Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

Csütörtök, 1980. jűlltts 10. 5 Egységesebb számviteli munka fiéeszekben Egyre növekszik a pontos és egységei számviteli mun­ka szerepé, hiszen enélkül nem végezhetők megbízható! gazdaságossági számítások, nehezebb helyes döntéseket hozni az egyes gazdálkodó egységek irányítóinak. Ezt ismerte fel a TESZÖV köz­gazdasági osztálya és kez­deményezésére 16 vállalkozó kedvű termelőszövetkezet és szakszövetkezet részvételé­vel megalakult a Csongrád megyei Szövetkezetek Szer­vezési és Ugyvitelgépesítési Társasága. Az alakuló ülés, 1979. november l-e óta vég­zett munkát összegezte nemrégen Gruber János, a pusztaszeri Hét vezér Tsz és az ügyvitelgépesítési társa­ság elnöke. A megalakulás után a gesztorgazdaság elnöke és szakemberei sorra látogat­ták a taggazdaságokat, fel­mérték a számviteli munka színvonalát és a fejlesztés lehetőségeit az egyes szö­vetkezetekben. Mivel a tár­saságon belül ls meglehető­sen eltérő az egyes gazda­ságok ügyviteli munkájának színvonala, nem könnyű a tervezett egységesítést a gyakorlatban megvalósítani. Annál is inkább, mert né­hány gazdaságban a meg­szokotthoz való ragaszkodás is gátolja a fejlesztést. A munkaprogram egyik első feladata a gépkönyve­lők tanfolyamának lebonyo­lítása volt.' Ezt sikeresen végrehajtották. Már a tár­saság szervezésében valósult meg a mórahalmi Homok­kultúra Szakszövetkezetben az ügyvitel gépesítése. Eb­ben az egyébként is kivá­lóan dolgozó gazdaságban a vezetőség is sürgette a könyvelőgépek beállítását, a számviteli dolgozók pedig lelkesen és gyorsan elsajá­tították az új gépek kezelé­sét. Mórahalmon július else­jén fejeződött be az átállás, «a makói Kossuth Tsz-ben egy fél évvel később. 1981. január elsejétől dolgoznak majd a könyvelőgépek. A makói József Attila és az apátfalvi Aranykalász Tsz­ben is gépesítenek a közel­jövőben: hogy pontosan mi­kor, az a pénzügyi lehető­ségeiktől függ. A társaság munkatársai ajánlást dolgoztak ki az anyagkönyvelés egységesíté­sére. Ezt valamennyi tag­gazdaság megkapja, miután a legfejlettebb számviteli rendszerrel rendelkező gaz­daságok vezetői már megvi­tatták a tervezetet. A társaság szervezésiben, de nemcsak a taggazdasá­gok szakembereinek részvé­telével szakmai tanácsko­zást rendeztek az önköltség­számítás időszerű kérdései­ről. A további feladatok az ügyvitelgépesítés területén a megfelelő gépek kiválasz­tása, beüzemelése, a prog­ramok egységesítése, szak­emberek képzése és tovább­képzése, a szervizellátás megszervezése, a géppark jobb kihasználása. Az üzem. és munkaszervezés témakörében tapasztalat­cseréket szerveznek, a tár­saság szakemberei igyekez­nek elterjeszteni a legújabb tudományos eredményeket, szervezési megoldásokat a belső információs rendszer korszerűsítésére, a vezetői döntések segítésére. A tár­saság távlati terveiben pe­dig ügyviteli klsszámítógé­pek bevezetése, matemati­kai optimalizálási feladatok megoldása szerepel. Kerámia­betétes váSssszfoS A kongresszusi munkaver­seny folytatásaként szép si­kerek születtek az év első öt hónapjában az Alföldi Téglaipari Vállalat gyárai­ban. Mivel a tégla iránt válto­zatlanul élénk a kereslet, tíz és félmillió darabbal gyártot­tak többet a tervezettnél. A tégla középblokkokból, amelyeket elsősorban a tár­sasházaknál használnak fel, ezer köbméterrel szárnyal­ták túl az előirányzatot. A vállalat új mezőtúri l:erá-" miaüzeme a vakolást nem igénylő kerámiabetétes vá­laszfallapból kevés híján öt­ezer négyzetméterrel tetézte meg az időarányos tervet. Javult a vállalat gyáraiban készített termékek átlagos minősége, a selejt pedig 0,8—1 százalékkal csökkent. Az eredmények elérésében, számottevő szerepe van a korszerű mezőtűri téglagyár­nak. amely a múlt év végén kezdte meg az üzemszerű termelést. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Hermán Lipót emlékki­állításának megnyitója a Móra Ferenc Múzeumban holnap, pénteken este 6 órakor. A száz grafikát be- j mutató tárlatot Rapcsányi László nyitja meg. Bálint Endre fotómon­tázsai a Bartók Béla Mű­velődési Központban, jú­lius 27-ig, megtekinthető naponta 10-től 18 óráig. Lóránt Zsuzsa szobrász­művész tárlata a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájábán, megtekint­hető július 27-ig, naponta 10-től 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Statiszta­válogatás a Falstaffhoz Holnap, pénteken megkez­dődnek a Dóm téren az idei játékok első operabemutató­jának, a Falstaffnak színpa­di próbái. A közreműködő énekesek mellé keresnek néma szereplőket is, még­pedig nőket: statisztának pénteken délután 5 órától le­het jelentkezni a Dóm téren. A statisztaválogatás után Horváth Zoltán rendező irá­nyításával megtartják az első rendelkezőpróbát Verdi ope­rájából. „Szimpatizálok a herceggel" Új kórház Körmenden, a közel száz­ötven éve alapított korház szomszédságában átadták a kilencvenhárom millió forin­tos költséggel épült hatszín­tes modern új korházat Az új egészségügyi intézmény­ben korszerű, gyógyászati el­látást biztosítanák a MEDI­COR műszereivel felszerelt osztályok. Népi ellenőrzés A napokban országszerte megalakultak a népi ellenőri­zési bizottságok, s a választá­sok ünnepi* eseménye alkal­mat kínált a számvetésre is. A KNEB a minap összesítet­te az idei vizsgálatok témáit. egyszersmind célul tűzte, mely feladatok . megoldását kísérjék figyelemmel a fővá­rosi, a kerületi, a megyei, a járási népi ellenőrzési bizott­ságok, illetve az általuk irá­nyított több tízezer főnyi tár­sadalmi apparátus. új film Á férfi, aki szerette a nőket Színes, szinkronizált fran­cia film. Irta: Francois Truffaut, Michei Fermaud és Suzanne Schiffmann. Fény­képezte: Nestor Almendros. Zene: Maurice Janóért. Ren­dezte: Francois Truffaut. Főbb szereplők: Charles Denner, Brigitte Fossey, Neliy Borgeaud. A férfi, aki szerette a nő­ket, meghatározllatatlan ko­rú. talán negyven-ötven kö­zötti úr. Olyan az arckifeje­zése, mint az oltáriszentség­iiez közeledő középkori za­rándoklónak: szánalmasan­szándékoltan bűnbánó. Leg­magabiztosabb pillanataiban is zilált kinézetű. Ugyanak­kor valahol belül tüzel az érzékiségtől. Némi Oidipusz­komplexussal bíró aggle­gény: .anyja annak idején egy szál semmiben mászkált előtte a házban, s szerető­seregletének kamaszfiával küldözgette a leveleket. S nem utolsósorban — szép, hosszú lábai voltak. (Hosszú combokkal, mely mint tud­juk, külön előny.) íme, előttünk áll száza­dunk Don Jüanja, Casanová­ja, korunk hőse — aki tulaj­donképpen mindez ós egyik sem. A néző ne várjon szex­komédiát, sem love storyt. Nem azt kap, hálistennek. Hanem egy elbűvölő, bájos fűmet, egy nagyszerű rende­ző jóvoltából. Bertrand, vagy­is a férfi, aki szerette a nő­ket: a szerelmes mártírja. Fi­lozófiája körülbelül ott kez­d'á'k, hogy a női lábak olyanok, mint az iránytűk, melyek átmérik a földgolyói, biztosítják nyugalmát és harmóniáját. Ám egyben ez a tan — élni segít, miként Truffaut többi jó filmje. Az emberi igényt látjuk a gyön­gédségre, szeretetre, legfő­képpen pedig a teljességre, a világ abszolút birtokbavéte­lének örök vágyára. Amit a nők ás újra csak a nők szim­bolizálhatnak legkézenfek­vőbben. A szerelem mártírja a le­hető legstílusosabban hal meg — kifogyhatatlan lele­ményességgel ismerkedik meg a legkülönbözőbb nők­kel, egyen közvetve átszalad az úttesten, egy autó elgázol­ja, a kórházban pedig meg­pillantva egy ápolónő vonzó szépségű, hosszú combját, utána veti magát, lezuhan az ágyról és meghal. (Nem is olyan rossz halál, ha jobban utánagondolunk.) Nekrológ­ját a memoárjait kiadó, s természetesen szintén az óriási magángyűjteménybe tartozó lektornő mondja el: „Igaza volt, hogy mindegyi­ket szerette... arra van szükség, hogy több személy­ben keressük azt, amit hibás nevelésünk miatt egyetlen emberben keresünk." A poligámia Truffaut-i hőskölteménye teljes. Flogy a film mégis kissé felszínes és hevenyészett is, arról a kellemesen él-elkalandozó, biografikus előadásmódot összefogni óhajtó memoár­írás ötlete tehet. Konvenció konvenciót szül: a rendező a humort, a filozófiát és a he­lyenként tündéri játszadozás meglepetéseit kénytelen fel­áldozni emiatt s így veszít a mondandó mflységéből is. Mégis igen jó film A. férfi, aki szerette a nőket. Charles Denner figurája szinte za­varbaejtően változatos: még közhelyes mondatai közben is cinkosunk, összekacsintó tettestársunk, és virtuóz szí­nészi eszközökkei felmuta­tott érzékenysége egészen pa­zar módon fér össze érzékisé­gével, vérbeli férfitaktikussá­gával. Erről az emberről csak örömmel és- lelkesedés­sel lehet elhinni, hogy tet­szik neki a. nől^ bokája „mert azt sugallja, hogy va­lami kemény megbízható dolog van följebb", hogy tet­szenek neki a nagy mellek té­len és a kis mellek nyáron, hogy türelemmel végig ki­gombol egy ruhán 137 gom­bot, és imádja azt az enyhén őrült nagypolgári dámát, aki a legkockázatosabb helyeken kényszeríti szeretkezésre, a mozgólépcsőtől a bútorüzlet kirakatáig. Egy közönséges szex­ponyvaregény-író Szörnyű dolgokat művelhetett volna ezzel a történettel. Francois Truffaut azonban tudja, mit csinál: felmutat egy modellt, könnyedén és bölcsen, amúgy franciásan. S hogy a film kiknek ajánlható? Hosszú combú nőknek okulásul egyéb anatómiai funkciókkal rendelkezőknek úgyszintén. Ami pedig nerrfbéli társain­kat illeti, tegyük csak szí­vünkre a kezünket: ugye nem lehet..., de törekedni kell rá. Domonkos László „Történelmileg és lélekta­nilag is izgalmas darab a Kálmán király. Mint általá­ban a történelmi drámákban, ebben is az ember és a hata­lom, a személyiség és a tár­sadalom kapcsolatáról van szó. És, mint az igazán jó történelmi darabokban, eb­ben is érdekes egyéniségek a főszeréplők. A fivérek, Kál­mán és Álmod, egyként jó" szándékkal, de kétfélekép­pen gondolkodnak a hata­lomról, országról, mert kü­'lönböző a természetük és a vérmérsékletük, mindketten határozott személyiségek. A kétféle emberi igazság szem­besül, s a társadalmi-törté­nelmi igazság, amit az utó­kor igazol, kétségtelenül Kálmánnak, a reálpolitikus­nak a választása. Ez azonban nem jelenti, hogy Álmos nem szimpatikus figura. Minthogy Páskándi Géza jó író, megengedi nekünk, olva­sóinak és nézőinek, hogy együtt gondolkodjunk vele és hőseivel; én szimpatizálok a herceggel, sőt, szeretem, és nemcsak azért, mert enélkül mit is kezdenék a szerepeim mel. Hanem azért is, mert szándéka ellenére tévedett, esendőbb, és ennyiben — nem találok jobb szót — ma­gyarabb politikus a bátyjá­nál. Történelmünkben szá­mos az ilyen figura: a haza­szeretetük nagyobb volt, mint a politikai felkészültsé­gük. sokkal inkább voltak ösztönös, mint tudatos cse­lekvők. Pedig Kálmán ki­rály óta számtalanszor bebi­zonyosodott, hogy ennek a* országnak létérdeke a kötő­dés, a valahova kapcsolódás, és muszáj megtalálni ar ilyen szövetségek valóban reális és megfelelően ' tak­tikus alapjait. Reálpolitiku­sok, személyiségek, nagy for­mátlimú emberek kellenek hozzá.'' (A színész szavait hallgat­va óhatatlanul eszébe jut az embernek: mégiscsak jó is kola a klasszikusok iskolája. Trokán Péter nagy szerepek egész sorát játszhatta el — főként Ruszt József rendezé­seiben — kecskeméti hét éve alatt És lehet-e jobb helyről tanulni a történelemről és az emberről való gondolkodást, mint Shakespeare-től? Tro­kán egyenesen a Nemzeti Stúdióból szerződött a Kato­na József Színházhoz (a főis­kolára nem vették föl), a Hamlet Horatiója volt az el­ső nagy feladata, Ruszt híres sorozatában szinte évenként kapta a többit, a Troilus és Cressidában, a János király­ban, a Perikles-ben; Posa volt a Don Carlosban,) „Ha olyan szerencsés egy színész, mint én, hogy fiata­lon ennyi klasszikus szerepet kap, és kiváló színészpeda­gógust, mint Ruszt — talán egy életre íöltarisznyázhatja magát Mindenesetre azt gondolom, hogy a mi szak­mánkat nemigen lehet a szí­nészképző iskolában megta­nulni. Csak menet közben; ha az ember tisztában van önmagával, ha nagyon oda­figyel arra, amit csinál, és a rendezője nemcsak észreve­szi, hogy szakmai fejlődésé­Álmos: Trokán Péter nek melyik stádiumában tart, hanem eszerint is bízza meg munkával — akkor adottak a feltételek a folya­matos fejlődéshez. És ilyen szempontból mindegy, me­lyik színházhoz köt a szerző­dés. Mindazonáltal én a kecskeméti éveimre úgy gon­dolok vissza, mint arra a bi­zonyos jó időszakra, ami a színészek szerint csak egy­szer adódik." (Panaszra persze azóta sincs oka, amióta a Várszín­házhoz köti a szerződés — és Ruszt József. Marlowe Doktor Faustusában, Füst Mi­lán Negyedik Henrik kirá­lyában, Moliere Don Jüanjá­ban játszott főszerepeket. Bár a kecskeméti tizenkettő helyett a Várszínházban évi négy bemutatót tartanak, Trokán Péternek úgyszólván minden estéje foglalt, Buda­pesten is.) „Amit kiválasztok magam­nak, mindig meg tudom néz­ni, színházi előadást is, fil­met is. Az elmúlt évadban az olvasásra futotta a legke­vesebb időm, pedig köteles­ségemnek érzem, hogy minél többet olvassak. Kedvenc já­tékom: a stílusról fölismerni az írót. Páskándit is azért szeretem, mert sajátos stílu­sa van. a darabjai szelleme­sek. Füst Milán szavaival: amolyan fantáziás ember, ál­talában nagyon érdekesek a témái, a gondolatai". S. E. Ruszt József próbál Ezekben a napokban a Kálmán király próbái zajlanak a téren. Képünkön: a rendező Ruszt József (középen) munka közben. Jobbról a címszereplő Balázsovits Lajos, hátul, ta­karásban, Kézdy György Ma nyit a büfésor A szabadtéri játékok nézői­nek kiszolgálására ismét a Rerrich Béla téren állította fel pavilonjait a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat. A 46 méteres büfésort ma, csütörtökön délelőtt meg is nyitják, hisz máris sok hazai és külföldi vendég érkezett a városba. Tavaly 2 millió 500 ezer forintos forgalommal zárták a szezont a Rerrich Béla téren. Elfogyott itt töb­bek között 18 ezer 124 pár virsli, majd négyezer kilo­gramm kolbász, közel 95 ezer liter hordós és 29 ezer 346 üveg palackozott sör, 71 ezer 948 üveg üdítő ital. Idén valamivel nagyobb, 2 millió 800 ezer forintos bevételre számítanak. A sze­szélyes nyarak tapasztalatain okulva a meleg és a hűvö­sebb. napokra egyaránt fel­készültek. A kánikulában lesz bőven sör —; a tavaly sokak által keresett, kedvelt barnasörből is folyamatosnak ígérkezik az ellátás —, fagy­laltot, parfét, büféárut is megfelelő mennyiségben, vá­lasztékban kínálnak. A kávé mellett az üdítő italok va­lamennyi változata kapható lesz a büfésorban és a moz­góárusoknál, akiket idén a korábbinál nagyobb számban vontak be a vendéglátásba. Minden bizonnyal kelendőek lesznek a szerény áron for­galmazott, a vállalat saját cukrászüzemében készült sü­temények, köztük a gyü­mölccsel ízesített édességek­Hidegebb napokon pultra ke­rül a forralt bor, a tömény lélekmelegítő is. A gyorsan népszerűvé vált hot-dogot három helyen készítik. Az előadások kezdetéig a hazai és a külföldi vendégek igényeihez, a kereslethez iga­zodva tart nyitva az ételeket, italokat egyaránt harmadosz­tályú áron kínáló büfésor. ,

Next

/
Thumbnails
Contents