Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

L\ ClfcO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /•i 70. évfolyam 158. szám 1980. július 8., kedd Ára: 1,20 forint O S I B 1 Z O TTS ÁGÁNAK LAPJA Kádár János és Georges Marchaís megbeszélése Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának meghívására 1980. július 3—6. között látogatást tett Magyarországon Georges Marchaís, a Francia Kom­munista Fárt főtitkára. A látogatás során nyílt és baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője kö­zött. Átfogó, a kölcsönös megértésről tanúskodó esz­mecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseiről, különösen a békéért és a leszerelésért, a nemzet­közi együttműködés fejlesz­téséért vívott küzdelemről. Megvizsgálták a két párt kapcsolatai további erősíté­sének lehetőségeit is. A megbeszélések eredmé­nyeként a következő nyilat­kozatot fogadták el: A világban végbemenő változások következtében je­lenleg kedvezőbbek a forra­dalmi erők térhódításának lehetőségei. Korunk az em­beriség nagy átalakulásának időszaka, folytatódik az át­menet a kizsákmányolás, az elmaradottság és a nélkülö­zés világából a társadalmi haladásra, a demokráciára, az emberek boldogulására épülő világ felé. Tovább mélyül a túlhala­dott tőkés rendszer válsága. Az imperializmus uralmá­nak fenntartásáért vívott harcában meghátrálásra kényszerül. Világszerte gya­rapodnak a s?ociadzmusi a béke és a nemzeti függet­lenség erői. A szocialista országok nö­vekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Gazda­sági fejlődésük eredményeit az emberek jólétének szol­gálatába állítják. Ezzel is bizonyítják a szocialista tár­sadalmi rendszer magasabb­rendűségét, korunk nagy kérdéseinek megoldásában. A szocialista országok előreha­ladása, növekvő ereje és ak­tív békepolitikája alapvető tényező a világbéke megvé­désében. A nemzeti felszabadító mozgalom is új erőkkel gya­rapodik, s a legutóbbi idő­szakban is érzékeny csapá­sokat mért az imperializ­musra, tovább csökkentve annak befolyási övezetét. Afrika, Ázsia, és Latin-Ame­rika népei felszabadulnak az imperialista és gyarmati el­nyomás alól, erősödik a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás irányzata. A kapitalista országokban fokozódik a munkásosztály és más demokratikus erók harca a tőkés rendszer vál­sága következményeinek el­hárításáért, a munkanélküli­ség ellen, a demokratikus vívmányok védelméért és ki­terjesztéséért, és ez a küzde­lem mind gyakrabban veti fel a mélyreható politikai változások szükségességét. A nemzetközi erőviszonyok pozitív változásait az impe- I rializmus újabb agressziók kai, a haladó mozgalmak el leni összehangolt támadá­sokkal igyekszik ellensúlyoz­ni, fenyegeti az enyhülést és fokozza a fegyverkezési haj­szát. Az amerikai közép-hatósu­garú rakétafegyverek gyár­tására és nyugat-európai te­lepítésére vonatkozó NATO­döntés veszélyezteti a népek biztonságát ,és növeli a ka­tonai feszültséget. Az MSZMP és az FKP az agresszív imperialista szán­dékokkal szemben szüksé­gesnek tartja valamennyi bé­keszerető ember, a demok­ratikus és békemozgalmak összefogását, hogy közös erő­feszítésekkel megakadályoz­zák a fegyverkezési verseny további kiterjesztését és el­érjék, hogy tényleges lépé­sek történjenek a leszerelés útján az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzése és meg­szilárdítása érdekében. A két párt megelégedéssel állapítja meg, hogy a kom­munista pártok legutóbbi párizsi találkozójának ered­ményei nagy hozzájárulást jelentenek az európai békét és biztonságot fenyegető ve­szélyek elhárításáért folyta­tott közös küzdelemhez. Ki­fejezték készségüket, hogy cselekvően elősegítik a pári­zsi találkozó felhívásában foglalt célok megvalósítását, különösen: a közép-hatósu­garú amerikai rakéták tele­pítésére vonatkozó NATO­döntés felfüggesztését, a tár­gyalások megindítását; a ka­tonai enyhüléssel és leszere­léssel foglalkozó összeurópai konferencia megtartását. A két párt fellép azért, hogy a tervezett időpontban sor ke­rüljön Madridban az európai biztonsági és együttműködési tanácskozásra és azért, hogy a tanácskozás célul tűzze ki a további előrehaladást a helsinki záróokmánynak va­lamennyi állam részéről tör­ténő maradéktalan végrehaj­tásában. különösen pedig a politikai enyhülésnek a ka­tonai enyhüléssel történő megszilárdítását. A békáért folytatott harc mellett nagy fontossága van izottsága és a SZOT titkárainak tanácskozása a nemzetek közötti egyenjo­gú gazdasági kapcsolatok megteremtése érdekében ví­vott küzdelemnek. Az MSZMP és az FKP támo­gatja a fejlődő országok jo­gos törekvéseit és. arra irá­nyuló kezdeményezéseit, hogy kivívják a tényleges politikai és gazdasági függet­lenségüket, maguk döntsenek természeti • kincseik felhasz­nálásáról, hogy létrejöjjön az új típusú, igazságosabb gaz­dasági kapcsolatok rendsze­re. E célok elérésében nagy jelentőséget tulajdonítanak az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma tevékenységé­nek. A két párt úgy véli, hogy az éhség, az írástudatlanság, a gazdasági elmaradottság ellen vívott küzdelem ko­runkban az emberiség egyik nagy feladata. Saját eszkö­zeikkel, s a rájuk háruló fe­lelősséggel összhangban mind az MSZMP, mind az FKP tevőlegesen részt vesz ebben a harcban. A két párt szorgalmazza a Magyar Népköztársaság és Franciaország közptti politi­kai, gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális kap­csolatok dinamikus fejlődé­sét. A kölcsönös előnyökre épülő együttműködés haté­kony hozzájárulást jelent az európai biztonság és enyhü­lés ügyéhez, s egyben meg­felel a két ország, a két nép alapvető érdekeinek. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és a Francia Kom­munista Pártot széles körű, j gazdag harci hagyományok : kötik össze. Az évek során , az internacionalista szolida- ! ritás jegyében hatékony , kapcsolatok, mély barátság j és egyetértés kovácsol ódott j közöttük az egyenjogúság, a függetlenség és egymás ál- 1 láspontjainak kölcsönös tisz- j teletben tartása alapján Az i MSZMP és az FKP határo­zott törekvése, hogy tovább erősítsék gyümölcsöző kap­csolataikat a béke és a biz­tonság. a szocializmus és a népek közötti barátság közös nagy céljainak eléréséért. , (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. és. a Központi Bizott­ság titkárai július 7-én, hét­főn a pártközpontban fogad­ták Gáspár Sándort, a Szak­szervezeteik Országos Taná­csának főtitkárát, és a SZOT titkárságának tagjait. A megbeszélésem áttekin­tették a párt XII. kongresz­szusámak határozatából, és az idei népgazdasági terv végre­hajtásából adódó feladatokat, különös tekintettel a párt­szervezetek és a szakszerve­zetek tennivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást adott a szakszervezeti választások­ról és a magyar szakszerve­zetek, soron levő XXIV. kongresszusának előkészíté­séről. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a több kongresszuson ls megerősí­tett elveknek és gyakorlat­nak megfelelően a párt a szocialista építőmunka fela­datainak megoldásában épít a szakszervezetekre, a szak­szervezetek pedig tagságuk érdekeit képviselve mindent megtesznek a XII. kongresz­szus fő politikai céljainak eléréséért, a feladatok ered­ményes megoldásáért. (MTI) Ut he S£lli Uj termékek a BUDALAKK-nál A BUDALAKK szegedi gyárának 12 éves történeté­ben eddig is több új, fontos termékcsoport gyártását ve­zették be. 1968-ban, amikor a BUDALAKK üzeme lett az egykori Mágfeldolgozó és Vegyészeti Vállalat, az élsö termékek úgynevezett szikka­tívok, festéltszárító segéd­anyagok voltak. Az olaj fes­tékek kötőanyaga ugyanié lenoiaj, amely e segédanya­gok hozzáadása nélkül mint­egy 3 nap alatt száradna meg. Az adalékanyag segít­ségével a száradási idő 8 órára csökkenthető. Vala­mennyi BUDALAKK-gyárba innen viszik a szikkativokat. Az idei tervekben 3 fő ter­mékcsoportban mintegy 18 ezer tonna fesjék előállítása szerepel. Az. éves termelési érték — az árak esetleges változásától •függően — mint­egy 470—509 millió forint. 6000—6500 tonna olaj festéket gyártanak. Ez már hagyomá­nyos terméknek számít, a gyár gépei mintegy 8000 ton­na olaj festék előállítását te­szik lehetővé évente. 1976-ban honosodtak meg a vizes diszperziós festékek. Közülük a legnépszerűbb, legkeresettebb termék a Disz­perzit. Ebbe a termékcsalád­ba tartoznak a Budaterm D Kész termékek szállítása a raktárból KiifitriHt olajkutak újraélesztése Sikeres nagyüzemi kísérlet Szegeden és a Pirex Szuper tűzvédő festékek is. Nagy teljesítményű olasz töltőgép gyorsítja a különbö­ző hígítók csomagolását. Olajfesték, parkettiakk, ,tri­nátzománc hígítására szol­gáló anyagokat gyártanaa itt. Importpótló új termékek gyártása is megkezdődött.. A szegedi BUDALAKX-gyar es különböző kutatóintézetek szakembereinek közreműkö­désével: fejlesztették ki az úgynevezett Budagéleket és Termotixeket. A liuóagnl termékcsalád a magasnyomá­sú öntészetben használható kenőanyagokat tartalmaz, a Termotix pétiig formázó­anyag, a vaskohászatban al­kalmazzák. E termékek elő­állítása egyelőre kísérleti stádiumban van, pár tonná nyit készítenek csak belőlük. A gyártók szerint műszaki pa­ramétereik megegyeznek az osztrák, francia, nyugatné­met importból származó anyagokéval, ennek ellenére a felhasználók egyelőre. nem tanúsítanak megtelelő érdek­lődést irántűk. Nem kiemel­kedően drága importanyagok ezek, 20—26 ezer schillingbe kerül belőlük egy tonna, ezt azonban devizaba kell kifi­zetni. Valamivel előbbre tart a Benzepol és Epoton névre hallgató vasiagbevonat rendszer gyártása: egyelőre 20—30 tonnányit állítanak belőlük évente. Az olajipar használja a KL—13 jelű, a korrózióvédelmet szolgáló anyagot. Az új anyagok bevezetése rugalmasan, gyorsan megy végbe. A festékgyártás alap­anyagainak legalább fele im­portból származik. A most bevezetett termékek alap­anyagai zömmel hazai erede­tűek, termelésük megfelelő, kereslet esetén már 1981-ben felfuttatható. A szegedi szénhidrogén medencében sikeresen befe­jeződött az első hazai nagy­üzemi kísérlet, amely kime­rült olajkutak újbóli terme­lésbe fogására irányul. A kísérlet színhelye egy csak­nem másfél évtizede szaka­datlanul olajat adó réteg 150 méternyi körzete, amelyet végül mesterségesen elvize­sítettek, teljesen kimerítet­tek. A területen ötös kút­csoportot alakítottak ki a nagyüzemi kísérletre. Négy kútba szpppanos kémhatású vegyianyagot sajtoltak, amellyel „lemosták" a táro­lóközet likacsairól a „fogva tartott", tehát hagyományos módszerrel már ki nem ter­melhető olajat. A négy kút átlój^han levő ötödikben pe­dig várták az eredményt, vagyis a bentrekedt olaj felszínre íbukkanását. Végül sikerült a kísérleti kutcso­portból, illetve . rétegből csaknem félezer tonna ola­jat felhajtani ezzel a har­madlagos termelési módszer­rel. Elsődlegesnek ugyanis az számít, amikor — új mezők esetében — az olaj „önmagá­tól", vagyis a keveredett gaz nyomása által kerül a fel­színre. Ezzel azonban csu­pán 28 szazalék termelhető ki, tehát mesterséges ser­kentés szükséges. Ezt szol­gálják a különféle másod­lagos módszerek: Szegeden például a vízbesajtolásos technológiát alkalmazzák a csökkenő retegnyomás pót­lására. Így sikerül a mély­ben levő olaj 42 százalékát kitermelni, ami megfelel • a legjobb nemzetközi eredmé­nyeknek. Ezt kívánják ezen­túl az új, harmadlagos mód­szerrel, mintegy hat száza­lékkal megtoldani. Ezzel a mélyben rejlő olajmennyi­ségnek csaknem a felét a felszínre kényszerítik. A várható többlet Szeged-Al­győ esetében, millió tonná­ban fejezhető ki. A számitások szerint az egész algyői terület harmad­lagos müveléséhez 10 000 tonnányi hazai gyártású vegyszerre lenne szükség. Az eljárás kidolgozói, a Szén­hidrogén Kutatási és Fejlesz­tési Intézet szakemberei, va­lamint' miskolci akadémiai kutatók, szegedi olajmérnö­kökkel együtt, a kísérletek értékelésénél összevetik a többletolaj értékét a kiter­melés költségeivel. Szükség esetén tovább folytatják a kutatásokat még hatéko­nyabb, gazdaságosabb mód­szerek kidolgozására. Ezek a kísérletek igen nagy jelen­tőségűek, hiszen a követke­ző tervidőszakban a jelenle­gi olajtermelés megtartása vagy némi fokozása elsősor­ban a meglevő mezők töké­letesebb kitermelésével. az ehhez szükséges harmadla­gos művelési módszerek be­vezetésével válik lehetővé. Nincs szünet a földeken Késik a nyár — így sum­mázzák a mezőgazdászok a mostani időjárást. Eltolódik a szüret, a betakarítás ide­je. Ilyenkor, július elején már a kertekben bőven té­rem az uborka, az ősziba­rack és pirosodik a paradi­csom. Ezen a nyáron — ez időben még a drága, a fólia alatt nevelt portékákat vá­sároljuk. De nincs szünet a földeken. Kisteleken, az Új Élet Tsz­ben többször permetezték a 180 hektár nagyüzemi sző­lőt. Helikopterrel szórták a sorokat. Általában 1 óra 20 percet töltött levegőben a gép, s megpermetezte a táb­lákat, Elégedettek a légi vegyszerezés hatásával. ol­csón kijöttek a költségekkel. A szegedi járás homokon gazdálkodó szövetkezeteiben mindenhol arat iák az árpát. A mórahalmiak, az üllésiek. a forráskúliak után a rösz­keiek és a zákányszékiek is a táblába állították a kom­bájnokat. Ugyanígy a sze­gedi gazdaságokban is. A kiskundorozsmai József At­tila Tsz-ben a tarlóba bur­gonyát vetettek a gabona után. A vetőgumót a tagok maguk szerezték be. mert csak kis parcellákba, háztáji földekre került nyári vetésű krumpli. A szegedi téeszek 528 hektár területre vetet­tek őszi árpát, s ennek há­romnegyedét már le is vág­ták a kombájnok. Az ed­digi termésátlagok jobbak a tavalyinál. A kenyérgabona-aratás ez­után kezdődik. A szegedi téeszekben csaknem 6000 hektár kalászos várja a gé­peket. Gyors és iól előké­szített aratással 12—14 nap alatt elvégezhetik a mun­kát. Természetesen ehhez száraz, esőmentes időiáras kell.

Next

/
Thumbnails
Contents