Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

8 WLBM Vasárnap, 1980. június ÍZ Ti Könyvlapokon a „génius loci" ÜNNEPI KÖNYVHÉT SZEGED 1980 Szegedi Grafika Ar. Idei könyvünnepre frissiben megjelent kiadvány, a Szegedi Grafika című mappa mintegy fél évszázad képzőművészetét fogja át a grafika tükrében és szegedi vonzáskörben. A városi tanács támogatásával a Szegedi Nyomda gondozásában jelent meg ez az igazán ünnepi. es igazán példamutató kötet dr. Szelesi Zoltán művészettörténész előszavával. Arra vállalkozott az összeállító Nagy Károly, hogy az elsősorban festészetéről ismert Szeged grafikai hagyományait és jelenét reprezentáló lapokat szedje csokorba. Olyan alkotók grafikái szerepelnek a mappában, akinek közé volt Tisza-parti városunkhoz. Van, aki itt született, van. akinek ez a város adta az alma matert, s van, aki napjainkban is itt él és dolgozik. Érdemes sorra venni a mappa grafikai lapjainak alkotóit. Szerepel a kiadványban a Szegedről indult, s világhírűvé lett sokarcú képzőművész, Moholy-Nagy László Ülő férfi című szénrajzával, megtalálható Buday Györgynek, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiüma egykori tagjának, a ma Londonban élő világhírű grafikusnak egy fametszete, az Athéni Timon című sorozatból és Vadász Endrének Halpiac című rézkarca. Az egykori szegedi grafikai iskola neveltje ' Bordás Ferenc, akinek Fák, vizek és a többször díjazott Kopasz Márta, akinek Terpszihone című linója szerepel az összeállításban. Vincze Andrásnak is egy linómetszete található a lapok között, a Kaszas paraszt. s ugyancsak linómetszettel van jelen Vinkler László (Asszonyok az Acheron partján) és Papp György (Gyémántkígyó — népmese-illusztráció). A szegedi születésű Diskay Lenke a Gyermekjátékok című színes fametszetsorozat egyik lapjával. Kass János Mózes című rézkarcával. Szabados Árpád A tojás című ceruzarajzával szerepel. Fritz Mihály Krizantémok című tollrajza. Lapis András A halott Dózsa című rézkarca. Urbán László Mindenki másképp csinálja című ceruzarajza és Pataki Ferenc Itthon című cinkkarca mellett két szerigráfia. Király Sándor Tér formák című sorozatának egy lapja és Benes József Figurák című alkotása teszi teljessé a sort. Múlt és jelen, hagyomány és megújulás kapcsolódik a Szegedi Grafika című kötetben. Világhírű alkotók és jeles mai művészek sorakoznák egymás mellett a grafika műfajának sokarcúságát bizonyítva. Sokszorosító eljárással készített lapok és egyedi alkotások reprodukciói feleselnek egymásnak, jelezvén, hogy Szeged és a grafika nemcsak múltjában, de jelenében ls él. virágzik. A Szegedi Grafika 17 lapját az alkotók életrajzi adatai egészítik kl. Ízelítőül a mappa két alkotását mutatjuk be. Bordás Ferenc és Vinkler László munkáját A szegedi nagy árvíz képeskönyve című kötetet újra kellett nyomni, oly hamar gazdára találtak az első kiadás példányai, az alkalomra megjelent minikönyvért 500-at is ígérnek a gyűjtök. A Szeged vasművessége című gazdagon illusztrált vaskos kötet, a Gazdátlan hajók című versantológia a város határain túl is érdeklődésre tartott számot. József Attila születésének 75. évfordulójára megjelentetett hasonmáskiadás, a Szépség koldusa jelentős visszhangot váltott ki országszerte. A Dél-Alföld madárvilága című könyv nemcsak a szakemberek körében talált elismerésre. A Tizenkét nap a Delmagyarország történetéből című faksimile-füzetről az Élet és. Irodalom is megemlékezett, s hasonló sikerrel büszkélkedhet Tóth Béla Móra betűösvényein című munkája, Bálint Sándor Szögedi nemzetének eddig megjelent két kötete, Polner Zoltán Föld szülte fáját című gyűjteménye Szeged környéki ráolvasásokból és népi imádságokból és sorolhatnánk.. Valamennyit helyi erőből jelentették meg. A városi tanács, a Somogyi-könyvtár, a Móra Ferenc Múzeum patronálásával. Egyre több szó esik mostanában a helyi kiadványokról, a városi, intézményi könyvkiadásról. Nem is véletlenül. A kultúra decentralizálásának, ennek az az egészséges folyamatnak a könyvkiadás is része. Azzal szinte. mindenki egyetért, hogy a város, a könyvtár, a múzeum szűkre szabott anyagi kereteit és nyomdai kapacitását ne elsősorban szépirodalmi művek támogatására fordítsa. A versek, a regények, az elbeszélések mérettessenek meg egyazon országos mércével a budapesti kiadók lektori asztalain! De kapjon fórumot a város, a táj lelkét •mayv, örökítő minden fontos helytOrtoá • jiéti fölmérés, tudományos dol-gözat, munkásmozgalmi dokumentum, természeti-néprajö' gyűjtőmunka! Egyet kell értenünk Tóth Béla József Attila-díjas íróval, az írócsoport titkárával, a Somogyikönyvtár igazgatójával, hogy bár jelen gazdasági helyzetünk nem éppen alkalmas ilyen húrok pengetésére, de volt-e valaha egyáltalán olyan helyzet, amikor ilyen kérdések kerültek homloktérbe?! Ma sem mondhatunk le arról, hogy a hely szellemét, a táj, a város lelkét nyakon csípjük, hiszen az ilyen kötetekben sűrűsödik a szülőföld ismeretének, a táj kutatásának és szeretetének minden lényeges vonása, sok-sok eleme. Ezeknek figyelemmel kísérése, fölmérése és megjelentetése egyszerre föladat, lecke és misszió. Szegeden városszerte figyelemre méltó kiadói tevékenység folyik, gondoljunk csak az egyetemi actákra. a főiskola tudományos közleményeire, az MTESZ köteteire, a múzeumi évkönyvekre, a Somogyi-könyvtár kiadványaira, a városi tanács által mecénált könyvekre. Éppen a szétszórtságból következik az anyagi és szellemi szétforgácsolódás. Valamely intézmény — taK 8 Sí K a a jr » K . Ei ffi £1 S llt 5i Bt Sí fl! : » a a a ti :: a a a «B a* a* agg a a t s « ihi irtni IBiinW in.ni|" ta a1 JÓZSEF ATTILA g S ...8 KI la"' a"': SZÉPSÉG KOLDUSA* B a a a a aK : ij a e a S B S 1 a" aK « e ^ » JB B SC VM»»K MWIOII KOROKHAV KIADÁS smeco e » ! 8 í a ,«y I8m 8* « n . a"" a53.*85 * í: üi h r .. . •P 8 a® a® a® a® a® a™ a" m s; n: ~ ss dr «r a a « a a « a a a s « ...a ..,« Ián épp a Somogyi-könyvtár! — égisze alatt meg lehetne szervezni azt a társadalmi bizottságot, amely koordinálná a város kiállói íievékenységéi, jhfö anyagi erők' összefogásával 'tervszerűén, 8—10 kötet megjelentetéseré vállalkozhatna; Fórumot jelentene ez a tudományos eredményeknek éppúgy, mint a helytörtépeti, néprajzi kutatásoknak, a munkásmozgalmi feldolgozó munka nyilvánosságának. -Csongrád megye napsugaras házai, a Dél-Alföld faunája, az algyői honfoglaláskori temető földolgozása, a Szeged környéki néphit föltérképezése, műemlékeink számbavétele, vagy éppen az itt élő művészek megnyilatkozásai hozzásegítenének minden olvasót szülőföldjük jobb megismeréséhez, hazaszeretetük tartalmas kitöltéséhez. Az internacionalizmus és hazaszeretet mellett segítik ezek a könyvek a városi öntudat és önérzet gyökereinek elmélyítését, ágainak lombosodását. Nagy megtartó és ragasztó erő ez. A Móra Ferenc Múzeum évente két kötetet jelentet meg, egyik a hagyományos évkönyv, mely összefoglalja a megyében folyó múzeumi kutatómunka eredményeit, a másik egy-egy önálló könyv monografikus igénnyel. Ez utóbbiban látott napvilágot P Brestyánszky Ilona Csongrád megye iparművészeti kincsei. Szelesi Zoltán Szeged képzőművészete és Bálint Sándor Szögedi nemzet című munkája. A Somogyi-könytár több sorozattal jelentkezik rendszeresen. A Somogyi-könyvtár kiadványai című sorozatában látott napvilágot többek között Reguli Ernóná Föld és ég című válogatott valláskritikai bibliográfiája, Hajdú Géza Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827—1944., Péter László Ady nálunk, valamint Odessza ós a magyarok című kötete. A Csongrád megyei könyvtári füzetekben jelent meg például a Százéves a Somogyi-könyvtár című dokumentumgyűjtemény, Ménesi Lajosné Délvidéki szemle repertóriuma, és Barta László— Páhi Ferenc Szentes utcanevei című gyűjteménye. A Szeged múltjából sorozat adta ki Polner Zoltán Föld szülte fáját és a Dél-Alföld madárvilága című kötetet. Hasonmáskiadásként jelent meg Váry Gellért Emléklapok Csongrád múltjából és József Attila Szépség koldusa. A Somogyikönyvtari műhely többek között Móra Ferenc születésének 100. évfordulójára és József Attila 75. születésnapjára jelentetett meg izgalmas gyűjteményt Sorozaton kívül született meg a Szeged vasművessége című kiadvány. Igen figyelemreméltó a farost tanács kiadói tevékenysége. Az elmúlt néhány évben több mint tíz kötetet jelentettek meg vagy segítették megjelenését. Néhány a sorból: Varga József Szegedi Dóm tér, Szőreg monográfia; Péter László Szeged irodalmi emlékhelyei, Szegedi utcanevek; A szegedi nagy árvíz képeskönyve; Sz. Simon István: A nagy árvíz krónikája; Tóth Béla: Móra Ferenc betűösvényein; Gazdátlan hajók című versantológia. Most készülnek az odesszai és szegedi költők versgyűjteményének kiadására és természetesen nem feledkezhetünk meg egy hatalmas munkáról, a Szeged monográfia mecénálásáról. Sajátos vállalkozás a megyei KISZ támogatásával készülő öt kötetes ifjúságtörténeti monográfiaAz MTESZ keretében a Szegedi Nyomda fiatal dolgozói hulladékanyagból, társadalmi munkával minikönyv-különlegességcket készítenek. Körülbelül tíz éve sok sikeres, tenyérnyi kiadvány került ki kezükből, gondoljunk csak Vedres Istvánnak a Duna—Tisza csatornáról szóló hasonmáskötetére, az árvízi centenáriumra megjelentetett minikönyvre, a Csongrád megyei sajtót feldolgozó kiadványra, Andruskó Károly városképeire, és sfc rolhatnánk. A helyi könyvkiadás természetesen nem kevés gonddal küszködik. Ügy érzem viszont, egy-egy nehézségét régi jól bevált mód szerekkel legalábbis enyhíteni le hetne. Ha egyes kiadványokra előjegyzéseket gyüjtenének, biztosabb anyagi alapról indulhatna a könyvszerkesztői-tervezői-nyomdai munka, a kiadások is megtérülnének, a megrendelők is bizton hozzájutnának a kötethez, s mindannyian gazdagodnánk általuk. T. L.