Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

13 Csütörtök, 1980. augusztus 28. A differenciálás kérdései (2.) A gátló környezeti tényezők A jövedelmek differenciálásának háttérbe szorulásában igen jelentős szerepet játszik a vállalati gazdálkodásra jellemző — olykor már aggasztó mértékű — szervezette nseg. Az építőipari vállalatok egy része például — időjárási okoktól függetlenül — főként fizikai dolgozói számára nem tudja biztosítani a folyamatos munka végzésének feltételeit. A fizikai munkások és a vállalatvezetés közötti jelentősebb feszültségek elkerülése érdekében a konkrét teljesítményektől függetlenül rendszeresen garantál egy meghatározott jövedelemszintet A tényleges teljesítmények és az elért jövedelemszint közötti szakadékot pedig fiktív teljesítményelszámolással hidalja át. Ennek azonban szinte egyenes következménye, hogy amennyiben a teljesítmények és a jövedelmek színvonala közötti kapcsolat ily módon meglazul, nincs lehetőség arra, hogy a dolgozók közötti teljesítményarányos különbségeket kialakítsák. Természetesen az ilyen jellegű, a teljesítmények érvényesítését akadályozó tényezők korántsem pusztán az építőipar sajátjai. Gondoljunk például a szerződéses fegyelem lazaságaiból, a kooperációs kapcsolatok megbízhatatlanságából származó, a folyamatos tevékenységet gátló, s ezen keresztül a teljesítményi elv érvényesítését megakadályozó körülményekre a gazdasági élet legkülönbözőbb területein: a termelésben, a szolgáltatásban, de még az adminisztrációban is. A munkaerőpiac Nagymértékben rontja a teljesítmények szerinti ösztönzés lehetőségeit, ha a munkaerőpiacon az erőteljes túlkereslet a jellemző. Ilyenkor ugyanis a munkaerő megtartása céljából a még kifizethető legalacsonyabb jövedelmek színvonala viszonylag magas lesz, ami feltétlenül rontja a differenciálás lehetőségeit, már csak azért is, mert a lehetséges legmagasabb szintet így alacsonyabban kell megállapítani. A munkaerő, túlkereslet további negatív hatása az is, hogy miután ily módon a munkavállalók vannak „erőpozícióban", a vállalatot és a munkavállalót egyaránt kielégítő bérmegoldások helyébe a munkavállalók igényeit az indokoltnál nagyobb mértékben tükröző megoldások lépnek, melyek így függetlenednek a teljesítményi szempontoktól. A teljesítményösztönzés hatékonyságát olyan tényezők is befolyásolják, mint például az, hogy a dolgozók családi életciklusuk melv szakaszaiban vannak. Az egyes családi életciklusok pénzigénye ugyanis eltérő. A családalapítás és gyermeknevelés időszaka például igencsak pénzigényes. S itt az összefüggés a következő: a kevésbé „pénzigényes" szakaszban levő dolgozókat kevésbé lehet hatékonyan ösztönözni a teljesítményekre. Értékrendszer Jelentősen befolyásolják a teljesítmények érvényre jutását a dolgozók kulturális „hátterében", érték- és normarendszerében meglevő különbségek is. Ma hazánkban még nem elhanyagolható arányban, találhatunk olyan dolgozói csoportokat, amelyek miután kevésbé fogyasztásra orientáltak, számukra a munkahelyen elérhető jövedelem nagysága kevésbé vonzó. (Gondoljunk például a cigányság egy részére, bár itt nem pusztán „cigánykérdésről" van szó.) E csoportnál a teljesítményösztönzés „hagyományos", más csoportoknál igen hatékony eszközei csődöt is mondhatnak. A teljesítményi szemlélet és elv elterjedését a jövedelmi különbségek alakulásában magának a vezetésnek a munkakultúrája is befolyásolja. Olyan tényezőkre gondolunk itt, mint például az, hogy mennyire terjedtek el a racionális munkaerőgazdálkodás módjai, a hagyományos megoldásokkal szemben, hogy a vezetők mennyire tartják fontosnak — nemcsak szóban, hanem ténylegesen Is — a munkaerővel való ésszerű gazdálkodást S végül, a politikai természetű tényezők is közrehatnak abban, hogy a teljesítményelv mennyire áll az ösztönzési gyakorlat középpontjában. A politikai természetű tényezők felerősíthetik, de gyengíthetik is a teljesítmény különliségekhez igazodó ösztönzési mechanizmus hatékonyságát Ebből a szempontból a kedvező hatások közé sorolhatjuk azt hogy a párt politikájának egyik centrális kérdése éppen a teljesítménykövetelmények szigorítása és a végzett munka szerinti részesedés gyakorlatának érvényesítése. Ezt erősíti az is, hogy ez a törekvés a dolgozók jelentős hányadának igényeivel is találkozik. Nem hanyagolható el azonban azoknak az erőknek a szerelje sem, amelyek ellene tudnak hatni a teljesítmények szerinti jövedelemdifferenciálás fokozottab érvényesítésének. Szükségesnek tartjuk azonban azt is megjegyezni, hogy o bemutatott környezeti tényezők nem önmagukban hatnak, hanem a munkaszervezeteken belüli érdek- és hatalmi viszonyok rendszerén, azaz a vállalati belső erőviszonyokon keresztül, hiszen ebben dől az el, hogy övképpen jut érvényre a teljesítményelv a Jövedelmek alakulásában. Dr. Rozgonyl Tamás szociológus (Folytatjuk.) A kétdimenziós gyilkos Színes, szinkronizált olasz film. Irta: Nlcola Badalucro, Mario Gallo és Gluliano Mantaldo. Fényképezte: Gluseppe Plnorl. Zene: Eftsto Macchi. Rendezte: Ginllano Montaldo. Főbb szereplők: Flavlo Bucci, Anrore Clement. Ettore Nanni, Brizio Montinaro, Giuliano Gemma. Szubjektív dolog, tudom, mégis hadd adjam az olvasó tudtára: egészen rendkívüli boldogság töltött el a fenti film láttán. Egyrészt, mért rájöttem: az emberi ostobaság oly sok színben, Oly változatosan pompázva képes megjelenni a filmvásznon — hogy bármire kész. Még (ki)lőni is onnan. Másrészt: a tiszteletre méltó alkotókhoz csatjait ózván, azt hiszem, kollektív védekezésmódot találtam föl western-, krimi- és általában mindenféle moziártalmak ellen. Rögtön ismertetem. Az egész ügyben az a legszebb, hogy a „mozi a moziban"-módszerreI élvezhető: a dolgozó beül a sötét nézőtérre, a filmben ugyanígy tesznek. Hasonlóan változatos összetételben, úgy is r.iint publikum. Akadnak köztük kimenős katonák, magányos szépasszonyok, szerelmespárok, homoszexuálisok. tinédzsersrácok és nyugdíjas, mozibolond öregurak. Utóbbit lelövik, miközben éppen abban a pillanatban a filmen is lő a természetesen markáns arcú és biztos kezű cowboy. És ez így megy tovább. Több napos, kényszerű mozikaranténba kerülvén a nézőközönség (filmkritikusnak külön víziószerű látvány) — sok minden kiderül, csak a lényeg nem: ki a gyilkos? Nem lehetek illetlen, hiszen nincs mit elárulni. Ugyanis nem Jesz meg. Pontosabban a sok nézőtéri félnótás egyike, egy enyhén tökkelütött, fontoskodó ifjú szociológus a harmadik rejtélyes (eset- és kórleírás .az elsővel tökéletesen megegyező) gyilkosság után a valódi nézőnél is jobban elfáradt rendőrfelügyelőnek elmagyarázza teóriáját. Mit legvégül ama csikkel bizonyít, amit a filmvásznon lövöldöző cowboy szivott. Más is megegyezik: az áldozatok testében talált lövedékek is 1863-as Coltból származnak. Íme: a telekommunikáció egyik bázisa, a mozgófénykép tehát fellázadt eszelős rajongói ellen. A filmkritikus is halálra ijedt: még egy-két végigült vetítés, s családja már gyűjthet koporsóra. A kétdimenziós filmhősgyilkos bosszút áll mindenért: westernért, krimiért, Hitchcockért, Hollywoodért, talán még a mi Mészáros Mártánkért is. Te jó ég, mi lesz ebből? Minden okunk megvolna a kétségbeesésre, de — mint már említettem — a derék olasz' filmesekkel együtt kidolgoztam ama kollektív védekező módszert. Amelyre (bízom benne) a filmben kb. ötvenszer elhangzó „bravó!" után ötvenegyedszer is ugyanazt mondaná a kétségbeesett nyomozó felügyelő. Tehát: ha a vászonról kilőnek ránk, ártatlan mozirajongókra a fellázadt hírközlő eszközök fellázadt apostolai, a cowboyok (gengszterek, indiánok, filmesek stb.) — ne ijedjünk meg, ne bújjunk a szék alá, balgán még csak ne is egymás között keressük a gyilkost. Lőjünk vissza! Domonkos László Jugoszláv szakszervezeti delegáció Szegeden A hagyományos testvéri kapcsolatok jegyében tegnap, szerdán reggel háromtagú szakszervezeti küldöttség érkezett Szegedre a jugoszláviai Novi Sadról. A vajdasági szakszervezeti szövetség Novi Sad-i tartományi tanácsának küldöttségét — amelynek vezetője Bognár Mihály, a tanács ,elnöke: tagjai pedig Zlatica Bozic és Stevan Paunovic — a röszkei határállomáson dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára fogadta. A jugoszláv szakszervezeti •delegáció szerdán délelőtt az SZMT székházában tájékoztatót hallgatott meg a magyar szakszervezetek ak•uális feladatairól, a délutánl órákban pedig látogatást tett a házgyárban: megtekintettek több ' lakó'elepi építkezést is. Háromnapos látogatásuk során a vajdasági szakszervezeti vezetők megismerkednek Kecskeméttel és Bács-Kiskun megyei zöldség-, valamint gyümölcstermelő mezőgazdasági üzemekkel Is. A szomszéd megye székhelyére Kovács Sándor, az SZMT titkára kíséri el ma, csütörtökön a jugoszláv vendégeket Pénteken Ismét Szegeden tartózkodnak a vajdasági delegáció tagjai. A program szerint megtekintenek több: üzemi gyermekintézményt, j és ellátogatnak a Szegedi I Postaigazgatóságra is. I Komplett mérleg Vásár után Egymás sarkán taposva tülekedtünk. válogattunk, próbáltunk a ruházati üzletetíben. Jártuk a boltokat, fürkésztük a kirakatokat, szóval idén — akárcsak tavaly és az elmúlt esztendőkben — ismét erős ostromot zúdítottunk a nyári vásár vevőit fogadó-kiszolgáló kereskedőkre. Felcsigázott érdeklődésünket sok éves tapasztalatunk indokolta; a kedvezményes vásárok alkalmával mindig jelentős összeget sikerült megtakarítanunk. Idén sem történt ez másként, noha a mostani — augusztus 11. és 23. között megrendezett — kedvezményes akció árúkínálata szegényebbnek tűnt a tavalyinál. Így a szokottnál többet kellett a ruhatárunkból hiányzó, árengedménnyel értékesített holmik után talpalnunk. A korábbinál szűkösebb választék magyarázata — hallottuk a Komplett Ruházati Vállalatnál a tájékoztatást —, hogy a szezonális cikkek túlnyomó többsége már a vásár előtt gazdára talált. S ebben nyilvánvalóan része van annak is, hogy idén több divatos férfi-női és gyermekruhát kínáltak a boltokban, mint tavaly. " A vásár kereskedelmi mérlegének értékelésekor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a mostani évben bevezetett csütörtöki bevásárlónapok alkalmával sok árut engedménnyel értékesítettek a boltokban, A nyári vásár idejére így nyilvánvalóan kevesebb eladásra váró portéka maradt a raktárakban. Az idei. két héten át tartó akciót ev"ed menyesen zárta a kereskedelem. és elégedett lehet a lakosság is A Komplett Ruházati Vállalatnál már összesttették a forgalmi adatokat Tájékoztatásunkra elmondták: Szegeden 4 millió 633 ezer forintot hagytak a boltokban a vásárlók. Ezért az összegért 7 millió 272 ezer forint értékű árut vittek haza. Különösen kapósak voltak a nvárl divatcikkek, a konfekció körébe tartozó férfi-női ruhák, ingek, blúzok. A nyári kelmékből is sokan vásároltak. Örömmel fogadta a lakosság azt az Intézkedést, miszerint idén a lábbeliket is bevonhatta az engedményesen értékesített áruk körébe a kereskedelem. A nyári cipőkből, férfi-, női és gyermekszandálokból jelentős mennyiséget vásároltak. A kedvezményes akció síkerének köszönhetően felszabadultak a kereskedelmi raktárak. A 20—40 százalékos árengedmény néhány nap alatt „kisöpörte" a raktárakból a nyári készletet. A Komplettnél például elmondták: a vásár ideién elkelt áruk több mint 50 százaléka az akció első három napján talált gazdára. A kiskereskedelmi vállalat most már az őszi—téli szezonra készül. Megrendeléseik visszaigazolása alapján bizakodóan nyilatkoztak. Bőr- és szőrmeárukból, cipőkből, férfiöltönyökből idén jobbnak ígérkezik az ellátás, mint tavaly. Az áruk folyamatosan érkeznek a raktárakba. A nagyobb tételek befutása szeptember első hetétől várható Visszatérve a mára: most az iskolaköpenyek, a tanévnyitóhoz szükséges fehér blúzok, sötétkék szoknyák tartoznak a slágercikkek közé. A diákok ellátására ideiében gondolt a vállalat. Üzleteiben 12—15 fazonban, különböző színekben árulja az iskolaköpenyeket I,. Zs. A könyvtárak helyzetéről A Hazafias Névfront Csongrád megyei elnökségének tegnap, szerdán délelőtt Szegeden megtartott ülésén a megye könyvtárhálózatának helyzetéről. a könyvellátásról és az Olvasó népért mozgalom eredményeiről készült jelentés szerepelt a napirenden. A beszámolót Tóth Béla megyei könyvtárigazgató terjeszte;te elő. Megyénkben 267 könyvtárban l millió 484 ezer kötet közül válogathat a közel 81 ezer 300 olvasó. A szegedi Somogyi Könyvtár 1973. január 1. óta tölti' be a megyei mődiszertani központ szerepét. Abban az időben a 19 megye közül szűkebb hazánk a tizenharmadik volt a rangsorban A következetes munka eredményeként 1978-ban már a nyolcadik, tavaly a hetedik helyre kerülhetett. A megyében igen értékes és figyelemre méltó olvasóhagyományok vannak, amit az is bizonyít, hogy a lakosság 17,6 százaléka könyvtári tag. A könyvtári tagok fele a fiatalabb korosztályból tevődik össze, elsősorban a középiskolásokból és az egyetemistákból. A fizikai dolgozók 10 százaléka él a közművelődési könyvtárak nyújtotta lehetőségekkel, igen jelentős a tanyán, falun élő olvasók tábora is. A jelentéshez fűzött hozzászólások azokat a teendőket részletezjék. amely a népfrontbizottságokra. illetve a könyvbarát bizottságokra és az egyes aktivistákra hárulnak ezen a területen. Kiemelték. hogy ma már igen népszerűek a különböző mozgalmak, olvasótáborok, iró-olvasó találkozók. Törekedni kell arra, hogy sem helyhiány, sem érdektelenség miatt ezek a rendezvények ne maradjanak el, illetve az olvasók igényének, érdeklődésének megfelelően rendezzék meg Az. elnökségi ülésen felszólalt ösz Károly megyei titkárhelyettes. Gyáni Lajos (Szeged), Molnár Sándor megyei titkár. Loczi Imre (Szeged). Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára és Szabó G. László. a megyei tanács elnökhelyettese. Befeieződött az orvoskongresszus A Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesületének háromnapos kongresszusa szerdán befejezte munkáját Szegeden. Mintegy 400 hazai és külföldi gyógyító, kutató orvos vett részt a tanácskozáson és négy szekcióban 185 előadást hallgatott meg. Az egyesület közgyűlésén újjáválasztották a tisztségviselőket. Az egyesület elnökévé ismét dr. Surján Lászlót, főtitkárává ismét dr. Ribári Ottót — egyetemi tanárokat — választották. Az újjáválasztott vezetőség legfontosabb feladata a jövő évben Budapesten megrendezendő fül-, orr-, gégészeti világkongresszus előkészítése. A nagyszabású rendezvényre — amelyet első ízben tartanak szocialista országban — máris csaknem 3000 külföldi szakember jelezte részvételi szándékát. És Ion — sötétség Ha Jól látom, nem látok. Mert hogy este van. Bár az is igaz, nem mind sötét, ami este. de mostanában kialudtak a közvilágítási ostorlámpák. A végén csattan az ostor — gondoltam magamban —, megpróbáltam a végére járni. Azt már megtudtam, hogy a villanyok a sötétség beállta után egy jó darabig azért nem égnek, mert — nem gyújtják fel. Ezt a korszakalkotó megállapítást nem a kisujjamból szoptam, hanem igen hivatalos helyről tudom. Mégpedig azért nem gyújtják fel, hogy ne égjen. Vagyis ne fogyassza az áramot, szóval takarékoskodunk. Mert kell. Kiszámították ugyanis, hogy a város közvilágítására egy év alatt 28 millió forintot költhetünk, ám úgy tűnik, hogy ez nem is lesz elég. Ezért aztán kapóra jött az országosan érvényben lévő rendelet, a„NIMnaptár", amely ;>"írja méghozzá kötelezően —, mikor kell villanyt gyújtani a nagyvárosokban. így például azt, hogy augusztus 21. és 31. között Szegeden 20 óra 40 perckor kell bekapcsolni az utcai villanyokat. Az igaz. hogy a naptár szerint ekkor van este. a baj csupán az. hogy a nap ezt nem veszi figyelembe, fogja magát, és hamarabb lebukik. Így aztán sötétedéstől a Nehézipari Minisztérium előírta világosodásig lehet bátran tapogatózni. Nem tudom, felvillanyozza-e a kedves olvasót, ha elárulom, hogy ez az állapot nem sokáig tart, mert szeptember 1-től mér 20 óra 25-kor be lehet kapcsolni a közvilágítást. Akkorra ugyanis mór eV-et" az időben ven uavi--'var sötét, mint most ö( perccel háromnegyed 9 előtt Remélem, világos — ami sötét? I. Zs.