Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

A világhírű maláriakuta ;ó ld. Jancsó Miklós halálának 50. évfordulójára Földünk trópusi és szubtrópusi vidékein még napjainkban is az egyik legveszedelmesebb betegségek közé tartozik a malária. Az Egészségügyi Világszervezet évtizedek óta szívós küzdelmet folytat ellene, s a védekezésben munkálkodó több ezer tudós ma is fölhasználja azokat a korszakalkotó eredményeket, amelyeket az ötven esztendeje elhunyt világhírű magyar maláriakutató, id. dr. Jancsó Miklós produkált. Kolozsvárott született 1868. október 14-én. Rendkívüli képességei. a biológia iránti kivételes vonzalma már 12 éves korában megmutatkoztak: rendszeresen élkísérte gyűjtőútjaira a „kincses város" tudós bogaraszát. Parádi Kálmánt aki ,.a fényes kávéházak asztalai helyett — ahogy Bálint Nagy István írta — inkább a Kis-Szamos lapályos partjait, a Fellegvár körüli mocsarakat kereste föl.... hogy egy-egy ritkább szúnyogra akadjon". A kis Jancsó Miklóst, a kolozsvári református kollégium igazgatójának nagy reményű fiát pajtásai hamarosan el is keresztelték „szúnyogkirály"nak. A gyermekkori érdeklődés később sem lanyhult e döngicsélő. embert és állatot egyaránt kínsió rovarvilág iránt; éppen a múlt század utolsó évtizedében derítették föl a tudósok (Ronald Ross. Battista Grassi). hogy mennyiféle veszedelmes betegségnek a közvetítői lehetnek, s e szakterületet gazdagította jeles hazánkfia is. Jancsó Miklós a kolozsvári egyetem orvosi karán 1892-ben szerezte meg orvosdoktori oklevelét. Kezdettől fogva a bakteriológiai kutatások töltötték ki idejét 1892—93-ban a szemészeti klinikán volt gyakornok, majd Purjesz Miklós belgyógyászati klinikájára került tanársegédnek. Fáradhatatlanul rótta a kolozsvári ingoványokat és gyűjtötte a szúnyogokat Egy fáskamrában rendezte be első laboratóriumát. ..Nagy fölfedezésekhez — mondotta — nem fényes berendezés, hanem nagy koponya szükséges." 1895-ben az Erdélyi Múzeum Egylet orvos-természettudományi szakosztályában tartotta első tudományos előadását kutatási eredményeiről. A következő évben megjelent dolgozataiban leírta. hogy a maláriás lázrohamoknak a normálistól eltérő tüneteit egy élősködő faj is okozhatja, mert schizogoniájukban (sokszoros osztódási folyamat, melynek során az ember vörösvérsejtjei szétesnek) különböző generációk is létezhetnek. A századfordulón látogatta meg Róbert Koch berlini intézetét, ahol kétesztendős tanulmányútora Ismerkedett meg a maláriakutatás legújabb eredményeivel. Az ott szerzett információk, meg saját kutatási sikerei révén született meg „Tanulmány a váltóláz parazitáiról" című könyve, melyet a Magyar Tudományos Akadiémia jelentetett meg 1906-ban. A 344. saját kezű rajzzal illusztrált, hatalmas mű részletesen tárgyalja a maláriás megbetegedéseket okozó Plasmodium-fajok természetrajzát Munkáját Mészáros-díjjal jutalmazták. 1911-ben a kolozsvári egyetem orvosi kara belgyógyászati tanszékének professzora lett Az Orvosképzés című szakfolyóirat hasábjain tette közzé ..A malária kór- és gyógytaná"-t. mely terjedelmét tekintve, megfelelt egy kisebb könyvnek is. és a tudomány akkori állásához mérten a legteljesebb, legkorszerűbb ismeretanyagot foglalta magában. Az első világháború alatt kinevezték a Pasteur Intézetben berendezett 500 ágyas hadikórház igazgatójává. 1921-ben a kolozsvári egyetemet Szegedre költöztették, s Jancsó Miklós éjt nappallá téve szervezte meg — a siralmas körülmények ellenére is — klinikáját —• a szegedi fémipari iskolában. Kilenc esztendeig dolgozott a Tisza-' parti városban. Hosszas szenved dés után hunyt el. 1930. júlhB 19-én. Az utókor emlékezetében ma már elhalványult csendes, zárkózott. meleg szívű alakja. Egész életét a tudománynak szentelte. Világhírű fölfedezéseit is egyre kevesebben emlegetik már, pedig Laverantól és Ross tói — a maláriakutatás két külföldi nagyságád tói — függetlenül számos olyan fölfedezést tett amiért az előbbiek megkapták a tudományos világ legnagyobb elismerését: a Nobel-díjat! Életművének kiemelkedő részét képezi a maláriafertő zöttség létrejötte és a környezeti hőmérsékleti értékek közötti összefüggések kérdésének tisztázása. valamint a külső hőmérséklet és az endogen ciklus időtartama közötti relációk felderítése. E meglátásai ma is helytállóak. A Jancsó nevet tovább öregbítette Ha. ifj. Jancsó Miklós professzor. akadémikus, akit kétszer is kitüntetett államunk a Kossuth-díjjal, s méltó utóda lett világhírű édesapjának. KALMAN GYULA A Magyar Remekírók legújabb kötete Heltai és Bornemissza Péter válogatott műveit tartalmazza. Kettőjükről igy ír a kötet öszszeállítója. Nemeskürthy István: „A magyar irodalom e két teremtő ősének életműve ritka tökéletességgel egészíti ki egymást; ami Heltaiból hiányzik, az olvasót együttgondolkodásra 'és továbbtöprengésre késztető tanulmány. a dráma, a tanító ének. a világi fogantatású lírai verse — megvan Bornemisszában, ami pedig a semptei prédikátorból hiányzik, a derűs mese. a csattanós elbeszélés, a kedélyeskedő, szórakoztató előadás — föllelhető Heltaiban." A mai olvasó számára is szórakoztató Heltai. hogy csak A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógusra hivatkozzunk, vagy a Száz fabula bármelyik mesedarabjára. melyeket nemcsak a helyenként vaskos humor, hanem ízes nyelve is élvezetessé tesz. A kötet tartalmazza Bornemissza Péter csaknem minden jelentős munkáját, illetve azok kiemelkedő részeit. Szophoklész Elektrájának magyar fordítását teljes egészében. s részleteket az ördögi kísértetekből, prédikációiból. A régi magyar irodalom barátai és kedvelői tartalmas kötettel gazdagodhatnak. Annál kevésbé a szép könyvek 'kedvelői: az Alföldi Nyomdát a kötet előállításáért nem lehet dicsérni. Sok helyt az egyik oldalról átüt a másikra a szövegnyomás, a festékezés meglehetősen szürke, s amit az olvasót a legjobban dühíti, hogy annyira össze vannak ragadva a lapok, hogy a kötet forgatása szinte lehetetlen, s a szétválasztáshoz legtöbb esetben papírvágó kés szükségeltetik. Művészeti és kulturális szempontból sokkal heterogénebb és szerteágazóbb Magyarország szellemi élete a XVIII. században. Ennek vertikális és horizontális összefoglalására és áttekintésére válalkozik a humán tudományokban polihisztori képességekkel rendelkező Kosáry Domokos, aki hatalmas bibliográfiai művével (Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába) vált legendássá. Művelődés a XVIII. századi Magyarországon című műve két korszakot ölel fel: a későbarokkot és a felvilágosodást Benke László Hagyaték Testvértelen pároskésünk, anyám lassú hörpöléseitől elkopott alumínium kanalunk, anyám életét anyám élete eltűnt idejét, a ragaszkodó szegénység rekvizitumait naponta megérintem — s leng leng és ragyog valami csillogó ezüstgömb szívdobbanásom égő tűjére szúrva, s hallom: nád az idő nádasa hajlong Bezzeg /ános panelmagányomban. s bolyong a vissza már soha. vissza sohs nem hozható, de áll a lopva itt hagyott tükör falamon, anyám tükre, a kegyetlenség tükre, hogy naponta lássam magamat, lássam: készül a fekete kendő, s fiamból az árnyék a szót csak elgurítia, hogy: apa. ugy-e sokára lesztek öregek? Csak a versekben nem — csak a versekben van így hogy várnak az utak és hajóra szállunk hiszen még vitorla sincs s a földön is csak féllábbal állunk s a túlsó part hát persze az ls csak álom — Eurüdiké se értünk jön el — csak a papír talán csak az súgja ezt mint ki dadogni mást se tud Aszófő Aszófőt szinte mindenki ismeri, aki már végigutazott a Balaton északi párján. A Tihanyi-félsziget nyakan fekszik, ugrásnyira Balatonfüredtől. Elsősorban átmenő forgalma nagy. a környező idegenforgalmi központok elszívják az üdülőket, turistákat, pedig érdemes néhány óráf eltölteni a községben és környékén. Füred felől, az állomás előtt tábla jelzi legismertebb műemlékét egv középkori templomromot A községben áll még néhány régiszép parasztház, de a legérdekesebb látnivalót a rövid sétával elérhető Vörösmáii-szőlők rejlik. A szelíden hajló dombok möRött néhány kanyar után megejtő szépségű házacskák tűnnek fel. Pincék. Az ország egyik legszebb pincesora. Van itt vagy húsz-huszonöt présház-pince az üt két oldalán, a legtöbbnek megvan a régi napsugaras ajtaja, mögötte a présház, leghátul a félig földbe süllyesztett pince, homlokzatuk háromszögében az építés éve. esetleg az első tulajdonos neve. Nem csak műemlékek, ma is élnek előttük szinte a Balatonig húzódó szőlők indokolják létezésüket. Jó példái annak a törekvésnek, hogy népi építészetünk legszebb darabjait hogyan lehet mai körülmények között célszerűen felhasználni és fenntartani. Kép és szöveg: • TAKÁCS GABOR