Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

{Szombat, 1980. július 5. 3 Bolgár pártkiildöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának mehívására júli­us 1—4. között látogatást tett hazánkban a Bolgár Kom­munista Párt pártmunkás­, küldöttsége, élén Sztefan Vucskovval, a KB pénzügyi­gazdasági osztályának veze­tőjével. A küldöttség, amely a párt pénzügyi-anyagi gazdálkodá­sának rendjét tanulmányoz­ta, megbeszéléseket folytatott Karakas Lászlóval, a Köz­ponti Bizottság tagjával, a KB osztályvezetőjéveL A vendégeket fogadta dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A DEFAG szegedi gyárának egyik legkeresettebb terméke a bútorlap, évente 3 qzer 400 négyzetmétert készítenek be­lőle a bútorgyárak részére. Az üzem kcszáruraktárából na­ponta szállítják el az ellenőrzött, kiváló minőségű bútor­lapot Öntöde korszerűsítése Helyzetjelentés egy beruházásról halad­öntödei épület maximált áras beruházás. Minket kötnek az építéskivitelezési normák előírásai. A téeszek, káté­eszek viszont más árakkal dolgozhatnak. Több alvállal­kozónak is vastagon fogott a Hat-hétszázmillió forint ra csigalassúsággal kellene ahhoz, hogy egy évi nak. ?™lt0"n? k?Pac>tasú új ön- _ „ 0rténik. ha nem ké­todet teto ala hozzanak A ^ határidőre „ épület? Szegedi Vas- es Femontode a fenti összeg tizedéért, 75 — A forgácsoló- és famin­millióért vállalta, hogy évi taműhelyt egyelőre a köny­teljesítményét 2800 tonna im- nyű- és nehézfémöntödébe ceruzája, porthelyettesítő nehézönt- zsúfoltuk be. De akadályoz­vénnyel növeli. A szegedi zák az ott dolgozók munká­öntödében a hatvanas évek- ját. Arról nem is beszélve, ben volt utoljára jelentősebb hogy néhány bonyolultabb fejlesztés. Az öntödeiek ter- mintát el sem tudunk így ve a beruházási korlátozások készíteni, ellenére megkapta azirá- Az öltöz6kben mosdókban szerveknek okvetlenül fel­nyitoszervekjovahagyasat. A elképesztő a zsúfoltság. Az tunne" pénz megvolt csak kivitele- üj gépekhez szükség lenne zot kellett talalni. létszámbővítésre: de ki jön Ez azonban csöppet sem ide. a mai munkaerőhelyzet­egyszerű az ötéves terv utol- ben ilyen körülmények közé? só esztendejében, amikor Hogy mi történik? Nem tud­igeir sok fontos beruházás luk teljesíteni, amire vállal- .. . ... . . vár még befejezésre, a böl- köztünk, ha nem készül el Magyarországról hozzuk A csődéi helyektől, vagy a időben az épület. Betone emgyarto Vallalattol nagyáruháztól a II-es kór- , . . , Peldaul a technológiai prog­házi pavilonig. Megyénkben ~ ™*orra lesz - ram szerint rendeljük az ele­egyelőre nem csökkent a érdeklödom a munkásoktól, kereslet az építők munkája — Ha így haladunk, jövő iránt, különösen a szakipari áprilisnál előbb aligha — kapacitás továbbra is szűkös, vélekednek, a különböző kivitelezők köz- _ Nincsen ^Winnkás. részi^Téo^ a^ereslet anyag is ho1 van" ho1 nincs" s™kség. A kisméretű téglát ^aleatöbb Amikor elkezdtük, autódaru a szöregi téglagyáitól sze­miatt , nem a tegjopo. állította le az UNIVAZ-pillé- rezzük be. Ott állnak sorba Az ontode eseteben a DE- reket Mikor a sarokra ér- a teherautóink a maszek fu­LEP vallalta a szerkezetépi- tünk< kidei-ült, sarokra való varosok közt: napi 3 ezer tést de huzodozott attól. puier nincsen. Rögtön leáll- dai-ab téglát kapunk, arra is hogy generalkivitelezokent tunk 2-3 napra. Betonozni várakozni kell. Az eleve hiá­maga szerezze az alvállalko- ;3 úgy kellett volna, hogy ha nvos anyagellátáshoz hozzá­zokat. Vegul az ontode ma- felhúzunk egy szintet, akkor jön még. hogy a szállítók is ga gyűjtötte osszc. a vallal-. a toronydaruval, konténerrel hibáznak néha. kozo teeszeket. ipari szövet- rögtön a betont is felhord­kezeteket, a DÉLÉP pedig juk De elmaradtak a szak- — Elmaradas van az epit­— némi rábeszélésre — így munkák szárazon osszesze- kezesen, mégis kapnak pre­már megkötötte a generilki- ,-eltük az egész épületet. miumot 0 munkások? vitelezői szerződést. Most. ha maid betonozni — Az anyagszállítás hiá­Ami tény: a becslések sze- akarunk, lyukat kell bontani nyairól nem tehetnek. Néha rint mintegy két hét, egy hó- a födémeken, kiemelni a pa- azonban a saját hibájukból, nap — egyelőre még meg- nelt. és úgy' belógatni a kon- esetleg italozás miatt kiesett szüntethető — elmaradás ténerben a betont. De így jövedelmet is reklamálják, van az építkezésen. 1980. nem oda önti a toronydaru. határidőre december 31-re kellene átad- ahova kellene, lapáttal kell Msz lesz e natarlaore ni az új létesítményt. arrébb vinni. Vagy japáner- 02 öntödei beruházás? — A rekonstrukció két rel visszük föl. azt el lehet — Szűkös a kapacitásunk, részből áll. 45 millió forin- tolni a helyére, abba viszont ezenkívül a DÉLÉP program­tért új, nagy teljesítményű kevés beton lér. — És ha az öntöde gaval­lérosan vállalná, hogy telje­síti az alvállalkozók kéréseit? — Az öntöde a banktól kapja a pénzt, ez a pénzügyi — Rossz az anyagellátás... — Azokból az elemekbőL illetve anyagokból, amelyeket nem mi gyártunk. A 10-es válaszfalakat például Észak­meket. Nem úgy szállítják. Előfordul, hogy az anyagok 60—90 százalékát megkap­juk, mégsem lehet, munkába kezdeni, mert pont az hiány­zik. amire elsőként lenne Szakosítás és koopeeráció az új évtizedben öntőgépeket kapnak. Ezek szállításával. szerelésével nincs különösebb gondunk. Jó ez. hogy így haladnak?. — Dehogy jó. Volt már olyan, kitűztek célprémiumot egy részükön már augusztus va]amj munkara_ nem jött végétől termelni szeretnénk. A Tolbuhin sugárút felőli ol- kifizették> de~ teljesítmény­jában az építésvezetőségnek a kórház építése a legfonto­sabb. Azt hiszem, ez érthe­tő. Kevés az emberünk: ál­landóan dekázgatni kell ve­lük. most ide. most oda. ahol meg az anyag, a prémiumot legfontosabb a munk>, Mű„ dalra kerül majd egy új, 200 személyes férfi- és 150 sze­mélves női öltözö. forgácso­ló- és famintaműhelyet ma­gába foglaló épület Ez az, amin máris lemaradás van. Pedig most jó az idő. lehet­ne dolgozni — mondja Bódi László, az öntöde igazgatója. — Miért nem halad a munka? bért nem kaptunk. — A kapacitásainkat fi­gyelembe véve. 1981 augusz­tusa lett volna reális határ­idő az öntödei beruházás be­fejezésére — mondja Nacsa János, a DÉLÉP üzemigaz­gató-helyettese. — Az alvállalkozók meg­kapták a tervet, megtették a maguk javaslatait/ Ezt visz­szakilag nem lehetetlen, hogy elkészül az öntödei épület, ehhez azonban az összes résztvevőnek pontos, szerve­zett munkát kell végeznie. Mondani, leírni könnyű. Jó lenne, ha gyakorlattá vál­na. Tanács István A magyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülései útjelzői a két ország gazdasági kapcsolatainak, együttműködésük fejlődésének. Mindenek­előtt azért, mert a kormányközi bizottság kétoldalú kapcsolatokat szervező és irá­nyító munkája ülésszakról ülésszakra újabb és újabb területre terjeszti ki a gazdasági, a termelési, a műszaki-tudományos együtt­működést. ily módon is növelve a kölcsö­nös árucsere-forgalmat. • A kormányközi bizottság az elmúlt na­pokban — július 1. és 3. között — a ma­gyar fővárosban tartotta XXV. ülésszakát. Az ülésszakon létrejött megállapodások je­lentőségét ezúttal az is növeli, hogy a kö­zéptávú tervezés és a tervegyeztetés be­fejező szakaszához jutottunk. Ebben az összefüggésben a magyar—szovjet gazda­sági együttműködés realitásainak és lehe­tőségeinek meghatározó jellegét aligha le­het túlbecsülni, hisz árucsere-forgalmi ve­tületben a külgazdasági környezet jó egy­negyede kétoldalú kapcsolatainkban, együtt­működésünkben ölt testet. Az is nyilván­való. hogy a tervezés e mostarii döntő fá­zisában a magyar—szovjet gazdasági együttműködés közeli és távolabbi pers­pektíváinak tisztázása, kimunkálása, meg­állapodásokban való rögzítése a VI. ötéves terv megalapozását segíti. A magyar—szovjet kormányközi bizott­ság mar hosszabb ideje, korábbi tanácsko­zásain is, az 1980 utáni időszak kérdései­vel. együttműködési feladataival foglalko­zott. Ennek jegyében készítette és fogadta el a termelés szakosításának és kooperá­ciójának hosszú távú programját. Ehhez a korábban elvégzett munkához és ered­ményhez kapcsolódik a mostani ülésszak számos megállapodása. Ezek egymáshoz illesztéséből az tű­nik ki. hogy a hosszú távú szakosítás és kooperáció fő irányait a gépipar vala­mennyi szakágazatában, iparágában meg­határozták. Ez a munka az.zal vált teljes­sé, hogy a XXV. ülésszakon az .elektro­technika. a nehéz- és szállítógépgyártás, az orvostechnika és az autóipar területén is kijelölték a szakosítás és a kooperáció té­máit gyártmányait. Az elektrotechnikai iparban a magyar vállalatok egyebek kö­zött a kábelipari és egye; fényforrásgyártó berendezések, a nehéz- é; szállítógépgyár­tásban három atomerőművi kiszolgálóbe­rendezés. nyolc kohászati berendezés, két portáldaru, az orvostechnikai iparban hat termékcsoport több mint száz gyártmá­nyára, az autóiparban az autóbuszok, to­vábbá fő- és részegységek, a vegyigép­gyártásban festőberendezések, vegyi ter­mékeket csomagoló berendezések előállítá­sára szakosodnak. Az 1990-ig szóló szako­sítási és kooperációs együttműködés fő irá­nyainak és területeinek rögzítése mellett a kormányközi bizottság XXV. ülésszakán olyan egyezményeket is aláírtak — a gép­iparban például nyolcat —. amelyek meg­levő és jól működő szakosításokat és koo­perációkat bővítenek ki. s hosszabbítanak meg az új tervidőszakra. Ezek sorába tar­tozik az autóipari együttműködés is amelynek keretében a kölcsönös szállítások 1931—1985. között várhatóan megkétszere­ződnek. Az aláírt egyezmények két vegyipari együttműködést is meghosszabbítottak a következő öt évre. Folytatódnak a gumiipa­ri specializáció szerinti szállítások, a gyógy­szeriparban viszont a szakosítás szélesebb méreteket ölt, az ilyen jellegű magyar ter­mékek — ideg- és szívgyógyászati szerek, fájdalomcsillapítók, chemoterápiás készít­mények — a Szovjetunióba szállítandó gyógyszerek 30 százalékát alkotják maid. A z ülésszak közleményéből egyéb lényeges — az együttműködésre ható körülmények is kiolvasha­tók. Csak utalásszerűén szerepel, hogy a kormányközi bizottság mindkét fél számá­ra igyekszik hatékonyabbá tenni a termé­kek műszaki színvonalának, minőségének javítását. Az együttműködés e szó szerinti értelmében vett minőségi tényezői szorosan összefüggnek egyrészt a gyártók érdekelt­ségével. másrészt azzal, hogy az együttmű­ködés milyen mértékben öleli fel a kuta­tás-fejlesztés, a gyártás és az értékesítés egymástól elválaszthatatlan folyamatait. Ez utóbbi vonatkozásban érdemel figyelmet a szerszámgépipari együttműködés új egyez­ménye. amely a korábbi részmegállapodá­sokat a fejlesztés-termelés-értékesítés egy­sége jegyében foglalja össze, s egyidejűleg nagyobb teret, lehetőséget ad a magyar és szovjet szerszámgépgyártó vállalatok köz­vetlen együttműködésének is. — A magyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság XXV. ülésszakán lét­rejött megállapodások és egyezmények a feldolgozó iparokat érintik, jelezve, hogy 1980. után elsősorban ezeken a területeken fejlődik számottevően a két gazdaság együttműködése, integrációja. Garamvölgyi István H Kiizpoiiii üépi Ellenőrzési Bizottság megválasztása A Magyar Népköztársaság székházában megtartotta ala­Elnöki Tanácsa — ötéves idó- kuló ülését, tartamra — megválasztotta a * népi ellenőrzés legfelsőbb Az utóbbi hetekben or­szervét, a Központi Népi El- szágszerte megválasztották a lenőrzósi Bizottságot. népi ellenőrzés helyi — fővá­A bizotság elnöke: Szakali rosi. kerületi, illetve megyei, József. Elnökhelyettesei: dr. járasi-varosi — bizottságait. Molnár Imre Dobos István, amelyeket az alakuló tanács­Tagjai: Balogh István, Buda uleseken ünnepélyesen iktat­Gábor, Deák Gábor, Dudás S János, Hanga Maria, Havasi eskütételével befejeződött a Béla, Iklódi Gábor, Kállai választások időszaka a népi Lajos, Kovács Imre. dr. Med- ellenőri szervezetben is. A ve László, ' Pálmai Lajosné, népi ellenőrzési bizottságok 1291 tagja közül 391 először Sólyom Ferenc, Vertes Imre, töm ^ e üsztséget, hivatalt. Zana Károly. ^|ii—^ Az új Központi Népi El­lenőrzési Bizottság pénteken letette az esküt, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Az újonnan választott KNEB pénteken a szervezet Szerződés exportra Közfogyasztású villamos­energia-elosztó berendezése­ket, úgynevezett kisfeszült­ségű kapcsolókat adott el a Transelektro Külkereske­delmi Vállalat A'ou Dhabi-i cégeknek, mintegy 2 millió doilár értékben. A szerző déskötésre nemzetközi ver­senytárgyalást követően ke rült sor, amelyen 23 viláf cég közül választották ki l magyar ajánlatot. Az üzletkötés jelentőségé' növeli, hogy ebben a rend­kívül fontos olajtermelő or­szágban immár harmad Íz­ben sikerűit hasonló érték­ben villamos készülékekre rendelést szerezni. -Kevés az ember. aki szaküldték mi elküldtük a „ ,, . ... ,. beruhazonak. a beruházó a csinálja. Ez rendkívül fontos »ttrvezőnek addig nein kö_ ipari beruházás, a DELÉP töttük meg az alvállalkozók ­mégsem küld ide elegendő kai a szerződést. munkást. Nemrég itt járt a _ Miért? DÉLÉP vezérigazgatója. A _ Mi addig nem köthe­látogatása után felgyorsult tiink szerzödést. amig egyet­kicsit a munka. de azóta új- len kérdésben is vita van. Az Segítő fiatalok A 31. sz. Állami Építő- munkát végeznek a i ipari Vállalat kivitelezése- beruházáson. A nyáron két­ben készülő Budapesti Nagy hetes turnusokban — négy­Sportcsarnok építkezésénél, száznegyven szakmunkás fia­közei száz szakmunkástanuló tal mintegy másfél millió íontos feladatot kapott: rint termelési értékkel járul szakmájuknak megfelelő hozzá a nagyberuházáshoz. Mementó, 1944 Dokumentumkiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Mementó, 1944 címmel ellenforradalmi rendszer fe­dokumentumkiaUítás nyílt hérterrojának és elnyomásá­pénteken a Magyar Munkás- nak bizonyítékait. A dgpor­mozgalmi Múzeumban, táltak levelei, újságcikkek, amely a magyarországi de- térképek, hivatalos adatok portálások és nyilas tömeg- szemléltetik: 194-1. áprilisa gyilkosságok 600 ezer áldó- és júliusa közötti időszakban zatára emlékeztet. Azausch- csaknem 500 ezer embert witzi emlékmúzeum magyar hurcoltak el koncentrációt | pavilonjában ez év tava- táborokba, főleg Ausch­i szán — az egykori halál- vvitzba. i tábor felszabadulásinak 35. Az antifasiszta harc már­nagy-j évfordulójára — rendezett tírjainak emlékét is idézi állandó magyar kiállítás kiállítás, amelyet a Várbán számos dokumentuma Iát- egy hónapig tekinthetnek ható itt is. meg az érdeklődők. A ké­A múzeum aulájában be- sőbbiekben más városokban mutatják a Magyar Tanács- is bemutatják a tárlat köztársasagot vérbe fojtó anyagát.

Next

/
Thumbnails
Contents