Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

4 Szombat, 1980. augusztus 23. Adatfeldolgozás Á vérny omáf" Sugárterápiával a rák ellen A Mevatron készülékkel való sugárkezelésre felkészülés Amióta tudják, hogy elektronsugárzással és kemény röntgensugarakkal a testben mélyebben fekvő gócok is elérhetők — a környező egészséges szövetek kímélésével —. a rosszindulatú daganatok sugárkezelése általánosan elismert terápiás módszerré vált Már régóta szeretnék a szakemberek, ha olyan berendezés állna rendelkezésükre. amely a rákbetegség kezeléséhez szükséges összes megfelelő sugárfajtát szolgáltatni tudnái. A közelmúltban amerikai és nyugatnémet kutatók ez Irányú erőfeszítéseit siker koronázta. s megszületett a Me\ atron nevű új sugárterápiás lineáris gyorsító. Három készüléktípust alakítottak ki 6. 12 és 20 MeV energiával. Mindhárom készülék külső méretei azonosak. csupán — a három energiafokozatnak megfelelően — belső felépítésükben különböznek egymástól. A Mevatron számára az energiát magnetron vagy klisztron típusú generátorral állítják elő kb. •lOOO MHz frekvenciával. Az elektronokat nagv frekvenciás elektromágneses hullámmai. különleges rezonátorrendszerbea egyenesvonalúan gyorsítják feL A gyorsítócsatorna végén az elektronok megközelítik a fénysebességet. Ezután mágneses térben 270 fokkai átfordítják. fókuszolják. és vagy közvetlenül rekeszelik, vagy egy célelektródhoz vezetik az 1 elektronáramot. Ez utóbbi esetben fotonok, vagyis röntgensugarak keletkeznek, amelyeket több wolframrekesz Irányít A sugaraknak az egész besugárzandó területre való egyenletes eloszlásáról egy közbeiktatott kiegyenlítőtest gondoskodik A beépített Ionizációs kamrák ellenőrzik mind a foton-, mind az elektronbesugárzás esetén az előírt üzemi jellemzők és sugáradagok betartását. A dózisteljesítmény mindegyik , Mevatron készüléknél percenként 300 R. a fókusztávolság 100 em. A daganatok fajtájának és helyzetének megfelelően akár a röntgen-, akár az elektronbesugárzás a különböző energiafokozatokon szabadon választható. A környező egészséges szövetek lehető legnagyobb védelmét a készüléknek a besugárzás alatti ingamozgása biztosítja. Adat, hogy a népszámlálás eszmei időpontjóban. 1980. január elsején 10 710 000 fő volt Magyarország lakossága, s újabb adat. hogy a népesség 3,8 százalékkal nagyobb, mint volt az 1970. évi népszámláláskor. Adat az is. hogy napjainkban majdnem ötszázezerrel több a hatvanéves és annál idősebb állampolgár, mint húsz évvel korábban. S adat az is. hogy az országban az áruszállítás húsz, huszonöt százaléka valójában fölös mozgatás; szervezéssel, a keresztbe szállítások megszüntetésével, kellő tárolóterek stb. kialakításával elkerülhető lenne. Valójában életünk legtöbb eseménye, tevékenységünk jó része adattá; jelekkel, azaz számokkal vagy betűkkel kifejezett információvá válik. Az adat tehát, szemben a közfelfogásban élő fogalommal. nem kizárólag szám. nem okvetlen mennyiség kifejezése. hiszen adatbank tárolja például — a KGSTországok érintett intézményeinek együttműködése nyomán — a veseátültetésre szorulók. s átültethető vesére várakozók minden szükséges jellemzőjét Éppen az ilyen és hasonló tények figyelmeztetnek arra, hogy az adatok földolgozása — csoportosítása. logikai rendezése, összefüggéseik föltárása stb. — rendkívül hatásos eszköz lehet a döntések meghozatalában az élet minden területéa Idén egy minisztertanácsi határozat végrehajtásának részeként több mint negyven százalékkal csökkent a termelőszövetkezetektől kért adat mennyisége. Korábban egy-egy közös gazdaság esztendőnként 26—28 ezer adat szolgáltatójának szerepére kényszerült: ennyit kértek a különböző hatóságok. szervek. Az alaposabb vizsgálat azután kiderítette. hogy ezeknek az adatoknak nem jelentéktelen csoportja gyakorlatilag fölösleges, gyűjtésük, továbbításuk megszüntethető. Az említett példa azt Illusztrálja. hogy az adatok gyűjtése, szolgáltatása és földolgozása. mint puszta tevékenység. még nem bizonyítéka a hasznosságnak. Ez utóbbit a gyűjtött, földolgozott adatok szükségessége információértéke adja meg. Az adatokat, hogy feldolgozhatók legyenek. először rögzíteni kell; lyukkártyáa lyuk- vagy mágnesszalagon, mágneslemezen. Ezek szolgálnak azután táplálékul a könyvelő-, a számlázógépeknek. a lyukkártyás berendezéseknek, a számítógépeknek. Kimondtuk ezzel azt is. hogy a feldolgozás változatos eszközei ma már szinte nélkülözhetetlen társaink. Ott vannak az Ipari, a mezőgazdasági termelésben éppúgy. mint a szállításszervezésben, a gyógyításban, a díjbeszedésben. a hírközlésben. Az irodai „pötyögtetős". billentyűs, kézi kis számológépen ugyanúgy adatok futnak át, csoportosítva és összegeződve. vagy éppen szétválasztva, mint a boszorkányos gyorsasággal működő, nagy teljesítményű szómítógépekea Ez utóbbiakból húsz éve öt volt az országbaa tavaly, az esztendő végén állományuk meghaladta a hatszázat. Többségük kis teljesítményű gép. de persze a számítógépek csoportján belül! Ez a viszonylagos kis teljesítmény ugyanis sok tucat szokványos kézi adatfeldolgozó eszköz munkájával ér fel. A számítógépek üzemóráinak negyedét ügyviteli, számviteli, bérelszámolási feladatokra veszik igénybe, s ez bizony túlzott arány. Azt mutatja, hogy azt is számítógéppel dolgozhatják fel sok helyen, amit elegendő lenne ennél egyszerűbb berendezéseken átfuttatni. Márpedig az adatfeldolgozás ésszerűsége szorosan kötődik a célszerűséghez. a minimális költségekhez. A legtöbb számítógép — az állomány egyharmada — az iparban van. itt található az egyszerűbb adatfeldolgozók legnagyobb csoportja is a népgazdaság más területeihez viszonyítva. Hasznuk a készletcsökkentésben éppúgy megmutatkozhat, mint az egyenletes árukiszállításban, a termelést optimum megjelölésében a gyakori átállásokkor például egy lemezhengerdében, konfekcióüzemi szabászatban. Mindig a hasznosítható végeredmény igazolja magát a folyamatot, a gyűjtést, továbbítást, földolgozást. A jó döntések bő forrása lehet az adatfolyam, ha jól jelölik ki. szervezik meg áramlásának irányát. Ha ez hiányzik, akkor fölös a munka. Ezért, hogy az adatföldolgozás maga nem cél. eszköz csupáa de egyre fontosabb szerephez jutó eszköz a termelésben és az élet minden más területéa V. T. Kirándulni jó! A zsombói kis erdőről Az elektroncsőtől az integrált áramkörig A digitális számítógépek ősei elektroncsövekkel működtek, nagy méretűek voltak. mégis forradalmi változást hoztak a műszaki tudományokba. A digitális számítógépek tömeges elterjedése és alkalmazási körének jelentős kiszélesedése ebben a korszakban játszódott le. A második generációs számítógépekből a tranzisztorok már kiszorították az elektroncsöveket Ezt a generációt elsősorban a nagv megbízhatóság. a gépcsaládok kialakítása és a számítógépek modulrendszerben történő kiépítése Jellemzi. A számítógépekkel éa azok műszaki egységeivel szembeni követelmények növekedése hozta létre a gépek harmadik generációját, amely integrált mikro-modulelemekre épül. A számítógépek, a ma ismert legbonyo1 iltabb felépítésű berendezések technológiájában nemcsak az alkatrészek méreteinek jelentős csökkenését, az elektromos tulajdonságok javítását igyekeztek elérni, hanem a nagy berendezés elemeinek minden eddiginél nagyobb megbízhatóságát is. A technológusok olyan feladatot is kaptak. hogy növeljék az alkotóelemek működési sebességét, jelentősen csökkentsék azok méreteit, tegyék lehetővé, hogv az alkatrészek a kedvezőtlen környezeti adottságok és nagy mechanikai igénybevételek esetén is zavartalanul működjenek. Ezeknek az igényeknek q kielégítésére vezető kutatások hozták létre az integrált mikroelektronikai áramköröket, számítógép-egységeket. Ma már a legkülönfélébb típusú integrált mikroelektronikai áramköröket használják e berendezésekben. Így alkalmazásra kerülnek n félvezető alapú, egyetlen szilíciumtömbben gyártott elemek, a vékonyréteg-áramkörök. a félvezető-fémoxid áramkörök, és még sokféle egyéb megoldásúak. Szabad időben sokak kedvenc szórakozása a kirándulás. Ezért egy szép tájat mutatunk be. Szegedtől tizenöt kilométernyire. a Dorozsmán keresztül Kiskunmajsára vezető úton érjük el Zsombót Kis falu a homokos, löszös vidéken. Mégis érdemes oda vagy inkább mellé látogatni. Szegedről menet a falutábla előtt, de mór házsorral szemközt érjük el azt a zsombékos területet amelyről a község ls kaphatta a nevét Jobb kézről egy út ágazik ki Szatymaz felé. s átellenbea utunk bal oldalán terül el a zsombói kiserdő, amely a természetvédők szavával élve az alföldi táj ősi képét őrzi. Mit látunk Itt? Az út mentén mindenekelőtt az erdőt amelyben az akác és a nyár uralkodik, s nem ritka benne a kőris meg a szil és sűrű az aljnövényzet Az elegyes erdőben néhol összefüggő akácos terjeszkedik, itt-ott pedig ritkásabb fenyvesek zöldellnek. Az elágazástól nem meszsze. az út mellett az átalakított csárdaépület felirata szerint Rózsa Sándor betyárcsárda. Ki hinné, hogy a hagyomány szerint postaépület volt azaz — még a lovas postajáratok korában — Itt váltott volna lovat a posta. Még merészebb a képzelet abban a történetbea amely szerint a betyároknak jeles tanyázóhelye volt e csárda. Ügy mondják, a pincéből rejtekalagút vitt az út túloldalára, s ezen át menekedtek a betyárok a pandúrok elől. Bent a homoki, buckás erdőbea a fák mögött vagy száz méterrel két (az év nagy részén, természetesen az Időjárástól függően) többé-kevésbé nyílt víztükör csillog, fűzbokrok áznak benne. A két víztükör körül egy-egy lápos terület s egy harmadik a falu felé. tőlük beljebb, túl az erdőn; ez Inkább mocsaras rét. Ezek a területek a falu névadói — fő növényük a zsombéksás —. s egyben a hajdan kiterjedt alföldi lápvilág maradványai. reliktumai. Mint ilyenek, védettek. Sok kutató tanulmányozta őket s környezetüket; talán a legtöbbet Csongor Győző, ennek a kiserdőnek szinte megszállotjaként. Nemrég pedig a szegedi Somogyi-könyvtár kiadásában megjelent Marión Miklós A Dél-Alföld madárvilága című könyvében olvashattunk róla szép összeíoglalást — főleg madárvilágát illetően. Leírta a láp tőkésrécéit és vízityúkjait a vegyes erdő cinegéit s a fenyvesek kék vércséit, erdei fülesbaglyait; leírta a madarak „naptárát", a madártársulások évszakos változásait is. Ezek a madarak nem kedvelik a látogatást; ezért s az ősi kis természetdarab megőrzéséért ezt az erdőt csak környékezzük! De úgy is élményes. meres története Az Egyesült Államokban az 50 évesnél idősebbeknek a fele szenved magas vérnyomásban. ennek a korcsoportnak 25 százalékában közvetlenül vagy közvetve az okozza a halált A szív- és érbetegségek az utóbbi években hazánkban is a halálozási statisztika élére kerültek. Az ütőeres nyomást először 1733-ban határozták meg úgy. hogy lúdlégcsó egyik végét egy ló combartériájába kötötték, másik végét 3 méteres, függőlegesen álló üvegcsőhöz illesztették. A véroszlop kb. 2,5 méter magasra emelkedett és ritmikusan ingadozott a kanca szívverésének megfelelően. A nyomás tehát a szív ütemes működésének következtében változik", a szisztolé (összehúzódás) közben. amikor a szív bal kamrája kilöki a vért az aortába, a nyomás nő. a diasztolé (ellazulás) alatt a szívpumpa nem nyom vért az érrendszerbe. a vérnyomás csökkea de nem esik le teljesen. A vérnyomásra tehát két számérték jellemző, a szisztolés és a diasztolés. az. átlag 120/80 Hgmm. és mivel az utóbbi Ismerete a lényegesebb. sajnos a legtöbb beteg évek múlva is tudja a magasabb szisztolésértéket és fogalma sincs a fontosabb diasztolésről. A ma is használt vérnyomásmérő módszer 1905 óta ismeretes. Lényege, hogy ha a felfújt mandzsetta a felkar ütőerét teljesen összenyomja. a könyökhallatban nem hallgató a vér áramlását jelző nyomós. Amikor csökkent a mandzsetta feszülése, egyszerre halk, koppanó hangokkal jelzik, hogy az ütőeres nyomás már pillanatonként nagyobb, mint a külső szorítás; ez az érték felel meg a szisztolésnyomásnak. Amint további levegő jut ki a gumiabróhcsb'ÓL a doboló, sistergő zörejek egyszerre csak elhalkulnak, maid eltűnnek. Ez azt jelenti, hogy az artériát már nem nyomja össze a mandzsetta, az áramlás akadálytalan. Ez az alacsonyabb nyomás a diasztolésérték. Számítógép az autóban Az elektronlka járműipari alkalmazását 1958-ban kezdték meg. A haszonjárművekben ekkor állították üzembe első ízben a szilícium diódákat a váltakozó áramú dinamó áramának egyenirányítására. A hetvenes évtized végén a Chrysler Simca gyár Horizont SX típusába számitógépet építettek be. Ennek adatait a gépkocsi vezetője digitális lelek formájában egy műszerlapról olvashatja le. Számokban kapja tehát a vezető az információkat a pontos időről, a benzintartályban az üzemanyag állásáról. a gépkocsi fogyasztásáról, a lefutott kilométerekről. az indulástői megtett távolságról. az átlagsebességről az átlagfogyasztásról stb. A Horizont SX típusú gépkocsit sebességprogramozó rendszerrel is ellátták, ezt a vezető a kormányháztól balra kinyúló kis kar segítségével működteti A programozóberendezés az 50 km/óránál nagyobb sebességnél automatikusan tartja a vezető által kiválasztott és beprogramozott sebességet. Néhány amerikai és angol gépkocsitípusban a fedélzeti számítógép más szolgáltatásokat is nyújt: kigyújtja a mennyezetlámpát, szabályozza a fűtést, a ventillátort és piros jelzőfényt működtet, amennyiben az ajtó nincs jól bezárva. TRSP CÖMPUTER 0RDINATEUR DE B0RD • mm. T-.E-. km í 4/100 km/h U* 'í' "*T h> >• - A'ltóíffcpÉfli- .'M* * * •<* mm' • -f/t fGÁL • M ' !Vp|r íi.trif. tr/rekí-V'W V. • , \ •i.Jfc.jj A Chrysler Simca Horizont SX számítógepének a műszerfala