Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

iii VILÁG PROLÉTÁRJAt, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 198. szám 1980. augusztus 24.; vasárnap Ára: 1,60 forint AZ M S Z M P SZEGED VÁROSI BIZ O TTSÁGÁN AK L A P j A Áz olajmező 15 éve fllgyö a fénykorban Ezekben a napokban kettős jubileumot ünnepel a magyar olajipar; negyven esztendeje fedezték fel a Dunántúlon az első olajmezőt; Algyön 15 éve kezdődött a kutatás. Nem sokkal később. 1966. augusztus 1-én a termelőüzem is munkába állt Akkor még csak 15 ember dolgozott itt. és három fúróberendezés Az 1960-as évek végén két alapvető dokumentum készült, az egyik az úgynevezett generálművelési terv. E szerint tíz éven át évi 1 millió tonna kőolajat lehet termelni. Utána ez a menynyiség csökken. A gázkészlet 40 esztendőre elegendő. A mennyiség évi 3—3,5 milliárd köbméter. Ehhez az előbb említett gázmenynyiséghez tartozik körülbelül 180 ezer tonna propánbután. mintegy 250 ezer tonna különböző gazolinféleség. Olajból a teljes földtani készlet 40—42 százalékát lehet a felszínre hozni. Ez jó átlagnak számít. Most több mint tíz esztendő elteltével is az ebben a tervezetben lefektetett elvek alapján művelik a mezőt. A másik akkoriban született dokumentum a beruházási program. A kormányzat. 6 és fé] milliárd forintot biztosított az olajmező teljes kiépítéséhez Először a fúróberendezések, maid a vizvisszanyomó rendszer. később a gázüzem készült el. S közben a városban épült ezer lakás. Az olajosok jöttek, dolgoztak és ott' honra találtak. Jól sáfárkodtak a rendelkezésükre álló pénzzel az algyőiek. Megtakarított forintokból készült el az úgynevezett csúcsüzem és a kardoskúti föld alatti tárolórendszer. Megépült — célcsoportos beruházásból — az a magasnyomású propán-bután gáztároló, mely az ország egyenletes gázellátását biztosítja. Jelenleg a főgyűjtő rekonstrukciója folyik. A mező — mondja Juratovics Aladár üzemigazgató — most éli fénykorát; maximális kapacitással dolgozik. Ezt a termelési szintet újabb mező bekapcsolása nélkül még két-három évig lehet tartani. Az üzemnek jelenleg 1610 dolgozója van. Közülük majdnem 90 felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 400-an pedig szaktecnnikusi képesítéssel. A dolgozók fele szakmunkás háromnegyed része tagja a törzsgárdának. Mit mutat az olajosok idei féléves mérlege? Kőolajból 16 ezer tonnával termeltek többet, mint tervezték, gázból 110 millió köbméterrel, propán-butánból 2500 tonnával. A vegyipari alapanyagokból jelentős mennyiséget exportáltak;'nyugati piacra. A kollektíva ezekben a napokban már a bányászok ünnepére készül. Munkával persze, most végzik azokal a tervszerű megelőző karbantartásokat. melyek lehetővé teszik, hogy az. ország gázellátása zavartalan legyen a téli hónapokban. A 15. évfordulón a mező jövőjéről is faggattuk Juratovics Aladárt. — Egyik feladatunk — válaszolt — a gázfeldolgozással kapcsolatos Az a célunk, hogy az értékes ter- ! mékeket a gázból kivegyük, i s vegyipari alapanyagokat j gyártsunk belőlük, hírnek a I programnak az új termékei i az izobután és az izopentán. ! Szeretnénk a gázból az j etánt is kinyerni. Az etán etilénné alakítható, az etilén pedig a vegyipar legfontosabb alapanyaga. A tervek szerint az etánt vezetéken szállítanánk Leninvárosba. Másik feladatunk az úgynevezett olajkihozatali tényező javítása. Olyan oldószerrel kísérletezünk, amelyik a kőzet falán levő olajat leoldja, azaz kinyerhetővé teszi. Ezzel mintegy 5 százalékos hozamnövekedést érnénk el, ami összesen 1 millió tonna többletet lelentene. Jelenleg kísérletezünk még. de kísérleteink biztatóak. És bízunk a jó szerencsében. meg a kutatásban, hogy találunk még ebben a térségben új mezőket. P. F. Csatornaépítés eden r Uj szennyvízátemelő épül a Torontál téren Szedik a hagymát, silózna: A munkagödörből sajtolják majd a föld alatt a csatornaelemeket Munkák a földökén Még mindig kinn a szai- ságos. Arra is törekednek a ma a megye gabonatermő gazdaságok, hogy minél keterületének mintegy 10—15 vesebb veszteséggel, minél százalékán. A késedelem jobb minőségű takarmáoka, hogy körülbelül két- nyokat raktározzanak. szerannyí szalma termett idén, különösen a rozstáblákon, mint az elmúlt évben Főként a szegédi já- ^n^zükséglete." rasban látni meg munka- J ban a bálázógépeket. Mintegy 95—100 ezer tonnányi a megye nagyüzemeinek évi szálastakarEnnek harmadát gyep, ott más kategóriába sorolták. Az összes gyepterületnek csak 17 százaléka számít intenzív művelésűnek. Ennél is kisebb, 10 százalék az öntözött, vagy gazdaságosan öntözhető gyepterület aránya. Rendkívül fontos, hogy A rúzsai Napsugár Termelőszövetkezetben a tavaszi burgonyát takarítják be. Sokfelé aktuális növényvédelmi munkákat végeznek. Néhány őszibarackfajtát az érés után is permeteznek, a borszőlőket a szürkerothadás veszélyezkétharmad részét lucernából fedezik az állattenyésztők. Lucernát mintegy 22 ezer hektáron termesztenek a megyében. Nemcsak a kötött 'talajú területeken nagy a jelentősége, a szegedi járás homokvidékein is gazdaságosan termeszthető. A gyepszénából, optimális időben takarítsák be a szálastakarmány-termést. Ehhez egyelőre kevés helyen vannak meg a korszerű gépek. A betakarítás eltolódása a minőség romlását vonja maga után. Nagyobb tere lehetne az együttműködésnek a betakarító gépek, közös kihasználásában. A megye legfejlettebb takarmánytermelő gaztfcti, ez ellen védekeznek. ruzsai Népszabadság Tsz- daságai nyújtott műszako A gazdaságokban már zsendül a csemegeszőlő, várható, hogy a jövő héten a piacra kerülnek az első szállítmányok. Megkezdődött a hagyma gépi betakarítása. Közel 300 ben például a gyengébb talajok javítására lucernát termesztenek. Igaz, így kisebbek a termésátlagok, de más kultúrákkal összehasonlítva még mindig gazdaságosabb ezeken a terühektárról már kézzel össze- leteken lucernát vetni. Ezengyűjtötték a termést. Tar- kívül a talajt is javítja a fának az exportszállítások nagy nitrogéntartalmú nökat szerveznek, hogy a legjobb minőségben tárolják a takarmányt. Növekszik a silótakarmányok szárazanyag-tartalma. 1976-tól 79-ig 23-ról 32 százalékra emelkedett. A megye több mint 300 ezer tonnás erjesztett-takarmányigényének 90 százalékát silókukorica teszi ki. Szeged csatornái nem éppen a legkorszerűbbek, s az igényekhez képest egyre inkább megmutatkozik a hiányos kapacitásuk. Éppen ezért szükség van a város csatornarendszerének, szennyvízhálózatának fejlesztésére, bővítésére, s ennek érdekében készült el a közelmúltban a szegedi főgyűjtőcsatorna, amely a hattyasi átemelőbe szállítja majd a szennyvizet. Az új/zegedi oldalon termelődő szennyvíz a 'Tarontál téri átemelő segítségével jut a szabad strand alatt nyílt árokban a Tiszába, s ez a rendszer egyre kevésbé felel meg a követelményeknek. A Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat terveiben szerepel a továbbítóközpont és a tiszai bevezetés átépítése. Már megkezdték az újszegedi [igét közelében a Torontál téren és a Népkert soron egy új csatorna építését. Az itteni munkagödörben a Bányászati Aknamélyítő .Vállalat munkásai dolgoznak, s rövidesen földbe kerül a nagy átmérőjű, 136 centiméteres betonesőből álló csatorna első darabja. A 300 méternyi vezeték, amely a Népkert sor és a Jankovich utca, illetve az uszoda (SZUE) és a Torontói tér között épül ki, speciális eljárással, úgynevezett isajtolásos technológiával készül el. Lényege, hogy nagy teljesítményű berendezések préselik a föld alatt a csatornaelemeket a kijelölt nyomvonalon előre, s az elemek üregeibe gyűlt földet a besajtolás nyomán termelik ki. így elérhető, hogy a megadott irányban a mindennapi élet, forgalom zavarása nélkül haladhatnak a munkálatok, hiszen a föld felszínén semmi nem változik. A csatorna a Torontál téren egy aknarendszerben végződik, amelyből a nagyobb szennyeződés eltávolítására szolgáló rácsszerkezet után az új átemelőbe jut a szennyvíz. A közeljövőben kezdődő építkezéshez tartozik a Tisza hullámterén 900 méter csatorna, amelyben a jelenleginél lejjebb, a volt vasúti híd pillére magasságában omlik majd a szennyvíz a Tiszába. Agrárgazdasági együttműködés Szombaton a Technika Házában megnyitották a magyar—NSZK élelmiszer-gazdasági szaknapokat. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatta a magyar—NSZK agrárgazdasági és élelmiszer-termelési együttműködés jelentőségét. Tíz év alatt ötszörösére nőtt a két ország külkereskedelmi forgalma. is. • Silóznak a közös gazdaságokban. Megnövekedett a tömegtakarmányok jelentősége, az abrakfelhasználást a MÉM normatívái szigorú keretek közé szorították. A tömegtakarmány termesztését nem lehet extenzív módon tovább növelni. Növelni csak a meglevő területeken a terméshozamokat gazdaveny. A megye összes gyepterülete közel 63 ezer hektár. Többségük gyenge minőségű, talajvédő gyepkért került nyilvántartásba. Idén felülvizsgálták ezeket a minősítéseket. és ahol ügy találták a tavaszi határszemléken, hogy megfelelő gondozással, hektáronként 6 mázsánál többet teremne a Ultörö-VciborozoSc Sorra zárják kapuikat az úttörőtáborok. Augusztus utolsó hetében kihunynak az esti tábortüzek, elcsendesül a hegyen-völgyön, folyópartokon és a tavak mentén ütött táborok gyerekzsivaja. A Magyar Üttörők Szövetségében elmondták: A június 18-1, zánkai évadnyitó óta ezen a nyáron 300 ezer piros és kéknyakkendős — a tavalyinál 50 ezerrel több — vakációzott a központi és a megyei szervezésű úttörőtáborokban. Befejeződött a nemzetközi faiuegészségügyi konferencia A Nemzetközi Falu. és Mezőgazdasági Egészségügyi Társaság európai tagozata, amely első ízben ülésezett hazánkban, szombaton tartotta záróülését a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A tanácskozáson húsz európai ország szakemberei vettek részt, megfigyelőként jelen voltak az Egyesült Államok és Japán faluegészségügykutatói is. A tudományos ülésen — öt nagy témakörben — mintegy százhatvan előadás hangzott el a falusi lakosság egészségnevelésének feladataiból, lehetőségeiről, módszereiről. A tanácskozás alkalmából Pécsett tartotta ülését a Nemzetközi Egészségnevelési Unió európai irodája. A testület minden évben emlékéremmel tünteti ki az egészségnevelésben kiemelkedő eredményeket elért szakembereket. Az értékes nemzetközi elismerés az idén magyar orvosnak jutott: dr. Métneki Jánosnak, a Magyar Egészségnevelési Szövetség főtitkárának. Újjáválasztotta vezetőségét a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdasági Egészségügyi Társaság európai tagozata is Elnöke ismét dr Herbert Krmbe professzor (NDK) lett. Egyik alelnökévé pedig dr Tényi Jenő professzort, a POTE egészségügyi szervezéstani intézetének igazgatóját választották, ugyancsak tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Egészségnevelési Szövetség, s elnökivé ismét dr. Tényi Jenőt, főtitkárává dr. Métneki Jánost választotta. 4 «