Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

5 Csütörtök, 1980. július ~ft: SZEGEDI ÜNNEPI HETEK IX. Művelődéseiméiért Nyári Egyetem. Előadások ' ma délelőtt 9 órától. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Fcreno Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Csóti Péter iparművész kiállítása a Guláosy Lajosteremben. Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Hermán Lipót emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A legszebb nyomdaipari termékek 1879. évi országos versenyének díjnyertes darabjaiból rendezett könyvkiállítás. az MTESZ Csongrád megyei székházában. (Kigyó u. 4.). Papp György grafikusművész kiállítása a szentmihálytelcki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Régi magyar könyv — a Somogyi-könyvtár ritkaságainak bemutatója. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó utca 4.). A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei paraszíbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Szegedi Galéria; Lucsgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; „Vasvirágok"; Móra-emlckszoba; „Tűzön-vízen keresztül él Szeged". A Fekete-házban: „Szeged felszabadításától az ország felszabadításáig". Szegedi Nyári Tárlót Teljes színházi élményt Tizenkét szabadtéri bemutatót köthetünk a nevéhez; az operákon kívül a Jánost vitézt és A cigánybirót is rendezte már. valamint emlékezetes prózai előadásokat, a Tragédiát, a Szentivánéjit, tavaly az Antigonét Szinetár Miklós a próbák idején, általában a fölső páholysor előtt, a nézőtér közepén tartózkodik, szemrevételezi az alakuló színpadképeket a legkülönbözőbb szögekből. Mintha készülő, nagyméretű tablója előtt vándorolna a festő, összecsippentett, kritikus szemmel, a várható hatást kutatva. Am a Jövendő nézők nemcsak középen ülnek. Lent is, ahonnan Öriásországnak, fönt is. ahonnan a lillputiak birodalmának látszik a színpad. Ráadásul egyikük jobban szereti, ha a szeme Jóllakik, másikuk hallani akarja a cnuzsika minden szépségét, a harmadik a lélek rezdüléseire nyitottabb, a negyedik, a maximalista („hál' istennek, a kutyafáját, ilyen a legtöbb néző"), komplett színházat akar. komplex élményt Szinetár Miklós először rendezi Bizet operáját, a Carment. Milyen személyes és közönségigényeket tart szem előtt? — A Carmennel szerencsénk van. Először is. mert remekmű, eleve könnyen talál utat a közönséghez. Monumentális mű, vagyis jól áll neki a Dóm tér, egyáltalán nem idegen tőle a látványosság, ebben is megfelel a szabadtéri előadások iránt joggal nyilvánuló egyik legfontosabb igénynek. Opera, vagyis megzenésített színpadi cselekmény. dráma a javából, tele finom lélektani megfigyelésekkel. Mindezekből következően nincs más választásom: e szabadtérire rendezett zenedrámának összetett, teljes színházi élményt kell adnia. A dolog attól könynyebb, hogy — eltérően sok más operától — a Carmenben jól elkülönülnek egymástól a látványosságukkal, illetve a drámaiságukkal ható jelenetek. Lehetőség nyílik tehát arra is. ami a szabadtérin a legnehezebb; megteremteni a lélektani konfliktusok hitelességét, erőteljes drámai hatást létrehozni. Mindezek alantén bízom abban, hogy a nézők főnt ls. lent is, a tér minden pontján valódi színházban érezhetik magukat. — Kihallatszik a szavaiból: fontosnak tartja, hogy fttci ide jön. ne csalódjon, méij akkor se, ha nagy igényű. Egyszersmind a szabadtéri néhány sajátosságát fogyatékosságként tartja számon, amelyek gátolják törekvésében, megnehezítik a teljés színházi élményt. — Minthogy az effajta igényességről nem szabad lemondani, nagyon meg kell gondolni, miféle * müveket választunk ki szabadtéri előadásra. Hitem szerint a A Carmen rendezője: Szinetár Miklós szövegmondással építkező görög drámáit, monumentalitásukkal, statikus jellegükkel Inkább érvényesülnek itt, mint kőszínházban. Ezért ls szerettem annyira a tavalyi Antigonét. Egyébként a jó darabválasztás nemcsak azért fontos mert a szabadtéri egyes adottságai. mint színházi feltételek, nehezítik az ember dolgát. Manapság, amikor több millió tévénézőnek közvetítik a kultúra sokféle értékét, már nem lehet a legfőbb célunk és jelszavunk, hogy a hatezer ember itt találkozzon a kultúrával, a drámával, az operával. Ebben a fölfogásban ugyanis az rejlik, mindegy, mit és hogyan mutatunk be a szabadtérin. mindenképpen missziót teljesítünk. Hát nem. már nem, szerencsére. Inkább az lehet a célunk, hogy találkozzon a szabadtéri közönsége egy sajátos színházzal, az Itteni adottságokat használó, csakis itt kapható, egyszeri, egyedi, nyári attrakciókkal. Ünnepi játékokkal, amelyeket a tpeclális lehetőségek szerint ' hívnak életre, és részben éppen ezzel, ezért is hatnak színházi értékként. — A Carment a szovjet vendégművész kivételével magyarul fogják énekelnú Talán a szegedi nyári színház emlegetett jellegzetességei közül nem engedi valamelyik. hogy eredeti nyelven hangozzék? — Ha innen nézzük a dolgot, akkor ls igennel válaszolhatok, hiszen a szabadtéri jellemzője, hogy előadásonként hatezren látják a produkciót, többségében magyar anyanyelvűek. Mint mondtam, a Carmen olyan zenedráma, melynek lélektani mélységeit is érdemes a lehető legteljesebben érzékelni, és ehhez nem elég, ha nagyjából Ismerjük a tartalmát. Nem másért íródott, minthogy megértsék. Más kérdés. hogy jelentős egyéniségek, kitűnő énekesszínészek nélkül se magyarul, se más nyelven nem érnénk célt. A Carmen szereplőgárdája: kiválóságok, énekesként és színészként egyaránt. Sulyok Erzsébet Volt idő. amikor a Szegedi Nyíri Tárlat síkere hatósági döntés kérdése volt. a kételyeket is csak néhány kritikus fogalmazta meg bizonytalan félmondatokban. S volt év, amikor a temetési hangulatba ..hogy volt"-ok keveredtek. A sok-sok ellentmondás ellenére is a harmadik évtizedébe lépő seregszemle minden eddiginél életképesebbnek tűnik. Az összecsengő szakmai és közönségsiker bázisa záloga, végre maga a műalkotás. S ez nem a hályogkovács ösztönös bátorságának véletlene, vagy a régebben oly gyakran tapasztalt gigantopatriotizmus mindent fölemésztő nekifeszüléseinek eredménye. Sokkalta inkább az eddigi húsz kiállítás tapasztalatainak, diagnosztizáló elemzéseinek hatása, melyet már beépítettek a szervezés átfogó munkájába, az előkészítés fázisaiba; átmentettek a zsűrizés új elemeibe. a rendezés áttekinthető és hangsúlyokat kiemelő alapállásába; segítették számban és összegben megemelkedett díjakkal, gyarapodó vásárlásokkal — elsősorban mégis a művészek hozzááállása és a művek színvonala a döntő érv. Bebizonyosodott, hogy a szegedi seregszemle, ha a hárczn műfaj eredményeit és gondjait teljességében nem is vonultatja fel. a kiállításon szinte minden lényeges törekvés nyomvonalaiban és tendenciáiban követhető. A siker adaléka, hogy a müvek naay többsége társadalmi és művészeti életünk koordinátarendszerének progresszív ívén helyezhető el. s az alkotások egyszerre tartalmas művészi mondanivalók burkai, melyek a közönség számára is fölfoghatók, földolgozhatok. A festményanyag tartalmában erősödött. stilárisan gazdagodott; a grafika az elmúlt évekhez képest némileg visszlépett számában és színvonalában egyaránt: a kisplasztika viszont gyarapodott, sokszínűbb lett. Kálmán és Almos Nagy Jjéazlö felvétele Páskóndi Oéza történelmi drámája. melv ősbemutatóként szerepel » Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán, lényegében két nagy saerenre énül. Kálmán királyéra cs (estvérér*, a trónkövetelő Almo érp,, aki alulmarad a csatában. Ennek mcgfc'clően két Jelentékeny színészi alakit á'.l az e">aJdsok középpontjában, a kénünkön látható Balásaovits Lslosé (bálrőt Kálmán) és TroHán Páteré. A Kálmán király. Rúgat József rendezésében, holnapután, szombaton látható harmadszor, idén utoljára, a dómszínpadon Erénye a mostani tárlatnak, hogy a kortárs magyar képzőművészet olyan meghatározó egyéniségei is elküldték alkotásaikat, mint az iskolateremtő Kokas Ignác (el is szürkült árnyékában minden olyan mű. mely lépésnyomaiban keres érvényesülést). Bencze László (magasrendű, emberközpontú művészetének szigorát, méltóságát kevesen érik el). Schéner Mihály (az évszázados népművészeti örökség arányforma- és ritmusrendjéből teremt csúcsot jelentős korszerű szintézist). Vinkler László (a mitológia máig rezgő jeleit dolgozza föl gondolat* és érzelemviszonyainkhoz hangszerelve, kalligrafikus bravúrral), Fóth Ernő (a felülethatások egymásra rímeléséből alakít kozmikus érvényű sűrítményeket), Németh József (stiláris korlátokat régen fölszaggató, monumentális „freskói" alapépítményei mai képzőművészetünknek). Mellettük igen sokan vannak a fiatalok. a Studió-korosztály képviselői. Az utóbbi idők egyik legszembetűnőbb jelensége. a műfajhatárok elmosódása, itt is tetten érhető, elsősorban a fiatal alkotók műfajváltásaiban. Szerencsés kézzel és természetes egyszerűséggel próbálják ki tehetségüket több anyagban, más-más eszközökkel. Kiss Györgyről régen tudjuk, hogy többszólamú művész — expresszív képi folthatásait most is azonos hatásfokkal képes áttenni rusztikus plasztikákká érmein; Hepp Edit többrétegű. asszociatív mondanivalóját tollrajza indítja, s Latlnovlts emlékére készített festményén teljesíti ki; Kollár György rajzán az idegesen vibráló vonalak, festményein az izzó színek erőteljes érzelmi hatásalt keresi; Marosvdn György ceruzarajza és festménye ís a precíz anyagszerűségre ügyelő Szentgyörgyi József rajza festményeinek akkordjait üti le. A gegtől a groteszkig — ezt a címet is adhatnánk annak az erőteljes szemlélet- és kifejezésmódnak, mely a mosolyogtató ötlettől a karikatúrán, a megbocsátó irónián és a pengeéles szatírán át a groteszk összetett mondandójáig húzódik. Mindhárom műfaj anyagában. ügy tűnik, hogy egyre bonyolultabb. összetettebb valóságunk információáradatának földolgozása és művészi kifejezése. Az emberi életérzések tettenérése, a belső világ kivetítése és az egymással való kapcsolatok keresése megköveteli ezt az alapállást, Mintha az emberi kapcsolatok kiüresedése, az érzelmek elsivárosodása. a gondolatok konzerv-jellege ellen egy szellemes ötlettel, együttérző iróniával, dühös vagy kesernyés szatírával, és a gondolkodás kalodájába kényszerítő groteszkkel eredményesebben lehetne harcolni, mint teszem azt a puszta és szenvtelen felmutatással, az érzelmekre erőszakkal apelláló lírizálással. vagy a túlbonyolított szimbólumok rendszerével. Ezt felismerve képzőművészeink az árnyalatok gazdag skáláját sorakoztatják föl Szegeden is. Makó Judit „Egy boszorka van..." című rézkarca jókedvű csúfolódó. Papp György rajzsorozata az ízes népi humorból táplálkozik. Vrbán László színes firkája, a (Rá)-fázás szellemes karikatúra, Galambos Tamás A Nagykormányos gyermekjátékai című olaj képe szarkasztikus pamflet, Vésey Gábor Ha-ha (Friedmann úr nevet) című képe fölszabadult bohóság, Ligeti Erika Szerelmem. Moszkva című kisbronza bájos és bravúros irónia. Balla Margit barokkosán gazdag rézkarcai a fantasztikumot a szatírával elegyítik. Bálványos Huba kritikája éles és elkötelezett. Szemethy Imre Teli Vilmája kacagtató groteszk. Búvópatakszerü kapcsolatok fedezhetők fel Lacza Márta színes ceruzarajzának családi arcképe és Lóránt Zsuzsa festett szobrai között; Orr Lajos Megállóban című kisplasztikájának együttérzően groteszk alapállása pedig némi transzpozícióval Egri Erzsébet bábfiguráiban köszön ránk. A sor folytatható Berki Violának, a középkori miniatúrák bájosan elrazjolt, naiv történelemszemléletét fölidéző illusztrációival. Földi Péter. Kiss Zoltán László, Kocsis Imre, Orosz Mária, Fritz János, Szabó Tamás. Budai Tibor, Romvári János, Wachorn András alkotásaival. Többen látnak ismét lehetőséget régi témában, a cirkuszok, komédiások. mutatványosok bő gondolattársításokra alkalmat adó világában (Kovács Tamás Vilmos „Commedta del'arte" — a szereplők felvonulnak; Tenk László Szerelem kertje, Tóth Ernő Mesevilág. Majális; Vilhelm Károly Jutalomjáték; Szunyoghy András Ünnep, Szépségverseny; Varga Géza Álarcosok I—VI.). A szürrelaitással párosuló naturalizmus nem új. ám ma is izgalmas lehetősége a képzőművészetnek. A precíz, néha száraznak tűnő pontosság, a valóság hű. de egyénien csoportosított részleteinek tükrözése sokféle szándékot, véleményt klfeiezhet. Ezen a tárlaton ifj. Benedek Jenő két csodálatosan szép kis képe, a Kalitka és az Ablak időtlenséget sugall, mint egy film kimerevített kockái. Hasonlóan precíz festői eszközökkel dolgozik Mácsai István és Zoltánfí István. Az előbbi Látomás című képén az idősíkok keverésével szürreális alkotást teremt, az utóbbi A terv című festményével szociografikus mondanivalót közöl, a reális múlt és a valós jövő emberi ütköztetésének ábrázolásával. Orvos András színes dekorativitása, Czene Gábor Dévecserit idéző festményén gondolttársításokkal gazdagodik. Marosvári Györgynél szociofotografikus anyagszerűséggel. Mészáros Marinál álomszerű üvegplasztikáján különös vibrációval. Erőteljes azoknak a műveknek a sora, amelyek a színek expresszivitására. a folthatásokra, valamint a differenciált felületi megmunkálások játékos kapcsolataira építenek. Kokas viszszafogott színvilágú, -nagy formátumú, belső feszültségről tanúskodó, a külvilág ele-_ meit öntörvényűén átformál ló képel mellett a fiatal Kollár György festményei izzanak legőszintébben. Fótb Ernő gondolatokat burkolo faktúrái mellett Tölg-Molnár István gyöngyházfényű felületei csengenek a legtisztábban. Ezen az úton jár Kiss György, Sztkora Tamás. Topor András. Szabó János. Csavlek András. Swierkiewitz Róbert. Váli Dezső, egymástól inkább csak megoldási módokban különböző alkotásokkal. A szín- és folthatásokra építő művekben csalt itt-ott találhatunk konkrét motívumokká szerveződő formákra, ezek közül kiemelkedik Lóránt János tragikus hangvételű, komor festménye és Pataki Ferenc tüzes színzuhatagba csomagolt, sok-sok, asszociációkkal összekapcsolható motívumból építkező képel. A geometrikus rend, a mérnöki fegyelem, valamint az odavetett gesztus, a szabad formalakitás tánúi lehetünk Dohnál Tibor festményén. Sulyok Gabriella grafikai lapjain. Farkas Ádám, Bakos Ildikó és Váró Márton ( plasztikáin. A jel- és jelképteremiésnek is komoly hagyományai vannak a magyar képzőművészetben. s e szimbolumteremtő szándék néhány figyelemre méltó munkán itt is jelen van. Elsősorban Schéner Mihály Puszták népe című művének már előbb említett szintézisében, i vény i Katalin mélytüzű színekből fölvillanó, síkokká transzponált motívumaiban. Zómbó István epigrammaszerű, mélytöltésü festményeiben, Rics Z3uzsa a szárnyalás lényegét nyakoncsípő pasztelljébem Másfajta jelképteremtést láthatunk Lapis András eredeti ötletből született, erőteljes plasztikájában. Kligi Sándor lángokká lényegülő Giordano Brúnójában. Egy korlátokat szaggató szimpatikus törekvés néhány darabját ls fölfedezhetjük, ahol az alkotók — Kéri László. Barabás Márton. Zrínyifalvi Gábor. Wagner János. Pinczehelyi Sándor — a tei-ek töréseinek. a fáziseltolódásoknak, az egymásra kopírozott idősíkoknak gazdag lehetőségeit kutatják egy ül képi koordinátarendszerben. A hagyományos, s az eddigi tárlatokon mindig meghatározó, ügynevezett „alföldi realizmus" szokványos táj- és életképel mintha kissé háttérbe szorultak volna. Néhány emlékezetes mű így is szerepel a tárlaton. Gondolok Itt Patay László magávalragadó lírájára, Vecsési Sándor férfias érzelemRnzdagságúra, Nóvák András nagyvonalúságára. Markolt György é* Nagy Sándor tömbös szobraira, Tóth Valéria harmóniaigényére. Kotsis Nagy Margit érzékenybravúros kisplasztikáira. Kalmár Márton szigorúan szép portré szobrára, Fritz Mihály leheletfinom, kalligrafikus plakettjére. Ügy tartják, a 21 szerencsés szám. íme, nyerni lehetett vele. Tandl Lajos f