Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
Szerüa, Í98Ö. 'JiSüus 9. S Sárga sapkások Száz általános iskolás a Kincskereső-táborban Immár hagyomány, hogy a Kincskereső című gyermekfolyóirat leglelkesebb fiatai olvasóinak nyaranként olvasótábort rendez. Az idén Szegeden az Április 4. útján levő Csongrád megyei diákotthon fogadta az ország több általános iskolájából érkezett Kincskereső szakköri tagokat, s a folyóirat által meghirdetett pályázatok nyerteseit — összesen mintegy száz felső tagozatos általános iskolást Gyerekeket ls lehetett volna írni. A tábor lakói aligha sértődtek volna meg ezért. Bár többen akadnak közöttük, akikre a fiatalok megszólítás épp így illene, ám ők is keményen kiveszik részüket a közös munkából: egy bevallottan gyermekkultúra és érdeklődés ápolásából, amely . magasabb szinten — egyúttal a folyóiratnak is célja. — A foglalkozásokon minden múzsát igyekszünk mozgósítani — mondta Simái Mihály, a Kincskereső főszerkesztő-helyettese, az egyik szakmai tanácsadó a táborban. — A gyerekeket nemcsak az olvasás berkeibe vezettük be, és bizonyos életmóddal kapcsolatos tudnivalókkal ismertettük meg. hanem lehetőséget is próbálunk nyújtani nekik, hogy kibontakoztassák a képességeiket. Riportokat, verseket írhatnak, barátkozhatnak, a képvers-szerkesztéssel, bábozhatnak és irodalmi színpados szakcsoportban ' tevékenykedhetnek. Ennyivel többet nyújtunk, mint egy átlagos olvasótábor. A vasárnapi ásotthalmi kiránduláson például Arany János Rege a csodaszarvasról című balladáját dolgozták fel' játékosan a gyerekek. Mondanom sem kell, élvezet volt nézni, ahogy az ötven lány várta, hogy a fiúk „elrabolják' 6ket... Más napokon sem unalmasabb a tábor programja. A •vörös nyakkendőt és sárga sapkát viselő gyerekek hét főn délelőtt Annus Józsefnek, a Tiszatáj főszerkesztőhelyettesének vezetésével irodalmi sétát tettek a városban, este pedig hangulatos karneválon mutatták be ötletesebbnél ötletesebb jelmezeiket. Tegnap, kedden délelőtt talán az egyik legnagyobb érdeklődésre számottartb eseményre gyülekezhettek. Janlkovszky Éva gyermekíróval volt találkozójuk a fiatal olvasóknak. Az írónő több művét már korábbról ismerték, továbbá a Málnaszörp és szalmaszál című könyvéből készült Égigérő fű című filmet megnézhették a táborban is. „Mikor határozta el. hogy író lesz?" „Felnőttekhez vagy gyerekekhez szóló könyvet könnyebb-e írni?" „Képzeletből vagy valóság alapján ír-e az írónő?" A többi között ezek a kérdésele is elhangzottak az iró-olvasó találkozón. Bizonyítva, hogy a jelenlevő gyerekek legalább olyan elmélyülten, Látogatás a Szegedi Nyomdában gondolkodva olvassák a könyveket, mint egy felnőtt olvasóközönség. Közben a faliújságra az előcsarnokba i klszögezték a táborlakók által írt és szerkesztett házi Kincskereső első példányát A következő program — a nyomdalátogatás — előtt már azt is olvashatták és elemezhették a sárga sapkások ... J. E. Vasárnap Vasutasnap Három évtizedes hagyomány, hogy július második vasárnapján a vasútra irányul a figyelem, az egész ország megbecsüléssel emlékezik meg a vasutasokról, akik már sokszor bizonyították helytállásukat. A vasút jelentősége — jóllehet volt időszak, amikor világszerte már az alkonyáról beszéltek — ma sem csökkent, s ezt kormányzatunk is megerősítette a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztésével. A vasútnak továbbra is fontos szerepe van egységes közlekedési rendszerünkben, a népgazdaság áruszállítási feladatainak teljesítésében. A közvélemény — még ha adódnak is hiányosságok a folyamatosan, percnyi megállás nélkül dolgozó közlekedési nagyüzemben — elismeri és megfelelően értékeli a vasutasok becsülettel, fegyelmezetten, hivatástudattal végzett felelősségteljes munkáját. Erre is emlékeznek július 13-án, vasárnap, a 30. vasutasnapon. Az idén is méltó külsőségek között tartják a vasutas napi ünnepségeket BudapesI ten és országszerte. (MTI) Nyvelfségkép az ezredfordulón Egy tanulmánykötet margójára A felvilágosult, sőt nemegyszer a világ rendjébe vetett hitét vesztett európai embernek is vannak remélve várt dátumai. Ha addig eljutunk, vélik, rendbe jönnek a dolgaink, bizonyára egyenesbe kerül a világ. Eljövetelétől akár új időszámítást kezdhetünk, mondják, hiszen megjelenésével belépünk a harmadik évezred áhított csarnokába, a béke és a tudás korszakába. így hát a bűvös dátum az ezredforduló, amellyel kontinensünk civilizációja a megszámlált harmadik, de valójában a sokadik évezredét kezdi. Arról beszélni, milyen lesz az esztendők ezrednyi légiója — próféták és más igehirezomaműveltminusnál, amely viszonylagos beláthatósága végett is előlegez ->- alaposabb vizsgálat esetén — ismertet a távoli jövőről. Figyelmünket az ezredfordulóra fordítjuk, annak ürügyén, hogy nagyszerű irások sora látott napvilágot, tematikus csokorba kötve, műveltségképünk vár- _ _ _ _ __ ható és tervezett helyzetéről, elemzése messze meghaladE tanulmányok az akadó- ná egy recenzió terjedelmét, nelmi, esztétikai, tikus- és technikai ségről. Valamennyi az általánosműveltség-eszmény és realitás felől közelít, s az ezredfordulóra tekint Föltehetően a puszta fölsorolásból is látszik, hogy átfogó tematikájú gazdag anyagról van szó, amelyneK mlal „távlati műveltség" koncepció alapján íródtak, s minden tervezést az iskolai oktatást tovább építve végeztek. Egyszóval, nem a fellegekben jártak — szándékuk szerint —. még ha olyan ér: zés6el olvassuk is a dolgozatokat, hogy bár csak így lenne! Hiszen a k}jelölt munka detők kétes kiváltsága. Az elvégzéséhez annyira szükséűt. melyen a világ majd — g€s az emberi élet értelmes reméljük — halad, hitünk mvegs2et-vezése, az erőfeszítészerint népünk számára is sek hasznos célra irányítása, fölfelé emelkedik. Csábító tehat a béke. mint életünk párhuzam visszatekinteni a folytatásának alapföltétele, történelmi ívre, melynek egy Erről nem szólnak a tanulévezreden átnyúló pályáját mányok, föltételezve az emrögzíthetjük őseink honfog- beriség élni akaró önmérséklalása és a kortárs űrrepülésének eseményeivel, de jövendőnk előre látásához ilyen módon bizonyosan nem jutunk közelebb, legföljebb a távolság ígérete rémíthet, amely jelenünktől a jövőt elválasztja. Maradjunk ezért közelebb és akár köznapi szemmel is kivehetőbb terÉpítik az első hazai hdléghajót Speciális ballonanyagol használnak Hőlégballon már van néhány az országban, de hőléghajó? Ha minden sikerül, szeptemberben, a bányásznapon levegőbe emelkedik a Pécsett épülő első hazai hőléghajó. A 38 méter hosszú, 15 méter átmérőjű és 20 méter magasságú légijármű nem hidrogénnel, hanem meleg levegővel töltve emelkedik majd a magasba. Egyelőre a szelek szárnyán, később már gázüzemű Volkswagen motorral hajtva széli a levegőt. Egervári József, az MHSZ Baranya megyei vezetőségének ejtőernyős szakoktatója elmondta: hivatalosan a komlói ejtőernyős klub — a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki üzemegysége anyagi támogatásával — építi a léghajót. Ez 1300 folyóméter speciális ballon anyagból készül. Felhasználnak még 2.5 kilométernyi, 200—400 kiló szakítószilárdságú köppeyszalagot: ezek hálózzák majd be a hajótestet és tartják a csővázas gondolát, mögötte a VW-motort letét, amely lefoghatja a háború őrületét. Az olvasóban mégis felötlik, oldalanként akár. hogy vajon képesek leszünk-e mindezt a szépet és jót, okosat, melyet a szerzők kívánalomként felsorolnak, valósággá tenni? A tanulmánykötet általános kérdésekkel foglalkozó állásfoglalásai — melyeket kollektívák készítettek — a távlati műveltségkoncepció, illetve az ezzel szerves egységet alkotó korszerű iskolai nevelőtevékenységet írják körül, fő vonalakban. A vázlatosan megjelenő műveltségkép és az eléréséhez szükséges nevelési követelmények, az érett szocialista társadalom fejlődésének szükséglete. s mint a szerzők mondják, ma még bizonyos fokig műveltségideának te- rávehető] kinthető csupán. És nem is egy-egy fiatalra érvényes törekvések ezek a tervek, hanem egy egész, az iskoláztatásban részesülő nemzedékre vonatkoznak. A továbbiakban hét különálló témájú, de szemléletét, tárgyának feldolgozását illetően egybefüggő dolgozatot olvashatunk a kötetbert. úgymint: a nyelvi, matematikai, természettudományos, törtéfelületes ismertetését pedig méltatlannak vélem a könyv értékéhez. Mégis szükséges egy minden dolgozatban jelen levő közös jellemzőt külön is méltatni, részben kedvcsináló szándékkal az olvasás iránt, illetve, mint fontos ismérvét a műveltségeszmény korszerű értelmezésének. Ez pedig a minden műveltség alapelemeként kívánatos alkotó gondolkodás. Nem sablonok elsajátítása, hanem a valósa-1 gos helyzet elemzésének következtetéseire épülő, változtatást célzó emberi magatartás. Dinamikus műveltségeszményt vázolnak fel a könyv szerzői, amely alkalmas lehet választ adni az ezredforruló táján várható problémák kihívásaira. Gondolkodásra, előítéletektől mentes helyzetmegítélésre biztatják a szerzők tanuló és tanító olvasóikat, arra ösztönöznek, hogy merjenek és tudjanak élni az értelem érveivel. Természetesen mindez távolról sem jelenti a tárgyismeret lebecsülését, a gondolkodás tanult módszereinek mellőzését. Tetézve a nehézségeket, a szerzők receptet sem tudnak adni, amelynek fonala mentén végig araszolva eljuthat a jámbor követő a küzdelem nélküli világba. Útmutatást képeznek csupán e tanulmányok, amely azonban haszEgy kötet elolvasását sürgetni talán előszóírója személyére hivatkozva is lehet, aki maga is érezteti a vállalkozás súlyát, fontosságát. Szentágothay János akadémikus írt, ahogy ó mondja, szubjektív előszót, amely mintegy ráhangolja az olvasót a kötet nem szokványos gondolatélményeire.. Tráaer László Hétköznapok No parking! Automobilizálódó korunkban egyre több helyen jelennek meg Szegeden is a „várakozni tilos" táblák, legújabban a parkolóórák, sőt. a szabálytalan parkolásért járó büntetőcédulák a tilosban várakozó kocsik szélvédőjén. Hiába, a sok autó megköveteli a magáét. olykor tiltó rendelkezések, szabályok, s néha büntetések formájában is. Épeszű embernek tehát szava sem lehet mindez ellen, mert így — ha szükséges — legalább a városközpontban is talál helyet, ha pénzért ls. Azelőtt viszont ingyen (sem) volt! Nem is ezzel van baj. hanem inkább a differenciálás hiányával. Megáll valaki a Technika Háza előtt, hogy háromperces ügyét elintézze. (Esküszöm, nem rólam van szó, még csak nem is közelebbi ismerősömről!) Kijövet már a szélvédőn találja a büntetőcédulát. Nem is szól érte, mert végül ls, szabály az szabály, és valóban hibázott. No de. veszélybe ezzel nem sodort senkit! Ezzel szemben: megáll valaki (no, de hányan?) a Dózsa György utca jobb oldalán. a Lenin körút felé menet. Például az autósbolttal szemben. Bemegy vásárolni (minimum tíz perc), aztán nyugodtan továbbhajt. Csakhogy nem egy. hanem többnyire legalább öt-hat autó várakozik így a tilosban. köztük sokszor teherautók is, teljesen elzárva o kilátást a Kazincy utcából kihajtani igyekvők elől. Ezzel pedig veszélyhelyzetet teremtenek a javából. És itt még büntetőcédula sincs... A példa természetesen csak példa, mert mindkét variációra más precedenseket ls lehetne fölhozni. S hogy mi lenne a megoldás? Nem merem nálunk fejlettebb motorizáclójú országokban éveket eltöltött kollégáimat idézni, akik szerint ott a rendŐrök nemigen nézik, hogy táblák és szabályok szerint ki hol parkol, mert abba elsősorban ők őrülhetnének bele. viszont kíméletlen szigorúsággal Intézkednek, ha valaki szabálytalan parkolásával a forgalom biztonságát ls veszélyezteti. Az Ilyen autós azután rendszerint csak nagy-nagy pénzekért kapja vissza kocsiját. Nálunk talán az Ilyen helyekre a „megállni tilos" táblát volna jó kitenni, ha már a másiknak nincs sok tekintélye. esetleg „külföld fül" kiírni (No parking!) a tilalmat. Mert tán a magyar autós is ért a szóból, ha nem magyarul intézik hozzá... Extrudált... Az előbbiekben föltételeztem, hogy a magyar autós ért „külföldiül". Mert hát, aki autós. az legalább tizennyolc éves. Am újabban már óvodás korban sem fölösleges luxus az Ilyesmi. Mert mit csináljon az ember gyereke. ha kap valakitől ajándékba egy. a nyomda által piros tűzoltóautónak álcázott Kartondobozkát. aminek alján (szerencsére jól eldugva!) ez a fölírat áll: „CUKO" extrudált kukorica karamellaporos felvezetéssel. Még jó. hogy a szerencsés óvodás nem tud olvasni, és zavartalanul csemegézhet a dobozban levő barnás golyokból. No, de a szülő! „Ajándék lónak ne nézd a fogát!" — tartják, no de ml a csoda lehet az az „extrudált" szörnyűség, amivel gyermekét (megletetik? Eszébe jut az „exponált". de az egy többnyire a fotográfiában használt műszó, aztán az „explodált", mire a szivéhez kap, s óvatos lassúsággal arrébb teszi gyermeke közeléből a dobozt ( (hátha robban!), ^ztánelőkapja az idegén szavak szótárát. Na nézzük) „Extrudálás: csigasajtolás; hőre lágyuló műanyagok folyamatos alaksajtolása." — Brrr . I. — mondja a szülő. — Szóval ilyesmivel etetik* a gyereket! Pedig hát a golyócskákban nincs műanyag, csak valóban lágy kukorica (ha igaz, amit a fölirat állit), karamellaburokban. Szóval. ' nem kell föltétlenül félni tőle. Mindenesetre t.ény: a Duna Csokoládégyárban tudnak „külföldiül" ... Sz. I. Próbálják a Kálmán királyt Egyéves szünet után hétfőn délután Ismét benépesült a Dóm tér. Ruszt József rendező irányításával megkezdődtek az idei játékok nyitó darabiának. Páskándi Géza Kálmán király című történelmi drámájának színpadi próbát. Csütörtök estig próbálnak a Drózabemutatóra. s péntektől tép színpadra Verdi operájának, a Falstaffnak stábja, Horváth Zoltán rendező Irányításával. Az operabemutatóhoz is. miként a Kálmán királyhoz, statisztákat keresnek, ide azonban csak nőket, a jelentkezőkből nénteken délután 5 órától válogatnak