Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

Vasárnap; 1980. augusztus 31. 21 A differenciálás kérdései (3.) A teljesítmények mé A teljesítményelvnek a bérkülönbségek kialakításában játszott szerepének vizsgálata során végül —, de korántsem a közreható tényezők fontossági sorrendjét követve — a teljesítmények mérhetőségéről kell szólnunk. Szociológiai tényként tartjuk számon, hogy minden olyan esetben, ahol a bérkülönbségek mögött jól láthatók a teljesítményi különbségek, a dolgozók jobban tolerálják a bér-, vagy egyéb anyagi különbségtételt. A bérkülönbségekre egyébként is rendkívül érzékenyen reagálnak az emberek, s ez a munkabér szociológiai funkcióiból egyenesen következik. A bér ugyanis egyrészt a szükségletek kielégítésének (a bérből, fizetésből élők esetében szinte kizárólagos) forrása, másrészt a legobjektiváló dottabb módon szimbolizálja a tevékenység társadalmi elismerését. Ebben az értelemben az anyagi ösztönzés egyúttal a legkeményzh b erkölcsi ösztönzés is. Ezért van az, hogy bérfizetéskor nemcsak a saját, hanem a környezetünkben dolgozók „borítékaiba" is beletekintünk, hogy viszonyítsunk: igazságosak-e a bérkülönbségek. A bér ugyanis mintegy jelzés az egyén számára arra vonatkozóan, hogy milyen helyet foglal el a szűkebb munkahelyi közösségben. Ezért nem meglepő az a munkások között tapasztalható jelenség, hogy éppen a magasabb képzettségű, a társadalom normáit jobban elsajátított, viszonylag jól kereső, tudásukra és képességeikre büszke, tapasztalt szakmunkások azok, akik szinte filléres bérkérdésekben is körömszakadtáig védik álláspontjukat, míg a fiatalabb, alacsonyabb szakképzettségű es kevesebbet kereső dolgozók könnyebben megbékélnek a számukra esetleg sérelmesnek tűnő bérügyi döntésekkel is. Ez a körülmény ugyancsak felhívja a figyelmet a munkateljesítmények mérhetősége és mérése kérdéseire. Nagyon bonyolult probléma ez! A követelmények Itt nem pusztán arról van szó, hogy az egyes emberek külön részét az össztermékben — ahogy erre Engels már a múlt század második v felében felhívta a figyelmet ,— a modern ipar elhomályosítja, hanem arról is, hogy például a fizikai munkások teljesítmény-standardjainak megállapítása korántsem tekinthető pusztán műszaki-technikai jellegű normázási kérdésnek. Ez ugyanis egyúttal olyan társadalmi szituáció is, amelyben szinte kivétel nélkül működésbe lépnek az érintett dolgozók anyagi helyzetének fenntartására. vagy javítására irányuló törekvései. A fizikai dolgozók teljesitménytaktikázisa (pl. teljesítményvisszatartás, teljesítményingadozás stb.) nem más, mint a teljesítmény tudatos szabályozásával a saját munkaszervezeten belüli társadalmi helyzet optimalizálására való törekvés. Ez a fajta magatartás különösen a teljesítménymérés (normázás, normarendezés, „normakarbantartás") szituációiban jelenik meg markánsan. A teljesítInény-taktikázás , persze olyankor is megjelenhet, ha hiányoznak a teljesítménykövetelmények. Az, hogy a teljesítménytaktikázás milyen esetekben és erősséggel fordul elő, sen elmarad a dolgozók e számos — már fentebb csoportjának tartós teljesítőelemzett — makrotársadal- képességétől, mi és szervezeti tényező függvénye. Meg kell azon- rí Ar/J-L ban jegyeznünk, hogy ez a C.IV CS crUcK" munkásoknak r.em mindig + ,-,+Ac. és nem is egyformán áll ér CPySZlClcS dekükben, és a dolgozók különböző csoportjainak a A fentiekből kézenfekvő társadalomban és a szerve- a következtetés: amennyizetben elfoglalt helyzetétől ben a teljesítményelv nem függ. A munkacsoportok a fontosságának megfelelő kor, anyagi helyzet stb. súllyal szerepel az ösztönszerinti belső összetétele zésben, úgy szükségszerűen például azt is eredményez- kapnak mind nagyobb hangheti, hogy még egy-egy mű- súlyt a bérdifferenciák alahelyen, vagy azonos munkát kulásában azok a bértényevégző csoporton belül is zők, amelyek önmagukban különböző magatartást tanú- nem automatikusan hordozsíthatnak a dolgozók. nak teljesítményi elemeket. A nem fizikai dolgozók P^"1 a hierarchia nem (pl. adminisztratív alkalmazottak) munkájának mérhe- . , , .. _ IM». még nagyobb nehéz- ^ elv, a munkahelyen eltöl tött szogálati idő, a papiron A Szétiienyieialíkiapok Csütörtökön délelőtt a záró tanácskozásra ültek össze a Magyar Tudományos Akadémián a Széchenyi-emléknapok fő eseményeként rendezett tudományos ülésszak hazai és külföldi résztvevői. Háromnapos tanácskozásukat az első magyar nyelvű és tudományos igényű közgazdasági tanulmány, a „Hitel" megjelenésének 150. évfordulója alkalmából a szerző, Széchenyi István életműve méltatására rendezték. ségekbe ütközik, mint a fizikai munkások esetében. Ez kedvezőbb lehetőségeket teremt a gyakran e dolgozói szubjektív értékítéletei és így tovább. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az - ösztönzési rendszer teljesítménycentrikussá forrétegr.él rejtetten jelentke- „ ... , „ m„„..a zó teljesítményoptimalizálás- malasa- .»V ™ . L.,,'.! ni,,,./,:.;, szervezetek dolgozói munra, s nehezíti kimutatását is. Határozottan megfogalmazott teljesítménykövetelmények nélkül voltaképpen itt még teljesftményvisszatartásról sem beszélhetünk. Adminisztratív alkalmazottaknál a magatartásra legfeljebb a laza munkafegyelem lehet jellemző. kábani magatartásának a munkahelyi feladatokra történő visszacsatolása csak akkor valósítható meg, ha a bérezési és jutalmazási mechanizmus képes a különböző dolgozói csoportok érdekeit megfelelően egyeztetni. Ebből a szempontból különösen jelentős a szerHazánkban ma az alkal- vezeti hierarchia különböző mázott munkakörökben még szintjeinek egymás közötti, alig találkozhatunk teljesít- és a munkásokkal megvalóménystandardokkal. Még ott suló érdekegyeztetési fősem, ahol pedig a munkakö- lyamata. Amennyiben ez az rök normázására minden érdekegyeztetés nyílt a kükülönösebb nehézség nélkül lönböző érdekek megjelenésor kerülhetne (így például sét egyaránt biztosító léga mechanikus irodai rutin- körben történik, és a minmunkáknál). Ezért az alkal- den éri"te" „ számára ,,...., , , egyarant elfogadható kompmazotti munkakörök jelen- nmisszomo* kialakítására tős részében csak egy irány- már a bér- és egyéb anyagi ban létezik teljesítménykö- viszonyokat érintő döntési vetelmény: bizonyos mini- folyamatokban kerül sor, mumot teljesíteni kell azért lelentosen elore tudunk lepmumot teljesíteni Kell azért, a jöveáelme}c teljesítmény hogy eredményesnek ítéltes- J2erinti elosztásában. sen meg a dolgozó teljesít- Dr. Rozgonyi Tamás ménye. ami persze lényege- szociológus Befelezödölt a matematikai konferencia Csütörtökön befejeződött Budapesten a „Függvények, sorok, operátorok" című nemzetközi matematikai konferencia, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat 25 ország több mint 200 matematikusa részvéteiével rendezett rpeg. Dr, Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus, a JATE professzora — aki az idén megkapta a Szovjet Tudományos Akadémia Lomonoszov-aranyérmét — a nemzetközi konferencia elnökeként nyilatkozatot adott a tudományos tanácskozás jelentőségéről. A tanulók munkájáról a Kedvező tapasztalatok Megérett az országos beve- mai gyakorlatra tekintettel zetésre az Állami Ifjúsági Bi- — nem haladhatja meg a zottság által indított több tíz, a szakmunkásképző iséves kísérlet, amely szerint kólák, valamint az egészségaz általános iskolák 7—8. ügyi szakiskolák diákjai eseosztályos tanulói, a közép- tében a 6 munkanapot. Áltaés felsőoktatási intézmények lános érvényű szabály: a 7. nappali tagozatos hallgatói és 8. osztályosok napi 4, a tanévenként 12 napot köz- középfokú oktatási intézméhasznú munkával töltenek nyek tanulói napi 6 — a 3. ipart vagy mezőgazdasági és 4. osztályosok kivételesen üzemben A diákok munkára napi 8 — az egyetemisták, a nevelésének ez az újszerű főiskolások pedig maximáliszervezett formája minden san napi 8 órát tölthetnek korábbinál hatékonyabbnak szervezett munkával, bizonyult — állapította meg A jogalkotók azt is elöír• •• - ^^^ , ,. , , . ták: az iskolásokat csakis inközösen, apukor a kijelölt is- dofco!í> társadalmilag hasznos az AIB az érintett tárcákkal bevonni. Így érhető el az intézményes foglalkoztatás legcélja: hogy az üzemi kólák több tízezer tanulójá- terme{őmunkába lehet nak munkahelyi szerepét, tevékenységét elemezte. A kedvező tapasztalatok alapj&n miniszteri rendelet szü- . megismerésén és megMettjune£ az ifjúság neve- szeretlet^én tül a termelét £ * £ ben töltött hasznos munka ^er^etéZtn részT;- hozzásegítse a fiatalokat a te sen S3Í2 iS ^ Pályaválasztáshoz, küés a munkáltató partnerek ^ szakmak ntegismeréfeladatait. senez. Az új jogszabály a nép- A szakemberek úgy vélegazdasági igényeket és a pe- kednek, hogy e foglalkoztadagógiai törekvéseket össze- tási forma már a diákévek hangolva a mezőgazdaság és alatt elősegítheti a munka az ipar területén egyaránt megbecsülését, a személyiség lehetővé teszi a diákok idő- fejlesztését, s az osztályokszakos foglalkoztatását. ban a közösségért, az egyAz alsófokú oktatási intéz- másért való felelősség erősímények tanulói csak a me- tését. A pedagógusok nevelőgye területén dolgozhatnak, munkájában pedig semmiEgyébként a jogszabály azt is vei sem pótolható tapasztalaelőírja, hogy a szorgalmi tok szerzésére ad lehetőséidőben végzett munka a get: diákjaikat más környeszakközépiskolai, valamint zetben is megfigyelhetik, szegépíró- és gyorsíró iskolai ta- mélyiségüket jobban megisnulóknál — az ottani szak- merhetik. (MTI) Szegedi zenetanárok hangversenye Az autóbuszgyártásról Szakemberek tanácskozása Csütörtökön Esztergomban megkezdődött a kétnapos autóbusz-szakértői konferencia. A több mint 300 kutató, fejlesztő, gyártó és üzemelő szakember részvételével megnyitott tanácskozás plenáris ülésén Gábor András kohó és gépipari miniszterhelyettes, illetve Toldi JóA tanácskozáson kitűnt, hogy a belső tartalékok feltárása, a termelékenység növelése mellett a jelenleginél nagyobb mértékben automatizált, megbízhatóbb, kényelmesebb és hosszabb élettartamú járművek gyártása a fő cél. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a tervek megni, megfelelő érdekeltségi rendszert kell a vállalatok között kialakítani. (MTI) zsef, az Ikarus vezérigazga- ^ZTűsábZ "elTö^ban a toja tartott előadást- a tenni- kapacitásokat, a valókról, a fejlesztési ter- Jártá , lehetl^éseket keilaz vekről. Elmondották egyebek , LHW.A közt, hogy a hazai autóbusz- T^fA^é^ett termeles 90 szazalekat exportáljuk, s ennek döntő részét a szocialista országok megrendelései kötik le. A legnagyobb vevő, a Szovjetunió, ahová rövidesen leszállítják a 65 000 Ikarus-buszt. A fejlődő országokba ma már nemcsak kész járműveket, hanem ezek különböző mértékben összeszerelt változatait is szállítják. Kinti összeszerelő üzemek létrehozása újabb szállítási lehetőségeket teremt, de a fejlődő országok vonatkozásában a komplex közlekedési rendszerek szállítása jelenti a jövőt. A tanácskozáson megvitatják a speciális rendeltetésű járművek, mint például az ABC-bolt busz vagy a különböző orvosi célokat szolgáló, így az idei BNV-n bemutatott szemészeti ambuláns-busz fejlesztési lehetőségeit. Fontos szerepet kap továbbra is a csuklós autóbuszok gyártása. Vanyiska ZsuD. Dányi Júlia sugárzó-szépen Magyar—lengyel idegenforgalmi megállapodás Az IBUSZ hosszúlejáratú lehetőségeit is. Mindkét ormegállapodást kötött csütör- szág idegenforgalmi szervei tökön a lengyel idegenforgal- szorgalmazzák a kollektívák, mi hivatallal. Az okmányt a munkások, parasztok, értelbudapesti lengyel kultúrában miségiek tapasztalatcsereírták alá, majd megkötötték jellegű szakmai útjait. Az a jövő évre szóló keretszer- idén mintegy 30 százalékkal ződéseket is a különböző több magyar turista kereste lengyel utazási irodákkal, fel az IB.USZ-csoportokkal köztük a legnagyobbal, az Lengyelországot, ahonnan 9 ORBIS-sal. —10 százalékkal több vendéA szerződések lehetővé te- get fogadtak, ugyancsak szik, hogy a következő években fokozódjék a szervezett, csoportos utazás mindkét országba. A jövőben jobban kihasználják majd az elő- és hét ország közötti idegenforutószezon turisztikai, üdülési galom. (MTI) A Tábor utcai zeneiskola neiskola zsúfolt nagytermé- melyek B. a város egyik leghangosabb ben, ahol a kaposvári talál- zsanna és intézménye, mégis viszonylag kozón jeleskedett szegedi előadásában keveset hallunk felőle. Pe- tanárok léptek fel. Elsőként érvényesültek. A négykezes dig tehetséges, versenydíias Uanus Muhaud két zongo- sorozat második tételére (Ké2 növendékei országszerte nő- rára írt. Scarainouche című a kézben) sokáig emlékezhevelik jóhírét magas színvo- műve hangzott el Bódásné tünk. nalon muzsikáló tanárainak Vanyiska Zsuzsanna és De- Pavlenkó; Játékok című dicséretét pedig nemrég ol- me térné Dányi Júlia előadá- darabja most hangzott el vashattuk a Muzsika kriti- sában. A robbanékony. ígé- először Magyarországon. A kasának tollából a kaposvári rétes kezdés feszültsége Taganka színház zeneszerzőkamarazenei találkozó kap- mindvégig jelen volt a da- je Gyenyiszov tanítványa és csán. Feltételezhetjük, hogy rabban, melynek dél-amerikai tanársegédje ismeri a hangnemcsak földrajzi okokból, éi dzsesszes ízeit a Rio de szerek lehetőségeit az úifajhanem az itt folyó színvo- Janeiroűan (Paul Claudel effektusokat de műve nalas munka elismeréseként titkáraként) tartózkodó kom- legalábbis első hallásra döntött úgy a Művelődési ponista helyszíni élmények nem tűnt egyébnek mint a Minisztérium, hogy a megyei alapján kevergette eredeti már kipróbált elemek összetanács művelődési osztályé- zamattá fűzésének,olyan úi egységébe, val közösen a szegedi Liszt Malcolm Arnold angol meiy végül is alig mond vaFerenc Zeneiskolában ren- komponista elsősorban a iamit dezik meg az ország első ze- filmzenék világában otthoneiskolai zongoratanár-to- nos. Szonatiná.ia ..itt és vábbképzését a Dunán inne- most" hatni kívánó, sok ötni zenepedagógusok részére, létből, beszédes dallamivekösszesen 150 tanár érkezett bői, virtuóz lehetőségekből ragyogóan szellemes persziferre a kurzusra, ahol Arató szőtt, nem mély. de kellemes Szilvia és Teőke Mariann fő- muzsika. Az előadók: a iskolai tanárok, valamint szép. tónusgazdag oboahanDcák Tibor tanszakvezető got megszólaltató KrupUzerszakközépiskolai tanár veze- né Bánfi Zsuzsa és a diffetésével a főtéma (de mellék- renciáltan zongorázó Szeletéma és repríz is) a korszerű zsán Istvdnné úgy ismertették meg a művet hallgatóikkal. hogy sem többet, sem kevesebbet nem akartak tolmácsolni, mint amit Arnold mester rájuk bízott. A koncert fénypontja az hangszeroktatás volt. A résztvevők hétfőn este hangversenyt hallottak a zeaz IBUSZ közvetítésével, mint a múlt évben. Jövőre a tervek szerint tovább bővül a Felvillanyozó hatású volt azonban a befejező szám. Serocki Swinging music-ja lázsa a dzsessznek. de mindenfajta komolykodó zenének. Ez a muzsika. mely csak ritmusra (és milyen remekül megszólaltatott ritmusra). és dallamnélküli hangszeres effektusokra (és milyen pazarul nevettető effektusokra) épül. nagyszerű interpretátorra talált az együttesben: Paragi Jenő klarinéton, Gárdián Gábor öt Ku7trfl-da^ToU Kevé -ellón. S^án tareszközzel sokat mondani, a fnan «? Bork? "tván z0.n" felszínt elhagyva a mélybe <az nemcsak a billentyűkön!) — remekelt olyannyira, hogy mát erőszak nélkül a gon- mé«e«yszer el kellett i*tszamuk. szállni, a nagyok felelősségével kinyilatkoztatni, a fordolatra szabni: íme Kurtág zenéjének azok a vonásai. MESZLENYI LÁSZLÓ Miepatalc ca Ecotaot Dunaújvárosban csütörtö- megkezdi a falazást és a gékön 50 napos átépítésre le állt a Dunai Vasmű l-es kohója. A kohóépitéssel egyidejűleg sort kerítenek az érctömörítő üzem kéthetes nagyjavítására is. pészeti berendezések beemelését. Az 50 napos nagyjavítást úgy szervezték meg, hogy a két és fél hónapos termeléskiesés ellenére sem csökken a Dunai Vasmű Az l-es kohó átépítéséhez acéltermelése Ehhez az első számítógép segítségével pon- félévben 22 ezer tonna tos ütemtervet, úgynevezett nyersvas-készietet tartaléhálódiagrammot készítettek, koitak, ami a 2-es kohó terEszerint a 70 méter magas melésével együtt biztosítja óriás kohót 8 nap alatt bont- az acélmű nyers vas ellátáják le, majd szeptember 7-én sát. (MTI)