Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

Péntek, 1980. június 1! Emlékezés Lajtos Istvánra A MAKÓI vörös védőrség parancsnokának neve a ró­la elnevezett védő őrséggel e tyütt került be városunk 1 >rténetébe. Születésének 90. évfordulója nemcsak tisztel­gés a mozgalom és kiemel­kedő harcosai előtt, hanem alkalom is arra, hogy meg­ismerkedjünk a magyar kommunista mozgalom első helyi nemzedékének életé­vel és harcaival. Közülük való volt Lajtos István, akinek életútja szo­rosan összefonódott a "mun­kásmozgalommal, a prole­tárhatalom megteremtésé­vel. Kiemelkedő részese volt a páratlanul dinamikus ma­kói eseménysorozatnak: a kommunista csoport meg­alakításának és a kommu­nista irányítású fegyveres védőrség megszervezésének, amelynek parancsnoka volt. Ez a védőrség, amellyel ne­ve összeforrott, fontos sze­repet töltött be Makón. Sajnálatos, hogy azon a tragikus napon. amelyen Vásárhelyi Kálmánt a gaz­dag parasztok meggyilkol­ták. a védőrség nem tartóz­kodott a városban, mert a megye távoli területein lá­tott el közbiztonsági felada­tokat. Ezt Lajtos István Árulásnak fogta fel. és éle­te végéig így emlegette. A különítmény a város elha­gyása után folyamatosan részt vett a Tanácsköztársa­ság általános hadműveletei­ben, mint a 46. gyalogezred 3. zászlóaljának 2. százada. Salgótarján térségében, Kis­terenye, Losonc, Aranyida, Bártfa és Kassa körüli har­cokban tüntette ki magát a makói vörösőrség. A kassai bevonuláskor már legenda övezte a Lajtos-századot. Szamuely Tibor hadpa­rancsban adta közre a szá­zad elismerését. Kiss Ernő, a század ma is élő egykori harcosa emlékszik. hogy akkor már Sven Hédin, a 'híres utazó is hallotta a 'makói harcosok hírét. ' M külön üdvözletét küldte tő­le a derék és bátor makói­'aknak. A század képvisele­tében küldöttség vett részt n szlovák kormány ünnepé­lyes megalakításán. Tetteik, áldozataik időben már tá­vol vannak tőlünk. mégis harcaik értelme a ma élő generációk előtt válhatott csak igazán világossá. Lajtos István Földeák szülötte, a Csiri Lajtosok famíliájából való. akik ura­dalmi cselédek voltak a Návayaknál egészen attól kezdődően, amikor az ura­ság Hont és Nógrád me­gyéből telepített ide jobbá­gyokat Mária Terézia enge­délyével. Fiatal éveit is az uraságnál töltötte. A 6 ele­mi elvégzése után Lajos nagybátyjától gépészetet tanult. Csakhamar otthagy­ta az uradalmat, mert ke­vésnek találta a bért. meg aztán nem jó szemmel néz­tek rá; szabad időben az istállók előtt pihenő cselé­deknek újságot olvasott. 1910-ben elszegődött Mező­hegyesre gépész kovácsnak. Nyalka legény volt. nagy magyaros bajusszal. Bejárt Makóra, ahol szívesen látott vendég volt. Megismerkedik későbbi feleségével, aki ab­ban az időben Meskó Sán­dor nyugalmazott főispán­nál cselédlány volt. Katona­éveit Szegeden tölti a 3-as huszároknál. 1914-ben veszi feleségül Szabó Rozáliát, aki továbbra is Meskóéknál ma­rad munkában. A fiatal férj a jobb kereset reményében Aradon lesz munkás a vas­iparban. Sokat tanult az ottani szervezett dolgozók­tól. Valószínű, hogy erre alapozta kijelentését, ami­kor Makóra hazatérve mondta: „Én már nevelt szocialista vagyok." A ma­kói munkások befogadták, megörültek, hogy olyan em­ber jött közéjük, akinek már van tapasztalata sztrájkok és tüntetések szervezésében is. Tőle tudhatták meg, ho­gyan szervezték meg Ara­don a különféle tiltakozáso­kat, tüntetéseket. Ennek mintájára kezdődött el a szervezkedés Makón is. A makói munkások Lajtos Istvánt igazi szocialistának tartották. Ezért választották meg a vörös védőrség pa­rancsnokának, amelynek 230 harcosa volt. Ezért bízták meg a makói Vörös Újság kidásával is. Régen tudták róla. hogy jól ért a gépek­hez és a fegyverekhez. A háborúban géppuskás volt. Ez ldó tájt feleségével Mes­kóéknál laktak (ma Dózsa György utca 20. számú házbon). Nevelték László nevű fiukat. A PROLETÁRDIKTATÚRA kikiáltása után a házigazda átengedte nekik a két szo­bából álló vendéglakást. Ez a lehetőség azonban csak 1919. április 27-ig állhatott fenn, amikor a szerb és francia csapatok bevonultál! Makóra. A tanácshatalom szerveit pedig evakuálták. A védőrség elhagyta a várost, megkezdődött a bosszú Idő­szaka. Lajtosnét ls fiával együtt elüldözték a város­ból. Lajtos István egysége élén az észak-magyarorszá­gi harcokban küzdött. A szomorú befejezés után a makói védőrség tagjai jó­részt román fogságba estek, mások bujkáltak az ország­ban. Nehéz napok — bör­tön, kínzások — vártak rá­juk. Országos körözés — vadászat — volt ellenük. Egy év múltán Lajtos vá­ratlanul megjelent Nagyla­kon régi munkatársánál, Galgóczi Bélánál; tájékozó­dott az itthoni helyzetről, ruhát, élelmet és pénzt szer­zett. Barátja Bessenyei név­re kiállított hamis igazol­ványt adott neki. Így jutott fel Nógrád megyébe. Hor­pácsra, ahonnan Balassa­gyarmatra. a kórházba iárt be. gépészként dolgozni. Fe­lesége 1920-ban a gyere­kekkel együtt utánament. A találkozás után néhány hó­nap múlva átszöktek Cseh­szlovákiába. Lajtos István ismét mint gépész talált munkát. Losoncon teleped­tek le. A munkásmozgalom­ban továbbra is aktívan dolgozott egészen 1930. júli­us 18-án, baleset miatt be­következett haláláig. Teme­tésén a helyi munkásság, a losonci polgárság, az ábel­falusi és a vilkei parasztok nagy számban vettek tőle búcsút. Az aoa nélkül ma­radt kis család 1934-ben visszatért Magyarországra. Lajtos István egész életével igazolta, hogv az eszméhez mindvégi» hű maradt. LAJTOS ISTVÁNRA em­lékezve ma egykori harcos­társai az utókor tisztelete jeléül megkoszorúzzák a Korona-szálló falán elhe­lyezett emléktáblát. Fodor László Pártmunkás kitüntetése Az Elnöki Tanács Győri Imrének, az MSZMP VIII. kerületi bizottsága marxiz­mus—leninizmus esti egye­tem tagozatvezetőjének több évtizedes pártmunkája elis­meréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Molnár End­re, a budapesti pártbizottság titkára csütörtökön, tegnap adta át. (MTI) Bulgáriába utazott a szegedi opera Tegnap, csütörtökön bul­gáriai vendégszereplésre uta­zott a szegedi operatársulat. A tíznapos turnéra 185-en keltek útra, szólóénekesek, kórus, műszakiak, s velük tart a szimfonikus zenekar is. Az Interkoncert szervezé­sében képviselik hazánkat a várnai fesztiválon, s föllép­nek Burgaszban is. Mindkét városban bemutatják Verdi Falstaff ját, Johannáját és Do­nizetti művét, az Anna Bole. vát. Június 22-én érkeznek ha­za, s éppen szusszanásnyi idejük marad. Másnap ugya­nis útra kelnek megint: irány Szombathely. A vasj székhe­lyen hagyományosan évente tart előadásokat a szegedi színház a szezon érdekesebo produkcióival. Június 21—30. között eljátsszák a Házmes­tersiratót, Mozart operáját, a Szöktetés a szerájbólt, Erkel Bánk bánját és a Bajadért — vagyis Szombathelyen az operatársulat mellett főlvo­nul a szegedi próza és az operett is. Érdekes színfolt­nak ígérkezik a június 27-1 kívánsághangverseny: mint­hogy p.z idei „szombathelyi táj" jubileumi, Immár a ti­zedik, a helyi nézók kérésére opera- és operettrészleteket mutatnak be. Tanári fusi II környezet és védelme Országos tapasztalatcsere Szegeden A Csongrád megyei kör­nyezet- és természetvédelmi napok alkalmából tegnap*, csütörtökön, tartották Szege­den, a megyei tanács épüle­tében az MTESZ területi szervezete környezetvédelmi bizottságának országos ta­pasztalatcseréjét. A rendez­vényen jelen volt Papdi József, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezető­je, Berta István, a városi partbizottság titkára, dr.Jé­ki László, az MTESZ főtitkár­helyettese és dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár, az MTESZ megyei szervezeté­nek elnöke is. Az országos tapasztalat­csere résztvevőit dr. Petrik István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, a megyei környezet- és termé­szetvédelmi bizottság elnöke üdvözölte és mondott elnöki megnyitót. A környezetvé­delmi világnapról Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra tartott élőadást. A többi között szólt arról, hogy ha­zánkban egységes környezet­védelmi törvény született Már az MSZMP XI. kongresz­szusa kimondta: létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a jcárosodásoknak állja útját, hanem a fejlődést is bizto­sítja. Ezt követte 1976-ban az emberi környezet védel­méről szóló 1976. évi II. törvény megalkotása. Parag­rafusai minden olyan tevé­kenységet megtiltanak, amelyek a védelem alatt álló környezetet szennyezik. Meggátol a törvény minden olyan tettet, amely alapvető életkörülményeinket rontja. Kijelöli a jövő tennivalóit is, megszabja, miként lehet el­kerülni ezeket az ártalma­kat. Az MSZMP XII. kongresz­szusának beszámolója és ha­tározata a továbbfejlesztést irányozta elő. A különféle társadalmi szervek — köztük a népfront is — együttmű­ködésre határozták el magu­kat, így egységes akcióprog­ram született. Megyénkben negyedik alkalommal emlé­keznek meg a környezetvé­delmi világnapról, mindany­nylszor a legaktuálisabb kér­déseket állítva a rendezvé­nyek középpontjába. Ez a nap alkalmas arra is, hogy valamennyi intézmény és szervezet képviselői, akik te­hetnek valamit környeze­tünk tisztaságáért, egy asz­tal köré ülnek, hogy megbe­széljék közös feladataikat. Az MTESZ környezetvéda­lemmel kapcsolatos teendői­ről, a nemzetközi, a hazai fejlődés irányáról di. Madas András, az MTESZ környe­zetvédelmi bizottságának el­nöke tartott előadást. A délelőtti program kitün­tetések átadásával zárult Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kiváló Társadalmi Munká­ért plakettjét és oklevelét adta át az OKTH levegő­tisztaság-védelmi intézet Sze­gedi állomása kollektívájá­nak és a röszkei általános is­kola úttörőcsapata környe­zetvédelmi szakkörének. Délután a Technika Házá­ban folytatódott a tapasz­talatcsere. Az MTSZ terüle­ti szervezeteinek környezet­védelmi tevékenységéről Szépfalusi József, az MTESZ megyei szervezete környezet­védelmi bizottságának titká­ra tartott tájékoztatót. A résztvevők végül megtekin­tették a tiszai partfürdőt. Annyira tanári, hogy taní­tani lehetne. Az indító okot fölösleges lenne, azt úgyis tudjuk, más-más változatban elő-előfordul elég sokszor. Üj tanterv szerint tanulják a fizikát az általános iskolá­ban. Aki a régit tanulta, az is tudja, kellékes tantárgy ez a javából. Jó beszélőkével el lehetne mondani, és el is lehetne hitetni a gyerekekkel, ha megdörzsölném ezt a ru­dat (ha lenne olyan rúd), és oda tartanám (ha lenne hová tartani), akkor ezt meg ezt láthatnánk, tehát — és jö­hetne a megfogalmazott fizi­kai törvény. A baj csak az. hogy egyik gyerek így kép­zelné el, a másik úgy, leg­följebb abban egyeznének, hogy egyformán hamar felej­tené el mindenki. Tanárok körében nem újság — ha­sonlattal talán jobban ért­hető —, ha gyorsvonati se­bességgel jönnek az új tan­tervek, kézihajtánnyal döcög utánuk a kellék. Az iskola az életnek tanít, sőt az élet. is tanítja az iskolát, mégis jó. hogy a tanár nem tesz úgy, mint az élet más ága­bogában néha cselekszenek. Kimondhatná, azért nem tu­dom bemutatni a kísérletet, mert nincs mivel. A mostani gyerek pedig leírhatná tizen­öt év múlva: kérem tisztelet­tel az életet, vegye figyelem­be. olyankor jártam én isko­lába, amikor kitűnő tanterv volt. de eszköz hozzá sem­milyen. Világos, hogy ide nem juthat az az iskola, amelyik egyébként korszerű­nek mondja magát. Az történt, hogy a szegedi főiskola néhány tanára di­cséretes igyekezettel megter­vezte az új tantervhez az új eszközöket. Amikor Orbán Dénes meglátta őket, azt gondolta, ilyet ő is tud csi­nálni. Örák után lement a röszkei iskola műhelyébe, fúrt, faragott, reszelt és ra­gasztott, aztán kipróbálta, mi lett belőle. Azért mon­dom ezt fusimunkának, mert egyik szemmel nézve min­dennek mondható ez. csak munkaköri kötelességnek nem. A jamhusokat se saját versén szokta bemutatni a magyartanár, akkor se. ha egyetlen verslába se sánta, azt se lehet előírni a másik­nak, barkácsoljon magának elektroszkópot. Legszívesebben rugós pus­kának mondanám azt a szer­kezetet. amivel az erő. a tö­meg vagy a lendület kör­mönfont fogalmait lehet igen egyszerűen szemléltetni. Kell hozzá egy darab cső mű­anyagból. egy hosszú nyakú dugó fából, és egy rugó — ablakbéli rolettából. A rolót először el kell rontani, a ru­góját ki keli szerelni, meg kell jól nyújtani, és dara­bokra vágni, de még elóbb be kell valahonnan szerezni! Az elektroszkóphoz zabszal­ma kell. Kiszomboron ter­mett az, amelyik legjobb. Ezt is el kell szépen vágni, hogy be ne lapuljon, addig kell böködni tűvel. amíg meg nem találódik a súly­pontja — érdemes előtte ce­luxszal körberagasztani, hogy be ne hasadjon akkor se, ha nem szereti a bökdösést —, aztán állványkát kell gör­bíteni alumíniumból, finom munkával ki kell reszelgetni annak a közepét, kalapot is kell tenni a fejére. olyan formájút, mint a régi vekker csöngője, utána összerakni már igen könnyű. Másféle mezőket ismerő fejeknek azt is magyarázhat­nánk jó sokáig, milyen az elektromos mező, de ha meg­mutatjuk, igen egyszerű min­den. Ragasszunk egy kis tá­lácskát plexiből, alkalmaz­zunk hozzá valahogy két fémlemezt, öntsünk a tálacs­kába olajat, szórjunk bele búzadarát. most dörzsöljük meg a rudat, föltöltjük a szerkezetet elektromossággal, és írásvetítővel azonnal bele­sugározható minden fejbe, hogy az erővonalak valósá­gosan létező valamik. A má­sik szerkezet legalább ilyen egyszerű, bicikliküllőből való. A küllő anyacsavarjából szá­lon lógó kis harang lesz, és azonnal kongat, ha két leme­zét föltöltjük dörzsölési elekt­romossággal. Könnyű belátni, hogy a töltés rángatja a ha­rangot, tehát munkát végez. Eddig tart az első fölvonás. Ha mindez, és még néhány más készen van. örülhetnek a röszkei diákok tanárostul együtt. Azt is tudnunk kell azonban, hogy új tantervvel nemcsak Röszkén tanítanak, meg azt is, hogy több a ta­nárnő, mint a tanár. Nem biztos, hogy mindenki tudna ilyet barkácsolni, pedig taní­tania mindnek muszáj. Szak­felügyelő is Orbán Dénes. arra gondol tehát, a körze­téhez tartozó minden iskolá­ba készít szemléltetőeszközö­ket. Ha viszont tud csinálni kisebb sorozatot, jó lenne a többi tanárnak is. Hány is­kola is van a megyében? Hát Szegeden? Ehhez viszont annyit kell hajlítgatni. re­szelgetni. nyugdíjig se lenne készen vele. Ha elakad az ember, men­tő gondolata legyen legalább. Itt az igazgató, ő is segíthet. Nem reszelni, hanem kapcso­latokat keresni. Szívesen jön egy-egy brigád, ha segítséget kér az iskola, most olyasmit kértek, ami a szakmájukba vág. A Nívó Szövetkezet fa­talpakat gyártott, a Tömeg­cikk Szövetkezet a fémeket hajlítgatta és présgépeivel lyukasztgatta, esztergált az autójavító vállalat brigádja banánhüvelyt szegecseltek az Ikarus-béliek. és beszállt a játékba a Kossuth Tsz is. így már könnyű, mondhat­nánk. ha nem tudnánk, hogy közben is teremnek akadá­lyok. Egyik fajta csavarért például Debrecenbe kellett elmenni. Száz szónak is egy a vé­ge, elkészült 240 eléktroszkóp, és fajtánként 120—120 a töb­bi szemléltetőeszközből. Ta­nári garancia van rá, hogy mind működik. Sok jelentést lehetett volna írni arról, miért nem lehet rendesen tanítani a fizikát, álljon helyettük ez a cikk. elmondva, hogy lehet, ha van egy tanár, aki a többinek is segít, ö maga is kérne segít­séget. sokféle olyan csavar kellene, ami elüt a mostani szabványtól. Ha például kaphatna egy olyan dugdo­sós telefonközpontot, amit le­szereltek valahonnan, és da­rabokra szedhetné, ezer kis alkatrészt találna benne ké­sőbbi kísérletekhez. Cserébe olyan diákokat ajánl, akik kicsi korukban jól megtanul­ták a fizikát. Horváth Dezső Pamutruházati cikkek Egymilliárd forintot meg­haladó árbevétele lesz az idén a Magyaróvári Kötött­árugyárnak, ahol női, férfi-, gyermekalsó-, felsőkötöttárut készítenek. A gyár rugalma­san követi a divatot. Bizo­nyítja ezt a mintegy ötszáz modell, amiből az idén több mint tizenhétmillió darab alsó- és felsőruházati termék kéSZüL (MTI) 3óE hotcsd az főút felújítása Nyújtott műszakban dolgoznak Az utóbbi hetek sok eső­zése ellenére a terveknek megfelelően halad az Ml-es főút 13—26 kilométer közötti szakaszán az útfelület fel­újítása. A Betonútépítő Vál­lalat- brigádjai május 12-én kezdték a munkát, melynek méreteire jellemző, hogy másfél hónap alatt több mint 25 ezer tonna aszfaltot kell beépíteniük a burkolatba. Az építkezés idejére a forgalmat a főúttal párhuzamos alsóbb­rendű útra terelték. A felújítást órára kidolgo­zott feszített program alapján végzik az építők. Az útsza­kaszt az autópályákon már jól bevált, érdesített homok­aszfalttal vonják be. Ahhoz, hogy a vállaltaknak megfele­lően, június végére végezze­nek a feladattal, a brigádok nyújtott műszakban, naponta 12 órát dolgoznak, sőt; egy­egy munkacsoport hót végén sem .pihen. A bicskei aszfalt­keverő-telep pedig megállás nélkül ontja az anyagot, mert csak így biztosítható, hogy naponta 900 tonna aszfaltot terítsenek az útra. A munka 80 százalékéval már elké­szültek. és ha az Időjárás nem szól közbe, az eredeti terv szerint, június utolsó napjaiban Ismé' megindulhat a forgalom a lezárt szaka­szon. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents