Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Vasárnap, július 27. 3 Közönségnapok a vásáron AT idei szegedi vásár sikerét akár minősíteni is lehetne a zárás előtti napon, de erre még lesz időnk. Tegnap, szombaton köszöntötték a 109 ezredik látogatót. A szerencsés vendégek — Szarka Ferenc szuhakállói bányász és családja — gyulai üdülésükről rándultak át Szegedre, ahol még életükben nem jártak, s fölkeresték a vásárt is. Az ipari vásár igazgatósága nevében Oravecz Istvánné adott ajándékot a családnak, majd a Pécsi Kesztyűgyár főosztályvezetője, Déri János köszöntötte a 100 ezredik látogatót és ajándékokkal kedveskedett nekik. A beszélgetés során az ország három tájának — Dunántúlnak, az Alföldnek és Észak-Magyarországnak — lakói találkoztak és barátkoztak. A zárás előtti napon nemzetközi találkozókra is sor került: a külföldi kiállítók, a finnek, a jugoszlávok, a lengyelek és a szovjetek kölcsönösen fölkeresték egymás pavilonjait, tájékoztatókat tartottak a szegedi vásáron szerzett tapasztalataikról, s mindannyian elismeréssel szóltak a vásárról és kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a jövőben is találkozót adnak egymásnak Szegeden. A turkui bemutatkozók kereskedelmi képviselői eredményes tárgylásokat is folytattak a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cégekkel, üzletkötésekre az SZEGEDI IPARI VÁSÁR őszi budapesti OMÉK-on kerül sor. Ma, vasárnap délben adják át a közönség szavazatai alapján a nagydíjat és a díjakat. A vásár rendezői azt remélik, hogy a zárás napján még legalább huszonötezer ember látogat a kiállításra és erre fölkészülték minden tekintetben. D város természete A szegedi városi tanács vb nagydíjával kitüntetett új termékek kollekciója a Szegedi Ruhagyár standján Hétvégi kertek Oorezsmán Á kertészkedés népszerű időtöltése lett a városi embernek is. Hányan, de hányan várjuk mi, szegediek is a hétvégét, hogy a friss levegőn ismét gyümölcsfáink között legyünk, izgalommal lessük, teremnek vagy nem teremnek, bántotta-e őket fagy, köd vagy valamiféle betegség. Egészséges időtöltés is a kertészkedés, de nemcsak az. Kár lenne tagadni: hasznot hajt a családnak, s a zöldség-gyümölcsellátás javításával a környék lakóinak is. Nem csoda hát. ha egyre több ember közeli és távolabbi terveiben „álomként" ott él a hétvégi kiskert. A szegedi városi tanács vb még 1978 tavaszán úgy határozott, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztáiy földet vásárol a nagyüzemileg nem művelhető területekből, kiskertigénylők részére. Az építési és közlekedési osztállyal, valamint a járási-városi földhivatallal közösen olyan — összesen 113 hektár nagyságú — területek parcellázását javasolták, amelyek hétvégi kertként használhatók. Gyálaréten már tavaly tavasszal kiosztottak 296. egyenként 200—220 négyszögöles telkeket. A bérlők használatbavételi díjat fizettek, minőségtől függően, de a legnagyobb összeg sem haladta meg a 18 ezer forintot. A tanács — saját alapjából — részletfizetési kedvezményt is adott, a telek átvételekor csak a díj felét kellett kifizetni. Hogy ki melyik telket kapja, azt sorsolással döntötték el. Ennek ellenére visszaélésekre is volt példa, a jövőben ezt szeretnék elkerülni. A kiskundorozsmai kiskerteket késve tudja a tanács elosztani. Az ok ismeretes: az E5-ös nemzetközi út nyomvonalának meghatározására kellett várniuk. Miután az idén márciusban ez megtörtént, kijelölték a telekhatárokat, de hogy a területet a további intézkedésig hasznosítsák, bevetették árpával. A tavaly októberben meghirdetett telekigénylési lehetőségre 1356-an jelentkeztek, a felosztható telkek száma Sorsolás: ősszel pedig 950. Mintegy 50, szabálytalan alakú, kisebb kert sorsáról később döntenek: valószínű, más kategóriába sorolják őket, így áruk is más lesz. Hogy végül is ki az a 950 igénylő, aki kiskerthez jut Dorozsmán, azt társadalmi bizottság dönti el, az igazságosság szempontjai alapján. A névsor a napokban került a bizottság elé. A sorrend kialakításakor ügyelnek egyebek között arra, hogy olyan családok jussanak hétvégi kerthez, akik nem magánházban laknak, ahol egyébként is hódolhatnak szenvedélyüknek. Figyeltek arra is, hogy minden réteg képviselői megfelelő arányban jussanak kiskerthez. Föltétlen teljesítik a három vagy többgyerekesek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők kérését, messzemenően figyelembe veszik a szociálpolitikai szempontokat, és méltányolják a közéleti tevékenységet is. A döntésről szeptember második felében értesíti a társadalmi bizottság az igénylőket. Hogy melyik telek kié lesz, azt ezúttal is kisorsolják. Az eseményre szeptember utolsó vagy október első szabad szombatján kerül sor. Mi a teendő, ha valaki úgy véli, másik telek lenne számára az alkalmasabb? Van lehetőség az egymás közötti cserére, de csak mindkét fél jelenlétében. a szerződéskötés alkalmával. S ami mindenkit legfőképp érdekel: mennyit kell fizetni a telkekért? A társadalmi bizottság elnöke a fizetési föltételekről egyelőre nem tudott nyilatkozni. Annyi bizonyos: hasonló összegért kell a dorozsmai igénylőknek pénztárcájukban nyúlniuk, mint a gyálarétieknek. A tanács már kifizette a vételárat a téesznek, egyelőre a kitűzés, az ingatlanközvetítő költségei nem ismertek. A napokban vizsgálják a föld minőségét is, elképzelhető, hogy ennek eredménye is befolyásolja a díj összegét. (A gyálaréti kerteket 3. osztályba sorolták.) Mindenesetre az tény: a tanács nem akar keresni a kiskerteken. Néhány jogi tudnivaló a hétvégi kertekről. Ezek zárt kertek, ezért rájuk nem érvényesek az üdülőtelekre vonatkozó építési szabályok. A telkeket 50 évre adják használatba, a bérleti viszony egyenes ágon örökölhető, illeték nélkül. A kiskertek el nem cserélhetők, el nem adhatók, művelésükről jogszabályok rendelkeznek. És ha valakinek úgy alakul az élete, hogy nem képes vállalni a kerttel járó kötelezettségeket? A hétvégi kertet viszszaadhatja a tanácsnak, cserébe megkapja a befizetett összeget. A telek beépítéséről, müveléséről, a fizetési feltételek részleteiről a sorsolás napján tájékoztatják a szakigazgatási szervek az érdekelteket. Ezúttal az sem fordulhat elő, hogy valaki látatlanban köti meg a szerződést: az IKV ingatlankezelő irodájának munkatársai először megmutatják a telket, azután kérik az aláírást. Ősszel tehát 950 újabb család jut hétvégi kiskerthez Szegeden, s .a többi kertbaráttal együtt már ők is tervezhetik a tavaszi teendőket a hosszú, téli estéken. Ch. A. E

mbere válogatja, hogy lokálpatrióta-e. s lokálpatriótája válogatja, hogy miért. az. Mit szeret legigazabbul szűkebb hazájában, amit Szegednek neveznek? A Széchenyi tér platánjait? A Belváros eklektikus. de a különféleségek ilyen halmazából mégis egyedülállóan szép házsorait? A szegedi nyár pezsgő életét, vagy a csöndes esti sétákat? A szökőkutak villódzó fényeit? A klubban hömpölygő diszkómuzsikát. vagy a kedvenc kiskocsmát, ahol illedelmesen koronázza a korsó sört a hab. csak annyi, amennyi dukál. .? Nem tudom, ki miért lokálpatrióta, hisz lehetőségek százait kellene sorolnom. ízlések, életmódok, hajlamok és megélt sorsok szerint, mert hiszen egv város szeretete elemeit, sokszor jelentéktelen elemek szeretetéből tevődik össze kielégítő közérzetté. Olyanná, amelyet csak adott életmódunk nyújthat, s amely életmódhoz szinte érzékelhetetlenül nyújt hátteret, stabil, szilárd kereteket a város. Nem tudom, ki miért szereti Szegedet, csak azt tudom, sokan szeretik. Beszélgettem már legnagyobb, északi vidéki városunk tanácselnökével. aki nem titkolt irigységgel dicsérte nekem saiát városa helyett a miénket. Pedig hát ők abban az időben, amikor Szeged tetszhalálra ítélve tengődött, minden lehetséges jót és az országtól tellő gazdagságot megkaptak... Mégis, amiko- a városról, mint organikus, fejlődő és illeszthető rendszerről esett szó. CSIF Szegedet, dicsérte, mint feileszthető. gyűrűs-sugaras rendszert, mondván: ők i.kább csak növekedni tudnak... Rendszer növekedés, fejlődés... Alighanem Kulcsszavak a város létezéséhez. Me't h 'zen a evermek is nő felnőtté válása «-(v-?r. néha aránytalanul megnyúlnak vegtagiai mutál a hangja, átesik a serdülőkor pszichés válságain, hogy azután még's a szerves fejlődés kereteiben megmaradjon az emberi biológiai lényként meshatsrozó. a törzsfejlődésben úgy-ahogy tökéletessé vált rendszer kereteiben. De mit "egyenek ott. ahol sosem volt rendszer. ahol a fejlődésre alig. inkább csak a növekedésre vannak meg a lehetőségek? Talán ezért lehet igazán szeretni Szegedet? Mert rendje van. a nagy árvíz utáni újjáépítésben elhatározott gyűrűs-sugaras rendie. amit az utóbbi évtizedek fölgyorsult fejlődése sem feszített szét. inkább betöltött, kiegészített, élettel népesítve be a gyermekkorban túlontúl tágra szabott, ma viszont éppen csak kielégítőnek tűnő kereteket... Igen. nyilván ezért is vannak annyian Szegeden lokálpatrióták. ílert a letisztult rendszer, az áttekinthető keretek szolgálhatnak alapul ahhoz, hogy a város ne csak épületek és utcák halmaza legyen, hanem jól működő, szerves egész, amelv életünknek nemcsak háttere. hanem jól szolgáló, azt rendszerbe fogó kerete is. Életmódok, keretek, város — a funkciók tervezett, a feilődés során egvedi saiátosságokkal. egvéni ízekkel felruházott rendszere ... Valaha, a városi lét hajnalán nagvrészt ösztönösen alakultak ki a város rendszerét meghatározó. azóta is élő és ható alanelvek. A városi funkciók meghatározottsága és kialakítása, mint a kereskedő-. vagv a temDlomi negyedek az ókori kelet nagyvárosaiban, vagv az agóra. a fórum az ókori Hellász, vagv a római birodalom emberhez szabott, oraktikus településein... S mindenekelőtt a méretek! Hogy a város ne idegen konglomerátum legyen lakói számára, hanem megélhető, s ami praktikusan nagyjából ugvanaz.t ielenti. bejárható rendszere az egésznek. Bejárható. mondjuk egv óra alatt gvalog beiárható egész! Ez volt évszázadokon. évezredeken át a városépítésnek a gyakorlat által szentesített, jól bevált alapelve, ami tovább élt a középkor városfalai közé szorítva is. s amit századunkban borított föl az automobilizmus és a tömegközlekedés. Igen. századunk és az automobilizmus szülöttei azok i a városszörnyek, mint Los Angeles, amelyek ötven-hatvan kilométeres belső távolságaikkal már nem szolgálhatnak a/ emberi életek rendezett kereteiül csak áttekinthetetlen. idegen, megélhetetlen háttérként vannak ielen. Nem az emberi éle* I teljességét szolgálják, csak kiszolgálják annak egves funkcióit. Szeged szerencséje hogy megőrizhette emberi léptékeit... Léptékek, méretek, tervezett és természetesen kifejlődött funkcionális rendszer ... Mindez csak keret, a tisztes, jó közérzetet biztosító várorr lét múlhatatlanul szükséges, de önmagában elégtelen kerete. Ám ezt a keretet élettel kell megtölteni. kidolgozva e háttér finom részleteit mint ahogyan a műszakilag, a yizualis. akusztikai stb. szempontok alapján iól megtervezett színpadot is be kell rendezni, riíszletazni az előadáshoz. Mert mint ahogyan az előadás önmagában nem képes betölteni a színpadot, önmagában az élet sem kénes kitölteni a városi kereteket., s mint ahogyan a különböző előadásokhoz is különböző díszlet dukál, a különböző lehetséges életformákhoz is más városi összkép. másmilyen egyedi részletek más-más összhangjára van szükség. Nekünk, itt Szegeden kialakult, illetve kialakulóban van egv életformánk, a munka. a közlekedés, a oihenés. a szórakozás, a bevásárlások, a lakás által meghatározott életformánk. Azt aligha lehet megjósolni. hogy harminc-negvven év múltán hogyan fogunk élni. Jósolni legföljebb csak annyit lehet, hogv a gyors változások kora — ami életformánkat, életvitelünket illeti — egyelőre leiárt. Ezért — úgv tűnik —. hogv ami ma születik Szegeden. a kor aktuális követelménvei alaD1án megfogalmazott igények szerint, iól i szolgálhatja még a kővetkező generációt is. S ami ma születik, az voltaképpen az elethez szükséges ió terekkel tölti be. mikrokörnyezetekkel formálja Szeged meglévő. városi kereteit. A

z új lakónegvedek voltaképpen nem tesznek mást. mint így vagv úgv. illeszkednek a város kereteibe. Szélesedő. aszfalttal elsimuló útjaink pedig e keretekben adott lehetőségeinket formálják át. az előrelátó tervezés szellemében olyanná. hogy mindennapi életünk mindinkább kitölthesse városi létünk nem szétfeszülő, hanem benépesülő. megéledő kereteit. Mindez, a beruházások, a városi építkezések átgondolt sora azt szolgáliák. hogy tiszta, áttekinthető rendszerben bővítsék számunkra a városként megélhető rendet. hogy aktualizálják számunkra a valamikor potenciálisan megfogalmazott életformák lehetőségeit. Mindez, a mind tisztább utakkal, az üzletek letisztuló portáljaival, rendeződő parkjainkkal, a város millió apró részletével egvetemben áll össze rendszerré. közérzetünket, életünk minőségét jobbító egésszé ... Nem tudom ki miért szereti Szegedet. A Széchenyi tér platánjaiért a Belváros eklektikus-egvséges házsoraiért, pezsgő nyaráért, szökőkútjainak villózó fénveiért. a klubokban hómonlvaő diszkómuzsikáért, lakásainak kénveiméért kiskocsmáinak habzó söréért...? Nyilván mindezért és még sok másért. Azokért, a jelentéktelen elemekből a város tervezett kereteiben megszülető és létreiöhető rendszerekért, amelvek sokféle lehetséges életmódhoz adhatnak ió hátteret formáló, seg'tő. egészséges környezetet.. . Szávav István Betonozok e Nagykörűiéi Pontos ütemterv és az építkezés különböző fázisait összehangoló koordinációs bizottság segíti a Hídépítő Vállalat brigádjait, akik a Berlini és a Brüsszeli körúton folyó útkorszerűsítést vállalták. A Nagykörút belső ívében a burkolat szélesítésével jól haladtak, s így a külső oldalon hozzáfoghattak a csatornázás előkészítéséhez, a Brüsszeli körúton pedig — előbb szintén a Belváros felőli oldalon — a szélesítéshez. Képünkön: Betonná' alapozzák meg a Brüsszeli körút aszfaltburkolatát a Schmidt András vezette szocialista brigád tagjai. Somogyi Károlyné felvétele t 4 » I