Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

Szombat, 1980. július 26. 3 Ölést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken Szakali József elnökletével ülést tartott. A testület elé Barna Lajos, a fóti gyermekváros igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője terjesztett jelentést az általános iskolai tanulók nevelési, oktatisi és szociális feltételeink alakulásáról. Az általános iskolai tankötelezettség érvényesülésével és a megnövekedett létszámú gyermekkorosztályok fogadásával, iskoláztatásával foglalkozó vizsgálatokhoz kapcsolódóan erre a fontos társadalompolitikai kérdésre irányítja ismételten a figyelmet a népi ellenőrzés. A vitára bocsátott jelentés megállapítja, hogy oktatási rendszerünk alapintézményei döntően meghatározzák ifjúságunk felkészültségét, beilleszkedését a társadalomba. A nők csaknem teljes körű foglalkoztatásával, a több generációt összefogó nagy családok felbomlásával szükségszerűen megnőtt a társadalmi gondoskodás szerepe a gyermekek szociális ellátásában. Az e téren mutatkozó, s jelentős társadalmi áldozatvállalást követelő fejlődés ma még — az oktatási ágazat és más szervek erőfeszítései ellenére — elmarad a jogos igényektől. A napközi otthonokban például még ma sem jut be nagyon sok jelentkező, pedig az ezekben foglalkoztatott tanulók száma megkétszereződött az utóbbi évtizedben. A KNEB ülésén, e napirendi pont megtárgyalásában részt vett Pozsgay Imre művelődési miniszter, dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beható vita után kiegészítésekkel elfogadta a jelentést, tudomásul vette a vizsgálatot követő területi intézkedésekről szóló tájékoztatást, és felhatalmazta elnökét, hogy a jelentést, s a testület javaslatait a kormány elé terjessze. (MTI) Elutazott a s panyol pártküldötfség A delegációt Budapesten fogadta Gyenes András II tanácstagi munka hétköznapjai Néhány napon át ismerkedett Csongrád megyével a Spanyol Kommunista Párt Valencia tartományi bizottságának küldöttsége, amely tegnap reggel búcsút vett Csongrád megyétől és Budapestre utazott. A vendégeket elutazásuk előtt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Jelen volt a búcsúztatáson Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. A spanyol delegáció nevében Ernest Garcia, a spanyol testvérpárt valenciai KB főtitkára mondott köszönetet a vendéglátásért A spanyol vendégek Gyárfás Mihály kíséretében utaztak Budapestre és ma térnek vissza hazájukba. Ernest Garcia, a Spanyol Kommunista Párt Valencia Tartományi Központi Bizottságának főtitkára válaszolta Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország munkatársának kérdéseire abból az alkalomból, hogy az MSZMP és az SKP közötti kapcsolatok keretében megyénkben járt a valenciai pártküldöttség. — Most, hogy közvetlen kapcsolat létesült a valenciai tartomány és Csongrád megye között, olvasóinkat érdekli, milyen körülmények között dolgoznak a spanyol kommunisták? Milyen célokért munkálkodnak? — Pártunk három éve legális párt, rendkívül hosszú illegális harcok után. Most folyik a pártépítés, amelynek során élénk fejlődés tanúi vagyunk. Jelenleg egy nem szilárd demokrácia keretei között munkálkodunk, rendkívül súlyos gazdasági válság időszakában, amely hazánkat sújtja. Nemzetközi helyzetünk sem kedvező most, és ez új nehézségeket támaszt Legfőbb céljaink is ezzel a helyzettel függnek össze. Keressük a kiutat a- válságból. Pártunk olyan megoldást keres. amely hatékony intézkedéseket jelent a munkanélküliség csökkentésére és felszámolására, illetve, hogy növekedjék Spanyolországban a társadalmi szektor szerepe. Célunk az is, hogy megtartsuk a dolgozók elért életszínvonalát, a keresetek vásárlóerejét, és hogy az egyes ágazatok újraszervezése ne érintse kedvezőtlenül a dolgozókat Fontos célunk olyan politika kidolgozása, amely a munkáspártokra és a szakszervezetekre támaszkodik. Küzdünk az akcióegységért és hogy megszilárdul janak az alapvető jogok és érvényesüljenek az alkotmányos jogok. Természetesen ezzel párosul, hogy elítéljük a terrorizmust, hiszen az mindig labilis állapotokat .teremt, ami a reakciónak kedvez. Harcolunk a helyi autonómiáért is országunkban, miközben nemzetközileg az a cél, hogy a béke, az enyhülés erősödjék. A nemzetközi életben küzdünk a katonai tömbök erejének csökkentéséért. Ezt mindennél inkább kifejezi az az ellenállásunk, amelynek célja, hogy Spanyolország ne lépjen be a NATO-ba. — Hogyan munkálkodik a párt létszámának és befolyásának növeléséért a dolgozók körében? — Pártunk sorainak erősítése természetes cél, amely a már ismertetett feladatokból ered. Az SKP fennállásának 60. évfordulója alkalmából nemrégiben párttagfelvételi kampányt indítottunk, hogy szélesítsük a párt sorait, növeljük befolyását. A mi politikánk forradalmi politika a jelenlegi spanyol helyzetben. Politikánk arra irányul, hogy országunkban újfajta gazdasági és politikai erőegyensúly alakuljon ki, amelyben megnövekszik a dolgozó tömegek súlya. Ez teszi lehetővé, hogy mélyre-, ható demokratikus változások, gyökeres társadalmi változások feltételeit teremtsük meg. Ennek érdekében küzdünk azért, hogy kontaktust teremtsünk a szocialista párttal, hogy széles együttműködés valósuljon meg, amelyben minden haladó spanyol erőt bevonhatunk, és amely a demokráciát, a szocialista fejlődést kivívja. E célokhoz kapcsolódik a valenciai tartományi pártmunka is, de vannak helyi feladatok is. Mindenekelőtt az autonómia, amelynek kivívása éppen most van előtérben. Ezzel függ össze az is, hogy tartományunkban önálló pártot alkotunk, amely természetesen a Spanyol Kommunista Párt szerves része. — Milyen benyomásokat szereztek önök nálunk, Csongrád megyében? — Erre a kérdésre különösen szívesen válaszolok. Rendkívül politív benyomásokat szereztünk Csongrád megyében. Nagy megelégedés számunkra, hogy itt járhattunk. A gyakorlatban tapasztaltuk, hogy gazdasági és más célkitűzéseiket, a gazdaságosság javítására irányuló törekvéseket egységcsen értelmezik. A párt céljai és a nép céljai egyeznek. Olyan modern társadalomban tettünk látogatást, ahol elég magas az életszínvonal, ahol megtalálták az összhangot az ipar és a mezőgazdaság termelésében, ahol nagyon figyelemreméltó a különböző erőforrások felhasználása. Találkoztunk művészekkel, megismertük a megye élénk kulturális életét. Hadd mondjam el, ami itt talán nem feltűnő, de számunka megkapó: rendkívül nyugodt az élet. A meglátogatott városok csendesek és nem túl zsúfoltak. Az élet minden területén tapasztaltuk a párt munkáját, befolyását. Mindennek alapján az a célunk, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk pártjaink, népeink és természetesen a valenciai tartomány és Csongrád megye között. Ügy véljük, erre jók az alapok és hogy a most teremtett jó kapcsolat tovább fejlődik. Látogatásunk igazolta ennek szükségességét és lehetőségeit is — fejezte be nyilatkozatát Ernest Garcia, a Spanyol Kommunista Párt Valenciai Tartományi Központi Bizottságának főtitkára. * Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta a Spanyol Kommunista Párt Valencia tartományi bizottságának küldöttségét. Az elvtársi légkörű találkozó során tájékoztatták egymást a két part tevékenységéről. és megvitatták a nemzetközi helyzet, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. Együttműködés A mezőgazdaságban használt gépek és berendezések értéke eléri a 80 milliárd forintot, ez az érték az újabb és újabb gépek beállításával évről évre növekszik. Ezért fontos, hogy a gépek kereskedelmet lebonyolító Agrotröszt szoros kapcsolatot alakított ki a MÉM műszaki intézetével. I Az együttműködés a tervezéstől a számítógépes adatfeldolgozásig a gépkereskedelemmel összefüggő, valamennyi kérdést érinti. Az együttműködés során az Agrotröszt és a műszaki intézet állandó mezőgazdasági gépkiállítást szervezett Gödöllőn, itt mutatják be a legújabb típusokat. (MTI) M

éltó keretek között, ünnepélyesen megtartották alakuló • üléseiket a helyi tanácsok, lassan megkezdhetik felelősségteljes közéleti munkájuk hétköznapjait az újraválasztott és az újonnan megválasztott tanácstagok. Se szeri, se száma ilyenkor a fogadkozasoknak: a választópolgároktól első alkalommal vagy ismételten megkapott bizalom. a kisebb-nagyobb közösségért érzett közéleti felelősség az újabb ötéves választási ciklus kezdetén mindig az átlagosnál nagyobb lelkesedésre, fokozott tenniakarásra ösztönzi az új tanáestestületek tagjait A „régiek" sok mindent szeretnének másképp, jobban csinálni, az új tanácstagok pedig természetesen már a kezdet kezdetén bizonyítani igyekeznek. Ez a nagy kezdeti nekibuzdulás aztán néhol könnyen fásultságba csap át. Érdekes erről már most beszélni, előre rámutatva azokra a neuralgikus pontokra, amelyeken erejét lelkesedését veszítheti a tanácstag. Az egyik legfontosabb — amin tulajdonképpen múlik egy tanács, egy népképviseleti testület működésének eredményessége — az maguknak a tanácsüléseknek a hatékonysága. Rengeteg függ attól, hogyan készítik elő ezeket a tanácskozásokat Hogy a szakapparátus, a végrehajtó bizottság már eleve eldöntött kérdéseket akar vinni a testület elé. s attól csak azok „szentesítését" várja, vagy ténylegesen igényt tart a tanácstagok, s az ő közvetítésükkel az egész helyi lakosság őszinte véleménymondására. döntésére, a végrehajtás támogatására. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egyik kulcskérdése a tanácsi munkában éppen az, hogy a települést, a lakosságot érintő valamennyi fontosabb kérdésben maga a választott tanácstestület döntsön. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az üiés elé kerülő előterjesztések több reális alternatívát tartalmaznak, ha a tanácstagoknak van mi ellen, vagy miért érvelniük, vitatkozniuk, van miről dönteniük. Ellenkező esetben a testületi munka előbb-utóbb óhatatlanul formálissá válik, A dolog másik oldala pefS2e az, hogy a tanácstestületeknek is jobban a „sarkukra kell állniuk", ha egy nem megfelelően előkészített téma kerül az ülés napirendjére. Hiszen joguk van úgy határozni, hogy az előre eldöntött előterjesztést nem fogadjak eh az állásfoglalás előtt másféle reális alternatívák kidolgozását is kérik a szakapparátustól. Amennyire joguk van a tanácstagoknak a tényleges, érdemi döntésekhez, éppen annyira kötelességük az is, hogy ne feledkezzenek el folyamatosan tájékozódni választóik, a helyi lakosság véleményéről, állandóan tartsanak velük kapcsolatot. Hiszen, ha például a különféle helyi igények kielégítésének sorrendjéről szavaznak a tanácsülésen, akkor nem a saját egyéni véleményüket, hanem — népképviseletről lévén szó — választóik érdekeit, álláspontját kell képviselniük. A közigazgatás még nyitottabbá téteía. a lakosság szélesebb körű bevonása a közügyekbe, jelentős részben éppen a tanácstagok által valósulhat meg. Ezért — az államigazgatás népképviseleti ellenőrzésének fokozásáért — is fontos, hogy a tanácstagoknak az eddigieknél nagyobb szavuk és tekintélyük legyen a szakapparátus ügyintézői és a tanács tisztségviselői előtt. Nemcsak akkor, amikor valamelyik tanácsi bizottság, vagy a tanácstestület ülésén vesznek részt, hanem az egyszerű hétköznapokon is. Erőteljesen támogatja ennek megvalósítását a Minisztertanács Tanácsi Hivatala is, amelynek elnöke, dr. Papp Lajos államtitkár egyebek között a következőket írta az Állam és Igazgatás egyik legutóbbi számában: „Szükséges, hogy a tanácstagok megfelelő személyes támogatást kapjanak a tanácsi tisztségviselőktől, a tanácsapparátus pedig a népképviseleti-önkormányzati testület tagjait megillető tisztelettel soron kívül foglalkozzék észrevételeikkel, javaslataikkal." A

tanácstag tekintélye — saját választópolgárai és a szakapparátus tagjai körében — persze elsősorban nem az általánosságokon, hanem saját közéleti munkájának milyenségén múlik. Annak a tanácstagnak, aki rendszeresen részt vesz a tanácsülések vitájában, aki él az interpellálás jogával, bekapcsolódik a különféle bizottságok munkájába, s közben nem feledkezik el lakossági kapcsolatairól, a választói gyűlések összehívásáról, a falugyűléseken való részvételről, sőt a családlátogatásokról sem — nos, annak nem kell attól tartania, hogy nem kap elég súlyt a szava, nem lesz elég tekintélye a helyi közéletben. Aki a tanácstagságot közéleti hivatásnak tekinti, akként vállalja — az a következő öt évben is egyre többet tud majd tenni településének fejlődéséért, választóinak érdekeiért. D. A. Vendégek a vásáron Tegnap, pénteken a vásárt megtekintő vendégek között üdvözölték dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, aki a délutáni órákban a vásárlátogatás előtt dr. Komócsin Mihályival, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával. a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával találkozott a megyei pártbizottság székházában. Az ipari vásárban, dr. Romány Pált és dr. Komócsin Mihályt Márta Sándor, az ipari vásár igazgatóságának képviselője tájékoztatta a kiállításról, majd végigkalauzolta a vendégeket a vásár területén. Dr. Romány Pál különös érdeklődést mutatott a szomszédos Bács-Kiskun megye bemutatkozása iránt, és elismeréssel nyilatkozott a Szegedi Ipari Vásárról. Ugyancsak Szegedre látogatott tegnap dr. Dobi Ferenc. a MEDOSZ főtitkára. Szeged országgyűlési képviselője. akit a városi tanácsháza épületében fogadott Papp Gyula tanácselnök. Az ipari vásáron dr. Dobi Ferenc elsősorban a mezőgazdasági ki állítók bemutatkozását tekintette meg. Hoszszasan időzött a HÓDGÉP szabad téren bemutatott korszerű betakarítógépeinél, majd az N-pavilonban az állami gazdaságok és kutatóintézetek standjainál. A Bács, Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok kiállítása megnyerte tetszését és ott véleményt cserélt Zsibók Andrással. az állami gazdaságok területi kirendeltségének igazgatójával. Az ipari vásár alkalmával látogatott Szegedre Müller István és Kozma Miklós KGM-miniszterhelyettes Urbán Lajosnak, a Magyar Kábel Művek vezérigazgatójának társaságában. Délelőtt ellátogattak az MKM fejlesztés alatt álló kisteleki üzemébe, majd a szegedi kábelgyárba, később pedig az ipari vásáron találkoztak Berta Istvánnal, a szegedi városi pártbizottság titkárával és dr. Csonka Istvánnal. a pártbizottság osztályvezetőjével. A miniszterhelyetteseket elsősorban a tárcájukhoz tartozó kohó- és gépipari üzemek bemutatója érdekelte. tárgyalásokat folytattak és tájékozódtak több kiállító vállalat felelős vezetőjével. A vendégeket a szegedi vásárról részletesebben is tájékoztatta dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-titkára. a vásár igazgató tanácsának elnöke. Jugoszláviai testvérvárosunkból is vendéget fogadták az ipari vásárban: a JKSZ szabadkai városi bizottságának titkára. Mandarie Milorád látogatott el a C-pavilonba, ahol déli szomszédaink 78 kiállítója mutálja SZE6EBIIPARI VÁSÁR be termékeit. A vásárba* Mandarie Milorad találkozott és baráti eszmecserét folytatott Berta Istvánnal. A szakmai napok keretében tegnap, pénteken is fontos megbeszélésekre került sor. A határ menti árucsere-forgalom kérdéseiről tanácskoztak a magyar és a jugoszláv kiállítók képviselői. A megbeszélésen Jankó Imre, a FÜSZÉRT igazgatója, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-magyarországi összekötő-bizottságának képviseletében fölvázolta a két szomszédos ország határ menti kereskedelmi kapcsolatainak leglényegesebb kérdéseit. E szakmai megbeszélésen részt vett Lengyel Lajos, a Szabadkai Gazdasági Kamara kereskedelmi titkára. Sóti Imre. a szabadkai Pannónia Vásár igazgatója, a zombori Centrocoop. a Sut Export, az Agros és a kanizsai Agro Universal. valamint a Konzumex. a Konkordia. a FÜSZÉRT és más érdekelt szervezetek képviselői. Tárgyalásaik fő témája az volt. hogy miként lehetne tovább bővíteni a határ menti árucserét, az áruházak cseréjét Szabadka és Szeged között. Tegnap is sokan keresték föl a vásárt és zsúfolt napokra számíthatnak ma. szombaton és holnap, vasárnap az utolsó vásárnapoa.