeden a gyár Klauzál téri üzletében lehet meg­kapni. Megtalálható Itt a haskötőtől, a lúdtalpbetéttói a nehéz művégtagokig igen sokféle, hasznos tárgy. Egyes fekvőbeteg-intézményeken kívül még néhány vállalat­nak ls feladata a segédesz­közök forgalmazása. Ki gon­dolná, hogy milyen fontos egészségügyi feladatokat lát el például az Állami Fodrász Vállalat. Előfordul ugyanis, hogy a nők nem divat hóbort­ból viselnek parókát, hanem teljes kopaszságuk „palásto­landó", receptre írja föl ne­kik a bőrgyógyász szakorvos. Sőt, két esztendeje férfiak is élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha hajukat üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt vesztették el. De indo­kolt a paróka igénylése akkor is, ha az illető kopaszsága — foglalkozása úzése közben — visszatetszést válthat ki. Az elbírálás azonban a társada­lombiztosítási főorvos hatás­körébe tartozik. Milliók segéd­eszközökre \ Hogy van-e elegendő gyó­gyászati segédeszközünk és milyen minőségűek, egész­ségügyi ellátásunk színvona­lát is tükrözi. Nem közömbös tehát, hogy a társadalombiz-' toeítási intézmények hogyan végzik munkájukat Tavaly Csongrád megyében csaknem 15 százalékkal több pénzt fordítottak segédeszközökre, mint a korábbi esztendőben, azaz összesen 11 és fél millió forintot. A pénz azonban nem minden, a SZOT Társa­dalombiztosítási Igazgatósága a beszerzés, a szállítás nehéz­ségein is úrrá akar lenni a betegek jobb ellátása érdeké­ben. Hogy a segédeszközök valóban embert, minél több embert segítsenek, ch. A. Söviilkán Sokáig azt hitték, hogy a tengervíz sójának forrását a folyók képezik, amelyek több millió éve hordják kis mennyiségben a sót a tenge­rekbe és az óceánokba. E feltevés támogatói azonban nem tudták megmagyarázni, hogy a tengervíz sóösszetéte­le miért különbözik jelentős mértékben a folyóvíz sótar­talmának összetételétől. Ezenkívül megállapították, hogy a tengeri só vegyi ösz­szetétele több száz millió év alatt .sem változott, hiszen ennyi Idő alatt a folyóknak hatást kellett volna gyako­rolniuk az összetételre. Nem­régiben újabb hipotézis szü­letett, amely szerint az óceá­nok sótartalmának forrása a vízalatti vulkánok kitörése. Az óceonográfial kutatások azt mutatták, hogy a tenger­fenéken jóval nagyobb vul­kánok vannak, mint a szá­razföldön, a vulkáni anyag­ban található oldódó vegyü­letek összetételüket tekintve közel állnak a tengeri sóhoz. Családi pótlék—később Mint sok más intézmény, a SZOT Társadalomi ztosi­tási' igazgatósága is kihasz­nálja a gépi számfejtés elő­nyeit. Legutóbb a családi pótlék számfejtésének gé­pesítését és a központi ki­utalását vezették be. Ezért mindazok a családok, ame­lyek a családi pótlékot a megyei igazgatóságtól kap­ják, a jövőben néhány na­pos eltolódással, a tárgy­hónapot követő hónap 21. napja utáni napokban kap­ják kézhez az ellátást, a nyugdíjak kifizetésének napjain. (A június havi családi pótlékot eddig jú­lius 21-én folyósították.) Az 1980 július 1-tól élet­be lépett családi pótlék emelést — az egyedülálló kétgyermekes, a három, és többgyermekes családok, valamint a tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szel­lemileg súlyosan fogyaté­kos, állandó felügyeletre szoruló gyermeket eltartó családok esetében — hiva­talból, minden igénylés nélkül teljesítik. Az emelt összeget először 1980 au­gusztusban kapják meg a jogosultak. Azok, akik tar­tósan beteg, illetőleg szelle­mileg súlyosan fogyatékos gyermeket, vagy gyermeke­ket tartanak el, ezt az álla­potot a körzeti gyermek­szakorvostól. ennek hiányá­ban a körzeti orvostól ka­pott igazolással bizonyít­hatják. Ha a gyermek 16 évesnél Idősebb, a magasabb össze­gű családi pótlékra való jo­gosultságot bizonyító iga­zolást a lakóhelye szerint illetékes szakorvosi rendelő­intézet, gondozóintézet — fekvőbeteg gyógyintézeti ápolás esetén a gyógyintézet — szakorvosa adhatja ki. Részletesebb felvilágosí­tást a Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság megyei igazgatósága családi pótlék osztályán (Szeged, Dugonics u. 21. Telefon: 10—211/52 mellék) kaphatnak az ér­deklődők. Mire, mennyi kölcsönt kaphatnak a kisterme/ők? Stressz és hosszú étet A mérsékelt stresszhatások a hosszú élet lényeges ténye­zői. Vizsgálatai alapján erre a következtetésre jutott a kijevi gerontológiai intézet, amely 16 laboratóriumával és klinikai állomásával a vi­lág legnagyobb, a hosszú élettel kapcsolatos Jelensége­ket tanulmányozó kutató központjai közé tartozik. Köztudomású, hogy a Szov­jetunióban vannak úgyneve­zett „hosszú élet övezetei", például a Kaukázusban, ahol viszonylag sokan érik meg a 100 évet. A kijevi tudósok 40 000 ilyen „öreget" meg­vizsgálva, a következő közös jegyeket találták: vidéki élet, stabil családi kapcsola­tok, ugyanazon szakmai élet­hossziglani gyakorlása, nem dohányzás, lemondás az al­koholról. Állatkísérletek azt bizonyították, hogy az életet mind a „paradicsomi nyuga­lom", mind pedig a gyakori, erős stressz is megrövidíthe­ti. A kijevi gerontológusok ez idő szerint mindazonáltal az 50—60 évesekre összpontosí­tanak, ugyanis ebben az élet­korban zajlanak le a szerve­zetben azok a változások, amelyek döntőek a további életre nézve. Mezőgazdasági termelési hitelt igényelhet az OTP-től mindenki, akinek mezőgaz­dasági művelésre alkalmas földterülete — háztáji, kert, udvar, bérlet, stb. — van és azt növénytermesztéssel, ál­lattenyésztéssel, illetve állat­tartással kívánja hasznosí­tani. Vonatkozik ez zöldségter­melésre (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, öntözőbe­rendezés beszerzésére, stb.), gyümölcsös telepítésére, fel­újítására (facsemete, műtrá­gya, támrendszer beszerzé­sére), állat, állattáp, takar­mány beszerzésére, a háztáji gazdaság méreteinek megfe­lelő szerszámok és gépek megvásárlására, gazdasági épületek felújítására, kor­szerűsítésére, istálló, ól, kap­tár, gyümölcstároló, szerszá­moskamra építésére, vala­mint egyéb eszközök (fólia sátor, olajkályha, stb.) költ­ségeinek fedezésére. Az önellátás célját szolgáló mezőgazdasági termelésre az HÁZASSÁG Vsjda Antal és Mityők Kata­lin, Kertész Lajoa éa Dubrav­csik Irén, Kováca Pál Zoltán és Hamza Ibolya, Német József és Hamza Katalin, Halasi Mihály Lóránd és Tari Julianna, Nemes Zoltán és Sebók Zsuzsanna. Se­varacz Máté és PostpUchl Mária, C/.ank József és Csatlós Éva Eri­ka, Harsányl József és Soós Te­rézia. oláh Zoltán Sándor és Ádám Eva Ilona, Katona László István és Triebl Hona Anikó, Mórahalml István János és Ber­nftth Katalin, Vér József és Floehtus Ilona Ágnes, Dér Jó­zsef és Dódity Marianna. Dombi Ferenc és Sötét Erzsébet Zsu­zsanna, Tímár István és Fe­i'onczy Katalin Mária, Molnár József es Bognár Mária, Gár­gyán István János és Varga Ibo­lya. Kővágó József Gábor és Sá­ri Ildikó fcva, Turcsán Pál Ervin és l'app Ágnes, Lengyel István András és Faragó Anna, Mészá­ros Ernő és Horváth Márta, Szilágyi Zoltán és Czapáry Eva, Butussá János és Nagy Itözália Julianna, Hegedűs József és Ko­Vái-si Erika. Tóth Lajos és Fa­palqannov Athina Apollónia, Dé­kuny István és Llppal Mária Er­zsébet. Bozokl Oskar és Mészá­ros Margit. Lénárt Imre Sándor és öbls Gizella. Lovászi Sándor éa Mélykúti Zsófia, Gyetval Ti­bor és Fajcsl Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Márta Istvánnak és Révész Edit Emerenciának Attila István, Kovács Ferencnek é3 Tábl Mar­gitnak Andrea Anita, Zsemberl Ágostonnak és Mészáros Editnek Edit. Rovó István Józsefnek és Csányl Ilona Annának Edina, Varga Zoltánnak és Kutasl Ilona Évának Anita Ágnes, Kéri Jó­zsef Tibornak és Farkas Erzsé­betnek Edina. Lengyel László­nak és ayulai Piroskának Nor­bert. Molnár Lászlónak és Nagy­imre Jolánnak Ibolya Erzsébet, Juhász Jánosnak és Juhász Ju­liannának Gábor, Molnár Imré­nek és Illés Ágnesnek Tibor, Tí­már Attilának és Szóké Edit Gabriellának Attila Richárd, szabó Sándornak és Botos Irén­nek Gábor, Szekeres Szilveszter­nek és Papp Irénnek Mariann, Pór Istvánnak és Ress Magdolna Családi események Mártának Anett, Molnár Balázs­nak és Gera Juliannának Zol­tán, Varga Tibornak és Czövek Ibolyának Erika, Kis Róbert Fe­rencnek és Tóth Margitnak Györgyi Sára, Kádár Mihály­nak és Monostori Évának Nor­bert, Ferenczl Istvánnak és Sárközi Irén Györgyinek István, Kiss Zoltánnak és Rácz Katalin­nak Marianna, Seres Antalnak és Felföldi Irénnek Dénes, Ko­vács István Győzőnek és Czifra Ilona Irénnek Rita Dóra, Rácz Sándornak és Vida Valéri­ának Róbert, Tóth Imre And­rásnak és Börcsök Ilonának Gá­bor, Sártdor Sándornak és Kó­piás Máriának Zsolt, Molnár Ist­vánnak és Csókás Zsuzsanná­nak Zoltán, Balogh Sándor­nak és Bódi Piroska Erzsé­betnek Gyula Sándor, Andracek Tibornak és Paksi Ibolya Judit­nak Beáta, Hód^ Jánosnak és Asztalos Margitnak Éva, Klszln Imrének és Kuczik Magdolnának Csaba Endre, Németh Pálnalc és Savanya F.szter Erzsébetnek Eszter, Lencsés Gábornak és Fa­ragó Anikónak Gábor. Bitó Ferencnek és Juhász Máriának Attila, Klspál Ferencnek és Ople­tán Zsuzsannának Zsuzsanna, Hódi Károlynak és Ojvári Gi­zellának Ágnes, Lovász Sándor Róbertnek és Veres Edit Aran­kának Edit, Fehér Lászlónak és Miklós Erzsébetnek Tamás, Hu­szár Károlynak és Botos Máriá­nak Helga, Miklós Györgynek és Szép Erzsébet Katalinnak Pétgr, Bari Lászlónak és Sári Erzsébetnek Szabolcs, Hegyes Lajos Istvánnak és Veres Kata­lin Juliannának Lajos László, Dékány Józsefnek és Szilágyi Klárának Gábor, Hefner István­nak és Markó Margit Máriának István, Bánki Andrásnak és Borsós Erzsébet Piroskának András, Semtl Sámuelnek és Pélyl Eva Editnek Emil, Derva­derles Istvánnak és Karácsonyi Zsuzsannának András József, Szűcs Zoltánnak és Kálmán Anna Máriának Enikő, Kántor Sándornak és Matejdesz Piroska Máriának Piroska, Bihal László­nak és Váradi Erzsébetnek Lász­ló, Krekuska Jánosnak és Ker­tész Teréziának Ibolya Terézia, Laczl Mihálynak és Török Irén­nek Mariann Edit, Teodós Ist­vánnak és Molnár Zsuzsannának István, Takács Györgynek és Péterfl Saroltának Eszter, Vass Jánosnak és Csertus Irénnek Or­solya, Ökrös Pálnak és Bartal Évának Katalin, Döme Sándor Lajosnak és Kardos Piroska Ju­liannának Róbert, Pató János Demeternek és Csapó Ilonának Tímea. Török Ferencnek és Sza­bó Klárának Edit, Tóth Mihály­nak és Péter Erzsébetnek Bar­bara, Boldizsár Istvánnak és Horváth Erzsébet Rozáliának István Róbert, Tari Lászlónak és Fekete Juliannának Norbert László, Harmath Józsefnek és Buknicz Máriának Gábor nevü gyermekük született. HALALOZAS Böde László, Ambrus Ferene­né Gyovai Mária, Rádi Mihály, Törköly Józsefné Csikós Anna, Vass János, ördög István, Te­mesvári Istvánná Gajdács Ilo­na, Petrl János Istvánné Varga Piroska, Kovács János, Biacsi István, Sinka Mátyás, Béllnt De­zső, Calbert Mihály, Nagy Ist­ván. Szabó Györgyné Juhász Mária, Fürj Erzsébet, Tamás Ist­vánná Szemerédi Terézia. Tót Istvánné Molnár Mária Piroska, Farkas Imréné Bakacsi Erzsébet, Gulyás Pál, Meszes István, Ma­musich Máténé Farkas Erzsé­bet, Szabó Judit, Márton Jé­nosné Udvardy Katalin, Sző­ke István, Guganovtch Lajos, Krisztin Imréné Szűcs Mária Magdolna, Bárkányi Illés, Soós Ferenc, dr. Hegedűsné Serfőző Ibolya Ilona, Fodor József, Kol­lár Sándor, Szilád! Jánosné Ne­mes-Nagy Anna. Szuhánszki Mihály, Veszelovszkl Zoltán Fe­renc, Oyörfi Györgyné Sült Ro­zália, Sonkovics Zoltánná Ma­gyart Mária, Gál Lajosné Hege­dűs Gizella meghalt. igénylők általában 15 ezer forintot kaphatnak, évi 8 szá­zalékos kamatra, e a vissza­fizetés időtartama legfeljebb 5 év. Mezőgazdasági kisgépek beszerzésére is lehet kölcsönt kérni. Ennek összege —, ha állami vagy szövetkezeti üz­letben vásárol a kistermelő — a vételár 80 százaléka, s legfeljebb 50 ezer forint. A törlesztés időtartama és a kölcsön kamata azonps a már említettel. A kisgazdaság és a nagy­üzem együttműködésének segítségére az értékesítési szerződést kötő kisgazdasá­goknak kedvezményes hitelt nyújt az OTP, illetőleg a ta­karékszövetkezet. Például a szarvasmarha-hizlaláshoz, szarvasmarha tenyészállat beszerzéséhez, ha az eladó az Allatforgalmi Vállalat, az Állatforgalmi Felügyelőség, termelőszövetkezet (vagy, ha a felsoroltak a közvevítők), akkor a vételár erejéig, s leg­feljebb 50 ezer forintig ter­jedhet a kölcsön. A kamat ezekben az esetekben évi 6 százalékos és 5 éves lejáratú. Istálló építésére további 25 ezer forint kölcsönzésére van lehetőség, évi 8 százalékos kamattal. Szerződéses állattenyész­téshez, korszerű állathizlaló rendszerek kialakításához, ha a tervező és a kivitelező tsz, vagy Áfész, 50 ezer fo­rintig, 5 éves lejáratú, évi 6 százalékos kamatú kölcsön igényelhető. Szerződéses zöldségterme­lés, állathizlalás és állatte­nyésztés esetében a kölcsön felső határa hitelcélonként 25 —25 ezer forint lehet, s ez ösz­szesen nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. A kölcsön időtartama legfeljebb öt év, kamata pedig a termelés köz­vetlen költségeire évi 6, a já­rulékos kiadásokra viszont évi 8 százalék. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésére, fel­újítására —, ha a földterület eléri az 1500 négyzetmétert, s s a telepítéshez van engedély —, 25 000 forint kölcsönt le­het felvenni. A kölcsön lejá­rata — a termőreforaulás évétől függően — lefeljebb 10 év. A termőrefordulás évé­ig törleszteni nem kell, csak az éves kamatnak megfelelő Ö6iszeget kell befizetni. A köl­csön kamata évi 6 százalék. 1982. december 31-ig a mé­hész szakcsoportok tagjai is kaphatnak kölcsönt. Ennek feltétele, hogy méz értékesí­tésére kössenek szerződést és évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló *iézet érté­kesítsenek. Méhészet fejlesz­tésére legfeljebb 50 000 forint igényelhető. A kölcsön kamata 8 száza­lék, de ebből a Hungaronek­tár Szövetkezeti Vállalat 6 százalékot átvállal. A mezőgazdasági hitelek­nél is a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és házas­társa havi, rendszeres kere­sete. Ha a kölcsön megha­ladja kettőjük együttes fize­tésének a háromszorosát, ak­kor kezesekre van szükség. A kezesele részére külön munkáltatói igazolás szük­séges. Szerződéses termelés esetén a szerződést is mellé­kelni kell. A kölcsön-kérel­met a lakóhely szerint illeté­kes OTP fióknál vagy taka­rékszövetkezetnél kell be­nyújtani. A kölcsönök felhasználását általában 30 napon belül iga­zolni kell. A kedvezményes feltételekkel igénybevett köl­csönöknél —, ha nem állami vagy szövetkezeti szervtől történt a vásárlás —, a fel­használást magánszámlával is lehet igazolni. Ebben az esetben az eladó és a vevő aláírásán kívül, két tanúval is szükséges megerősíteni. K. 8/ Új vérzéscsillapító A szovjet tudósok által kikísérletezett új vérzés­csillapító szer számottevőén csökkenti a műtétek alatti vérveszteséget. A szer, 3mi nem más. mint különleges vegyi eljárásnak alávetett textília, jó eredménnyel alkalmazható a szíven, tü­dőn és májon végzett több­órás beavatkozásoknál, va­lamint súlyosabb balesetek­nél, ahol jelentékeny vér­veszteséggel kell számolni. Az új anyagból készült steril kendő sebre helyezése után már egy-két perc múl­va megmutatkozik a hatás. Az anyagot átitató szerek révén a vörösvérseitekből és a plazmafehérjékböl egy védő koagulátum képződik, amely meggátolja a továb­bi vérzést. Szükség esetén a kendőt nem kell eltávolíta­ni a pzervezetből. mivel né­hány nap alatt nyomtala­nul ..feloldódik". (BUDAPRESS — APN)

Next

/
Thumbnails
Contents