Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

6 Pcntek, 1980. július 11: mmmmmmm^^mmam^mmmmmmmmmrnmtmm Olimpia r80 Kilépni a nemzetközi Dr. Szívós István a magyar csapat zászlóvivője Szombaton Lakossági túra A Szeged TourÍ6t Idegen­forgalmi Hivatal és a Csong­rád megyei természetbarát szakszövetség városnéző gya­logtúrát szervez július 12-én, szombaton. A resztevők az idegenforgalmi hivatal (Kla­uzál tér 7) bejárata előtt ta­lálkoznak szombaton délelőtt 10 órakor. Túravezető: Lak­ner Károly. Horgászverseny a Fehér-parton Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége július 12-én, szombaton reg­gel 7-től délelőtt 10 óráig megyei horgászversenyt ren­dez a Fehér-parton. A ve­télkedőn az ipari és a házi­ipari szövetkezetek dolgozói vesznek részt. Csütörtökön délelőtt Buda István államtitkár, az OTSH elnöke a magyar olimpiai küldöttség hazai előkészüle­teinek befejezésével kapcso­latban adott tájékoztatót, valamint az utazásról és egyéb technikai kérdésekről beszélt. Az edzőtáborok látogatása lassan a befejezéséhez köze­ledik. Tatán, Dunavarsány­ban, Mátraházán és a buda­pesti színhelyeken jó han­gulatú, szervezett munka fo­lyik, sehol sem merültek fel zavaró körülmények. Általá­nos megállapítás szerint az előző olimpiák hasonló idő­szakaihoz képest a mostani felkészüles sokkal nyugod­tabb. rendszeresebb és haté­konyabb. A magyar sportküldöttség hivatalos búcsúztatása július 17-én, csütörtökön lesz 10.15 órai kezdettel a Ferihegyi repülőtéren. Ez alkalommal két különgépen 198-an utaz­nak a szovjet fővárosba, köztük 125 versenyző, sport­vezetők. az ifjúsági tábor résztvevői, és újságírók. Ezután sorozatos lesz a Moszkvába indulás, olyan ütemezéssel, hogy a szinre­lépő versenyzők két-három nappal előbb legyenek kint Moszkvában, ennyi idő ugyanis elégnek tűnik a he­lyi körülményekhez alkal­mazkodáshoz és az akklima­tizálódáshoz. Eldőlt, hogy a magyar olimpiai csapat zász­lóját az ünnepélyes nyitó ünnepségen dr. Szívós Ist­ván vízilabdázó viszi. Lord Killanin, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság el­nöke Moszkvába érkezése után sajtóértekezletet tar­tott a Seremetyevo II. légi­kikötőben. — Nagy figyelemmel ki­sértem az elmúlt években a moszkvai nyári olimpiai játékok előkészületeit, kije­lenthetem, hogy a szervezők mindent teljes sikerrel elvé­geztek — mondotta Lord Killanin — Moszkva az olimpiai rendezés jogát azért a hozzájárulásért kapta, amellyel jelentősen segítette a nemzetközi sportmozgalom fejlődését, tehát nem poli­tikai okok miatt eseti Moszk­vára a választás. Lord Killanin kijelentette, hogy a különböző hivatalos személyiségekkel folytatott megbeszéléséből azt a kö­vetkeztetést vonhatja le, hogy az utóbbi időben kelet­kezett bizonyos' problémákat sikeresen megoldották. Arra a kérdésre, hogy jog­gal nevezhetőek-e a moszk­vai játékok százszázalékos olimpiának, a NOI) elnöke energikusan és nagyon ha­tározottan így felelt: — Igen! Bizonyos, hogy hatalmas sportmegmozdulás lesz a moszkvai olimpia! Lord Killanin a továbbiak­ban felkérte az újságírókat, hogy objektíven számolja­nak be a moszkvai olimpiá­ról. Végezetül kijelentette: — A jövőben elkerülhe­tetlenek a nemzetközi sport­mozgalomban különböző változások, de az olimpia továbbra is élni fog! porondra VVK-mérkőzések Szegeden? „Szegednek nyertem a VB-t" Beszélgetés Svidró Józseffel Hat éve, 1974. október 23­án Bécsben a NOB 75. ülé­sén eldöntötték, hogy a XXII. nyári olimpiai játékok szín­helye Moszkva lesz. Ettől az időponttól kezdődött meg a visszaszámlálás. Jelenleg ott tartunk, hogy csak néhány nap választ el bennünket a sportvilág legnagyobb sereg­szemléjétől. Pár héttel ez­előtt az OTSH elnöke — a szakszövetségi vezetők javas-, lala alapján — kijelölte az ötkarikás rendezvényre uta­zó keretet. Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy a SZEOL AK kajak-kenu­szakosztályából senki nem kapott bizalmat, noha ket­ten — Csapó Géza és Svidró József — még ma is kint vannak a sportkör kirakatá­ban, mint akik a játékokra készülnek. (Legalábbis ami a fényképüket illeti.) Mint a későbbi beszélgeté­sünkből kiderül, Svidró József nem is készült a se­regszemlére. Pedig a 30.. évé­ben járó sportember nagy versenyző volt 1969—79-ig az olimpiák kivételével vala­mennyi világversenyen részt vett Az 1975-ös belgrádi vi­lágbajnokságon Sztanity Zoltánnal, Várhelyi Péterrel es Hercegh Ivánnal a K—I. 4x500 m-es távon aranyér­met nyert. Emellett két VB­bronz-. és egy EB-ezüstérme! öriz vitrinjében. Tizenöt évvel ezelőtt Mis­kolcon ismerkedett meg a 6portág alapjaival. 1974-ben költözött városunkba, mivel felvették a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testne­velés—biológia szakára. A Tisza-partján alapozta meg jövőjét. Jelenleg a SZBOL AK kajakozóinak munkáját irányítja. A vezető edzőt az Ifjúsági Vizitelep irodájában keres tük l'el. Először igen szeré­nyen. a „nem akarom reklá­mozni magam, hiszcn előszór bizonyítani kell" kijelentés­sel igyekezett elhárítani a beszélgetést, de társai unszo­lására végül mégis vállalko­zott néhány kérdésre. — A sportkedvelőket meg­téveszti az egyesület kiraka­tában levő fénykép. Valója­ban mi az igazság? — Tulajdonképpen éri nem készültem Moszkvára. A ta­valyi VB után megkérdez­tem dr. Parti János szövetsé­gi kapitányt, hogy milyen esélyeim vannak a játékokon való részvételre. A szakveze­tő válasza tömör és egyenes volt: semmilyen. Ekkor el­határoztam, hogy befejezem az aktív sportot és 1980. ja­nuár 1-től elvállalom a SZE­OL AK kajakszakágának ve­zetéséi. — Kovács László lemondá­sa után jó ideig gazdátlan volt a vezető edzői szék. Valószínűleg többen pályáz­tak rá. — Valóban. Kinevezésem után többen megkérdőjelez­ték ennek létjogosultságát. Ne vegye nagyképűségnek, de úgy érzem, a VB-gyözel­mem, a testnevelő tanári dip­lomám és a 15 éves sport­múltam feljogosít arra, hogy a 4—5 éve edzősködő kollé­gák mellé, de talán egy kis­sé fölé helyezzem magam. (Jelenleg a TF szakedzői tan­folyamát végzi.) — Az elmondottakon kivúl mit tart edzői erényének? — Elsősorban azt, hogy a versenyzőkkel együtt tudok dolgozni, hiszen Csapó Géza után jelenleg én vagyok a szakosztály második számú kajakosa! Ennek egy bizo­nyos ideig komoly pszichikai jelentősége van, mert amit követelek, azt a gyakorlat­ban is be tudom mutatni. — Valószínűleg más sport­kör is szívesen alkalmazta volna. — Ezzel a gondolattal nem foglalkoztam. Minden szállal a Tisza-parti városhoz kötő­döm. Itt végeztem el a főis­kolát, itt kaptam lakást, itt alapítottam családot, és ami­re a legbüszkébb vagyok: Szegednek nyertem a világ­oajnokságot! — Szakmailag milyen újí­tásokat tervez? — A téli alapozást igyek­szem úgy irányítani, hogy a gyakorlások kajakjellegűek legyenek. Súlyozom a tan­medencében történő felké­szülést és az úszást. Az erő­fejlesztő munkában pedig lényeges változásokat szeret­nék elérni. — Hogyan ítéli meg a je­lenlegi gárdát?" — Véleményem szerint 3 7 olyan versenyzőnk van, akik rövid időn belül maguk­ra ölthetik a címeres meri, de 2—3 sportolónk már most képes erre. Igen jó gárdával dolgozóm, 16 férfi és 9 női versenyzőm van. Kiváló kol­lektíva. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatnom, hogy ezek a fiatalok különböző személyi ellentétek, súrlódá­sok és egyéb problémák mi­att egyszer már csalódtak: Tehát először is lelkileg kell „helyre rázni" őket. Ha ez si­kerül. nagy versenyzőkké válhatnak. Február 23-án értekezletet tartott a szakosztály. Rózsási Győző szakosztályvezető be­számolt az elmúlt év sikerei­ről, és meghatározta az idei év feladatait. Referátumá­nak utolsó részében a követ­kezőket mondotta: „Nemzet­közi téren elsődleges cél a moszkvai olimpián való sike­res szereplés, ami komoly er­kölcsi elismerést adna mind az egyesületnek, mind pedig a szakosztálynak." Az már most biztos, hogy ez a terv füstbe ment. De is­merve Svidró József meg­szállottságát, tapasztalatát éi szakértelmét, bízunk abban, hogy talán majd Los Ange­lesben. Pavlovics László Túlságosan nagynak és ke­ménynek tetszett az a bizo­nyos fa, aminek fejszét eresz­tettek az év elején a DÉ­LÉP ,SC asztaliteniszezői. Az idő, a félszezon azonban el­képzelésük helyességét iga­zolta, az NB l-es csapat a ta­vaszi idényben 11 mérkőzést játszott, kilencszer győzőit, csupán a BEK-győztes BVSC-től, és a jelenlegi má­sodik helyezett Bp. Sparta­custól szenvedett vereséget. Akárhogyan is nézzük. Bená­kék a bronzérem váromá­nyosai! — Mindent megteszünk azért, hogy megtartsuk har­madik helyünket, ha már egyszer fogjuk az érem sza­lagját, szeretnénk nyakunk ba is akasztani — mondja Halasi György, a férficsapat újdonatúj vezető edzője, aki január óta irányítja a szakmai munkát. — Esélye­inket növeli, hogy két riváli­sunkkal, a Postással és a Ceglédi VSE-vel Szegeden találkozunk. Ha netalán ne­gyedikként szerezzük meg a vidék legjobbja címét, akkor sincs baj, a Vásárvárosok Kupája küzdelmeiben így is indulhatunk. Tálcán kínál­kozik a nagy lehetőség, a nemzetközi porondra való ki­lépés, meg kell ragadnunk az alkalmat. Nagy lelkesedéssel említi mindezt a fiatal, mindössze 29 éves szakember, akinek neve nem ismeretlen a sport­ág berkeiben. Éveken át ját­szott NB I-ben, majd NB II­ben, 1977-ben a DÉLÉP SC másodosztályban bajnoksá­got nyert csapatának játéko saként hagyta abba a ver­senyzést. — Mit tagadjam, az ideá­lis versenyző típusát nem rólam mintázták — vallja mosolyogva, miért is tette asztalra oly hamar az ütőt. — Imádtam játszani, akár reggeltől estig, edzeni is sze­rettem, valahogy mégsem jött úgy össze, ahogyan sze­rettem volna. Nagyképűség nélkül állíthatom, olykor a 6portág nagyjait is kemény Küzdelemre késztettem, csak éppen az i-re nem sikerült a pontot föltenni. Sajnos, ide­ges alkatú versenyző voltam. Amikor felkerültünk az első osztályba, és az erősítés is sikerült, elhatároztam abba hagyom. Ügy érzem, edző­ként nagyobb hasznára va­gyok csapatomnak. Korábban, játékosként is foglalkozott az utánpótlással, nem esett nehezére irányíta­ni a legifjabbakat. Később, az első osztályban szereplő első csapatnál munkálkodó, annak minden ügyes-bajos dolgát intéző Váróczi Andor szakosztályvezető-edzőnek segített. A hír, hogy ő lesz a vezető edző, mégis meglepte. — Sokat töprengtem, ví­vódtam, merjem-e lépésre szánni magam, aztán úgy döntöttem, vállalom — néz maga elé. — Nem könnyű hasonló korú, ráadásul válo­gatott szintű játékosokkal bánni. Csapatjáték az aszta­liteniszezés is, a siker elsőd­leges meghatározója még sem föltétlen a jó kollektív, baráti szellem. És ezt tudják a játékosok, nemcsak ná­lunk, máshol is. Nekem vi­szonylag könnyű a dolgom, nincs széthúzás. Na, meg ren­geteg segítséget kapok Váró­czi Andortól, szakosztály­vezetőmtől. Róla tényleg el lehet mondani, mind sport­szakmai, mind egyéb tekin­tetben, hogy igazi, profi me­nedzser. ö fogja össze a szak­osztályt, s nem is akárho­gyan. — Nemrég azt olvastam a DÉLÉP SC asztaliteniszezői­ről, hogy az „idegenlégiósok" csapata, vezetőik pedig lesi­puskások .. • Ajkába harap. arcizmai megkeményednek a hallot­takra. — Értem a célzást — b06z­szankodik a hízelgőnek alig­ha mondható kijelentések miatt. — Felkerülésünk első évében három-négy olyan já­tékosunk volt, akirke a ma­gasabb osztályban számíthat­tunk, kézenfekvő, hogy iga­zolnunk, erősítenünk kellett. Feltételeink, és ez nem titok, messzemenően adottak ah­hoz, hogy ne rekedjünk meg a középszerűség szintjén. Kér­dezem, bún az, hogy többet, jobbat akarunk? Régebben Szegedről vittek el asztalite­niszezőket, most meg mi hoztunk. Különben máshol sincs másként. A Cegléd, a Budapesti Spartaciis, a Tata­bánya,'a Ganz-MÁVAG szin­tén idegen tollakkal ékesíti csapatát. — Csak az erősítésben rej­tene a DÉLÉP sikere? — szakítom félbe kifakadását. — Korántsem. Mint mond­tam, nálunk nem acsarkod­nak egymásra a játékosok, s amit nem lehet figyelmen ki­vül hagyni: jóval többet ed­zünk ellenfeleinknél! Ezért jobb az erőnlétünk, ezért va­gyunk labdabiztosabbak! — A jelen mellett igen. nagy gondot fordítunk a jö­vőre is — vált gondolatme­netén. — Komolyan, nagyon komolyan vesszük az után­pótlás-nevelést. Együttműkö­ködési szerződés alapján kö­zösen dolgozunk az Építők­Spartacus és a Kábelgyár szakosztályával, így sok-sok gyereket tudunk foglalkoz­tatni, versenyeztetni. Meg­egyeztünk, amelyik egyesü­letnek szüksége van egy-egy tehetségesebb fiatalra, nála játszik, ha pedig úgy látjuk, érett az NB I-re, hozzánk jön. Kellemesebb vizekre „evez­ve", az előttünk álló felada­tokról kérdezem. — Jelenleg pihen a társa­ság, július 14-én kezdjük az alapozást — enyhül meg előbbi, tőle szokatlan har­ciasságát követően. — Két heti erőnléti munka után a Csepellel és a Cegléddel tíz­napos közös edzőtáborozáson veszünk részt Szegeden, ez a iormábahozást hivatott segí­teni. Mese nincs, keményen dolgozunk. Említettem, VVK­mérkőzést akarunk játszani! Gyürki Ernő Selejtezők augusztus 31-ig Mint ismeretes, a Bp. Hon­véd a Bajnokcsapatok-, a Diósgyőr pedig a Kupagyőz­tesek Európa Kupájában mérkőzik a legjobb 32 közé jutásért. A szeptember 17-i, nagy kupanyitány előtt tisz­tázódnia kell, hogy a Bp. Honvéd vagy a La Valletta, illetve a Diósgyőr vagy Cel­tic jut tovább. Az UEFA hi­vatalos jelentése szerint az érdekelt kluboknak augusz­tus 31-ig oda-vissza le kell játszaniuk a selejtezőt. Hi­vatalos játéknapokat nem je­löltek ki, a klubok megegye­zése alapján kerül sor ezekre a találkozókra. Az UEFA egyébként több mérkőzés pályaválasztói jo­gát felcserélte. Az eredeti sorsolással ellentétben az Ü. Dózsa szeptember 17-én nem idegenben, hanem Magyar­országon vívja az első 90 percet a spanyol Real So­ciedad együttesével, ameny­nyiben a Bp. Honvéd to­vábbjut a La Valletta ellen. Október 1-én ugyanis a Bp. Honvéd is pályaválasztó len­ne a Sporting Lisszabon el­len, miként az Ü. Dózsa is fogadta volna a Real So­ciedadot. A szabályok sze­rint egy városban, egy napon nem lehet két kupamérkőzés és mindig az alacsonyabb rangú kupának (ez esetben az UEFA Kupának) kell ki­térni a rangosabb elől. DÖNTETLEN A VISSZAVÁGÓN A szegedi Spartacus-öreg­fiúk labdarúgó-csapata szer­dán, a Sándorfalva együtte­sével játszott a Postás-pá­lyán. A visszavágón döntet­len eredmény született: Sán­dorfalva—Szegedi Sparta­cus 4-4 (3-0). Vezette: Masa Gy. Góllövők: Balogh (2), Kispéter, Kiss S., illetve Ba­lek (2), Bába, Kószó. . VIREN CSAK NEGYEDIK A hagyományos Világjá­tékok elnevezésű atlétikai versenyen Helsinkiben nagy érdeklődés kísérte a mün­cheni és montreali olimpi­án 5 ezer és 10 ezer mé­teren egyaránt győztes Lasse Viren szereplését tízezer mé­teren. Meglepetésre Viren csak negyedik lett, honfitár­sa, Vainio, továbbá két ja­pán sportoló mögött. Területi olimpiai nap A 30. vasutasnap tisztele­tére a Vasutasok Szakszerve­zete szegedi területi bizott­sága július 12-én, szombaton a Vasutas-stadionban mun­kahelyi területi olimpiai na­pot rendez. Az egésznapos sportprogramban — reggel 9 órától délután 3-ig tart — atlétika, asztalitenisz, kis­pályás labdarúgás, sakk, teke, légpuskalövészet sportágak­ban, valamint szabadidö-já­tékok sportvetélkedőkben mérhetik össze ügyességüket a résztvevők. Népszerű énekesek felllép­tével. a Melody Combo zene­kar közreműködésével dél­után 3 órától vidám, szóra­koztató műsor lesz. Az SZVSE I. — SZVSE II. ba­rátságos labdarúgómérkőzés­re délután 5 órától kerül sor. N em« tközi_t ánevorseny a szegedi Sportcsarnokban 1980. JúUus l»-én és 20-án 19 órakor. (NDK. svájci, csehszlovák, lengyel, jugoszláv, magyar csapatokkal) Műsorvezető: Antal Imre. Jegyelővétel: Volán Utazási Irodában Bajcsy-Zsilinszky u. 26. Juhász Gyula Műv. Kiizpontban Vörösmarty u. 3. Szegedi Ifjúsági Házban Komócsin tér 2,'a. értesítjük a lakosságot, hogy szövetkezetünk Szeged-Petőütelep, Gábor A u. 82. sz. alatti zöldség-gyümölcs fel vásárló telepén előnevelt csibét is árusítunk SZEGED ES VIDEKE AFESZ

Next

/
Thumbnails
Contents