Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

Kedd, 1980. augusztus 26. 3 A villamos érintkezőkről Nemzetközi tanácskozás A mind jobban dráguló dományos eredményeikről, nemesfém és elektromos Ezek gyakorlati hasznosítáenergia takarékosabb fel- sa a nemesfémmel és az használását célozza 22 or- árammal egyaránt jobban szág csaknem 300 villamos- takarékoskodó elemek, kapipari kutatójának budapesti csolók gyártásának fejlesztanácskozása, a villamos- tését eredményezi, érintkező jelenségek 10. nem- K Miklós kohó- és zetkozi konferenciája, amely . . , ., hétfőn kezdte meg munká- miniszterhelyettes iát a Technika Házában nyitotta meg a tanácskozást jat a i ecnmka Hazaban. A házigazdák a Magyar TuA fejlett ipari országok- dományos Akadémia, a Maban felhasznált ezüstnek gyar Elektrotechnikai Tudo30—40 százaléka villamos- mányos Egyesület nevében érintkező anyag, s a magyar Lukács József, a Villamos ipar is évente mintegy 30 ipari Kutató Intézet igazgatonna ezüstöt dolgoz fel a tója, a konferencia nemzetkülönböző kapcsolók, ielfo- közi tanácskozó testülete gók és egyéb érintkező ele- nevében pedig az elnök, mek gyártásában. Ezért so- Ralph E. Armington, a chikat ígérő a budapesti ta- cagoi egyetem professzora nácskozás. amelyen öt nap üdvözölte a találkozó résztalatt 104 előadásban szá- vevőit. Ezt követően megmolnak be a hazai és kül- kezdődött az érdemi munka, földi kutatók legújabb tu- (MTI) Ifjúmunkások a Körösök gátjain Szombaton és vasárnap 2 és félezer Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun. Csongrád és Békés megyei, valamint budapesti ifjúmunkás dolgozott a Körösök gátjain. Csongrád megyéből 612 fiatal utazott az árvízvédelmi utómunkákhoz. Derekasan helytálltak, kiürítettek 53 ezer homokzsákot. különösen a hódmezővásárhelyi és a csongrádi KTSZ-esek munkája volt példamutató. A két nap társadalmi munkájának ériéke, amelyet a 2 és fél ezer fiatal végzett, megközelíti a félmillió forintot Az ország munkásfiataljai közel 200 ezer homokzsákot ürítettek ki. mostak tisztára és összegyűjtötték a fölösleges fóliákat is Készülődés az őszi BNV-re A kőbányai vásárközpont- vásáron Bulgária, Csehszlo- zeti cikkek árucsoportja maban még javában tart az vákia, Jugoszlávia. Kuba, rad ki az őszi BNV szekOrszágos Mezőgazdasági és Lengyelország, az NDK és a ciói közül, mert e termékek Élelmiszeripari Kiállítás és Szovjetunió kiállítói. Szocia- gazdag választékát. az Várás, de a Hungexpo már lista partnereink mindegyike OMÉK tárja a látogatók elé szorgalmasan készül a kö- hivatalos, illetve kollektív ki- A szakvásár árucsoportjai vetkező nagy feladatra, az állításon mutatja be kínálatát, közül növekedett a kínálat egy hónap múlva, szeptem- s ugyancsak hasonló bemu- textil és ruházati termékek- ; ber 26-án megnyíló őszi Bu- tatóra készül Algéria, Bang- bői. lakásfelszerelésekből és ! dapesti Nemzetközi Vásárra, lades. Brazília. Irak. Líbia, berendezésekből, vegyipari i A fogyasztási cikkeknek Libanon, Olaszország. Portu- cikkekből, kultűrcikkekből, -s : ezen a nagy nemzetközi se- gália, Svájc és Törökország különösen gazdag választékot í regszemléjén — az eddigi je- is. Sok egyéni kiállító hozza mutatnak be a tavalyinál i lentkezések alapján — a ha- el korszerű termékét Auszt- több mint kétszer akkora i zai és külföldi kiállítók szá- riából, az NSZK-ból. Bel- területen népművészeti és j ma az idén is meghaladja az giumbőL Hollandiából. Cip- ajándéktárgyakból hétvégi ezret, akárcsak tavaly. Kere- rusból. Indiából és Svédor- házakból és kiskert-fel szereken 30 országból és Hong- szágból. lésekből. kongból Szingapúrból hoz- Az idén a jól bevált szak- Az őszi BNV-vei eqyidö- . zák el áruikat Budapestre. csoportosításban kínál- ben rendezik meg a Hoventa ] , jak termekeiket a hazai es a 80 nemzetközi kereskedelem- ; A szocialista országok ko- külföldi kiállítók. Egyedül technikai- és vendéqlátóipari zül ismét részt vesznek a az élelmiszeripari és élve- szakkiállítást is. (MTI) Téeszek „mellékese" A szeszélyes időjárás arra gon árut készítettek. Csak- A lakossági szolgáltatáösztönözte a téeszeket, szak- nem 100 vagon tartósított sokból — teherszállítás, szövetkezeteket, hogy ipar- készítmény került a forga- épülettatarozás, autó-motor ból származó jövedelmeket lomba. A „házi élelmiszer- javítás — évente megközelíis bekalkuláljanak a gaz- ipar" több mint 200 millió tőén harmincmillió dálkodásba. A gazdaságok forintot hozott a szövetkemellékesként vas-, építőipa- zeteknek (Ennek fele húsri. fuvarozó munkát vállal- feldolgozásból adódik.) tak, árut forgalmaztak. A Két szövetkezetben 40 vakönyvelök alaptevékenysé- gon búza és 10 vagon rozs- esztendőben a 8 milliárd fogén kívüli tevékenységnek kenyeret sütöttek az elmúlt rintos árbevételnek majdkeresztelték ezt a munkát, esztendőben. A téeszpékek Ide sorolnak minden olyan inkább az ínyencek kedvéforint szövetkeze„jon össze teknek. A Csongrád megyei szövetkezetekben az elmúlt nem a fele a mellékesből származott. A tegnapi TEjovedelmet. ami nem a nö- ért álltak a dagasztóteknő SZÖV-elnökségi ülésen — vénytermesztes és az állat- mellé Áruik csak az állami amelyet Mórahalmon. az tenyésztés bevételéből adó- támogatással kiegészítve Erkel «Ferenc Művelődési hoztak valami nyereséget a Házban tartottak — többek a közösségnek. Jól jövedelme- között a szövetkezetek melzett viszont a tésztakészités. Évente 24 vagon árut csoléküzemeinek munkájáról is hangzott el beszámoló. magoltak a mihályteleki Üj Részt vett a testület munÉlet Tsz asszonyai. Bevéte- kájában Haskó Pál. a medik. A Csongrád megyei szövetkezetek is éltek melléküzemágak adta elő nyökkel. Annak ellenére. hogy többször változtak a „mellékest" megítélő szabályok lük meghaladta az ötmillió gyei pártbizottság — hol előnyére, hol hátra- forintot. Az élelmiszeripari ágazatok közül a legjövedelmezőbbek a szeszfőzdék. Tavaly 13 üzemelt közülük a téeszekben. Apróbb vasipari munkát majdnem minden téesz vé munkatársa is. z emberi tényező M' 'ind gyakrabban hangzik el különböző fórumokon a XII. kongresszus óta. a kongresszus állásfoglalásai nyomán az a gondolat, hogy fejlődésünkben fokozódik az emberi tényező jelentősége. Más szóval, előrehaladásunk hajtóerői. mozgatói között fokozott figyelmet érdemelnek az emberek tudatosságával, képességeivel képzettségével, továbbá — a némiképp elkoptatott, de azért kifejezőerőt nem nélkülöző szóval élve — az emberek „hozzáállásával" összefüggő tényezők. Vajon mi magyarázza e felismerés térhódítását közéletünkben? Vannak, akik ezt — olykor némi enyhe rosszmájúsággal — az anyagi eszközök szűkösebbé válására vezetik vissza, mondván, amiatt vagyunk kénytelenek mostanában a pénzt nem igénylő tényezők fölértékeléséne. Valóban, aligha tagadható, hogv a gondosabb gazdálkodás kényszere is ösztönöz egy ilyen értelemben átfogóbbnak, komplexebbnek nevezhető megközelítésre. Ám ez csak egyik. s nem a legfontosabb összetevő. Akármennyire bővében is lennénk az anyagi eszközöknek, akkor is fel kellene ismernünk, hogy a fejlődés menetében, a fejlett szocialista társadalom építésében általában véve növekszik a szubjektív tényezők szerepe. A propagandáról szóló párthatározat már mintegy négy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet erre. s a tények azóta is folyamatosan alátámasztják e felismerés aktualitását. De megközelíthetjük e problémakört más oldalról is. Gondoljunk csak azokra a vizsgálódásokra, amelyek tanúsága szerint ma a honi iparban a termelékenység szintje jobban elmarad a legfejlettebb országokétól, mint ahogy azt a műszaki fejlettség, a berendezések színvonala tekintetében mutatkozó különbség indokolná. Az elmaradás effajta többlete a munka szervezettségének. a munkaidő kihasználásának, vagyis a közvetlenül az embereken múló tényezőknek az állapotából ered. Vagy gondoljunk arra. mekkora különbség tapasztalható egyes, egyébként azonos természeti feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei között. A magyarázat a vezetés hozzáértésében, a szakemberekkel való ellátottságban, a munkához való viszonyban, vagyis ugyancsak szubjektív, emberi tényezőkben található. De kilépve a gazdaság köréből, mindannyian tudnánk példákat arra is, hogy egy vagy néhány ember lendületének, találékonyságának, szervezőkészségének hatására miként tud vonzóvá válni, eleven életet élni egy ifjúsági szervezet, egv úttörőcsapat, egy művelődési intézmény, míg másutt hasonló vagy jobb anyagi lehetőségek birtokában, de az említett személyi feltételek híján mindent elborít a szürkeség, az érdektelenség. A szubjektív tényező növekvő fontossága. ígv is mondhatnánk, jelen helyzetünk objektív sajátossága. Ennek az objektív, vagyis a felismeréstől és szándékunktól függetlenül létező törvényszerűségnek a tudatos számba vétele fontos erőforrás lehet munkánkban. Erinek alapja, első lépése maga a felismerés. Ám ennél tovább is kell jutnunk, azt is mérlegre téve, miként érhető el az emberi tényezők jobb. magasabb hatásfokú hasznosítása. Ebben az összefüggésben különös jelentőséget kap az érdekeltség szerepe. A képességek és törekvések a legjobban akkor hozhatók mozgásba, ha az érintettek közvetlenül vagy közvetve maguk is érdekeltek ebben. Bizonyosan összefügg a szubjektív tényezők növekvő szerepével, hogv az utóbbi időben behatóbban foglalkozunk az érdekviszonyokkal, s ezeknek az egyének gondolkodására, magatartására, cselekvésére gyakorolt hatásával Egészében véve azonban még nem tudatosult kellően a kapcsolat az emberi tényezők szerepe, illetve az érdekviszonyok hatása között. Holott ez utóbbiak számításba vétele és tudatos alakítása nélkül az emberi tényezők erőteljesebb mozgásba hozására irányuló törekvés némiképpen légüres ter• ben mozog. Ugyanilyen szoros az összefüggése e törekvésnek a demokratizmus elmélyítésével is. Hiszen mi az embereket nem valamiféle „csavaroknak" tekintjük a tőlük függetlenül mozgásba hozott társadalmi gépezetben, nem egyszerűen a felsőbb akarat valóra váltásában számítunk rájuk, hanem építünk kezdeményezőkészségükre, leleményességükre, vállalkozó-, újítókedvükre. Ezeknek a jellemvonásoknak, tulajdonságoknak a sokrétű fejlesztése csak demokratikus viszonyok között lehetséges, olyan légkörben, amelyben az ötletek, javaslatok. a jobbító szándékú bírálatok meghallgatásra találnak, s gondos mérlegelésre kerülnek. A munka- és lakóhelyi demokratizmus elmélyítését szolgáló lépések tehát úgyszintén nem választhatók ed az emberi tényező szerepének növekedésétől Ellenkezőleg, fontos és nélkülözhetetlen elemét alkotják az e tendencia kibontakozásához szükséges feltételek rendszerének. Ebben az összefüggésben, a feltételek egész rendszerét szem előtt tartva, találhatjuk meg az erkölcsi ráhatás, az eszmei nevelés, a politikai meggyőzés valóságos szerepét. Miközben óvakodnunk szükséges attól, hogy kizárólag ezektől várjuk a tudatosság és a cselekvőkészség erősödését, nem is becsülhetjük le jelentőségüket. A tudatos ráhatás, meggyőzés, szemléletformálás és jellemalakítás semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszik az egyének és közösségek tettrekészségének felkeltésében, cselekvésük kedvező irányának biztosításában. Mindez meghatározza a politikai-mozgalmi szervezetek szerepét ebben a folyamatban. Túlzás nélkül mondható. hogy amilyen mértékben nő az emberi tényezők szerepe a társadalmi folyamatokban, ezzel egyenes arányban fokozódik a pártás tömegszervezetek tevékenységének súlya is. Hiszen e tevékenységnek — ha szabad ezt a kifejezést használni — a „tárgya" éppenséggel maga az ember, annak gondolkodása. magatartása, cselekvése. Éppen ezért a jelen helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az a gondolat hogy a politikai-mozgalmi szervezeteknek, a pártszervezeteknek nem a tárgyi és szervezeti feltételek alakítására kell a fő figyelmet fordítaniuk. nem az ilyen kérdéseket kell elsősorban napirendre tűzniük és megoldaniuk (mint ahogy ez ma még nem egy helyen történik), hanem az emberi tényezők kibontakoztatásában kell látniuk elsődleges hivatásukat. A technológia alakítását a szervezeti korszerűsítés rend jének kimunkálását és a hasonló teendőket nyugodt lélekkel rábízhatjuk az arra rendeltetett állami. vállalati-intézményi irányító szervekre. A politikai-mozgalmi munka hivatása. hogy az emberekre hasson, őket késztesse a közös célokat legjobban szolgáló cettekre. F

ejlődésünk mostani szakaszában nagyon sok. és egyre több múlik az embereken. Ha ennek összefüggéseit és kihatásait mindenhol ét tudják gondolni és le tudják vonni a helyileg indokolt következtetéseket, akkor megsokszorozhatjuk erőforrásainkat és munkánk hatásfokát. Gyenes László nyára —, a fejlődés mérhető Csongrád megyében 1975-ben másfél milliárd forint volt a mellékesből származó bevétel. tavaly ennek majdnem a duplája. Elsősorban a háztáji áruk értékesítésének föllendülése gez. Üzemszerű termelés billentett nagyot a mérleg négy gazdaságban folyik, nyelvén. Az összes mellékes Az elmúlt évben a forgá— ipar. építőipar, szállítás, csoló- és lakatosműhelyek kereskedelem, lakossági dolgozói több mint 50 milszolgáltatás — bevételnek lió forint értékű munkával csaknem fele a háztájiból növelték a közösségek árt>eszármazott Az árbevétel vételét. Kályhacsöveket, többi része is a mezőgazda- bútorvasakat gyártottak, alsági termeléshez kapcsoló- katrészeket, szerszámokat dik. Több közösségnek ho- készítettek. zott szerény hasznot a ter~ A téeszek, élnek a több ményfeldolgozás, a szállítás, csatornás értékesítés adta Kimondottan ipari jellegű előnyökkel. Igazolja ezt a munka végzésére csak azok TESZÖV közgazdasági osza gazdaságok képesek, ame- tályának felmérése — amely lyeknek van pénzük és ele- szerint évről évre a keresgendő munkásuk az üzemág kedelem részesedik legnaindítására. A TESZÖV-je- gyobb arányban az alaptelentés szerint: napjainkban vékenységen kívüli tevée tevékenység árbevétele kenységből. Zömében a háztöbb mint 350 millió forint, táji és a kistermelök áruit és az elmúlt öt évben 31,5 viszik a piacra. Az utóbbi százalékkal emelkedett az évtizedben négyszeresére — összege. A téeszekben 6 na- másfél milliárd forintra — gyobb húsfeldolgozó üzemel, emelkedett a háztáji áruk Levágják azokat az állató- forgalma. Nem a jövedelem kat. amelyek valami ok mi- szerzése a gazdaságok elsődatt nem érik el a kívánt leges célja, hanem az érté súlyt. Tavaly 3 ezer 500 kesítési lehetőség tonna húsból 220—260 va- remtese, Űj típusú, modul rendszerű színes televízió gyártását kezdték meg a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat televíziógyárában. A Super-Color készülékbe japán Hitachi, úgynevezett vonalfelbontó képcsövet szerelnek. A készülékben az alkatrészblokkok cserélhetők. Működése energiatakarékos. ugyanis a régebbi televíziók áramfogyasztásának csupán egyharmadát használja. A televízió mindkét színes megte- j tv-rendszer, a Paal és Secam vételére alkalmas. Az idén tizennyolcezer darabot gyártanak ebből a típusból Megállapodás Szállodafoglalás — repülőjegy-vásárlással Októbertől a MALÉV kül- ködik hotelfoglalási program földi ügyfelei a repülőjegy- is. A MALÉV ezt a szolgálvásárlással egyidöben szobát tatást vezeti be most a Dais rendelhetnek a budapesti nubius szállodáiba, a SITA Hiltonban, a Margitszigeti közreműködésével. A DanuNagyszállóban és a Thermál- bius az említett öt szállodában, valamint a hévizi Ther- ban szabad szobákat biztomál és a keszthelyi Helikon sít a MALÉV részére, amely szállóban. Ezt teszi lehetővé 39 külföldi képviseletén az a megállapodás, amelyet ajánl szállást az utasok réhétfőn Pável Jánosné. a szére. s ezért egyébként iuDanubius Szálloda és Gyógy- talékot is kap. üdülő Vállalat vezérigazga- A megállapodással a MALÉV tója és Grób László, a MALÉV vezérigazgatóhelyettese írt alá a margitszigeti tovább bővíti szolgáltatásainak körét, s hozzájárul a Thermál-szállóban. szállodák jobb kihasználásá. A légitársaságok nemzet- hoz- a Thermál-turizmus széközi távközlési szervezetének lesítéséhez. Tervezik egyéb(S1TA) az egész vilagra ki- ként. hogy további hazai terjedő tájékoztató és hely- szállodákat is bevonnak a foglalási számítógépes rend- nemzetközi hotelfoglalási szerén belül 1979. óta mű- rendszerbe. (MTI)