Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

YILÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 171. szám 1980. július 23., szerda Ára: 1,20 forint A továbbképző intézetről Ülést tartott a megyei tanács vb Bolgár és spanyol párt­küldöttségek látogatásai Szabó Sándor megyei ta­nácselnök vezetésével teg­nap. kedden délelőtt ülése­zett a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az előter­jesztések között szerepelt a makói Üttörő Tsz veszteséges gazdálkodásának felszámolá­sára — a gazdálkodási és a pénzügyi egyensúly megte­remtése érdekében — előírt intézkedések végrehajtásáról számot adó jelentés. mely egyebek közt megállapítja, hogy a közös gazdaság a 6zámára előírt feladatokat Időarányosan teljesíti, de a múlt évi veszteség rendezé­sére kapott hiteleket csak az 1986—88-as esztendőkben lesz képes visszafizetni a tsz te­herbíró-képességének veszé­lyeztetése nélkül. A vb ha­tározott abban is, hogy a célcsoportos lakásépítésre szánt éves előirányzatot mó­dosítani kell, illetve bizonyos pénzösszegeket át kell cso­portosítani, mivel ezen ősz­szegek felhasználása így biz­tosítható. A lejárt határidejű vb-ha­tározatokról dr. Petrik Ist­ván. a megyei tanács elnö­kének általános helyettese terjesztett elő írásos jelen­tést A következő ötéves tervben szükséges, illetve lehetséges múzeumi célú be­ruházásokról és fejlesztések­ről ebben ez áll: a szegedi Móra Ferenc Múzeum bőví­tése elsősorban pénzügyi fel­tételek hiányában nem való­sulhat meg a következő fél évtizedben; a hódmezővásár­helyi Alföldi Galéria — az eredeti tervektől eltérően — nem új épületben, hanem az ógimnázium falain belül lesz elhelyezve. A régi épület át­alakításához a tervek rendel­kezésre állnak és a helybeli erőforrások koncentrált fel­használásával a következő 5 éves időszakban meg­valósulhat az átalakítás. A makói József Attila Múzeum építése terv szerint folyik, átadása jövő évre várható. Az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékpark kiépítése a jóvá­hagyott ütemterv szerint ha­lad. A belső park kertészeti kiképzésének megvalósításá­ra viszont rövid időn belül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. A szegedi alsóvárosi szociális otthon — volt kolostorépület — rész­leges múzeumi használatára a következő ötéves tervidő­szakban kerülhet sor. ami­kor a szociális otthon lakói onnan elköltözhetnek. A sze­gedi Pásztor utca — 32. szá­mú — napsugaras háza mű­emléki felügyelet alatt áll, védettsége ezáltal biztosított. A megyei továbbképzési és módszertani intézet munká­járól Miklós Sándor igazgató, illetve az intézmény felügye­letét ellátó művelődésügyi osztályvezető, dr. Müller Jó­zsefné írásos előterjesztése alapján tájékozódott a tes­tület Ez a tanácsi intézet sajá­tos — országosan egyedül­álló — felépítésű. Tevékeny­sége ugyanis kiterjed a me­gye mintegy 6 ezer pedagó­gusára, ezer népművelőre és 1200 tanácsi dolgozóra. Fel­adata: az ideológiai, a poli­tikai képzés valamennyi te­rületen. de elsősorban a vi­lágnézeti nevelés, az új is­kolai tantervekre való fel­készítés, a vezetőképzés és az irányított egyéni tanulás segítése, illetőleg a munkás­művelődés és az ifjúság ne­velésének szolgálata. Az elmúlt évtizedben te­vékenységük mindhárom te­rületén megnőttek a követel­mények. Jelenleg 8 millió fo­rinttal gazdálkodnak. Tárgyi feltételeik hiányosak. Igen értékes, korszerű oktatás­technikai eszközökkel ren­delkeznek ugyan, de azok hasznosítása nem megfelelő, mivel — egyebek közt — nincsenek előadó- és oktató­termeik. A művelődésügyi osztály elvi irányításával végzi mun­káját a pedagógus-tovább­képzési csoport. Tevékenysé­gük gerincét az elmúlt idő­szakban az új tantervekre való felkészítés adta. Külö­nösen komoly feladat volt az általános iskolákban az új matematikaoktatás, illetve a középiskolákban a kémia új tantervének a bevezetésére való felkészítés megszervezé­se. Jól segíti az oktató-ne­velő munkát a pedagógusok pályamunkáiból évente ösz­szeválogatott kiadvány. A közművelődési csoport a képzéseket, továbbképzése­ket megfelelő gyakorlattal végzi. Nehezíti munkájukat, hogy nincs megyei művelő­dési központunk. így munká­jukat több intézményre épít­ve látják el. Az intézet 6 ezer filmkó­piával rendelkezik" és évente 4 és fél ezer filmet kölcsö­nöznek díjtalanul a közmű­velődési intézmények részé­re. díj ellenében pedig át­lagosan kétezret. A tanácsi dolgozók képzé­sében és továbbképzésében is komoly a szerepe az inté­zetnek. Mivel a tanácsi ok­tatási központ újszegedi épü­lete a közeljövőben elkészül, ezért az eddigi szervezeti kereteket szükséges megvizs­gálni és az új adottságoknak megfelelően, a követelmé­nyekhez igazítva meghatá­rozni a tennivalókat. E kér­désekben a megyei tanács vb későbbi időpontban dönt majd. A bolgár pártmunkásokat dr. Komócsin Szénből villamos energia A Gyöngvös melletti Gagarin Hőerőművet a szomszédos külszíni féltés a Mátraaljai Szénbányák Thorez üzeme látja el szénnel. A hámából a tervek szerint ebben az évben hétmillió tonna szén kerül ki. de vállalták, hogy 130 ezer tonnaval túlteljesí­tik Képünkön: a Gagarin Hőerőmű 200 MVV-os blokkjanak vezerloterme. (MII to­tó: Danis Barna felvétele — KS) Több nap óta tartózkodik hazánkban a Bolgár Kom­munista Párt társadalomtu­dományi akadémiája tanárai­nak. hallgatóinak 14 tagú küldöttsége. A delegáció Maria Petrova Nikolova do­censnek, a filozófiatudomá­nyok kandidátusának veze­tésével kedden Csongrád megyébe látogatott. Á ven­dégeket. akik a pártmunkát tanulmányozzák Magyaror­szágon, a délelőtti órákban fogadta dr. Komócsin Mi­hály. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei ' pártbizottság első titká­ra és tájékoztatta őket me­gyérik pártéletének időszerű kérdéseiről, a gazdasági és kulturális helyzetről. A tá­lékoztatón jelen voltak a megyei pártbizottság több munkatársa és a Csongrád megyei Oktatási Igazgatóság tanári testületének képvise­lői is. A bolgár vendégek a dél­utáni órákban megtekintet­ték a Szegedi Ipari Vásárt, majd Csongrádra utaztak, ahol a Tisza Bútoripari Vál­lalatnál vettek részt baráti találkozón. A Bolgár Kommunista Párt társadalomtudományi akadémiája tanárainak és hallgatóinak 14 fős csoport­iát a Tisza Bútoripari Vál­lalat gyáregységében Sebes­tyén István, a városi párt­bizottság titkára. Nagy Im­re tanácselnök. Vincze Ró­kus. a vállalat pártszerveze­! lének titkára és Batka Fe­renc. a TBV csongrádi gyár­• egységének igazgatója fogad­ta. Sebestyén István tájékoz­tatta őket a városról, maid Batka Ferenc a TBV terme­lési eredményeiről és fejlő­déséről beszélt. Ezután a vendégek látogatást tettek a gyáregység üzemcsarnokai­ban. A délután folyamán megtekintették a várost, majd a Körös-toroki üdülő­területre kalauzolták vendé­geiket a TBV vezetői. A delegáció tagjai ma. a szegedi kábelgyárban és a baksi Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben tanulmányozzák a párt­munkát, illetve baráti talál­kozón vesznek részt. Majd megtekintik az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékparkot. Tovább folytatja ismerke­| dését megyénk életével a i Spanyol Kommunista Párt Valencia Tartományi Bizott­ságának küldöttsége. Vendé­geink tegnap Hódmezővá­sárhelyre látogattak, hogy a szocialista építés helyi ered­ményeiről, tapasztalatairól képet kapjanak. Látogatásuk délelőtt a vá­rosi pártbizottságon kezdő­dött, ahová Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság tit­kára kísérte el a spanyol küldöttséget. Ernest Garcia, az SKP valenciai Központi Bizottságának főtitkára, a delegáció vezetője és két tár­sa, Jose Soriano, valamint Antonio Martin Lillo, a KB tagjai meghallgatták Dobai József, a vásárhelyi pártbi­zottság titkára beszámolóját, majd kérdéseket tettek fel. Tájékoztatást kaptak a vá­sárhelyi gazdasági munká­ról, a város rövid történeté­ről és főként a jelenről, a szocializmus építésében ed­dig elért eredményekről az iparban és a mezőgazdaság­ban, a kultúra, a társadalmi élet fejlődéséről. Érdeklődés­sel hallgatták és elismerés­sel nyugtázták hogyan vál­tozott meg a dolgozók élete, milyenné formálták a szoci­alizmus körülményei az em­beri viszonyokat, kapcsolato­kat és törekvéseket az el­múlt 35 év alatt. Feltett kérdéseik tanúsítják, hogy igen fontosnak tartják az új társadalmi rend építésében szerzett magyarországi ta­pasztalatokat. Behatóan érdeklődtek min­denekelőtt a politikai élet­ről, a gazdaság és a tudat fejlődésében mutatkozó elté­résről, annak okairól. Meg­kérdezték: a tudati fejlődés bizonyos elmaradása a gaz­dasági előrehaladáshoz ké­pest miként jelentkezik a társadalom különböző réte­geiben és milyen hatása van ennek a mozgalomban, a pártban, a KISZ-ben? Ami­kor megismerték a vásárhe­lyi pártélet fontos adatait és tapasztalatait, a 133 vásár­. helyi pártalapszervezet te­vékenységének eredményeit, azokról elismeréssel szóltak. — A kommunisták és az if­júsági szövetség tagjainak munkája nagy előremozgató erő — állapította meg Ernest Garcia. Arról is érdeklődtek, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zók hogyan élnek, milyen körülmények között dolgoz­nak, hogyan alakulnak az el­múlt évek jövedelmi viszo­Enyedi Zoltán felvétele Mihály üdvözölte. nyai? Meglepetéssel nyug­tázták, hogy Hódmezővásár­helyen, ahol 4500-an dolgoz­nak a mezőgazdaságban, a jövedelem, a kereset nem marad el az ipari mögött, sói valamelyest magasabb. Mint mondották: otthon, Spanyolországban, Valenci­ban az emberek szívesebben elmennek a mezőgazdaság­ból. Várasba, iparba igye­keznek, mert ptt jobbak a körülmények, főleg a ke­reseti és a kulturális viszo­nyok. Több kérdést feltettek spanyol elvtársaink a ter­melőszövetkezeti közös és a háztáji árutermeléssel kap­csolatban is,i.főként abból a szempontból: hogyan értéke­síthetik termékeiket? A ház­táji gazda saját családi szük­ségletére termel vagy el­adásra is? ' Részt vett a pártbizottság székházában folytatott meg­beszélésen Csizmadia Sán­dorné dr., a vásárhelyi vá­rosi tanács elnöke is. A spa­nyol vendégek külön kérdé­sére arról számolt be, mi­lyen konkrét formában vesz részt a lakosság a város irá­nyításában, a közéletben, a helyi tervek előkészítésében és végrehajtásában. Ezután a valenciai küldött­ség a FIM Alföldi Porcelán­gyárát kereste fel, ahol Hor­váth József, az üzemi párt­bizottság titkára, valamint Higi László igazgató adott tájékoztatót a gyárról, min­denekelőtt az- ott folyó poli­tikai. mozgalmi munkáról. Gyárlátogatás során mutat­ták be az üzem vezetői, mi­vel foglalkoznak, hogyan fej­lődött a vásárhelyi porcelán­és majolikagyártás. Későn délután búcsúztak el a vendégek a nagyüzem­ből és rövid látogatást tettek a tanácsházán, ahol Csizma­dia Sándorné dr. fogadta és kalauzolta őket. Ezután a város művészeti életének közelebbi megisme­rése következett. Fodor Jó­zsef és Fekete János vásár­helyi művészéket keresték fel a spanyol látogatók a la­kásukon, műtermükben, majd a városi kollektív mű­terem megtekintése követke­zett. Innen — már az esti órákban — az Állatorvostu­dományi Egyetem Tangazda­ságába indultak Valenciai vendégeink ma Szentesen és Csongrádon tesznek látogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents