Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

65 \ Szerda, 1980. augusztus 20. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szakest Lakatos Béla— Csemer Géza: Piros karaván. Előadás a Dóm téren, ma este 9 órakor. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Lchoczky János kovács iparművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Fotóklubok 16. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban. Bahget Iskander fotókiállítása a Bartók Béla Mű velödési Központban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Szegedi Galéria: Lucsképgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok: „Vasvirágok"; Móra-emlékszoba: „Tűzön-vízen keresztül él Szeged". A Fekete-házban: Szeged felszabadításától az ország felszabadításáig". Kevesebb rendezvény, több néző Ha érnek véget az ünnepi hetek Aía fejeződnek be Szegeden az idei szabadtéri játékok, egyben az ünnepi hetek eseményei. S mint a huszonnegyedik órában rendesen, tegnap, kedden ülésezett a városi tanácsházán a fesztivál intéző bizottsága. Papp Gyula, a városi tanács és az intéző bizottság elnöke mondott bevezetőt, zárszót; a megyei pártbizottságot Tóth Zsuzsanna munkatárs. a városit Szántó Tivadar osztályvezető, a megyei tanácsot Szabó G. László elnökhelyettes képviselte. Horváth Mihály, az intéző bizottság titkára tartott tájékoztatót. Ésszerű takarékosság, szellemi és anyagi koncentráció. E napjainkban közkeletű mottóval tervezték meg az idei ünnepi heteket, s hogy milyen eredménnyel, önmagáért beszélő adat: a tavalyihoz képest kevesebb rendezvényt majd tízezerrel többen látták, a nézőszám 360 ezer. „Ami a programokat illeti, bár nem zártunk kimagasló évadot, alapvető célkitűzéseinket teljesítettük" — hangoztatta - Horváth Mihály. A szabadtéri játékokon változtatni kellett az eredeti elképzeléseken. A műsor jellemző vonása, hogy közelített a kortárs művészethez, mely törekvés az előadások és a művek megítélésétől függetlenül is kedvező visszhangot váltott ki. ősbemutatóval indult. Páskándi Géza történelmi drámáját a Kálmán királyt Ruszt József állította színpadra, aki első szabadtéri feladatát mindenképpen biztatóan látta el, noha az előadások fogadtatása. elsősorban a kritikák tükrében, meglehetősen vegyes. Am a szélsőséges megKitáncolni magam 19 Németh Ildikó — A balettintézet néptánc tagozatán tanultam én is, tehát 14 éves korom óta. táncolok. A végzés után azonnal az együttesbe kerültem. Ennek már öt éve; Akkor kezdtem a pályát, amikor Rábai Miklós már nem élt; azt hiszem, ez meghatározó jelentőségű volt, már ami az indulást illeti. Az intézetben Timar Sándor és Györgyfalvai Katalin tanítottak, rengeteget kaptam tőlük. Igen kemény tempó volt szokásban; naponta délután fél háromtól este 6-ig, megállás nincs, szombaton sem. Szóval, elég erős felkészítőben volt részem. Ami utána az együttesben következett, az elég furcsa volt számomra: jóval többet vártam. Itt a repertoárt tanuljuk, öt év alatt két-három félórás űj műsort, meg egyetlen hosszabbat gyakoroltunk. Dehogy tagadom: elégedetlen vagyok, többet várok, azt - akarom, hogy több és nehezebb feladatom legyen. Igazi, nagy szólista feladatok. Tudom, most afféle ifjonti hübelebalázskodásnak tűnhet minden, amit mondok, de talán nem elítélendő, hogy szakmailag fejlődni szeretnék, nem is akármennyit és nem is akárhogyan. Az iskolában nagyon hozzászoktattak bennünket a munkához, saját magamtól is többet követelek, mint amenynyit itt tőlem elvárnak. Szeretném már „kitáncolni" magam! Nem csoda, ha különböző póttevékenységekre fanyalodom, többedmagammal: vidéki táncegyütteseket patronálunk (például a JATE néptáncegyüttesét is oktattam már), hetente kétszer-háromszor ellátogatunk hozzájuk, koreográfiákat csinálunk, egyszóval közösen dolgozunk; de ez nem igazi „táncos mijnka". Táncos vagyok, az is akarok lenni, mem oktató! Az elmúlt két évben mi, „elégedetlenek", két alkalommal is magunk szerveztünk magunknak munkalehetőséget: Párhuzam címmel kétórás műsort állítottunk össze. Hat pár táncolt, a Sebő együttes kisért, s egykori tanárunk, Tímár Sándor koreografálta a programot. Nagyon örömteli dolog volt, de a hiányt végső soron nem pótolhatta. Tehát: maradt az elégedetlenség. Pedig jó lenne, ha megszűnne... D. L. ítélést más bemutatók sem igen kerülhették eL Annak dacára, hogy a népszerű Karolosz Trikolidiszt kérték fel dirigálásra, közönségsikere is elmaradt a Falstaff előadásainak. Egyéb okok mellett pusztán csak anynyit, hogy kellemetlenül érintette a rendezőket a romániai Kónya Lajos lemondása és az a körülmény, hogy a másik kolozsvári művész. Kriza Ágnes, későn érkezett, nem is tudott föllépni a premieren Várakozáson felüli fogadtatásra lelt viszont Bizet Carmenie: míg az 1969-es előadásokat a férőhelyek mindössze 67 százalékos kihasználása jellemezte. most 90 százalékos a statisztika. Az Operettszínházban százas szériát megert Piros karaván szabadtéri megjelenése nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A belépők ugyan jó előre elkeltek, viszont a szünetekben sokan távoztak, föltehetően mást várt a közönség,. mint amit kapott, s persze szakmai kifogások is fölmerültek a darabbal, színrevitelével. Telt,: házakat vonzott az Állami Népi Együttes vendégjátéka, ami annak bizonysága, hogy (különösen koncertjellegű műsorokkal) itt mindig sikerre számíthatnak. Töméntelen gondot okozott. anyagiakat emésztett föl az előadások műszakitechnikai feltételeinek biztosítása. Késtek a díszletés jelmeztervek, gyakran kerültek kényszerhelyzetbe a műszakiak. Komoly segítséget jelentett a honvédség közreműködése, a katonák nemcsak statisztáltak, hanem derekasan besegítettek a dís^letezéshez is. Házilagos kivitelben sikerült befejezni a világítási rendszer rekonstrukcióját, s rövidesen hozzá kellene kezdeniük a hangsugárzók cseréjéhez. A szabadtéri játékok 16 elöadásat több mint 80 ezren látták (81 százalékos helykihasználás). 8 ezerrel többen, mint a tavalyi produkciókat. A társrendezvények közül országos jelentőségű, nemzetközi rangú volt az ipari vásár, ahol a korábbi jugoszláviai és turkui kiállítók mellett az idén megjelentek másik két testvérvárosunk, Odessza és Lódz képviselői is. Kétszázharmincháromról kétszázötvenháromra emelkedett a magyar kiállítók száma, az összes kiállítóké 328-ról 413-ra. A bíráló bizottság 15 nagydíjat, tíz különdíjat. 57 vásári díjat ítélt oda. s 6 közönségdíjat osztottak ki. A tíznapos vásárt 125 ezren tekintették meg. Kevesebb közművelődési programot szerveztek. A hangversenyek közül kiemelkedő volt a kolozsvári kamarazenekar fellépése. Jól szolgálták a magyar oktatásügyet és közművelődést a TIT nyári egyetemei, s különösen örvendetes, hogy a művelődéselméleti egyetem hallgatói között mind több az üzemi munkahelyek művelődésével foglalkozó szakemberek. Néhány kiállítás a helyiségek tatarozási és garanciális munkálatai miatt elmaradt, a nyári tárlat viszont kiemelkedően színvonalas volt: 169 művész 300 alkotását fogadták el, mutatták be, s a megnyitáskor 6 fődíjat. 3 munkajutalmat adtak át. A kiállítás idejében 38 művet, vásároltak meg, félmillió forint értékben. Az if júsági napok rendezői gazdag kínálattal várták a fiatalokat, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében 5 ezer 200-an érkeztek városunkba, sajnos, jó néhány hívatlan vendég is. Kár, hogy az ifjúsági napok eredeti céljai némileg háttérbe szorulnak; Kfevesebb sporteseményt tartöttak (a maratonit. mint ismeretes, szeptember első hetére helyezték át), kilenc versenyen 1186-an vettek részt, megközelítően 25 ezer néző szemeláttára. Csökkent az idegenforgalom, a határforgalom a tavalyinak mindössze 70 százaléka, kevesebb csoportos utazást szerveztek, s az előzetes értesülések szerint mérséklődött a szállodák forgalma is. Javultak viszont a vendéglátás feltételei. A szabadtéri jövő nyárra tervezett programja. Glinka: Ivan Szuszanyin (opera). a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestje. Schiller: Teli Vilmos (dráma), Johann Strauss: A cigánybáró (operett), Hacsaturján—Seregi: Spartacus (balett). Zászkaliczky Tamás orgonaestje Ízelítőül Brahms-ot, Liszt Ferencet is megidézte Zászkaliczky Tamás hétfői Bachkoncertje a dómban. A fiatal művész, „civilben" a Zeneműkiadó lektora, régi korok muzsikájához való vonzalmáról nyilatkozott az ünnepi hetek műsorfüzetében, s jószerivel kedvelt terepéről válogatott, hogy Bach c-moll preludiumát és fúgáját, a Gott, du frommer Gott koráivariációkat, a nevezetes d-moll toccatát és fúgát szólaltatta meg. ám a hozzájuk illesztett Brahms korálelőjátékok valamint a 16. századi Jacob Arcadelt egyik kompozícióját feldolgozó Liszt-mű, az Ave Maria „almája" sem esik messze a barokk fájától. A dómkoncertek immár hagyományos tapasztalata, hogy az orgonisták regisztrálási metódusa ail talaban két véglethez igazodik. Az egyik (talán a gyakoribb) totális állapotában igyekszik használni a hangszert, a másik finom, rejtett szépségeit keresi, ezoterikus színeit keveri. E hangszer jellegének az előző felel meg inkább, mely ugyanakkor monoton, fárasztóan tablószerű hangzásképek veszélyét hordozza s a másik véglet sincs veszélyek kockázata nélkül, hiszen nem kamatoztatja igazán a hangszer eredendő képességeit, s amiképpen a mesterségesen előállított virágszirom csalóka tünemény, hiába kelti a természetes virág látványának illúzióját, nem adhatja hozzá annak illatát, kreált szépségükkel ezek a „finom koncertek" is többnyire egysíkúak. Zászkaliczky Tamás e két szélsőség közötti utat választotta, s úgy tűnik, ez a legszerencsésebb. Ellenállt a kísértésnek, hogy öncélúan nagy tablókat zúgasson meg; ízléssel, mértéktartóan regisztrált, jeles fantáziával; muzikálisan játszotta műsorát. Amelyben vokális „színezőtablettákról" Gyimesi Kálmán gondoskodott: két-két dalt és áriát énekelt Bach Geistliche Líeder-jéből illetve Handel Júdás Makkabeusaból meg Mendelssohn oratóriumából, az Éltdsból. Érezhetően az áriák terrénumán belül mozogva otthonosan, fölszabadultan, nagyobb formai biztonsággal, jóllehet a dalok tolmácsolására sem igen lehet panasz, hisz végtére olyan jelentős stíluskülönbségekről nincs szó az ő műsorában sem. A hétfő esti hangverseny, melyet fölvett a rádió, szegte be az idei nyárévad zénei naptárát. Elhunyt Gergely István Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Gergely István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, államtitkár, augusztus 19-én gépkocsi-baleset következtében elhunyt. Dr. Gergely István elvtárs temetése augusztus 27-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai. munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1930. november 1-én született. Monokon. Földmunkás családból származott, édesapja mindössze öt holdon gazdálkodott. Minden bizonynyal ebből fakadt Gergely István földszeretete. s az, hogv egész életében tisztelettel adózott mindazoknak, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Sátoraljaújhelyen érettségizett. 1955-ben szerzett agrárközgazdász diplomát az agrártudományi egyetemen. 1961 és 1965 között az MSZMP KB munkatársa, majd a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, két évvel később pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese lett. 1972-ben vá'asztotta első titkárául a Szolnok megyei pártbizottság, 1975-ben pedig az Országos Vízügyi Hivatal elnökévé nevezte ki a Minisztertanács. 1946-ban kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba, 1956 óta volt tagja a pártnak. A Magvar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a Központi Bizottság tagjainak sorába választotta. 1975-ben. Munkásságát a Szocialista Munkáért Érdeméremmel (1960) és a Munka Érdemrend ezüst. illetve arany fokozatával (1965, 1970) ismerték el. Még nem volt ötvenéves, amikor alkotóereje teliében, vétlenül, közúti szerencsétlenség áldozataként szakadt meg gazdag és ígéretes életpályája. Osztozunk családja, elvtársai, barátai mély gyászában. Emlékét megőrizzük. (MTI) Tanévkezdés előtt Tankönyvek, írószerek, szemléltető eszközök Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a tananyag módosításának, illetve megújításának programja az 1978—79-es tanévben kezdődött gl, így a néhány hét múlva kezdődő oktatási év a 80-as'évek közepéig fokozatosan életbe lépő új tantervek harmadik esztendeje lesz. Az új tantervek egyik jellemzője, hogy nem csupán a nevelés-oktatás célját, feladatait és tartalmát — a tananyagot — írják elő, hanem megjelölik a megvalósításhoz szükséges taneszközöket is. Ennek figyelembevételével az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat 1980-ra összesen 660 millió forint értékű taneszKÖZ, iskolai bútor és egyéb felszerelés" forgalmazását tervezte. A TANÉRT közreműködésével az új tanév kezdetéig várhatóan 370 millió forint értékű felszereléssel gyarapodnak az iskolák. A vállalat debreceni mechanikai és oudapesti biológiai gyáregységében előállított 182 millió forintos termelési érték egyötödét az űj tantervekhez kapcsolódó termékek adják. Szerelő- és építőkészletek, tanulókísérleti eszközök, falitérképek, hangszalagok, hanglemezek, reprodukciók, diasorozatok gyarapítják az idén a termékskálát, s a TANÉRT feladata lesz az 1980—81-es tanévben 66 új általános iskola taneszközeinek biztosítása is. A kereskedelmi tevékenységet, az igények közvetlenebb kielégítését szolgálja az az új TANÉRT-üzlet is, amely — az országban nyolcadikként — augusztus 28-án nyílik Szegeden, a Csongrádi sugárút 104. számú házban. Az iskolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételeihez persze nem csupán a szemléltető eszközök, iskolai taneszközök tartoznak, hanem azok a cikkek is, amelyek beszerzéséről a szülők gondoskodnak: az iskolaköpeny, a táska, az írószerek, füzetek, tankönyvek. A TANÉRTtól kapott információk kiegészítéséül tehát megkérdeztük a szegedi Centrum Áruház, a tankönyveket forgalmazó Tömörkény és Móra Könyvesboltot, a jegyzetbolt. s a PIÉRT dél-magyarországi kirendeltségének vezetőit, ők elégedettek-e az ellátással. Papír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat dél-magyarországi kirendeltsége: Szegeden 41 ezer általános és középiskolai tanuló, főiskolás, egyetemista (jiappali, esti és levelező tagozatos), a vállalat három megyényi működési területén pedig 150 ezer általános és 25 ezer középiskolás számára készítették el a nemrégiben^ befejeződött elővásárlási akcióban az egységcsomagokat. Az árengedményt kiterjesztették az iskolatáskákra, tolltartókra is, ennek köszönhetően az üzletek jóval a szeptemberi csúcsforgalom előtt túljutottak a szezon nehezén. Az általános iskolások köhyveinek nyolcvan százaléka már elhagyta a nyomdát, az új tantervek alapján készülők is megérkeznek augusztus 20-ig, így a Tömörkény Könyvesbolt — Ásotthalomtól Zákányszékig — a könyvek nyolcvan százalékát már eljuttathatta az iskolai könyvfel^lősökhöz. A szülők tehát az iskolákban vásárolhatják meg a könyveket, szeptember 8-tól azonban a Lenin körúti volt AUTÖKER-üzlet helyén is lesz árusítás reggel nyolctól délután hat óráig. A közép- és szakközépiskolai tankönyveket, forgalmazó Móra Könyvesboltban a tavalyinál kedvezőbb ellátásról kaptunk tájékoztatást. A tankönyvek zöme — 13 szegedi iskola számára — már megérkezett, a szállítás zökkenőmentes volt. A középiskolás könyveket is az iskolákban szerezhetik be a tanulók, a Kiss Ernő utcai tankönyvbolt majd csak október 15-e után hoz forgalomba gimnáziumi, szakközépiskolai könyveket. A főiskolai. egyetemi jegyzetek szezonja még nem kezdődött el, a felsőfokú tanintézetek kezdéséig azonban — legalábbis az eddigi értesítések szerint — megérkezik a jegyzetek zöme. A Centrum Áruház a tavalyinál 20 százalékkal több iskolaköpenyt igényelt a nagykereskedelemtől, 8 ezer 500-at kértek. Fiú- és kamaszköpenvből minden méretet kínálhatnak máris, a lánykaköpenyek választéka is teljes, csupán a Practilontípusú bak fisköpenyből nem érkezett eddig elegendő. így először az előre leadott iskolai igényeket elégítik ki. P. K. 1