Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

Szerda, 1980. július 2. • 5 JATE, SZOTE Kinevezések Az oktatási miniszter meg- Petri Gábor egyetemi tanár bízásából dr. Antalffy György, adta át az egyetemi docensi a József Attila Tudomány- kinevezéseket az egészség­egyetem rektora kinevezése- ügyi miniszter megbízásából: ket adott ét tegnap, kedden dr. Sonkodi Sándor (I. szá­délelőtt. Egyetemi docens- mű belklinika), dr. Csanádi nek nevezték ki: Ilia Mihályt Miklós (2. számú belklinika), é6 Vörös Lászlót, a magyar dr. Virágh István (gyermek­irodalomtörténeti tanizékre, gyógyászati klinika), dr. Pol­Veczkó Józsefet a pszicholó- gár József (szemészeti klint­gia, Rozsnyai Bálintot az ka), dr. Gellén János (szülé­angol, Neményi Kázmért az szeti és nőgyógyászati kii­tanszékre^JWoleány sSSÍS ^ magyar nyelvészetre, Durszt nikai központi mikrobiolo­Endrét az analízis, Molnár giai labor), dr. Tóth László Árpádot a szerves kémia gyógynövény- és drogismere­tanszékre, Szirovicza La- ti intézet), dr. Imre Ottóné Jóst és Hackl Lajost az dr. Baranyai Róza (marxiz­általános és fizikai-kémiai mus—leninizmus Intézet) és tanszékre, valamint Szögi dr. Zoltán Örs Tamás (ok­Istváni a filozófia tanszékre, tatástechnikai és szakdidak­A Szegedi Orvostudomá- tikai csoport) adjunktusok­nyi Egyetem rektora, dr. nak. írószerek külföldre Tíz éve még kukoricaföld volt Pomáznak ezen a ré­szén, ma modern üzemcsar­nokokban termelés folyik. Az Írószer Szóvetkezet a fő­város kellős közepén, a Bel­városban, már nem fejleszteni hálózatát, ezért F-omázra költöztek, ahol megfelelő munkakörülményt teremtettek mintegy ötszáz dolgozójuknak. Tíz évvel ez­előtt kötött először a szö­vetkezet szerződést a bécsi székhelyű Sax-céggel: koope­rációs munkára vállalkoz­tak, ugyanakkor a bécsi vállalat segíti őket a gyárt­mányfejlesztésben és piaco­kat is átadott. A többi kö­zött Jugoszláviát és néhány afrikai országot. A szövetkezet idei terme­lési értéke mintegy 320 mil­lió forintra tehető, amelyből 140 millió az export, ezen belül egymillió dollár a tő­kés export. A toronyőr visszapillant Erkölcsi fénykép általános iskolásokról Több éves felmérés ered- lapos válaszalt dolgozták fel gyan viszonyulnak másokhoz, menyeit összegezték a Ma- számítógépen. a közösséghez. Többek között gvar Tudományos Akadémia A minden eddigi hasonló becsületpróbák segítségével pedagógiai kutatócsoportjá- Jellegű elemzésnél összetet- tájékozódtak. A mérleg po­ban. Mint a vizsgálat vezető- tebb vizsgálatnál számba zitív; a töbhség önmaga hasz­je, Bíró Katalin kandidátus vették a tanulók erkölcsi fo- nára nem „svindlizik". A elmondotta, a nagyszabású galomrendszerét, probléma- személyre bontott értékelé­akció célja az volt, hogy fel- felismerő képességét, ítélő, sekbol viszont az derült ki, térképezzék az általános is- értékelő és döntési készségét, hogy a görbe úton járók kolai erkölcsi nevelés ered- A neveléstudomány szakem- többsége az értelmesebbek menyeit, és képet nyerjenek berei mindenekelőtt arra közül kerül ki, mivel ők is­o 6—14 évesek erkölcsi arcú- voltak kíváncsiak, hogy az merik fel hamarabb a kí­laláról. Eddig csaknem húsz- ifjú generáció milyen kollek- nálkozó, ám erkölcsi szem­ezer tanuló adatait, feladat- tiv érzékkel rendelkezik: ho- pontból gyakran negatívnak A júliusi Tiszatáj Irodalmi életünk egyik je- nak titka, hogy szinte az lentós eseményéhez, József egész életmű metszete. Tár­Attila születésének hetven- gyí és formai »heterogenitá­ötödik évfordulójához két sa« épp ezért nem fogyaté­írás kapcsolódik a Tiszatáj kossága, hanem erénye" — új számában. „Én világ pro- állapítja meg Grezsa Ferenc, letérja lettem, ő pedig ma- a Tiszatáj júliusi számá­gyar proletár volt" — idézi ban Simái Mihály, Magyart Sütő András Kassáknak ezt Lajos, Kovács István. Eörsi a közismert megállapítását, István, Orbán Ottó és Ve­ti mindjárt meg is magya- csernyés Imre versei jelen­íázza. hogy mit kell érte- tek meg. Tóth Béla, a Ti­nünk József Attila „nemkoz- szavidék kuruc hagyomá­mopolitaségán": „Mert egész nyaj után a tarpai földben lenyével nemzetének, osztá- nyugvó Bajcsy-Zsilinszky lyának sorsán csüggött, akár Endre emlékét idézi. — A Petőfi, akár Ady Endre. Mert vidéki társadalomtudományi nyíló kaput az egyetemes kutatásokról folyó vitához — felé nem látott másutt, csu- Odalett a tudós tanár cím­pán a sajátoson át. Jól tud- mel — Szabó József szól ta. hogy saját közösségi hozzá. gondjainak tagadása: a köl- A száz éve született Mé. eszet értelmének tagadása izöly Gedeonról, a szegedi o t1 £ n egyetem híres professzoráról PfteJ"ek« Gy"iBJa" i'm Mihály és Tóth Béla ír. nStón elhangoltJó^e'i Ilia Mihály" a nagy nyeIvtu" nepsegen elhangzott Jozset dós irodaid tevékenységét Attila és az irodalmi ha- összegzi Tóth Béla pedig gyomanytudat című eloada- Mészöly páratlanul színes sat. A_ szerző a József At- egyéniségét villantja föl. ­tila-mu utoeletenek, a ha- A Kritika rovatban a már talmas koltoi orokseg befő- emUtett Németh Lászl6_bi_ minősülő döntési lehetősége­ket A fiatalok fogalom­értelmezése meglepő sajátos­ságot mutat: ha a szűkebb közösség javára csennek el valamit, azt általában nem ítélik el, s a közösség érde­keit szolgáló füllentést sem érzik hazugságnak. gadásának néhány jelensé­gét vizsgálja. szociográfiai Nagy érdeklődésre tarthat számot Benedek András Mégis mozog című írása. A szerző dramaturgként kísér­hette figyelemmel Németh László Galilei-drámájának rálaton kívül Beke György munkájáról, valamint Sőtér István tanul­mánykötetéről jelent meg ismertetés Pomogáts Béla és Imre László tollából. A nemzetiségi színházak megszületését és sorsát. Ez sepsiszentgyörgyi talélkozó­a kimagasló értékű dráma „a járói Pálfy G. István tájé­körülmények véletlen össz- koztatja a Tiszatáj olvasóit, játéka folytán a darab ön- Tandi Lajos Kass János nőn sorsát is ábrázolta. Nem- műtermébe látogatott „A csak Galilei pőrét, hanem művészet, a szellem terméke, Németh Lászlóét épp en- mely nemzeti érték, s mely­nek a darabnak kapcsán. Ez lyel az egész társadalom a második dráma kortörté- gazdagszik, a múló idővel neti dokumentum; akár egy mind értékesebb lesz. Ez a barométer, jelezte öt izgal- remény éltet. Ilyen gondo­latokat szövögetve egyre gyakrabban jut eszembe szü­lővárosom. Szeged. Ha a fel­lételek megteremtődnek, szí­vesen adom munkásságom jelentős részét a városnak, s hiszem, hogy a fölismert mas év szellemi atmoszférá­jának változásait". A Ta­nulmány rovatban olvasha­tó Fülöp László Németh Lász­ló realizmuselve című tanul­mánya, mely elsőként fog­lalja össze e realista epika legfontosabb jellemzőit. Gre- értékek beépülnek nemcsak zsa Ferenc pedig az életmű- a város művészetébe, de sorozat könyvhétre kiadott egész kultúránkba." Remél­darabját értékeh. ..Az Utol- lük, teljesül majd Kass Já­só széítekiniés Pazdagságá- nos kívánsága. A közösségi érzés jelenlé­tének felderítését szolgálták a különböző jellegű verse­nyek. A gyerekek itt is ki­állták a próbát: többségük akkor ért el nagyobb ered­ményt, ha tétként az osztály becsülete is kockán forgott. A pedagógus kutatók afe­lől is kifaggatták a tanuló­kat, hogy szerintük milyen tulajdonságok jellemzőek a jó közösségi tanulóra: az ud­varias, a szerény és a fegyel­mezett magatartás. Egy kér­dőíven az Iránt érdeklődtek, hogy a kísérletileg megjelölt négy munkacsoport közül melyikben dolgoznának a legszívesebben. Szinte vala­mennyien abban a csoport­ban szeretnének tevékeny­kedni, amelynek tagjai egy­más hibáit szóvá teszik, a kapott kritikát komolyan ve­szik, még ha időnként viták robbannak is ki közöttük. A C6aknem fél évtizedes tapasztalatok összegezéseként a neveléstan tudósai tantervi javaslatot készítenek az alsó tagozatosok hatékonyabb er­kölcsi nevelése érdekében. A kísérletek 6orán kidolgo­zott módszereket, eljárásokat folyamatosan felhasználják az általános iskolai gyakor­latban. (MTI) Ha jól emlékszem. Körösi Csorna Sándorról járta az a hír, hogy minden vogulk oszíjákot, minden őshaza környéki magyar nyelvro­kont személyesen isméit, tudta i Arról az okos arcú, idős férfiről, aki most itt ül író­asztalánál, azt lehetne mon­dani; az antikvitás minden nagy emberével meghitt, mélyen és őszintén átélt sze mélyes kapcsolatban van. Ahogyan beszél, már-mar tógában képzelhető el a Fó­rum Románomon, vagv íz athéni Agórón. Mindazzal a félelmetes nagyságú szelle­mi poggyásszal könnyeden szerény mosollyal lépdelve amit ez a régi. varázslatos világ egyetlen ma élő em­bernek adhat. Az ókori szel­lemiség, e nagy kor kultú­rája a vérében van. — Falusi tanító hatgyer­mekes családjának egyik­fia vagyok. Annak idején aa elemi iskolában egy tanító egyszerre több osztályt is tanított: így vált lehetővé hogy saját apám „hivatalo­san" ís oktatott két évig. Szuggesztív hatását halálo­mig érezni fogom, egyénisé­ge, modora beleivódott e lelkembe. Néha most is azon kapom magam, hogv tanít­ványaimhoz az ő hangján beszélek. Az ar. igazság, hogy nagyon szerencsés em­ber vagyok. Apámon kívu< még két olyan mesterem is akadt, hogy nekem csak annyi maradt a kötelessé­gem, hogy abból a nagyon­nagyon sokból, amit tőlük kaptam, valamit továbbad­jak. Középiskolai osztályfő­nököm. dr. Jakab János egyetemi nívón tanított, má­ig modernnek számító mód­szerekkel. Szerencsesoroza­tom az egyetemen folytató­dott: találkoztam dr. Huszti Józseffel, a ma is ismert Janus Pannoniue-életra i? szerzőjével. Az egyik első, összevont előadáson hozzá­szólót keresett, senki sem jelentkezett, még a „nagy" harmad-negyedévesek sem. Megkockáztattam, remegő kézzel. Utána dörgedelme­sen rám szólt: „óra vége'' jöjjön be a tanári szobába"! No, gondoltam, most jön p letolás a kotnyelességemért Helyette azt mondta: „min­dent megteszek, hogy anya­gi terhek nélkül végezhesse el az egyetemet". így, >ze­gény falusi gyerek létemre teljesen díjtalanul tanultam laktam, étkeztem öt évig. Nagyon nagy szó volt r z akkor! Persze végzés után nem kaptam állást, a Hó­man-időkben az ilyesmi igen nehezen ment. Azután az egyetem klasszika—filológia a meggyőződéshez való ra­intézetében könyvtáros let- gaszkodást. az erény „bölcs tem, és megírtam a dokto'i középűtját" jelenti. Minde/«. — Életem etikai és eszté­tikai bázisa. Értelmesen t^ becsületesen kell élni. ma sok örömére is. — A klasszikusokat meg lehetősen intenziven vissza szorítják, a mai oktatásban Mi a véleménye erről s a nagy humanisták elvi olai> ján álló pedagógus jelenleg: helyéről, szerepéről? — Van Igény ma is klasszikusokra! Idén a Rad­nótiban 2ü3-an jelentkeztek rendkívüli latinra. Heti 12 órában fogom őket taníta:' • Ha pedig már a helyzet a~ ami, akkor csakis annyit le­het tenni, hogy az Irodalom­történetben. a történelem­ben és a művé-zettörténei­ben minél többet foglalko ­zunk az ókoriakkal. Ha ezekben a tárgyakban rész­letesebb tárgyalást kapnak akkor talán teret nyitha­tunk, kedvet kelthetünk.. és ez már valami. Csak azt tudom mondani, nekem az antikvitás adott legtöbbet pedagógiai alapállásból i* Nagyon világosan magya­rázni, utána Jól begyakoro'­ni, s közben olyan követ­kezetes etikai tartásra töre­kedni. amely mindenkoron disszertációmat Plinius Pa • negyricusa és a görög reto­rikai elméletek címmel. Ál­talában akkoriban elég so­kat Írtam. Folyóiratokat. könyvekei tesz elém dr. Visy József — Egyik írásomért majd­nem az ügyészségen kötöt­tem ki. A Szellem és Élit könyvtárában jelent meg. 1940-ben, A mai Németor­szág humanizmusszemlélete volt a címe Hát lett belőle egy kis zűrzavar... Akkor már tanítottam. Előbb egy évet Nyíregyházán, azután itt, Szegeden végig. Kerek­ötven éve tanítok immár, a város különböző középisko­láiban dolgoztam. A Radnó­ahogyan az ókorlak mond­ták. tejjé és mézzé gyúrva átadni a fiatalságnak. — Milyennek látja a ma tanítványait? — A jó bennük van. A másik oldal; a negatív hatá­sok tömege, a félrevezetne­tő'ég, a gondolati-erkölcsi zűrzavar is tény, de én pe­dagógiailag optimista vd gyok. Horatius azt mondja­„amit egy újonnan készu'l cserépedénybe öntenek. an­nak illatát az edény sokam megőrzi". A morállal és a humaniz­mussal kapcsolatban nélda • ként Bálint Györgyöt említette az imént, száza­dunk nagy közíróját. Bálin*: tiból mentem nvugdí.iba ... Györgv egyik írása iut, nw" Az Oktalasügy Kiváló Dol- eszembe. A toronyőr vissz i­gozója 1976-ban lettem, a Pedagógus Szolgálati Em­lékérmet most, a búcsúzta­táskor kaptam meg. — Ügy látom, egy végső soron soha le nem járatha­tó szó központi helyet fog­lal el gondolkodásában, vi­lágképében: a humaniz­mus ... pillant című. Goethe torony­őréről. Lynceusról szól, «J-t boldogan tekint vissza a vi­lágra. szerencsésnek neves­ve a szemét, hogy láthatott, hogy állt őrhelyén, történ­jen véle bármi. Domonkos László Bolgár vendégek Szegeden A magyar—bolgár barát- jövő esztendőben ismét meg­sági hét alkalmából me- rendezik Csongrád megyé­gyénkbe érkezett bolgár kül- ben a magyar—bolgár ba­döttség — szentesi látogatá- rátsági hetet, sa után — tegnap, kedden A megbeszélés után a bol­Szeged vendége volt. gár vendégek ismerkedtek Alexandr Decsev vezérőr- Szef?ed nevezetességeivel, nagyot, a budapesti bolgár majd visszautaztak Buda­nagykövetség tanácsosát, ka- Pestre. Új téglagyár Befejeződött a próbagyár­tás az Észak-Dunántúli Tég­la- és Cserépipari Vállalat. új, soproni téglagyárában. A tervezők és az építők évi harmincmillió tégla gyártá­sát garantálják. A közel­múltban befejeződött próba­üzem ennél jobb eredmény­nyel zárult tonai és légügyi attasét, va­lamint dr. Dimiter Kolarovot, a budapesti bolgár kulturá­lis központ igazgatóhelyette­sét a népfront megyei bi­zottságán Molnár Sándor, megyei népfronttitkár fogad­ta. Tájékoztatót tartott szű­kebb pátriánk történetéről, gazdasági, társadalmi életé­ről. Ezután a vendégek is­mertették a budapesti bol­gár kulturális központ tevé­kenységét. Kölcsönösen meg­állapodtak abban, hogy a Filmjeink Jugoszláviában Tizennyolc magyar játék- gyei koprodukcióban készült filmet — az elmúlt 12 hónap „Űtközben" és a magyar— termését a napokban Bala- francia közös vállalkozás tonfüreden megtekintette a eredményeként megszületett jugoszláv filmátvételi bizott- „Örökség" egyaránt a kivá­ság. Négy alkotás jugoszlá- lasztottak között van. Vetí­viai bemutatása mellett dön- tik majd déli szomszédaink tött. A moziforgalmazásra Szabó István „Bizalom" és átvett filmek között Mészá- Fábri Zoltán „Fábián Bálint i állami ros Márta két produkcióval találkozás^ Istennel" című | senytermében is szerepel: a magyar—len- művét is. Rádiós népzenei fesztivál Vácott Júliusban ismét megren- együttesek Énekszóval, mu» dezi a rádió népzenei fesz- zsikával cimmel adnak mű­tlválját, amelynek ezlittal sort. A koncertet délután 17 Vác ad otthont. Az immár órakor sugározza a Petőfi ötödik alkalommal sorra ke- adó. A művelődési központ rülő seregszemle — csakúgy, színháztermét délután a fesz­mint elődei — az utóbbi há- tivál záróprogramjának. a roméves időszak munkájáról népzenei találkozónak sze­ad számot. replői népesítik be. E ren­A megnyitó jülius 5-én, dezvényen az ország külön­szombaton este 19.40-kor lesz böző tájairól meghívott éne* a váci Madách Imre Mun- kesek, népdalkörök, hangsze­kás és Ifjúsági Művelődési res szólisták és cilerazene­Központ színháztermében. A karok szerepelnek. A hang­műsort — amelyet a rádió versenyről ugyancsak be­egyenes adásban közvetít — számol a rádió — hétfőn es­.,Magyar népzene" címmel te 20.25 perces kezdettel, szerzői feldolgozások váloga- Az első népzenei fesztivált tása férpjelzi. A program va- tíz évvel ezelőtt Kecskemé­sárnap délelőtt a helybeli ten rendezte meg a rádió. A zeneiskola hangver- legutóbbinak — 1977-ben — folytatódik: Szentendre adott otthont 'fiatal népzenei szólisták és (MTI) *

Next

/
Thumbnails
Contents