Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

Szerda, 1980. július 16. 3 Az OTP megyei igazgatóságán I j} |]CHÍSIHSretl Búczúztatás, beiktatás mm * TCorl rJ ots Jio/űinrf n Kedden Szegedre látogatott amely elősegítette, hogy az Szirmai Jenő, az Országos OTP Csongrád megyei Igaz­Takarékpénztár vezérigazga- gatóságának munkája ered­tója, akit a megyei pártbi- ményes volt az elmúlt esz­zottságon fogadott dr. Komó- tendőkben. csin Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit- n .. . T . kára. Megbeszélésükön jelen ,-Z]ZSl , volt Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Az OTP vezérigazgatója a megyei vezetők társaságában a délelőtti órákban felkereste az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei Igazgató­ságát, ahol az intézet heh! gazdasági, párt- és társadal­mi szervezeti vezetőinek ie­Ezután került sor az újon­nan kinevezett igazgató, dr. •ászló beiktatására. a vezérigazgató szólt az új igazgató kü­lönböző párt- és állami tisztségekben végzett tevé­kenységéről, s eredményes munkát kívánt új beosztá­sában. Az ünnepségen, illetve a búcsúztatási és beiktatási ak­tuson felszólalt dr. Kcmó­lenlétében elbúcsúztatták Te- csin Mihály is, s tolmácsolta rök Lászlót, az OTP Csöng- a nyugdíjba vonuló Török rád megyei Igazgatóságának Lászlónak a megyei párt- és igazgatóját, akit saját kéré- tanácsi szervek elismerését sére — érdemeinek elimeré- eddig végzett munkájáért, sével — nyugállományba he.- Majd köszöntötte dr. Perjési lyeztek. A vezérigazgató Lászlót, az OTP Csongrád méltatta Török László eddigi megyei Igazgatóságának munkásságának eredményeit, igazgatóját. Kedden befejezte munká­ját Szombathelyen a III. or­szágos honismereti konfe­rencia, amelyen a honisme­reti mozgalomban résztvevő szakemberek, intézmények, szervek, vezetői, képviselői, a mozgalom aktivistái számol­tak be tevékenységükről, ta­pasztalataikról, mondták el véleményüket, javaslataikat a honismereti munka tovább­fejlesztésére. A vitában elhangzottakat Székely György akadémikus foglalta össze, majd kitünte­tések átadására került sor. A honismereti mozgalom támogatásában kifejtett eredményes munkásságáért Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára a Munka Ér­demrend arany fokozatát nyújtotta át Székely György akadémikusnak. A mozga­lom több kiemelkedő mun­új j kát végzett aktivistája része­I sült kitüntetésben. (MTI) Pillantás a piacra Válaszol a Zöldkor vezérigazgató-helyettese A megyei lapoktól a Köz­ponti Sajtószolgálathoz be­futott kérdéstömeg átrágá­sa után kopogtattam a Zöldker vezérigazgató-he­lyettesénél. Kenyeres Lász­lónál: mint a zöldség-gyü­mölcs felvásárlásöan domi­náns szerepű megyei Zöl­dért vállalatok központjá­nak egyik vezetője, adjon választ e kérdések legalább némelyikére.., A fogadtatás szívélyes volt, de mielőtt rátértünk volna a válaszokra. arra kértem Kenyeres Lászlót, adjon általános tájékozta­tást az oly sok átszervezést — a legutóbbi 1977-ben volt — megélt szervezet pilla­natnyi helyzetképéről. — Tavalyelőtt 300. de ta­séggyökérnek, de kevésbé kedvezett a meleget is igénylő paprikának, paradi­csomnak. S ha már áttér­tünk más portékákra, hadd jegyezzem meg. hogy a pi­ackép szerfölött változó: vannak hiánycikkek is. fő­ként gyümölcsből, de el­adatlan tömegek ".borkából, káposztából, zöldbabból. — T."égis drága az ubor­ka... -L- Az árképzést a válla­latok önállóan végzik. Elő­ferdült, hogy a Békésben 3 forintéit felvásárolt uborka 2ö forintba került Budapes­ten. Éppen ez a visszaköszö­nő témakör, az árak és az árrések megtárgyalása is szerepeit július 10-én Kecs­kemétre összehívott orszá­valy már csak 170 millió gos ertekezletünkön. A nagy forintos nyeresége volt a 19 megyei vállalatnak, ami önmagáért beszél. De meg ezt a nyereséget is csak úgy sikerült elérniük, hogy »•/ állam 900 milliós támoga­tást adott, azonos mértékát az 1978. évivel. A támoga­tás jelentős részét a 78. évi nagy burgonyatermelés eli­minálására, a felvásárlási arzuhanás „kivédésére" köl­töttük. például 2 forintot kaptak kilónként a terme­lők, de az árut nem vittük el tőlük. A burgonya olyan termék, amely áruként dön­tően a Zöldérteknél fut össze, a téli tárolással .ló­formán kizárólag mi foglal­kozunk. Roppant érzékeny cikk a krumpli, amiből évi átlagban 20 ezer vagonra lenne szükségünk, de 12 ezer vagon terem. — Mégis, tapasztalataim szerint szerfölött cikk-cak­kos a termelői kedv. s ál­tala a megtermelt burgonya. A magammal hozott kérdé­sek között Miskolcról fir­tatják: csökkent a vetéste­rület, mi lesz 1980-ban a krumplival? — Valóban nagyok az évek közti különbségek, mindenekelőtt az átlagter­més miatt — így Kenyeres László — Hogy ne menjek messzire: 1978-ban még 36 ezer, de tavaly mar csak — mintegy ellenhatásként — 19 ezer vagon volt a felvá­sárolt áru. Az idén •pedig már importáltunk ezerva­gonnyit. főként az NDK­ból. Pedig a leszerződött mennyiség elegendő, 28 ezer árrés egyik magyarázata, hogy a közgazdasági szabá­lyozok idei módosításával elestünk 300 millió forint központi kockázati alaptói. A megmaradt dotáció két forrásból \ származik: 150 megfeleltünk több megye, így Hajdú-Bihar. Csongrád idevágó érdeklődésére. Lz utóbbi levél mindjárt fi­gyelmeztet arra, hogy lehet­séges azért másként is: a szentesi Korai Zöldségter­mesztési Rendszer — írja érdeklődő levelében a Dél­rnagyarerszág — „mindössze 5 százalékért adja el a tag­szövetkezetek zöldségét". (Ha jól számoltak, tehát alig egytizednyi! árrés fe­jében is piacra juttatható a zöldség. Javaslom, érdemes lenne Szentesre utazniuk a kecskeméti tanácskozáson részt vett megyei Zöldért vállalatok igazgatóinak.) — Miiyen módosítási terveznek? — 1931-től megengedjük a más megyékből való. de csakis kizárólag szerződéses alapon történő felvásárlást is — válaszol Kenyeres László. — Például, ha a Budapesti Zöldért azt mond­ja, hogy van három szabol­csi téeszpartnere, a.neliyel milliót kapunk téli tárolás- szerződést kíván kötni, meg­hoz nyújtott állami támoga­tásként. valamint a lakos­ságnak eladott áru minden tonnájához 800 forint szub­venciót kapunk, ötvenezer vagonra tehető ez a meny­nyiségben, együttesen azon­ban 110 ezer vagon körüli a forgalmunk, mert nemcsak a lakosságnak, exportra, hű. tő- és konzervipari célokra is adunk árut. — Térjünk vissza a való­ban örökzöld árrésügyre. Mennyi a megengedett? Hi­szen az mégsem elfogadható állapot. hogy 3 forintos uborkából 25 forintos le­gyen ... — Ez nyilvánvaló, s a Zöldker idei célja az, hogy 16 százalékos átlagnál ma­gasabb ne legyen a zöldség­gyümölcs fogyasztói áremel­kedése. Sajnos, az esztendő első öt hónapjában ez "28 százalékos volt, az előző év azonos időszakához képest. Pillanatnyilag úgy látom. hogy csökken ez a mutató- sé ümölcs szam, visszaeses következik be az árszínvonalban s re­mélhetően a 20 százalékos átlag alatt maradunk 19S0­ban. — Ami az árrést illet1, 38—40 százalékos volt 1977 —79-ig, vagyis 10 forintos fogyasztói árból 6 jutott a termelőnek. 4 nekünk. Az teheti. Ez a lényeg: hogy jó előre tudjon erről minden­ki, Záporoztathatnám mépr a fogasabbnál fogasabb kér­déseket a vezérigazgató-he­lyettes fejére, akinek — el­fogadom — roppant nehez hatások közepette kell dol­goznia, ami egyébként áll az egész Zöldért-szervezet­re. vagyis 23 ezer emberre. Sok vállalatnak úgyszólván létéért kell megküzden'e, vagyis azért, hogyha már ^nyeresége nincs, legalább vesztesége se legyen. Tanulságot levonni nem áll szándékomban, egy fé­lénk töprengésnek mégis hangot adok: vajon tjem közeleg-e a sokadik átren­deződés? Vajon azt az ..el­vett" négyszázmilliós dotá­ciót nem lehetne-e olyképp ellentételezni, legalábbis részben, hogy valanogy csak-csak rövidüljön az áru útja. s ily módon a zöld­fogyasziói árak szolidabban növeked­jenek?! Keresztényi Nándor B A legnagyobb munkát igénylő fölajánláa , , , . ,, a kőolajkutató vállalat Münnich Ferenc "alnapak az intézmények dogozó.. Általa­szocialista brigádia nevéhez fűződik. Ök b?P ** nyolcmillió forint erteku munkát vállalták, hogy az Északi városrészben a ándékoznak az iskolaknak. óvodáknak. amit a gyermekintézményektől saj­komplett játszóteret létesítenek. A napok­bölcsődéknek. valószínű ez — az év végén ban egyik ..szemtanútól" kapott levelet 1,51 ~ az idén sem lesz kevesebb, szerkesztőségünk, akinek föltűnt, mennvi- Szinté fölsorolhatatlan. hánv ember, vei tisztességesebben dolgoztak a társadal- Lány brigád miféle munkákat vállal azért, mi munkát végző olajosok, mint a köte- hogy a város többre vigye, hogy lakói ké­lességüket teljesítők. Ugyanakkor nem ér- nyelmesebb, szebb környezetben éljenek, tette azt sem. a környék lakói, akiknek Legyen az kétkezi vagy szellemi munka, csemetéi maid birtokolják a teret, vajon ezrek adiák tudásukat, energiájukat, szá­miért nem segédkeztek. És egy. sajnos ál- had idejüket ezért. Valamiért, amiért nem talános. igen szomorú tapasztalat: a lera- iár más. legfeljebb egy meleg kézfogás. S kott. szépen befestett padok közül néhá- amiért a tett öröme a fizetség, meg a nyat máris derékba törtek. Bizonyára nem büszkén vállalt tükörkép, a gyerekek... Ügy látszik, az igényesség- Chikán Ágnes özsi néni. a tiszántúli kis falu lakó- re. a nehezen előteremtett értékek meg­ia. minden tavasszal előveszi a őrzésére még nevelni kell az embereket, hosszúnyelű kefét és kimeszeli ve- A közös akarat és a közös tett legszebb, le a háza elejét. Vakító fehéren is világít egyben legnehezebben teljesíthető példája orgona- és rózsakertjéből az apró. vályog- a Tisza árterén, a SZEOL-vízitelep mellett falú épület! örül az ember szeme, hacsak épülő úttörő vízitelep. Sok-sok szocialista ránéz. „Ne mondják a népek, ha erre jár- brigád fölajánlott pénzéből már áll a két­nak: ejnye, miféle lusta emberek lakják szintes, alpesi tetős épület, amely környé­ezt a házat! Mert amilyen a portám, olyan kével együtt maid igen sok örömet szerez vagyok én magam." . a vízisportokat kedvelő. 10—14 éves gye­Igaza van az idős asszonynak: lakóhe- rekeknek. Még készül a Maty-éri kajak­lyünlc tükörkép. Nemcsak a kis ház árul- kenu pálya, a DÉGÁZ irányítása alatt a kodik gazdájáról: a városkép is az ott élő SZEOL edzőcsarnoka, és lassan bár. de emberekről. Nemcsak anyagi tehetősség- előbbre halad a tarjáni záportározó építé­ről vagy szegénységről, hanem tettrekész- se. A napokban éppen a hídépítőkkel tár­ségről és restségről, igényességről és igény- gyaltak a fahídról. amelyen maid a szán­telenségről is vallhatnak az utcák, a te- kópályát lehet megközelíteni, rek. az épületek. Ki ne szeretné, ha városa kiérdemelné „Pénz nélkül ugyan hiába is akarnánk a tiszta, virágos jelzőket? Már pedig ezért francia-parkokat, szökőkutakat és szobro- is kinek-kinek tennie kell. A népfront, kat, gazdagon fölszerelt játszótereket, min- újabban a Vöröskereszt is meghirdette ezt dennao ..fölmosott" utcákat, üdülésre, az akciót, s valóban, a város egyes része­sportolásra alkalmas szabad térségeket, in szívesen kertészkednek a ház előtt a látványoíjságszámba menő kirakatokat! lakók, eltanulva egymástól a ió példát. Mindehhez először is pénz kell. sok pénz. Sajnos éppen ott. ahol nincs lehetőség A szépséget sem adiák ingyen!" — mond- az utcai ültetésre, hiányoznak az ablakok­hatja a kötöszködő olvasó, akinek részben ból. az erkélyekről a várost is színesítő igaza is van. Csakhogy a költségek meg- virágok. Palántát pedig bárki szerezhetett felezhetek, rtegyedelhetők is akár. ha nem volna az idén: az Úttörő téri kertészet — pénz ellenében végeztetjük el a munkát, igazán lelkiismeretesen — a lakosság tud­•hanem ki-ki saját környéke, saját városa tára adta hirdetéseiben, miféle virágokat érdekében maga fog ásót. kapát, maga ül kínál. Nem ilyen figyelmes azonban a ke­a tervező asztal mellé, maga lát az épí- reskedelem. legalábbis itt Szegeden, mert téshez, szereléshez. Na nem összeroskadd- virágládát se égen, se földön nem lehet sig; annyira, amennyire szabad ideje, ener- kapni. (A Nők Lapja közölte ugyan, hogy giáia engedi, amennyire városszeretete már kapható, de hogy hol. ki tudja?) Így serkenti. aztán a még oly elszánt városlakó is eláll Nem vagyunk gazdagok. Bár megenged- attól, hogy önmaga és mások szemét mus­hetnénk magunknak, hogy közpénzen tet- kátlival. begóniával gyönyörködtesse, szés szerint fejlesszük, szépítsük, csinosít- ötödik éve hirdetik meg Szegeden az suk. lakhatóbbá, összkomfortosabbá tegyük Egy üzem. egy park mozgalmat. A felhí­közös hajlékunkat! Valamennyien tudjuk, vásra 78 intézmény jelentkezett, karban­erre nincs lehetőségünk, s az okok már tartást, fölújítást vállalva. Eddig 33 válla­cikkek. tanulmánykötetek témái lehetné- lat teljesítette fölajánlását, a többiek ré­nek. Egy azonban bizonyos: a „nincs"-et, szére most szervezi a munkát a város­a „nem jó"-t nem nézhetjük tétlenül, öl- gondnokság. betett kézzel. A tanács és a népfront külön tisztasági A szegedieknek igazán nincs mit a sze- akciót hirdetett a külső városrészekben, műkre vetni. Eddig is kivették részüket a Tápé. Dorozsma. Szőreg. Algyő. Rókus, az város építéséből, szépítéséből, s tömegével Északi városrész és Tarján egyes részei­csatlakoztak a népfront Országos Tanácsa nek szépítésén 3 ezer 100 ember serény­fölhívásához. a településfejlesztési társa- kedett. A KISZ és a tanács „Dolgozz négy dal mi munkamozgalomhoz, amely az órát Szegedért!" akciójában 11 gimnázium MSZMP XII. kongresszusa és hazánk föl- és szakközépiskola diákjai vettek részt ta­szabadulásának 35. évfordulója tiszteleté- vasszal. s ősszel folytatják parkrendező re bontakozott ki. A legkisebb szegedi munkájukat. üzemtől a legnagyobb vállalatokig- Szinte örömmel fogadta a lakosság a lehető­valamennyi intézmény szocialista brigád- ségeket: a tanácstól kapott járdalapokat jai. dolgozói részt vállaltak a közös fel- maguk lerakhatják. Sajnos kevesebb a adatokból. S amint a városi tanács társa- lap. mint amennyire szükség lenne, dalmi munkát szervező szakbizottság tit­kárától. Joó Antaltól megtudtam, félév el- Qokéves tapasztalat már Szegeden: teltével a vállalások felét teljesítették is. il nincs az a munka, nincs az a pénz. vagonra rúg. de kétségtelen, állami támogatás hozzávetó­i _ . _ , Is, . i —. xnn -nilllA hogy a termőterület nem­csak Borsodban — országo­sán is apadt a nagyüzemek­nél. Mégpedig a tavalyi 22 ezerről 17,5 ezer hektárra. Ha legalább 150 mázsás át­lagtermést érnek el a gaz­daságok, úgy nem leszgorid, de ha nem... Az elmúlt hetek csapadékos időjárása mindenesetre jót tett a bur­gonyának. akar csak a zöld­leg összesen 400 millió fo­rintra tehető csökkenésének ellensúlyozásaként, s nogy mégis próbáljanak megállni saját lábukon a vállalatok, az ősszel határozat született arra, hogy 45—48 százalék­ra emelhessük az árrést. Tehát immár a fogyaSztó: ár fele jut a Zöldérteknek. — Nálunk a mostani is soknak tűnik, mindenesetre Különleges burgonya Országszerte befejeződött a A nyári ültetésre alkalmas jövő tavaszi ültetésre szánt új rezisztens burgonyafajtá­vírusmentes burgonya ülte- kat a Keszthelyi Agrártudo­tése. Az ország 29 mezőgaz- mányi Egyetem nemesítől dasági üzemében együttesen húszéves kutatómunkával 530 hektáron termesztenek állították elő vad fajok gén­ebben az időszakban különle- jenek felhasználásával. A ges minőségű vetőgumót. A hozamaik kitűnőek: nagyüze­kutatási tapasztalatok szerint mi termesztésben hektáron­ugyanis a vetőgumónak ként 80 mázsával adnak szánt burgonya ültetésére jú- több termést, mint a közis­lius első harmada a legalkal- mert holland fajták. masabb időszak. (MTI) Villamosenergia-megtakarítás A megfontoltabb, takaré- A tröszt az első félévben A villamos energia takaré­kosabb gazdálkodás hatása -15 333 millió kilowattóra vil- lcosabb felhasználásában el­tükröződik abban, hogy — lamos energiát szolgáltatott a' sösorban a lakosság ért el amint a Magyar Villamos fogyasztóknak. Ebből a terv- látványosabb eredményt, a Művek Tröszttől kapott tá- szerű szovjet szállításokkal háztartásokban másfél száza­jékoztatásból kitűnik — az mintegy 3500 millió kilówatt- lékkai kevesebb villamos­első félévben a múlt év azo- órát kaptunk a 750 kilovoltos energia fogyott, mint a múlt nos időszakához viszonyítva távvezetéken, kereken 15 szá- év azonos időszakában. Az nem emelkedett az ország zalékkal többet, mint a múlt ipar felhasználása lényegében villamosenergia-fogyasztása., év első hat hónapjában, változatlan maradt. A meg­Ez azért jelentős, mert a Ugyanakkor a tröszt a fűtő- takarításban főként a buda­tervidőszak elején még éven- anyagok gazdaságos felhasz- pesti háztartások jeleskedtek, te 7—7.5 százalékkal nőve- nálása érdekében elsősorban 8 százalékkal kevesebb áram ­a széntüzelésű erőműveket mai működtették elektromos működtette a drága szénhid- készülékeiket és lámpáikat. rogénekkel tüzelő erőművek A vidéki háztartásokban rovására. A bányászoktól ka- azonban az egy évvel ez­pott összes szenet felhasznál- előttihez viszonyítva 2,5 szá­ták, s így ezek az energia te- zalékkal emelkedett az ár am­iepek mintegy 130 millió ki- fogyasztás, ami nem pazar­lowattórával több villamos lást, hanem tényleges szük­energiát termeltek, mint egy ségletet takar, mert átlago­évvel ezelőtt. A szénhidrogé- san még feleannyi áramot neket használó Dunamenti sem használnak, mint a bn­Hőerőmű és a Leninvárosi dapestiek. A megtakarítások­Tiszai Erőmű pedig mintegy hoz a nyári időszámítás be­10 százalékkal csökkentette vezetése is hozzájárul, hi­termelését. A gazdaságosabb szen most naponta az est tüzelőarány kialakítása az csúcsfogyaszás idején az erő­első félévben mintegy 150 művek 80—90 megawattal ki­ezer tonna import fűtőolaj sebb teljesítménnyel elégítik megtakarítását eredménvez- ki az igényeket, te. (MTI) kedett a felhasználás.

Next

/
Thumbnails
Contents