Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

6 Vasárnap, 1980. június 1. A forró föld titkai A

Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatói expedícióra indultak. Egy vulkáni kitörésnél akartak jelen lenni. Helikopterrel repültek a Kamcsatka-íétszigetre és a 3000 méter magas Tolbacsik lábánál landoltak. A vulkán néhány órás eltéréssel tört ki, mint ahogy azt - megjósolták: 1975. július 6-án. i Az eseményt a Magyar Televízió is rögzi tette. Pár évvel ezelőtt egy ilyen előrejelzés lehetetlenségnek számított. Bár az már régóta ismeretes, hogy egy vulkán sem egészen hirtelen tör ki. mert a tűz, hegyek előre jelzik aktivitásukat Az előrejelzésre a megfelelő módBzert már évtizedek óta keresik a tudósok. Ügy tűnik, hogy ez a szovjet tudósoknak sikerült Az előrejelzést különböző mérések egybevetése alapján készítették. Szeizmográffal érzékelték a magmának a vulkanikus repedéseken át való fölnyomulását. ' Héliumos lézerrel pontosan bemérték a földmozgásokat A földkéreg felületi alakváltozásait totoelektronikus úton rögzítették. Ez az ár-apályszerű mozgásokat is rögzíti, amelyeket a Nap és a Hold tömegvonzása kelt Még a láva folyásának Irányát is pontosan kiszámították. Hogy mindez mennyire fontos. érdemes utalni néhány vulkáni katasztrófára. amelyet akkor még nem sikerült előre jelezni. Ez történt az évszázad legsúlyosabb vulkáni katasztrófájánál, a karib-szigeti Martinique-on levő Mont Pelée kitörésekor la A St Pierre kikötőváros lakói kialudtnak tartották a vulkánt nmely már 50 év óta nem mozdult meg. Amikor 1902 áprilisának végén a krátertóból gőzfelhő szállt föl. senki nem Ismerte fel a veszélyt Május 5-én fenyegetővé vált a helyzet: A tó túlforrt, és 200.méter széles iszapfolyam öntötte el a tengerhez vezető hegyoldalt a közvetlenül a hegy mellett fekvő falvakban 100 lakost sodort a halálba. A csupán nyolc kilométerre fekvő St. Pierre-ben nem vették komolyan a figyelmeztetést Három nappal később söpört végig a városon a katasztrófa. Május 8-án kis felhő nőtt ki a hegyből, másodpercek alatt óriási tűzlabdává vált és kb. 800 fok hőmérsékleten, óránkénti 150 kilométeres sebességgel rohant St Pierre felé. A következő 100 másodperc alatt 29 000 ember halt meg. A martinique-i kitörést egy eldugult vulkáni kürtő okozta. Mint a Mont Pelée kitörése, az összes nagy vulkánkatasztrófa is a túlnyomás-robbanás következménye. Valószínűleg szintén egy eldugult kürtő volt az oka a legnagyobb vulkáni kitörésnek, a Kral.atau 1883. augusztus 27-1 kitörésének is. A szunda-szorosl szigetvulkán. amely Jáva és Szumátra között feküdt, a szó szoros értelmében a levegőbe repítette magát A Kratakau-sziget lakatlan volt maga a kitörés nem követelt halálos áldozatot de mégis pusztító következményei voltok. Mivel a robbanás részben a víz alatt történt óriási. 30—40 mé,ter magas hullámok keletkeztek, amelyben a Szunda-szoros partjain 36 000 ember fulladt meg. Egyetlen vulkáni katasztrófa sem követelt olyan sok halálos áldozatot mint a Bálitól keletre fekvő indonéz Szumbava-szigeten levő Tambora 1815-ös kitörése: majdnem 100 000 embert. A tudományos kutatás csak jó hatvan évvel ezelőtt kezdődött amikor is a földrengésekkor a földrezgéseket elektronikusan feljegyezték. A földrezgések kiértékelése. a „szeizmikus hullámok", a föld belsejének akusztikus röntgenfelvételei. Ezzel a vulkanológusok megtalálták a legfontosabb kulcsot ahhoz, hogy a vulkánok törvényeinek a nyomára jussanak. 78—250 kilométeres mélységben vannak a földrengések gócai, melyek később a vulkáni kitörések előhimökei, mert a földmozgások jelzik a tüzes massza kezdődő feltörését. Ebben a mélységben a földmassza majdnem az olvadásporttjáig hevül fet Izzó folyó azonban csak akkor lesz. ha a kiegyensúlyozott nyomás és hőmérsékleti viszonyokat megzavarja. Ez majdnem mindig a mélytengeri árkokban történik, amelyek a csendes-óceáni partok és szigetcsoportok mellett vonulnak végig, és amelyeknek az előfutárai elérik a Földközi-tengert Alfréd Wegener német geofizikus utóbb megerősített elmélete, mely szerint a kontinensek nem szilárdan nyugszanak a földgolyón, a vulkáni mechanizmusok másik fontos magyarázatát adják. A földkéreg több nagyobb és kisebb lemezre tört szét amelyek különböző irányban mozognak. A hatalmas lemezeket a magma tolja, amely azokból a szakadásokból dagadt kl, melyek a tengerfenéken futnak. Ezen a kereken 70 000 kilométer hosszú „óceáni háton" nyomul kl a folyékony magma a föld mélyéből a tengerfenékre (Itt kihűl), nyomja a földlemezeket egymástól, és tolja őket 10 000 kilométerre tovább a kontinensek és a szig-riek alatt A lemezeket a föld belsejébe nyomja. A forró földkéreggel találkozva ez a térség a benyomuló lemezek magas nyomásától és a súrlódástól úgy felforrósodik, hogy a réteg folyékony lesz, és végül a magma a földfelszínre nyomul. A kereken 500 aktív vulkán legtöbbje a Csendes-óceánban, közvetlenül a mélytengeri árkok körül fekszik. A „Pacifikus tűzgyűrű", ahogyan a tudósok ezt a világméretű vulkánláncolatot nevezik, Alaszkánál és ÉszakKamcsatkánál kezdődik és ÜiZélandig és az Antarktisz előtti szigetekig ér. Közben a vulkánok törvényeit kutató tudomány annyit haladt előre, hogy lakott területen egy meglepő kitörés ma már szinte elképzelhetetlen. A vulkanológusok azoknál a hegyeknél ugyanis, amelyeket elég hosszú ideig figyeltek és hallgattak, a legkisebb mozgást is biztonsággal meg tudják állapítani. Obszervatóriumaikban szuperérzékeny mikrofonokkal veszik fel a vibrációkat, amelyeket „harmonikus tremornak" neveznek. „Hajlásmérővel" regisztrálják a föld „dagadását" is. Kiegészítő biztonságot jelent a vulkánokról alkotott elméleteknél a „Graviméter" alkalmazása is. amely a földvonzás erősségét méri. A megolvadt kőzettömegeknek ugyanis kisebb a sűrűsége, tehát kisebb a specifikus súlyuk, mint a szilárd kőzeteknek. A vulkán belsejében levő változások, mivel a megolvadt kőzet a hegy magmakamrájába folyik, a föld felszínén, mint a földvonzás változása regisztrálható. A jövőben a vulkánokat akár a műholdakról is meg lehet figyelni. A megolvadt kőzet jó elektromos vezető, a kihűlt láva ezzel szemben izolátor. nagyon finom műszerekkel a vulkán elektromos mezőit, melyeket radarernyő jelez, mérni lehet, és a forró (jó vezető) kőzetrétegben minden mozgás leolvasható a fotóról. A szovjet vulkanológusok megmondják. hogy miért a világ legbarátságtalanabb részén (ahol a kitörés senkit nem veszélyeztet), vizsgálják a vulkánokat: Vulkánerőművet terveznek a Kamcsatka-félszigeten, A forró hegyek kimeríthetetlen' hőenergiáját így akarják felhasználni. Bár arra nincs technikai lehetőség, hogy a vulkánkitöréseket közvetlenül használják fel, amelyek évente 650 billlárd kilowattóra energiát szabadítanak fel. Azért, hogy ezt az energiamennyiséget hozza, egy nagy atomerőműnek tízmillió évig kellene működnie. Mivel egy kialudt vulkán évmilliókig megtartja melegét, a tudósok az alvó tűzh egyek forró kőzetrétegébe vizet akarnak pumpálni, és a felszabaduló gőzzel turbinákat akarnak hajtatni. Egyetlen kamcsatkal vulkán melegtartáléka elég ahhoz, hogy egy 5000 megawatt teljesítményű erőművet meghajtson — évtizedeken keresztül PMJ(r \ w Requiem a vadkempingért - Lassan egy éve tiltja rendelet, hogy sátrat verjünk ott, ahol útközben ránkesteledik. Miért rajzunk ki hétről hétre a városból? Többnyire nem azért, mert fölösen hever a fiókban a pénzünk, és jobb ötlet híján autónkkal kívánjuk elfüstólnL Inkább, mert únjuk a nyüzsgést a hétvégi sorbanállást. Torkig vagyunk a zsúfoltsággal, hivatali packázással. hiánygazdálkodással. trehány szolgáltatásokkal, egymássál ls. meg azzal is, hogy erre folyton magyarázatokat gyártsunk. Hová mehetünk? Boldog, aki hazamehet a szüleihez széthulló értékrendek romjain megpihen, nl, sonkán-kolbászon, ropogós bankjegyeken kívül feltétel nélküli szeretetből ls csomagolni. Más a kertjébe zarándokol. Gótikus templomok groteszk utódaként kapaszkodnak az ég felé a rikítóra meszelt karcsú szerszámoskamrák. Annyi minden csak megtörténik velünk; a karalábok fölött akár korlátlan hatalmunk lehet Elandalodva a párszáz szögöles magántulajdon kerítésén belül, elmélkedhetünk borsókapálás közben: lám, ezzel ls a társadalmi munkaidőalapot növeljük. Á szálloda drága prosztó polgárnak. Különben is előre kellene helyet rendelni. Aligha tudhatjuk hónapokkal korábban, mikor és hová támad mehetnékünk. Szállodában, strandon ember ember hátán. A tömegben folyton saját kicsinységünket érzékeljük. Azt az ellentmondást, hogy magamnak ÉN a legfontosabb vagyok, ám a pincérnek csak kiszolgálandó vendég, a másik fürdőzőnek kellemetlen hústömeg, akitől mozdulni sem lehet a vízben. Nincs idegesítőbb, mint ha konvojban kell vezetni. Folyton alkalmazkodni, pislogni előre-hátra. folyton látni a vglünk egy sorban haladók másságát. Idegesít. ha lassan mennek, mert meg kellene előzni őket, felháborít, ha száguldoznak, ki-bebújkálnak a sorba, megszegik a sebességkorlátozást, a szabályt, a REND-et, amit magunk megtartunk, vagy féltünkben, vagy mert azonosulunk vele. És lehet-e rendnek nevezni azt, amit bárki büntet! lenül megszeghet? Kemping. Portás, kerítés. Drótkerítés, amely nem véd semmitől, inkább összetart valamit, ami szét akar esni. Fizetni kell. Fizetni a sátoralja földért. ahonnét rég kirohadt a fű mások sátra alatt. Meg a vízért, amelyért sorba kell állni, még fogat sem lehet úgy mosni, hogy mások ne toporognának türelmetlenül mögöttünk. Az illemhelyért. amely érzékeny indikátora a kultúrviszonyoknak, és gyakran kerül olyan állapotba, hogy érzékenyebb gyomorral tanácsosabb a kerítés sarkába vonulni. A térítésköteles zsúfoltság újratermelődését ezen a nyáron már olajozottan ellenőrzött rendelet biztosítja. Fülközeibe kerül a szomszéd házasélete, a másik turista rádiója. Kénytelen vagyunk hallgatni a lármát, ha á másik ember búíelejtő óbégatásba kezd. Elmenekülni sem igen lehet előle, akit másutt lelnek a rend őrei, megbírságolják, és könyörtelenül beterelik a kollektív normadizálás drótkerítései mögé. A vissza a természethez anynyiszor utánérzett utópiájából az utolsó részletek foszlanak semmivé. Hol van akár csak Thoreau erdei kommunája attól a csenevész vágyunktól, hogy elmenekülhessünk valahová, akár csak egyetlen éjszakára is, és barbár gyönyörűséggel tapossuk le a füvet. Hogy tüzet gyújthassunk valahol, romantikus révületben bámulhassuk a lángokat a szúnyogzajos nyári éjszakában, azzal a nyugodt érzéssel, hogy ezt a tüzet magunk ls bármikor elolthatjuk. Nagy adag irónia van abban, hogy ezt — meg. lehet tiltani. Közhelyeket gondolunk. Jelentéktelen pótszer volt a vadkemping, átmeneti meneküléseink illúziójával, mégis kár érte. TANÁCS ISTVÁN T i l