Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

AZ MSZ M P SZEG ED VÁRÓSI BIZOTTSÁG Á N A K L A F j A 70. évjolyam 195. szám 1980. augusztus 20^ szerda Ára: 1,20 forint írta: ár. Antalt fy György Alkotmányunkról A

magyar országgyűlés 1949. augusztus 18-án fogadta el a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Azóta augusztus 20. nemcsak az országalapító István király. hanem a munkás-paraszt szövetséget megtestesítő alkotmány ünnepe is. Az alkotmány mintegy kifejezésre juttatta, s egyben össze is foglalta azokat a politikai: gazdasági és társadalmi átalakulásokat amelyek a felszabadulás első napjaitól az országban végbementek. Az 1949ben meghozott alkotmánytörvényt módosította az országgyűlés 1972-ben, amire azért volt szükség, mert maga az élet. az első törvénybe iktatás óta az ország egész arculatát megváltoztató jelentős történések sora. a szocialista építés fejlődésének új tényei írták ezt elő. A mi alkotmányunk jelentőségét, miként a többi szocialista állam alkotmányát ls. három vonás adja meg: ezek a fiktivitás általános hiánya, az alaptörvény kizárólagossága és az alkotmány úgynevezett merevsége. Tudományos világnézetünk megadja a lehetőséget arra. hogy az állam és a társadalom valódi fejlődési tendenciáit felismerjük, s ezek érvényesítésére az állami tevékenységet szabályozó legmagasabb rendű jogszabályban, az alkotmányban rendelkezzék a nép által választott országgyűlés. A szocialista állam működési elvei között első helyet foglal el az alkotmányosság. és éppen ezért rendeli alá alkotmányunk olyan szigorú következetességgel az alsóbb népképviseleti szerveket az alkotmányozásra egyedül jogosított legfőbb államhatalmi népképviseleti szervnek. Amikor az alaptörvény kizárólagosságáról szólunk, ez alatt azt értjük, hogy nálunk sem beszélhetünk úgynevezett „történeti". vagy íratlan alkotmányról. Miként ezt a fejlődés is megmutatta, annak során egy' törvénybe, az alkotmánytörvénybe kerülnek mindazok a normák, amelyek a társadalmi rendet az államhatalmi és államigazgatási, a bírói és ügyészi szervezet alapvető kérdéseit, az állampolgárok jogait és kötelességeit rendezik. Visszatekintve a magyar alkotmány fejlődésére. el kell mondanunk, hogy alkotmányunk meghozataláig tulajdonképpen „történelmi" alkotmányunk volt. vagy legalább is arra hivatkoztak. Ez pedig lehetővé tette, hogy az alkotmány körébe tartozó normákat meg sem határozták, amivel megnyílt az út az uralkodó osztály előtt — mindenkori politikai és taktikai érdekeinek megfelelően —. tetszés szerint bővítsék. vagy szűkítsék azokat a normákat, amelyeket ők alkotmányosnak tártottak. Ez a jogi helyzet tulajdonképpen megadta a lehetőséget a ..történelmi" uralkodó osztály jogfolytonosságának törvényesítésére. Természetesen mindezt ideológiailag, mint ismeretes, a „Szent korona tana" jogi-politikai koncepció alapján tették. A felszabadulás után az első jelentős lépés az 1946. I. törvény elfogadása volt. amely országunkat hivatalosan is köztársasággá nyilvánította. Igen nagy jelentőségű volt eme törvény bevezetője amely először iktatta törvénybe Magyarországon az emberi jogokat Alkotmányfejlődésünknél maradva, le szeretnénk szögezni ismételten az 1972. évi módosítás legfontosabb elemeit. Mindenekelőtt arról van szó. hogy az osztályszerkezetben bekövetkezett változások alapján precízebben és részletesebben fogalmazza meg magát a politikai rendszert, s ezen belül közvetlenül és egyértelműen rögzíti a marxista—leninista párt vezető szerepét. Fontos eleme az 1972-es szabályozásnak. hogy kifejezésre juttatja a társadalmi-politikai szervezetek növekvő szerepét a szocializmus építésében. Az is történelmi szükségszerűség volt. hogy az elért fejlődésnek megfelelően fogalmazza meg a tulajdonviszonyokat, így alaptörvényi szinten fejezze ki az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében növeli a képviseleti szervek meghatározó szerepét, amikor is egyben a hatáskörök pontosabb megállapításával hatékonyabb munkamegosztást alakít ki közöttünk. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit tartalmazó fejezetben kifejezésre juttatja a jogok és kötelességek egységét és a jogokat általános állampolgári jogként fogalmazza meg. Minden alkotmány annyit ér. amenvnyi annak rendelkezéseiből a hétköznapokon. az életben megvalósul. Az alkotmányról, ugyanis nemcsak az ünnepnapok áhítatában szólunk, hanem figyelemmel vagyunk a gyakorlatban, a való életben való megvalósulására is. Az ünnepnapok és az évfordulók azonban sokszor hasznos figyelmeztetésül is szolgálnak. Ebben az esztendőben lesz 30 éve annak, hogy az alkotmány intézményesítette Magyarországon a tanácsrendszert. Ezért talán nem árt arról is szólnunk. hogy az alkotmány rendelkezéseire éoiilve. hogyan mentek ezek az alkotmányos rendelkezések át a gyakorlatba. Ügy véljük, hogy ehelyütt a tanácstörvény hatályosulásának elsődlegesen az állampolgár és a tanácsi testületi szervek működésének aspektusát kell legalább is vázlatosan érinteni. Mint ismeretes, a tanácstörvény végrehajtásának egyik alapvető társadalmi indoka az államszervezet és állampolgár viszonyának demokratizálása volt. A gazdasági mechanizmusunk újabb koncepciójának érvényesülése óta általánossá vált a szocialista társadalom érdekstruktúrájának olyan tagolása.- amely társadalmi, csoportés az egyén érdekeit különbözteti meg. A gazdasági viszonyoknak megfelelően kellett követnünk a társadalmi-politikai viszonyok alakítását is. Az állampolgár számára a saját egyéni ügye egyedi konkrét kapcsolatot jelent az államapparátus vonatkozásában. az ő szempontjából az államszervezet munkája a saját ügyének elintézésével kapcsolatban jelenik meg. Ezért fontos, kiemelkedő figyelmet kell fordítani minden állampolgár gondjának megfelelő megoldására a tanácsi apparátus részéről, hiszen mindezek összessége közigazgatási mechanizmusunk egészének minősítését is jelenti. De jelentheti megítélésünk szerint a bürokratikus, lélektelen ügyintézést is, amely tulajdonképpen egyenlő egy bizo'nyosfajta túlnövekedési tünettel, amelyet, ha karikaturisztikusan kívánunk jellemezni. alapja mindenfajta eljárási apparátus túltengésének. Értenünk kell alatta a paragrafusok foglyaként vergődő jogászatot, a kádibíráskodásra jellemző eljárást, és némely hivatalnak önkényeskedését is. A

tanácstörvény felhívja figyelmünket arra a helyzetre, hogy megfelelően differenciálni kell azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik az állampolgárokat: a tanácsi testület elé olyan kérdések kerüljenek, amelyek átfogóbb jellegű érdekviszonyokat érintenek, viszont felesleges technikai jellegű problémákkal ne terheljük túl a népképviseleti testületi szerveket. A döntési variánsok kidolgozása is többször hangoztatott, de tulajdonképpen a gyakorlatba alig ment át ez a kívánalom. Újjáválasztott tanácsaink számára útravalóul szolgálnak tanácstörvényünknek megállapításai, miszerint a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek belső viszonyaiban is sok figyelmet kell szentelni arra. hogy például a tanácstestületi és igazgatási apparátus hatásköri megosztása a törvény szellemének megfelelően valósággá váljék. Ne tartozzanak az apparátusra az életviszonyokat közvetlenül meghatározó részei egyes döntésnek, az igazgatási szervezet pedig ragaszkodjék a technikai elemi kérdések kivitelezéséhez. Persze hozzá kell ehhez tenni, hogy nem könnyű a konkrét hatásköri elhatárolást megtenni ezen a területen. sőt adott, esetben a hatásköri átfedések sem kizártak mégis hasznos és szükséges minél pontosabbá tenni a differenciálást ezen a területen is. A fejlett szocialista társadalom építésének ebben az időszakában rendkívüli jelentőségű az államapparátus, amely egyrészt előkészíti a meghozandó politikai döntések technikai oldalait, másrészt megszervezi és ellenőrzi a már megszületett döntések végrehajtását Szükséges ebben a vonatkozásban kiemelni annak jelentőségét, hogv szociológiai szempontból felmerült a kérdés, hogy hogyan biztosítható a tanácstörvényben és egész állnméleti demokratizmusunkban megfogalmazott gondolát, hogy az állam(Folytatóa 2. oldalon.) Megnyílt az országos mezőgazdasági kiállítás Váncsa Jenő beszéde A 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kedden ünnepélyes külsőségek között megnyílt. A vásárváros fellobogózott főterén megrendezett nyitó ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és "Marjai József, a kormány elnökhelyettese. Ott volt a vendégek között a kormány több tagja, a diplomáciai testület számos tagja, valamint a hazai és külföldi kiállítási részlegek vezetői. A Himnusz elhangzása után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a megnyitó vendégeit. majd az OMÉK szerepéről, jelentőségéről szólt A többi között megállapította: — A most megnyíló kiállítás sokrétű, gazdag anyaggal érzékelteti a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az erdő. és fagazdaságban elért eredményeket, jelzi a termelőerőkben, az agrárkutatásban és a szakoktatásban egyaránt tapasztalható fejlődést. — Az elmúlt évek eredményei alapján arról adhatunk számot, hogy tovább tart az a lendület, amely különösen a szocialista átszervezés óta jellemző a mezőgazdaságra, a hazai élelmiszer-termelésre. Az egy lakosra jutó 1,2 tonnás gabonatermelés, a 150 kg-os hústermelés olyan tény, ami nemzetközi mércével mérve is az élvonalba tartozik. Miközben javult a hazai élelmiszer-ellátás, nőtt az agrárágazat exportja is. A kiállítás is jelzi azt a sokoldalú nemzetközi együttműködést, amelynek részesei vagyunk. Eredményeink egyik forrása — ezt a baráti országok gazdag bemutatója egyértelműen dokumentálja — a KGST-keretében a testvéri szocialista országokkal való együttműködés. Azután kifejtette: a mezőgazdaság ma már csak nagyon magas színvonalú ipari háttérrel fejlődhet. A termelés színvonalát, hatékonyságát erőteljesen formaijak a gépek, a kémiai ipar, s egy sor más iparág termékei, gyártmányai. Akik ezeket az eszközöket, berendezéseket, anyagokat előállítják — dolgozzanak kutatólaboratóriumban vagy öntödében — igen fontos részesei a hazai élelmiszer-termelésnek. A mezőgazdaság eredményeinek tehát társadalmunk széles rétegéi, munkásosztályunk is részese. Az agrártermelésben elért eredmények legfőbb záloga pártunk és kormányunk jól bevált agrárpolitikája, szövetkezetpolitikája, az a üizalom, ami erre épülve az ágazatainkban dolgozók iránt megmutatkozik. A miniszter végül köszönetét és elismerését fejezte ki a hazai és a külföldi kiállítóknak — köztük a 6. nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási, valamint az építés—otthon—energia kiállítás résztvevőinek is — munkájukért és jó szereplést kívánt a résztvevőknek, majd megnyitotta a 69. OMÉK-ot. Ezután a vendégek megtekintették a kiállítást. Délután 1 órától kaput nyitőtta vásár a nagyközönségnek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v Éljen augusztus 20-a! t