Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

4 Csütörtök, 1980. július ~ft: Nyitott galéria Rózsa Gyula új kötetéről Szaporodnak a galériafajMert hiába lett a pt-oletár- tétikai és etikai rendszerbe ták. Á minigalériák léte köz- festőből művészetpolitikai ágyazódik, amelyben a tarismert, vita folyik az élőga- ideál, hiába méltatja mun- taimas, eredeti művészi közlériák szükségességéről. Ró- kásságát rangos tanulmány- lendőnek éppúgy becsülete zsa Gyula pedig összeállítót- kötet, ezek a változások alig- van, mint az elmélyült szakta a Nyitott galériát. Ne alig érintették művészeti mai tudásnak vagy a komoly gondoljunk azért valami kü- gondolkodásunkat. A realiz- kísérletezésnek. Más kérdés lönö6 létesítményre! A Nép- musról, a közérthetőségről aztán, hogy időnként 6 is szabadság ismert műkritiku- vitázunk évtizedek óta, köz- megrémül a burjánzó formasa egyszerűen ezt a címet ben megfeledkezünk arról, játékoktól. A második fejeadta legfrissebb kötetének, hogy Derkovits mellett van zetben például Katalógusamelyben az utóbbi évtize- nekünk egy Dési Huber Ist- firkákat közöl külföldi s dek alkalmi Írásai, tanulmá- ednunk, aki mellesleg a kor zai tapasztalatairól, és a monyai és kritikái szerepelnek, egyik legkiválóbb marxista doros erőtlenségek, a spiriA napi publicisztika persze teoretikusa és kritikusa volt, tuális bizarrságok, a finom töredékesen s aki nálunk is tisztábban szakmai fogások láttán kilátott ezekben a kérdések- mondja: ez „manierizmus". dokumenmus, fontos művészettörténeti tumgyűjtemény. Okulhat belőle laikus és műkedvelő, mecénás vagy művészetpolltikus, de a gyakorló művészeknek és a szakmai tollforgatóknak is meggondolandőkat kinél Hisz kisebb-nagyobb mér tékben valamennyien szem lélői, alakítói vagyunk nap van biztonságosabb, tudatosabb mércéje a közelmúlt évtizedek jelenségeinek értékeléséhez. az átfogóbb tenden- ^műv&zeti ITrtünkben ' „Csodálatos" fafajta Az Egyesült Államok erdészeti szakemberei egy egészen különleges fafajta elterjesztését javasolják. A fa latin neve „Leucaena leucocephala". Kinézetre a mimózáhhoz hasonlít.. Hat év alatt 65 láb magasra (I láb -=30,48 centiméter) és 16 inch szélességűre 1 inch 2,54 centiméter) nő meg (összehasonlításképpen közöljük, hogy hat év alatt a tölgyfa csak 10—12 lábnyira tud megnőni). Az említett fafajtával kapcsolatban számos tanulmányt végeztek és megállapították, hogy rendkívül alkalmas a trópusi erdők pótlására. Mint tudjuk, az erdők kitermelése egyike a világ legfontosabb problémáinak. Az erdők már annyira kimerül őben vannak, hogy a fatermelés egvenletesen csökkent 1067 óta. Az üj fafajta fáját fel tehet használni építőanyagként, tüzelőfának és papinpépet is lehet belőle készíteni. Ha a fát visszavágják és bokorként hagyják elterjedni, akkor megakadályozza a talaj eróziólát. A falevelek nitrogéntartalmú műtrágyaként felhasználhatók, vagy fehérjedús takarmányt lehet belőlük készíteni. A fa magvait nyersen is el lehet fogyasztani, el lehet készíteni pattogatott kukorica formájában, de levesbe ls belefőzhető. Ezek a magvak szárí, „ „ M„„ M .„ . ra.o^ tott formábbn liszttel keverTh^JM^uL ittair N0vák Vilm0s P'ktúrájáról: hetők. vagv kiváló kávépőtnincsenek érdemleges viták, pxv-^in ír/.™;™ mimi^ csak hézagosan, tudja megidézni és átfogni egy korszak képzőművészeti ben. Néha úgy tűnik, mint- De azt is nyugtázza: talán életét, a nyitottság megval- ha még mindig Munkácsy hasznosíthat ebből valamit lása tehát természetes dolog. Mihály neve szerepelne a a következő generáció. Annál inkább, mivel Rózsa lobogónkon, pedig hát az öt- Rózsa értékrendjéről terkötete ezzel együtt is tzgal- venes évekhez képest ugyan- mészetesen a kritikák mondés tanulságos csak megváltozott a világ. ják a legtöbbet. Közel ötZöld utát kaptak a legkü- ^."Kf, ES' lönfélébb szemléletek, ka- Sánftáfban s^ eteknek ^töM^mltatni^m « «« alkotók külföldi áramlatoknak, ám adják&' Hn„71-, ,nrin„ mnot ránk nehezen boldogulunk a ránk ÍSÍ^ln. míf köszönt sznhadsáffsal Avas íelsorolni valamennyit, inhSdfSzőHÍ^k 1= kább egy kézenfekvő ősszemeggondolandókat kínál a SSgggf t/JS közel hatszáz oldalas kötet Vetkezetlenségek és mondva- S kötat^W-lf, csinált álellentétek nehezítik ^L* {VeSk ai.i|uiu| vai,vlJMK iw a demokatikusabb művé- Pp%\ a mostaS értékeS jaink 3 szöv^íényes,"''*va jú d 6 kÍTuta^ elváltakf^- sekk'el pusztán tágasabb, árképzőművészeti közéletének, mű ír^Ln ^ldául azt oU nyaltabb lett Rózsa GEula egyszersmind értől ls sze- ^hattók konvent- galériála' Igaz- a "Csorbán retnénk lenni. De hát kinek müvfezet'' fetó vat£ - szereplő művészek egy részéLln ÍLbL^rZLiC^ n«k rangját már vaskosabb SE ^nSSSSn vagy vékonyabb kiadványok Más helyen meg világosan 1]2lk d M menlfink kimondja n szerző: „...kép- ^^^ eT.SS a kritikák mellett Hisz kl ciák és a konkrétabb pro- kriütof hkng e viselhetet" 3Í, "ár valaki ^Ahi* duktumok egységesebb szem- , „ & j. u- mondta-e már valaki Abaduktumok egységesebb szemléletéhez Félreértés ne sék, ezt a szerző sem hiszi ^^tHSSTkoS. képeire ml"den T,ngár«. Inkább ő M csak ,un®Imaa ds laP°« • köMzel- szép ^ J6 csak ^ wá x ?^ V!,nVi16, h0gy értett ember."? fykednl ke2dűnk lót alkotnak. Huszonöt érés Rádiógyártás a Videotonban A székesfehérvári Videoton profilgozdája. Hozzáláttak Elektronlkai Vállalat rádió- az azonos fő szerelvényekből történeti kiállításán több épülő, saját fejlesztésű rámlnt negyven készülékfajta diócsaládok sorozatgyártásáreprezentálja a nagyüzem hoz. Nem maradtak ki a huszonöt éves munkáját. Szé- hatvanas években tomboló kesfehérváron 1955-ben „mini korszakból" sem. A kezdték meg a rádiógyártást, többféle táskarádió utánszas napjainkig négymillió-hét- lagra került a Madison, az százezer készüléket gyártót- első hazai zsebrádió. 1964-től tak. 1955 óta nemcsak meny- 1968-ig újabb egymillió rányiségi teljesítményét növel- dió hagyta el az üzemet: te. a kezdetinek többszöri)- 1988-ban már házi ünnepsésére a Videoton. A hazai ké- gen köszönthették a kétmilszülékek „királynője" a liomodik Videoton rádiót. Cleopátra névre hallgató A hatvanas évek vége a nagy teljesítményű Hi-Fi tranzisztor korszak jegyében készülék már mindazokkal zajlott Székesfehérvárott: a műszaki paraméterekkel igen sokféle készüléket gyárrendelkezik, amelyekkel a tottak a műszaki újdonság nagynevű külföldi cégek ha- felhasználásával. 1975 óta sonló készülékei, a külseje már csak félvezetővel gyárt:s a legújabb divatot követi, ják a rádiókat, a korszerű A gyár rádiótörténetének áramköri elemek nemcsak a első készüléke a Jubtláté jobb vételt, kiválóbb minővolt; az elektroncsöves, mai séget tették lehetővé, hanem szemmel nézve nem túl a készülékek külsejére is havonzó külsejű készülékből, tással voltak. Kisebbek, különböző változataival könnyebbek, szebbek lettek együtt, százezer darab ké- o Videoton rádiók. Megjelenszült. Ezt követően szinte tek, s „győztek" a sztereóminden évben új típusokkal készülékek, gyorsan népszerukkolt ki a gyár, s 1963- rűek lettek a magnós tásban jubileumot ünnepeltek: karádiók. s nagy sikerük lekerült a szerelőszalagról volt az autórádióknak, az egymilliomodik székesfe- Jelenleg évente kétszázöthérvári rádió. Műszaki új- venezer készülék hagyja el donságot ls jelentett az o korszerű szerelőszalagokat, 1963-as év: rátértek a nyom- köztük a középteljesítményű tátott áramkörök alkalmazd- igen népszerű Disco rádiók. sára. Ez formaváltozást is a Sztár de lux magnósráhozott magával. Divatba diók. valamint a katonai kéjött a keskeny, hosszúkés szülékekhez hasonló, éjfeke..dakszli-vonal". 1964-től a te dobozos Plútók. Videoton lett a rádiógyártás D. E. igazán a vizuális- és szakesztétika kidolgozutlanságán.,;. h::„ vál O n -,Kr 1* Érdemes még megemlíteni • ! • " 1 . ' :-"-<ottSágát ós JgJgg; "kötet szellemes, csevefelelősségét Aki átolvasgat- riaLmAr0*éra. Mert náluk —' ja Rózsa Gyula írásait, többszörösen meggyőződhet erről. Am azt ls észreveheti, hogy ezekben a változatos tematikájú dolgozatokban végül ls egy személyes hangoltságú, következetes és progresszív eszmei irányvonal érvényesül. . , , . ,. . gó hangját, ami a műlamivel rózsásabb a hely- förténeti birodalomban már-már különösségnek szá\z eddigiekből persze úgy mit. Mint ahogy a szuverén tűnik: Rózsa Gyula a taga- szellemiség, a felelős egyéri is, az örökös elégedetlenség nl véleményalkotás ls a ritmagtestesítője. Pedig szó kaságok közé tartozik. Rózsa cs erróL Mámoros cikket Gyula nem szeret idézni, de hpgy hírét veszi a Der- egy-két helyen Fülep Lajosvits-kötet német kiadásá- ra és Rablnovszky MáriuszItt van mindjárt az első nak, s nyilvános elégtételt ra hivatkozik. Nem mondja fejezet a maga induktív fej- ad a későn felfedezett és ki róluk, hogy példaképek; részével: Lobogónk-e Derlco- hónapok alatt kiuzsorázott csupán a nyomukban szevits? Aztán menet közben cigány festőnek, Balázs Já- retne járni. (Szépirodalmi érzékeljük, hogy nem is nosnak. Nála a bátor, nyílt Kk., Bp. 1980.) olyan egyszerű válaszolnunk, szókimondás egy árnyalt esz- Sznroml Pál Egy a kettőhöz zsáló munkásokat. Néhányukban az is könnyen felmerülhet, hogy ő többet dolgozik, mint az. aki ezért rendes fizetést kap. Bizony nem mindegy, milyen váHagyományok Tápén É*dl 11 f ő I mm^ tfia A hajdani Idők tápal gyep- zások alkalma. Akik végle- ni." Általában az anya vámekei — főként az egy utca- gesen kiszemelték egymást, laszolt, valami olyasfélét, beliek — szinte szopós ko- azok igyekeztek minél több hogy „tűk tuggyátok, deazér ruktól kezdve ismerték egy- Időt együtt tölteni. A ha- várhattatok vóna még". Az mést. S mivel gyakoriak gyományos parasztéletben apa csak hümmögött a testvoltalc az olyan munkák, ta- erre csak esténkint jutott vérek meg huncutul mosolálkozésok, ahol a szülök be- idő. mely időszak alatt a lyogtak nővérükre, aki köz szélgettek, vagy valamilyen legények udvarolni jártak a bep kikísérte a legényt. Ha ünnepet közösen ültek meg. lányos házhoz, lassan a gyerekek mindent Nem ls olyan régen szertudtak a családokról és a tartása volt az udvarlás kezrokonságról is. detének: a kérésnek és mar benn volt. nehogy valami „rosszra" gondoljanak. Nem mindenütt ment Ilyen simán a dolog. Volt komoly értelemben vett hozzájárulásnak. A legény f^tLS*. nyoshon akarták anni a lányt", aztán vagy sikerült, vagy vénlány maradt az érvám. Másutt meg pont fordítva volt. a legény szülei IfJ. Lele József Ismerkedés, a párválasztás is e3to ment, úgy. ahogyan a valahol ott kezdődött: a se- lánnyal már a „Merigetőn" lyeráskodás. Faluhelyen Igen megbeszélték. A lány otthon hamar egymásra találtak a jelezte érkezését. Erre az alfiatalok. Játék közben már Halomra együtt volt az egész akad'ékMkOdta*; Az ilyen ugy viselkedtek, hogy má- csalad hiszen nem akármi- egetekb61 kerültek ki a ,.húsok is észrevegyék. Akik lyen pillanat az. amxkor elő- zom.vonyom.. házas3«R0k. A irigykedtek, azok csúfolták szor jön udvarló a házhoz. ló k igyekeztek húszéves az ilyen korai szerelmeseket: Az érkező legényt a tiszta- koruki fé ihez menni le_ hajjé a Baba Pistának a szobáin fogadtak és asztal- gén csak katonaid3 után Lencsés Viftu. a sétyérájja! hoz ültették. A sarokpad házasodott. „Aztán lött ugyé (A setyera szó szerb átvé- másik végén Ültek a lány lakodalom. azt akkor kl sze. el magyarul cukrot jelent, szülei A lanynak nem 11- retetbe. kl mög utálatba kedves szeretőt.) A gyermek- lett ulnl Ha mégis ult. alc- húzta az lgát i6ba lg möR kori szerelmek sok esetben kor varrt hadd ássa a le- rosszb is amöddlg bírták.' még akkor is „sírig tartóak" geny, milyen dolgos. Be- -- maradtak, ha olykor — raj- szélgettek, hogyan telt el a tuk kívül álló ok miatt. — nap. meg mindarról, ami nem lehettek egymáséi. Ezek velük, körülöttük történt, az az emberi kapcsolatok a leg- utóbbi időkben. Szót ejtetnemesebbek, a legtisztessége- tek a gazdálkodásról is. sebbek maradtak, amelyeket vagy éppen politizáltak egy persze ugyancsak támadott kicsit. Első látogatáskor nem az irigykedők serege. A se- illett sokáig maradni, ezért tyeráskodás a bölcsőhagyott a legény nemsokára „lndukortól az Iskolahagyott korig latoskodott". Fölállt és eltartott. Ez Idő után már ko- mondta, hogy tulajdonképrnolyrr fordult a dolog. A pen mi járatban is van 6 lány eladósorba került. a most itt. „Pista bácsi, Mári legény meg készült a itató- néni. szeretnék a Bözsinek naidőre. Amig gyerekkor- udvarolni, münk máh behan a játék, addig mostan- széltünk róla. Ha kendtök ts tói kezave a bál lett a ta- jónak látnák, szérdén. mög lctlkozáspk, a közös szórako- szombaton szeretnék idejárAz építőtáborok említése- bizonyára rendelkezett. Takor még ma is gyakran a Ián elég. ha felkapják a feHanság mocsarainak lccsa- jüket és ők ls serényebben pólóira gondolunk, a gumi- nekilátnak, mikor a vetélycsizmában, egy szál fürdő- társak nói,ája felcsap, nadrágban, malomkőnyi Akárhogy is, tényként szalmakalapban serénykedő könyvelhető el, hogy a bel- laszt kap erre munkavezefiatalokra, vagy az árvíz vízvédelemért dolgozó ju- tőjétől, tanárától, s egyálsújtotta falvakban maltert goszláv fiatalok remekül talán kap-e valamilyen keverő, falat húzó diákokra, helytálltak. Csereakció ré- magyarázatot, lehetőleg A mostani építőtáborok vén Jöhettek hozzánk. Ér- olyat, amely összeegyeztetazonban hétköznapibb mun- demes megjegyezni, hogy hető a jelenlegi gazdasági kára mozgósítanak. Keve- nemcsak középiskolások törekvésekkel. akadtak közöttük, hanem * egyetemisták és dolgozófta- A legtöbb építőtáborban talok ls. Országukban, mint középiskolások dolgoznak, mondták, nagy hagyomány- és gyakran általános Iskolai nak örvendenek az Ifjúság tanárok vezetik a tábort, szinte minden rétegét meg- így ls lehetne mondani: mozgató munkaakciók. Gon- jobb híján. A szabad Idő dolom, nem csak azért, eltöltését ugyanis pedagógiai hozzáértéssel kell megszerez vezni. Nem elég csak a ilyen széles körű mozgősi- diákok kívánságára hagyattással létrehozott táborok- kőzni. Ezzel korántsem akanak különleges romantlká- rom lebecsülni az általános juk van. Jó alkalmat szol- Iskolai tanárok áldozatváL gáltatnak az új ismeretsé sebb a szükséghelyzet. s mintha kisebb lenne a táborokat körüllengő mítosz Is. A következó eset is ezt támasztja alá. A dorozsmai belvízvédelmi tábor első kéthetes tur- mért'ott le "kelTT munkás' nusa meglepő eredményt ké de azért , mert hozott. Huszonnégy résztvevő teljesített annyit mint a többi ötven. Egy a kettőhöz. Pedig a munka kedvezett annak, ha egyszerre több kéz szorgoskodik. ÁrkOt cek k mosóin toít klnlnkítákellett ásni, s az eredményt g ' kap<:solatok Kialakítáa megmozgatott föld menynyisége jelentette. Több lapát — több föld. Ilyen egyszerűnek tűnt a működés képlete. Hozzá kellett még tenni a munkaidő-kihasználtságot, ami köztudottan fordítottan arányos a tizóraizásra, csevegésre szánt órák számával. Hogy ne érje rossz szó azokat sem, akik önkéntes táborozások alatt nem tudták kikísérletezni a lazítás megsára. S még egy lélektani mozgatórugó: ú) helyen, más emberek között, az új söprű jól söpör mondásnak sTlk_f_r_ef megfelelően mindenki igyekszik megbecsülni magát, kedvező képet kialakítani munkájáról. A teljesítmények összehasonlításához még csak annyit: az ötven magyar lalását — senkinek semmilyen alapja nem lehet erre. Inkább az az érdekes, hogy hol maradnak a tanév közben is középiskolában tanító kollégáik, amikor a nyári építőtáborok vezetésére lehet jelentkezni? Szerencsére a KISZ-bizottságok elég széles körű aktívahálózatot alakítottak ki fiatal pedagógusokból. Ám ez csak tovább növeli középiskolás mindössze két az építőtáborok egy részéhelyről érkezett a táborba. * Az építőtáborok nemcsak nek iskolás jellegét, kötöttségeit, és olyan helyzetet teremt, hogy nem is a munkanem a fegyelem engedhető mértéké^ tegyük közvetlenül, hanem közvet- ka, hozzá, jó adag rutinra ls ve lg fiegítik a termelést. meM.„,,„„„ ^^.l^J^Z^Jt azzal- hogy korsze- gyobb energiát. Pedig a munkáskéz jőcslelkes lapátforgatással persze az az ötven diák ls pótolhatta volna a tapasztalatot. amellyel a másik 24 Oj kiöIEítás A Borsod megyei Telki- regéci üzemben készült jelbányán megkezdték a bényd- legzetes petrezselyem-mintás szatl és erdészeti múzeum porcelánokat, a telkibányai újrarendezését. A régi tár- kézzel festett kőedényeket, latot kibővítve, hat helyiség- továbbá a porcelán- és kőben mutatják majd be az edénygyártáa eszközeit is. alsómagyarországi bányává- Külön érdekessége lesz a rosok nemesfém- és ércbá- kiállításnak a mintegy kétnyászatának, valamint az száz darabból ájló hímzésézsak-magyarországi erdő- gyűjtemény. Az újjárendezett művelésnek az emlékeit. Ki- kiállítást a tervek szerint ökállítják emellett az egykori tóberben nyitják meg. rübb teljesítményszemléletre nevelnek. Mert a menynyiség nem sokat ér önmagában. ha nincs mögötte minőség is. Hiába dobálózunk a százalékokkal. ha kiderül, hogy a produktumnak csak kis része használható fel az adott célra. kán elkelne nemcsak az üzemekben, a mezőgazdaságban. hanem például a közterületek, közvetlen környezetünk szépítésénél is. Ezt a célt szolgálják a KISZ KB környezetvédelmi táborai, melyekhez a megyénkMeglepő. hogy a legtöbb ben működő két beivízvéhelyen mégis a mennyiséget tekintik elsősorban mérvadónak, hozzáragasztva persze némi minőségi követelményt is. Mondván, a gyerekeket ez jobban ösztönzi. Persze, annyira azért ez sem hat serkentően, hogy a fiatalok munkájukba merülve ne vegyék észrB a gyárakon, építkezéseken ladelmí építőtábor — a makói és a kiskuhdörozgmai — ls tartozik. Mozgósító erejüket, lelkesítő hatásukat tekintve talán ezek állnak legközelebb a Hanság lecsapolását segítő, az árvízi károkat helyrehozó táborokhoz S egyszer talán igazán méltó utódok ls lehetnek, Jámbor Ernő