Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

Őszibarackszállítás tizenkét megyébe Csongrád msgyében 36 minőségű a gabona A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat szegedi és szatymazi kirendeltségén most van az őszibarack átvételének csúcsidőszaka. A mintegy negyven felvásárló telepről naponta huszonöthuszonhat vagon illatos gyümölcs érkezik. Már javában szüretelik a középérésű, sárga húsú fajtákat, amelyek közül a legismertebbek a Napsugár, a Bársonypír, az AranycsiUag, a Szegedi Arany és egyéb érdékes nevű hibridek. A kirendeltségekről tizenkét megyébe indulnak a szállítójárművek. Kielégítik a feldolgozó ipar igényeit is. A nagy mennyiségű áru elhelyezése olykor gondokat okoz, mert az exportlehetőséget kevéssé használják ki a termelők, holott a belföldi napi árnál kilónként másfél forinttal kapnának többet. Mivel az őszibarack gyorsan érő gyümölcs, előfordulhat, hogy a termelők az általuk kiszemelt piacok I telítettsége miatt a termés egy részét nem tudják jól értékesíteni. Voltak ákfk a budapesti piacokon hiába próbálkoztak az eladással és kénytelenek voltak visszahozni a gyümölcsöt. Ez a példa- is mutatja,- mennyivel jobban járnának, ha az exportárat elfogadva — a korábbi évekhez hasonlóan — vállalnák termésük külföldi szállításra , való előkészítését. Eddig a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat több mint kétszáz vagon őszibarackot forgalmazott, de az igazi szezon még hátra van. A szatymazi tájkörzetben a becslések szerint 1 ezer 400 vagon illatos gyümölcs terem, s ennek csaknem a felét a vállalat forgalmazza. Sok panaszuk nem lehet idén az aratóknak: bár néha egy-egy átfutó zápor akadályozza munkájukat, elfogadható időjárást hozott az idei nyár. Meg is látszik ez az aratók teljesítményén: Csongrád megyében learatták az őszi búza 75 százalékát. A megyében 21 közös gazdaság befejezte á búza betakarítását. ebből Szegeden vagy a szegedi járásban gazdálkodik 14 termelőszövetkezet. A járásban elsőként a szeged; Móra Tsz végzett a búza aratásával Noha az aratás maradt a legnagyobb nyári munka, mégis inkább kevés ember gyors, jól szervezett tevékenységévé vált a kenyérgabona betakarítása. S hogy az idén olajozottan, jól működött a gépezet, arra az is bizonyíték, hogy — további jó idő esetén — a szokásos I időben befejeződhet az aratás, annak ellenére, hogy a hosszú télutó miatt csak késve lehetett elkezdeni. Amelyik gazdaság befejezte az aratást, az a szomszédok rendelkezésére bocsátja gépeit. Örvendetes, hogy több gép is . tudna munkát vállalni, mint amennyire valójában szükség van. Még, ha nem túl nagy területet vágnak is le a vendég kombájnosok. ak' kor is megakadályozzák a munka elhúzódása miatti szempergést. Gázosodás sehol nem hátráltatja a kombájnok munkáját. Ahol megérett a rozs, annak is megkezdték az aratását. A megyében öszszesen 4580 hektáron vetettek rozsot, ennek mintegy 40 százaléka került eddig a magtárakba. Egyedül a zab áll még szinte érintetlenül a földeken. Ennek pusztán a kései érésidő az oka, amint lehet ennek az aratásához is hozzákezdenek a gazdaságok. Rengeteg a szalma idén. A szalmabetakarítás elmaradt az aratás ütemétől. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya azt javasolta a téeszeknek, maradéktalanul takarítsák be az összes szalmát. Lehetőleg ne égessék el. A Csongrád megyei TESZÖV kezdeményezésére a homoki gazdaságok a feketeföldi téeszek területén szinte ingyen juthatnak szalmához, igaz nekik kell fölbálázniuk és hazaszállítaniuk. A homoki gazdaságokban a háztájiban is több szalmára van szükség, ezenkívül a műtrágyaárak emelkedésével újra növekszik az istállótrágya jelentősége. Ennek ellenére nem túl nagy az érdeklődés az akció iránt. Ezt annak tulajdonítják, hogy a homoki gazdaságok most a s'"át termésű .szalmát' is elegen^ dőnek becsülik. Elmaradtak a gazdaságok a járulékos munkákkal. Mivel az időjárás lehetővé tette a folyamatos aratást, a gazdaságok inkább a szem biztonságba helyezésére csoportosították gépeiket, s a korábbi évek átlagánál kisebb területen tárcsázták, szántották fel eddig a tarlót. Ez nem okoz gondot, ahol ugyanis végeznek az aratással, ott úgyis a járulékos munkák végzésére irányítják majd a traktorokat. A gabonaátvételre nem volt panaszuk a termelöknek Az átvevőhelyek a termelők igényeinek megfelelően tartanak nyitva, ha erre igény mutatkozik, akár éjszaka is átveszik a " a bonét. Nincs gond a szárítással sem: a kisebb esők után néhány alkalommal ugyan át kell ereszteni a búzát a szárítókon, de sok gazdaság vezetői úgy gondolkodnak: ameddig nincs elmaradás, inkább várnak az aratással néhány órát, hogy a nap a szárán megszárítsa a termést. így megspórolhatják a szárítás mázsánként 50—60 forintos költségét. A másodvetés csak fele a múlt évinek. Hogy idén kevesebbet vetettek. annak több oka is van. Eltolódottaz aratás kezdete, így nem is érne be minden másodvetés. Tavaly egyébként az aszálykárok pótlására többet is vetettek a szokásosnál, főleg takarmánynövényekből. Idén azonban takarmányokból is bőséges termés ígérkezik. így fölöslegessé vált másodszori vetésük. Mákodvétesű zöldségfélékre nem is kötöttek idén szerződést a megye legnagyobb felvásárlói. Sem a ZÖLDÉRT, sem a Szegedi Konzervgyár nem vesz át másódvetésű zöldséget, legalábbis szerződésre. A kistermelők vetettek mintegy 200 hektárnyit, ők azonban nyilván a szabadpiacon kívánják értékesíteni termésüket. Ha az időjárás nem fordul rosszabbra, a jövő hét végére a magtárakba kerül az összes gabona. Az emberi igyekezet mellé az időiárás ysegítségére'' is szükség van továbbra is 70. évfolyam 178. szám 1980. július 31., csütörtök Ára: 1,20 forint I gyógyszerellátásról Az 1977-től bevezetett új, se. Az egyik leglényegesebb vénynélküli gyógyszerellátási megállapítás, hogy az orszárendszer jól bevált a gyakor- gos hálózatban működő 1400 latban, nem növelte túlzott gyógyszertár közül mintegy mértékben a patikák forgal- 600 már nem felel meg a mát, viszont sok adminiszt- gyógyszerkészítés és -kiszolrációtól szabadította meg az gálás korszerű formáinak, orvosokat — állapították meg Viszonylag kevés a gyógyaz Orvos-Egészségügyi Dol- szerészeti munkához szükségozók Szakszervezetének szer- ges asszisztensek száma. Az dára összehívott elnökségi utánpótlásról — miként a ülésén. A főbb napirendi té- szakszervezeti elnökségi ülé,...., , . ,, ... sen elhangzott — a szakmai mak kozul kiemelkedik a képzés kiterjesztésévei keU gyógyszerellátás személyi és gondoskodni. tárgyi feltételeinek értékelé- (MTI) Mepjul o Szaiaísíhid Alighogy újjáépítették a Petőfi-hidat, megkezdődött a Szabadság-híd felújítása. Az utolsó rekonstrukció 1968ban fejeződött be, de nem terjedt ki a híd két végén épült tartószerkezetre, amelyek javítása csak forgalommentes hídon történhet. Ezeken kívül most felújítják a villamossíneket, a gyalogjárda vaslemezét, kicserélik a közműveket, újra mázolják a hidat. A munkálatok költségei megközelítik a százmillió forintot. Ez a híd néhány hónapon belül elkészül, de az építőkre akkor sem vár majd hosszú pihenő, megkezdik az Árpád-híd felújítását. Képünkön: az eltorlaszolt pesti hídfő. A hidat pár hónapig csak a gyalogosok használhatják. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m Csatornák* víztárolók Á KEVIÉP tervei megyénkben rÁ Llgetfflráőben a knglőf alakú tetőszerkezet alatt a négy új medence egyikét zsaluzzák a KEVIÉP dolgozói r Á Fonógyári úton szerény cégtábla árulkodik arról, hogy a debreceni székhelyű Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalatnak Szegeden is működik építésvezetősége. Az újságolvasók azonban jobban ismerhetik a száznál alig több dolgozót foglalkoztató építésvezetőséget azokból á hírekből, tudósításokból, amelyek a város gyarapodásáról, új létesítményeiről számolnak be. Ezekben ugyanis egyre gyakrabban, fordul elő — akár vezető kivitelezőként akár társvállalkozóként — a rövidítés: KEVIÉP. Nemrégiben készült el a Szegeden déli szennyvízátemelőként emlegetett, nagy teljesítményű szivattyútelep, melynek gépészeti berendezése a Tarján és Hattyastelep közti főgyűjtőbe jutó csapadék- és szennyvizet emeli át a Tiszába. A KEVIÉP dolgozói jelenleg már a 80 millió forintos beruházási költséggel épült átemelő berendezéseinek próbaüzem közbeni szabályozását végzik. A KEVIÉP szegedi építésvezetősége kivitelező társa a vízműveknek a Ligetfürdő fedett medence-együttesének építésében: a mélyépítési munkák — közművezetékek, vasbetonszerkezetek — elkészülte után most a tereprendezési. teraszépítési és technológiai szerelési munkálatok vannak soron. A rókusi új víztorony és a Kossuth Lajos sugárút között húzódó szennyvízcsatorna — néhány kisebb bekötés kivételével — már elkészült, a munkaterületet jelző korlátokon ugyancsak a KEVIÉP felirat olvasható. Az építésvezetőségnek a következő években is lesz munkája Csongrád megyében — s nem is akármilyen. Most készítik elő az úgynevezett szegedi északi vízbázis kivitelezését. A terveket a KEVJTERV adja majd,, s a KEVIÉP brigádjai építik meg az Atka térségében fúrt kutakra települő új vízmű összesen hatezer köbméteres tárolómedencéit és a 13 kilométer hosszú, ezer milliméter átmérőjű nyomóvezetéket. amelyen az ivóvíz a Szegedet ellátó városi vízhálózatba jut Az építkezés a jövő év elején kezdődik, a közelmúltban alá is írták a 250 millió forint értékű munkákról az előszerződést. Makó városa — 200 millió forint körüli értékben és társulati beruházásban — szennyvízcsatorna és tisztítótelep építését kívánja a KEVIÉP-re bízni. A jelenlegi elképzelések szerint tehát a vállalat Csongrád megyében évente összesen 100—150 millió forint értékű megbízásra számíthat majd. Ezért arra törekednek, hogy jelenlegi dolgozóik csapatát minél több helybelivel erősítsék, s így az elkövetkezendő években Csongrád megyei építkezéseikhez nem Debrecenből, Komádiból kell majd brigádjaikat, a csatornák, medencék, tisztítótelepek, víztárolók építőit utaztatniuk. P. K. 4 i