Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

4 Szomfcat, 1980. június 28. 4 Szenzációs lelet A raag&danl terület szttszumani kerületében az aranyásók teljes épségben megmaradt mammuttetemet találtak, amely 12 ezer évig feküdt az átfagyott talajban. Az aranyásók — akiknek kedvenc szórakozásuk, hobbijuk az amatőr régészkedés — ezzel a szenzációs lelettel tovább gazdagították a tudomány tárházát. (Fotót APN—KS) Szokatlan méretű szerelvények A kőolaj- ós gáztávvezetékek útját meghatározott távolságokban állomások szakítják meg. Ezekben találhatók a nyomásfokozó kom resszorok, de itt vonják össze a különféle szerelvényeket és műszereket is. Ez utóbbiak közül legfontosabbak a távvezeték üzemvitelének elengedhetetlen kellékei az elzáró berendezések. A velük szemben támasztot t legfőbb követelmény az, hogy a távvezeték keresztmetszetét — ha nyitva vannak —, ne szűkítsék le. zárt állapotban pedig az igen nagy nyomású olajnak, vagy gáznak is biztosan útját állják. Eberendezések, az úgynevezett tolózárak, gömbcsapok. Elképzelhető, hogy né Idául 1420 mm-es csőátmérő esetén — amikor a gömbcsapok nyílásának is ugyanenynyinék kell lennie — milyen óriási méretű és súlyú egyegy ilyen szerelvény. Ennek megfelelően a gyártásuk sem kis gondot jelent: a gömbfelületeket nontosan kell elkészíteni, és olyan simára küszörülni, hogy a gömb több tízezer zárás-nyitás után is biztosan zárjon. A távvezetékek csőátmérőjének növelésével —, ami egymagában is komoly szilárdsági problémákat vet fel —tehát arra is gondolni kell, hogy el lehet-e készíteni a hozzájuk tartozó szerelvényeket Többek közt ez is akadályozza a 2500 mm átmérőjű gáztávvezetékek nagyobb mértékű elterjedését, ami pedig — az 1420 mm-es vezetékátmérőt alapul véve — 4,2-6aeresére növelné a távvezeték átbocsátó képesalfliő N^eit Új üzemanyag? Vizet a motornak Földünk energiatartalékai végesek, és a mélyben rejlő tartalékokra vonatkozó becslések igen különbözőek. Egy azonban bizonyos: új energiafajták előállítására, gazdaságosabb rendszerek kifejlesztésére van szükség. Napjainkban számos helyen már sikerrel működnek olyan berendezések, amelyek a természetes energiákat — mint például a szél vagy a nap — hasznosítják. Tudósok munkálkodnak az atomenergia megszelídítésén, hidrogénnel működő motorok előállításán. Az egyik Moszkva melletti autóbázis laboratóriumában víz és benzin keverékéből álló üzemanyag előállításé val kísérleteznek. Természetes körülmények között a víz nem keveredik a benzinnel. Hogyan, milyen körülmények között lehetne ezt a két idegen, egymástól eltérő jellegű folyadékot elegyíteni egymással? A kutatómunkának már jelentős eredménye van: létrehoztak egy olyan ipari berendezést, amely benzin-víz keverék előállítá sára szolgál, és az új üzemanyaggal Liaz márkájú autóbuszok közlekednek. Hasonló kísérletek már a második világháború előtt kezdődtek. A fordulathoz az alapötletet egy olyan berendezés adta, amely a fémforgácsoló szerszámgépek számára állítja elő az emulziót. Ezen hajtottak végre bizonyos változtatásokat Ilyen készülék bármely autószerelő műhelyben kialakítható és sikeresen üzemeltethető. A laboratórium területén működő berendezés óránként három tonna keverék előállítására képes. Egy egész gépsort a keverék előállítására átállítva, naponta mintegy négy tonna üzemanyag takarítható meg — a járművek nagyobb átalakítása nélkül. Ezt az üzemanyagot különösen léghűtéses motorokban lehet jól használni. A „Zaporozsec" például a motor túlmelegedése nélkül üzemelt minden fordulatszámon, szélsőséges Időjárási viszonyok között ls. További előnye az új üzemanyagnak az is, hogy csökken a kipufogógázok mérgezőanyagtartalma. (APN—KS) Napirenden az atomenergia Néhány anyag atommagja, ha nagy sebességű részecskékkek — például neutronokkal — bombázzák, két csaknem azonos tömegű részre hasad szét. A folyamat során óriási energia szabadul fel, s minden atommag hasadásából két-három neutron is keletkezik, amelyek újabb magokat hasítanak szét. Végül is egy lavinaszerű, önfenntartó hasadási folyamat alakul ki. A hasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron energiájától (sebességétől), de valójában csak akkor indul meg a láncreakció, ha az ún. hasznos — hasadást előidéző — neutronok száma nagyobb, mint a kezdetben jelenlevőké. A hasadás folyamatának kézben tartását az teszi lehetővé, hogy a reaktortérbe neutronelnyelő anyagból készült szabályozó rudakat süllyesztve vagy belőle kiemelve csökkenthetik, illetve növelhetik a hasznos neutronok számát. Említettük, hogy a maghasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron sebességétől: e tekintetben kedvező, ha a neutron sebessége körülbelül akkora. mint a hőmozgást végző molekuláé, vagyis néhány ezer méter másodpercenként. Igen ám. de a maghasadáskor keletkező neutronok sebessége másodpercenként százezer kilométer nagyságrendű. A neutronokat tehát lassítani kell. olyan anyaggal ütköztetni, amely viszonylag kevés neutront nyel el. tehát amelynek felületéről többségük visszapattan. Lassító anyagként, más néven moderátorként a viszpnylag kis atomsúlyú vizet, a nehézvizet és a grafitot használják. A lassított neutronokkal működő reaktorokat termikus reaktoroknak nevezik. A Paksi Atomerőmű reaktorai vízzel hűtött és moderált típusú (úgynevezett könnyűvizes) reaktorok lesznek. Érdekességek a tejről A jól ismert és sokat emlegetett jelmondatunk— miszerint „a tej élet, erő, egészség" felülvizsgálatra, illetve fiémi módosításra szorul. A legújabb tudományos vizsgálatok szerint ugyanis csak bizonyos mértékig, pontosabban főként csak az európai emberek számára tekinthető „jótékony" italnak. Igen sok népcsoport — afrikaiak, ázsiaiak, indiánok stb. — számára sok-sok kellemetlenséggel jár a tej fogyasztása, gyomorbántalmakat, haspuffadást és hasmenést okoz. Ügy tűnik, a tudósoknak sikerült is megfejteniük a rejtély titkát. A tejcukor A leletek Kormeghatározás, műszerekkel A régészet fiatal tudomány. A régmúltra vonatkozóan az emberi társadalom mindenféle megnyilvánulásával foglalkozik, vagyis annak anyagi és szellemi oldalával egyaránt, A régi élet lehető teljes megismerése vagy rekonstrukciója sokoldalú munkát követel. Forrásfeltáró tevékenysége elsősorban az, hogy az ásatások révén felszínre hozza régi népek, kultúrák emlékeit E feladat óriási felelősséget ró e tudomány művelőire. Amit ugyanis egyszer feltártak és jól, rosszul, írásban, képben rögzítdttek, az már eredeti helyzetébe soha nem kerülhet, és nem is kerül vissza. Vannak, akik azt tartják: a régészet az ásó tudománya. Ez azonban csak részben Igaz, valóságosabb ez a megállapítás, ha az „ásó" szól komplex módon értelmezzük. Az ásó ma egyrészt gépeket másrészt érzékeny műszereket, búvár- és egyéb felszerelést stb. jelent. Európában a régészeti kutatások a 18. században indultak (pL Pompejiben), s a múlt században érték el első virágkorokat. A technika, a természettudományos kutatások terén lejátszódó ugrásszerű fejlődés a régészetre is hatott Meggyorsította és új lehetőségekkel gazdagította a feltárás és a feldolgozás munkáját így ma már könnyűszerrel meg tudják állapítani például egy régi agyagedény korát (amit régebben csupán becsülni lehetett), Egyszerűen azon az alapon, hogy az agyagban levő minimális mennyiségű radioaktív fémek sugárzásának hatására bizonyos fokú roncsolódás! folyamat indul meg a kerámiagyártásban, s az anyag kristályszerkezete károsodást szenved, és annak állapotától — azaz korától — függően változik a lumineszcenciája. Itt azután már az érzékeny műszereken a sor, hogy segítségükkel elvégezzék a pontos kormeghatározást. szerepe A tejnek az emberi szervezet által való felhasználásában döntő szerepet játszik a tejcukor. Ez a tej egyetlen szénhidrátja, s a zsír és a fehérje mellett a tej legértékesebb összetevője. A tehéntejben 4,5 százaléknyi tejcukor van, az, anyatejben viszont lényegesen több, 7,5 százaléknyi található belőle. Ugyanakkor egyes állatok — például a medve — teje jóval kevesebb tejcukrot tartalmaz, sőt némely emlősállat tejében egyáltalán nincs is tejcukor, s ezért, ha ezek kicsinyeit tehéntejjel táplálják, megbetegszenek. A kisgyermekeknek nagy hasznukra válik az anyatejben levő tejcukor. Csakhogy a csecsemőkor után egyes Európán kívüli népek emberpalántái gyorsan, elvesztik azt a képességüket, hogy a tejcukrot szervezetük feldolgozza. Ennek az az oka, hogy gyorsan hiány kezd mutatkozni az ún. laktációs enzimekben, amelyek megemészthetőbbé teszik a tejcukor molekuláit. Néhány évvel ezelőtt világszerte megvizsgálták az egyes népcsoportokat abból a szempontból, hogy mennyire képesek megemészteni a tejcukrot. Meglepetéssel állapították meg, hogy míg az európaiaknak mintegy 90 százaléka és az észak-amerikaiaknak kb. 80 %-a jól megemészti a csecsemőkor után is a tejcukrot, addig a fekete, sárga és barna bőrű népek körében az arány szinte fordított. Kivételt csak azok a népcsoportok jelentenek, amelyek pásztorkodással és állattenyésztéssel foglalkoznak, s rendszeresen isznak friss tejet Nagyon érdekes megfigyelés, hogy ugyanakkor joghurtot aludttejet és sajtokat nyugodtan ehetnek a tejre allergiás személyek ls, mivel e tejtermékekben a tejcukor már megemészthető tejsavvá alakult át. A kutatók egyik csoportja úgy véli, hogy a felnövekvő szervezet megszokja a tejcukor feldolgozását, ha az ember a csecsemőkor után is gyakran és rendszeresen iszik friss tejet. Mások szerint a pásztorkodással foglalkozó népcsoportokban azok az egyedek bizonyultak a legéletrevalóbbaknak, akiknek szervezete a felnőtt korban is termelt laktációs enzimeket, s így friss tejjel is táplálkozhattak. Ezt a képességüket azután évezredeken át utódaikra örökítették, míg végül egészen természetessé vált — például az európaiak esetében — a tej jó megemészthetősége. Itt kell megemlítenünk, hogy a tejfogyasztás „világrekordját" is egy európai ország lakói tartják: Finnországban minden lakos évi átlagban 280 liter tejet iszik meg! Gyógyszer-e? Némelyik emlősállat tejének különleges gyógyhatást tulajdonítanak, ám ebben nyilván csak azok részesülhetnek, akik meg tudják emészteni a tejet. Már időszámításunk előtt 400 körül megírta Hérodotosz, a történetírás atyja, hogy a kancatej „táplál, erősít és frissít". Kétezer évvel később, 1860 körül orosz orvosok fedezték fel gyógyító hatását a modern orvostudomány számára. Ma természetes erősítő gyógyitalként ajánlják különösen vérszegénység, emésztési zavarok, máj-, gyomor- és bélmegbetegedések esetén, mert a tapasztalatok szerint megkönnyíti az. emésztést, az anyagcserét és a vese munkáját. Mivel a kancaiej vegyi összetételében, főleg fehérje- és tejcukortartalrnában közel áll az anyatejhez, némely orvos a csecsemők táplálására ls alkalmasnak tartja. Ugyancsak az ókor óta ismerik a kancatej bőrtápláló hatását is. Hasonlóképpen sokirányú jótékony hatást tulajdonítanak a tevetejnek is, amelyben másfélszer annyi fehérje van, mint a tehéntejben. Kondíciójavitó szerként és tüdőbetegek gyógyítására alkalmazzák az ázsiai népek. Amerikai tudósoknak sikerült akként befolyásolniuk a tehenek tejtermelését, hogy az nagyobb részben ún. telítetlen zsírokat tartalmazzon. Az állatok tápláléka az a különlegesen fermentált gabona, amely az emésztőnedvekkel szemben nagyon ellenálló, és csak az állatok tápcsatornájának alsó szakaszán emésztődik meg. Az állat húsa szokatlanul sovány lesz, és a tejhez hasonlóan az is főként telítetlen zsírokat tartalmaz. Ilyen táplálékot fogyasztva — gyógyszerek nélkül is — csökkenteni lehet az emberi szervezet koleszterinszintjét, ami a szívinfarktus kialakulása szempontjából igen fontos dolog. Növényi és mesterséges tejek Sokan azt gondolják, hogy a tej csak állattenyésztési termék, márpedig távolról sem így áll a dolog. Az emberiségnek csaknem a fele növényekből készült tejet iszik, ami eléggé tápláló és nem kevésbé ízletes, mint a tehéntej, A forró éghajlatú és trópusi országokban tej nyerése céljából rendszerint pálma- és kókusznedvet vagy pedig olajos magvakat használnak. Kínában a tej és a tejtermékek készítéséhez széles körben alkalmazzák a szójakultúrákat. A növényi fehérje általában biológiailag nem teljesen egyenértékű az állati fehérjével. A fehérjemolekulák felépítésében körülbelül huszonöt aminosav működik közre. Ezeknek nagyobb része az emberi testben más aminosavakból átalakítható, tízet azonban a tápláléknak kell tartalmaznia. A táplálékkal a szervezetbe kerülő fehérjék biológiai értékét az határozza meg, hogy mennyit tartalmaznak ezekből az aminosavakbői. A legtöbb növényből hiányzik az egyik vagy a másik aminosav. Az egyetlen kivétel a szójabab, amely az összes aminosavakat megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza. Dél-Amerikában a tengerparti országokban nagy mennyiségben rendelkezésre álló halhús feldolgozása révén állítanak elő a tehéntejhez nagyon hasonló összetételű ás tápértékű folyadékot A .,haltejpor", amelyet később vízzel hígítanak fel, 65—80 százaléknyi fehérjét tartalmaz, a legkedvezőbb aminosavösszetételben. Ennek is nagy szerepe lehet abban a világméretű harcban, amelyet a fejlődő országokban folytatnak az éhezés, a rosszultápláltság felszámolására. T. M, Mesetisztás Jalta üdülőövezetében van egy nagy szabad térség: a „mesetisztás", a gyerekek kedvenc pihenőhelye. Ezt a tisztást Mihail Csilikov pilóta, amatőr faszobrász négy korai munkája — a faragott tornácú faházikó, mókás Púpos Lovacska, a jámbor mackó és a hosszú fülű nyuszicsalád — díszíti. Ezeket a szobrokat Csilikov még akkor készítette, amikor dolgozott, és a fafaragás csupán szórakozást, hobbit jelentett számára. Szobrait egytől egyig a gyerekeknek ajándékozta: pompás faszobrai ma is ott állnak a krimi óvodákban, iskolákban, és úttörőpalotákban. Mihail Csilikov nyugdíjasként telje6 egészében régi hobbijának, a fafaragásnak szenteli idejét Csipkegobelinek Eredeti csipkegobelineket készít Nyina Szemaskó lvovi formatervező. Munkáiban a népművészet ősi hagyományait követi, a csipkehurkolás eredeti technikáját alkalmazza. Nem szövőszéken dolgozik, hanem egyszerű horgolótűvel készíti szebbnél szebb remekműveit: kezdve a vékony csipkétől az egészen bonyolult, nehéz kompozíciókig. Sikeresen alkalmazza a különféle horgolási mintákat és jól „ötvözi" a gobelinben a különböző anyagokat, a kapront, a gyapjút, a zsineget, a zsákvásznat. Különös figyelmet érdemel az „Osi Lvov" című gobelinsorozata, amely fehér fonalból készült. Az áttetsző alapon kirajzolódik a régi város sziluettje a városházával és a lőtoronnyal. Ez a munkája nagyon hasonlít egy márványból készült féldomborműre vagy egy falnagyságú elefántcsont-fnragványra.