Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

Csütörtök, 1980. június 25. 5 időszerű témák A nyári egyetemekről Az idén a pedagógiai nyá­ri egyetemen a szocialista nevelőiskoláról, a művelő­déselméletin „Érték és kul­túra'' összefoglaló címmel ezeknek a fogalmaknak tör­téneti változásairól, illetve mai tartalmukról beszélnek a szakemberek. Vagyis: a magyar pedagógia és okta­tásügy, valamint a művelő­désirányítás Időszerű téma­körei kapnak ismét fórumot, mint ez hagyományos a TIT szegedi kurzusain. A nagy múltú pedagógiai egyetem július 16-án nyílik, 300 hallgatója lesz. Köztu­domású, hogy az iskolaügy fejlesztésének egyik legfon­tosabb programja, a közok­tatás-politika célja, hogy nevelő iskolává alakulhas­son a szervezett oktatás va­lamennyi Intézménye; még­sem csodálkozhatunk, ha az idei tanfolyamon azt igye­keznek meghatározni a szak­emberek: „Mit kell érte­nünk szocialista nevelőisko­lón?"'. (Ezzel a címmel a hallgatóság bevonásával ren­deznek majd vitaüléseket.) A nevelési céljaink ugyan egyértelműek, meghatározot­tak, mégis természetesnek kell tekintenünk, hogy az elérésükhöz vezető útról, a követendő módszerekről kü­lönfélék a vélekedések. A nyári egyetemen ezért olyan fontos kérdésekben szeret­nének egységes álláspontot kialakítani, mint például: mi az oktatás szerepe a nevelő­iskolában ; milyen hatása van a diákok termelő mun­kájának vagy az órán kívüli kulturális jellegű foglalko­zásoknak. A szakemberek szeretnék szembesíteni a ne­velőiskoláról szóló, gyak­ran egymásnak ellentmondó vélekedéseket ls. Nyilvánva­lóan azzal a céllal, hogy re­ális iskolaképünk lehessen és ennek alapján tudják meghatározni, mit kell csi­nálni az ideálisnak mond­ható iskola kialakításához. Mindezekért kerültek a te­matikába a következő elő­adások: az Ifjúsági mozga­lom szerepe az iskolai ne­velésben; a szentlőrinci kí­sérleti általános iskola mű­ködésének tízéves tapaszta­latai; a szentesi Horváth Mihály gimnáziumban ösz­szegyüjtött tapasztalatok az órán kívüli kulturális te­vékenység hatásáról (orszá­gos hírű amatőr színjátszó­csoport dolgozik ebben az intézményben). A szegedi Déri Miksa szakközépisko­lában szerzett tapasztalatok a termelő munka nevelő ha­tásáról. Az átmeneti jellegül, gyor­san fejlődő társadalmak gondja az értékek rendsze­rének megváltozása. Kinek­kinek mindennapi tapaszta­latai lehetnek a megismerés és az értékelés válságairól, értéktudatunk ebből követ­kező zavarairól. Az értéke­lő kultúrát mindenkor a társadalmi gyakorlat alakí­totta; a művelődéselméleti egyetem meghívott előadói ezért kísérlik meg, hogy le­írják a közelmúltbeli és a ma is zajló társadalmi vál­tozásokat, azokat a jelensé­geket, amelyek meghatároz­zák értékrendünket. A júli­us 24-én kezdődő kurzuson foglalkoznak a társadalmi tevékenység szerkezetválto­zásával, a családmodell át­alakulásával, a falusi és a városi életmódváltozásokkal — természetesen abból a nézőpontból, hogyan hat mindez tudatvilágunkra. Érdekesnek ígérkezik az irodalom és a művészetek értéktermelő, tároló és köz­vetítő szerepének vizsgála­ta. A hallgatóság — 280-an jelentkeztek eddig — bizo­nyára nagy érdeklődéssel hallgatja azt az előadást, amely a közművelődés ér­tékrendformáló szerepéről szól, hiszen a művelődési nyá­ri egyetem haligatói általában közművelődési szakemberek, tanácsi előadók, művelődési házak dolgozói. Tájékoztató ­pályakezdő testnevelőknek L A Csongrád megyében eb­ben az évben állást kapott, fiatal testnevelés szakos ta­nároknak. edzőknek tartottak tájékoztatót tegnap, szerdán a megyei tanács székházá­ban. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyette­se köszöntötte a megjelente­ket. majd dr. Milller József­né, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője, valamint. Mari Kálmán, a megyei Testnevelési és Sporthivatal vezetője ismer­tette a pályakezdő testneve­lőkkel Csongrád megye sportéletének jelenlegi hely­zetét és a jövő feladatait. Altalában erősíteni kell ezután a megyében a sport­nevelést és -oktatást; ezen belül javítani kell a testne­velés szakos általános is­kolákban folyó munkát, to­vábbá a középiskolai testne­velés-tanítást. Mindezek a feladatok elsősorban az utánpótlás érdekében szük­ségesek. A fiatal szakembe­rektől aktív részvételt, kez­deményezőkészséget, színvo­nalas oktató-nevelő műnkét várnak az illetékesek. Annál ls inkább, mert az iskolai sportot és az utánpótlás-ne­velést a Jövőben az eddigi­nél közelebb keil hozni egy­máshoz: a sportszerető fia­talokat a különböző oktatá­si intézményekben, a sport­iskolában — a SZEOL AK­kal együttműködve — az eddiginél fokozottabb mér­tékben kell mozgósítani ah­hoz, hogy Csongrád megye sporteredményei javulhassa­nak, bővülhessenek. A pályakezdő tanárok a helyzet, a feladatok ismere­tében nagyobb látókörrel, székesebb tájékozottsággal láthatnak munkához. 0 KISZ városi bizottságának ülése A KISZ Szeged városi bi­zottsága szerdán ülést tar­tott Halászni Nóvák Anna első titkár elnökletével. Az ülésen részt vett dr. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság titkára és Turcsikné Sü­li Mária, a KISZ megyei bi­zottságának titkára. A testület először személyi kérdésekben döntött. Fel­mentette KlSZ-blzottságS és városi titkári funkciója alól Batki Józsefet, bizottsági tagsága alól Borbola Istvánt. Július 1-től mindketten más beosztásba kerülnek. Tevé­kenységükért mindkettőjük­nek köszönetet mondott dr. Székely Sándor. Turcsikné Süli Mária átadta a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést Batki Józsefnek. A KISZ vá­rosi bizotsága tagjává és titkárává megválasztotta Havasi Zoltánt, bizottsági taggá Szabó Ágnes városi úttörőelnököt A testület megtárgyalta és elfogadta a középiskolai KISZ-szervezetek irányításá­ról szóló jelentést, elfogadta a szegedi ifjúsági napok programjáról előterjesztett Javaslatot is. Élettani világkongresszus Szerda délelőtt sajtótájé­koztatón jelentették be az Egészségügyi Minisztérium­ban, hogy július 13. és 19. között Budaoesten rendezik meg a XXVÍII. élettani vi­lágkongresszust. Az év egyik legjelentősebb tudományos rendezvényének ígérkező kongresszusra eddig 60 or-. szágból csaknem 6000 tu­dós, kutató, orvos jelentet­te be részvételét. IJj film Egy másik férfi és egy másik nő Színes, szinkronizált tékre. kertvendéglős sörozé­amerikai—francia film. sek előttre vagy utánra kü­Megkezdődtek az egyetemi felvételik Országszerte megkezdőd- rokra és az orvostudományi tek az egyetemi és főiskolai egyetemekre, felvételi vizsgák. Az idén a A felvételiken az elérhető felsőoktatási intézmények legmagasabb pontszám az nappali tagozatára több mint Wén is 20, amiből legfeljebb 33 ezren jelentkeztek, a fel- 10 pontot hozhatnak maguk­vehetőknél kétszer többen. a gimnáziumból vagy Változatlanul a bölcsészettu- 1 szakközépiskolából és a dományi karok a legnépsze- felvételin újabb 10 pontot rűbbek, de igen sok a je- szerezhetnek, lentkező a jogtudományi ka- Azük a pályázók, akik kö­zös érettségi-felvételi dol­gozatot írtak májusban ma­tematikából. fizikából és e a m§z film. írta és rendezte: Claude Lelouch. Fényképezte: Jacques Lefrancois. Zene: Francis I>ai. Főbb szerep­lök: Geneviéve Bujold, James Caan, Francis Hus­ter. Almatag sorsszerűség lengi át Claude Lelouchnak. az Egy férfi és egy nő alkotó­jának legújabb filmjét. Ezt nemcsak az unos-untalan fel­hangzó beethoveni Sorsszim­fónia bizonyítja (hátha va­laki enélkül nem értené), hanem minden egyéb is: pél­dául az igazi Vadnyugatot napjainkban családfájának egész filmnyi bemutatásával illusztráló, a vásznon legelő­ször megjelenő rejtélyes alak. Azután a párhuzamo­san futtatott két cselekmény­szál kimódoltan azonos mo­mentumai, házastársöléstől bentlakásos gyermekiskoláig, amelyben a két örömszülő gyermeked vannak. S amely­nek révén (no, meg egy ki­érdemesült hajdani öröm­hölgy jóvoltából) összekerül a francia nő és az amerikai férfi. Mindkettő özvegy, mindkettő melankolikus. Mindkettő előregyártott kél panel egymás mellett, akár Tarjánban. Csak azok (több­nyire) szervesebben illesz­kednek egymáshoz. A romantikus-szentimentá­lis történet illatos nyári es­lönösen ajánlható. A hami­sítatlan westernhelyzet min­den bizonnyal megteszi a hatását, ha adott egy (másik) férfi és egy (másik) nő. Bár a film elején látható. az 1870-es ostromlott Párizst bemutató képsorok láttán még van okunk némi opti­mizmusra: talán a realitás­hoz legalább némileg kötődő művet látunk. Ám e csalóka remény hamar szertefoszlik, akárcsak Jeanne és Francis. illetve Dávid és Mary korai álma a boldog, eseménytelen házasságról. Az Amerikában utazgató francia párt ideje­korán meglepi egy jósnő, s próféciát monda, amit ők imígyen tolmácsolnak: „egy nagy melodráma szereplői leszünk". A film végén meg­hatottan gratulálunk a min­den bizonnyal tiszteletre­méltó öreg hölgynek: maxi­málisan. totálisan igaza lett. A bájos Geneviéve Bujold és a markánsan férfias James Caan mindent meg­tesz. hogy happy endes vég­zetünk teljes legyen. Segít ebben a jó öreg Beethoven, a banditasereglet. a zene­szerző — az Egy férfi és egy nő című számot komponáló Francis Lai —. hogy Le­louch mesterről ne is beszél­jünk. Egyszóval: minden jó, minden szép. egyszerű szí­vek, örvendjetek! Milyen kár, hogy az egész nem igaz. Domonkos László biológiából, az írásbeli vizs­gán már túlvannak, ök már a felvételi bizottságok elé állhatnak és szóban is szá­mot adnak tudásukról. A többi jelentkező az első na­pokon az írásbeli követel­ményeinek tesz eleget, ezt követik a szóbeli vizsgák. A felvételi vizsgákat követően az egyetemek, főiskolák fel­vételi bizottságai döntenek és az eredményről írásban értesítik a pályázókat. Az elutasítottak, de fellebbezés­re jogosultak 8 napon belül nyújthatják majd be a fel­lebbezést az egyetemhez, a főiskolához az illetékes fő­hatóság vezetőjének címez­ve azt. A fellebbezéseket augusztus végén bírálják el. (MTI) — Na, tudod-e? — kérdezi útitársam, Ágoston Géza, a nagykőrösi fiatalember. — Nos, mit nevezünk mozdony­nak? — Hm, micsoda kérdés — mondom a mindentudók biz­tonságával -»- hát a mozdony vasúti szerelvények vontatá­sára alkalmas erőgép. Kihúzom magam, mert igen elégedett vagyok, hogy én már definíciónak álcázott megállapításokat is tudok produkálni. Ezt bizony nem gondoltad volna, kedves ba­rátom! Am a válasz meglep. — Nem jó. — Ja, persze, kihagytam, hogy „amely gőz-. Diesel-és villamos meghajtású lehet". — Nem jó. — Akkor már csak egy marad. — Mi? — Amit édesanyámtői ta­nultam kisgyermek korom­ban: gőzpöfögészeti tovalö­ködönc. (Ha neked a komoly dolgok nem kellenek!) — Nem jó. — Többre nem futja az eszemből. Mondj jobbat. — Mozdonynak nevezzük azt a járművet, amely a sín­ről kézi vagy gépi erővel há­rom perc alatt nem távolít, ható el. — Soha nem találtam vol­na ki. Es ezt honnan tudod? — Tanultuk. — Kik? — Mi, a hallgatók. Be va­gyok iskolázva. Á vízgazdálkodásról Statisztikai zsebkönyv Az aktív keresőknek ajig lítően évi 800 millió köbmé­másfél százalékát fogtálkor- ter ivóvizet termel, mint tatja, de a népgazdaság álló- húsz évvel ezelőtt. Ezen be­eszköz-állományának 5,5 szá- lül a háztartások ivóvízfo­zalékát kezeli a vízgazdái- gyasztása több mint három­kodási ágazat, amelynek szorosára emelkedett. A me­munkájáról, szervezetéről, zőgazdasági nagyüzemek szolgáltatásairól, a víz ellen csaknem 500 ezer hektárt és a vízért, á környezetvéd e- rendeztek be öntözésre, 23 lemért folytatott küzdek i ezer hektáron alakítottak ki eredményeiről ad összefog- halastavat, laló áttekintést a most meg- A Duna vizének minősége jelent Vízgadálkodási Sta- 1966 óta a Budapest utáni tisztikai Zsebkönyv. Az or- szakaszon javult, a Tiszáét szág vízkészlete a folyókból, azonban több szakaszon el­tavakból, forrásokból nyer- sőosztályúról másodosztályü­hető felszíni és a föld mélyé- ra minősítették. Hosszú ideje bői származó felszín alatti a Sajó a legszennyezettebb vízzel együtt meghaladja az mellékfolyónk, évi 42 milliárd köbmétert. A Vízikincsünkben nagy ér­víztermelés céljára több ték a hévízkészlét. A hévíz­mint 50 ezer kutat fúrtak az kutak száma 1945-től 1978 országban, s ebből a 800-at végéig 67-ről 372-re emelke­is meghaladja az 500 méter- dett, s ebből 59 az olyan kút. nél mélyebb kutak száma, amely 80 vagy még ennél Az ágazat most már csaknem magasabb hőmérsékletű ter­háromszor annyi, meaköze- málvizet szállít a felszínre. — Hova be? — Segédtiszti tanfolyamra. Jön a kalauz, kezeli a je­gyemet, Gézának csak bó­lint, látván a szétnyitott szol­gálati igazolványát. — Vasúti segédtiszt leszel? — Az. Ahhoz tanulunk ilyesmiket meg még sok min­dent, matematikát, forgalmat, kereskedelmet. Nekem pél­dául legjobban a vasútföld­rajz tetszik. Ismerni kell az összes vonalat. Tudni kell, mondjuk, hogyan jutsz el Ménföcsanakról Battonyára vagy Lakitelekről Kiskörére. — És hogyan? — Honnan? — Lakitelekről. — Hát először is innen, hol is járunk most? Petőfi­szálláson? Na, hát Innen Kis­kunfélegyházara, onnan a szolnoki vonalon Lakitelek, Szolnok, Kisújszállás, Kisúj­ról a vámosgyörkivel Abád­szalók, Kisköre. — Ez miért kell? — Hogyan dolgozzon az ember, ha nem ismeri alapo­san azt, amivel foglalkozik ? Egy állomásról bárhová Uüld­hetek árut, de nem mindegy, merre menő vonatra kerül. Én szolgálattevő leszek, s lehet, hogy épp ezzel forf'.il­kozom majd. Tájékozottság nélkül megette a fene az egészet! Lassít a vonat. Géza ki­hajol az ablakon. — Sárga. A sárga jelzés­nél a jelzőnél megengedett legnagyobb sebesség a negy­ven kilométer. — Ezt ls kell tudni? — Hajjaj! Ezt az F-egyes utasításból Okítják. F—1 az a jelzési utasítás. De van az F—3-as, az meg a forgalmi biblia. ' Percek alatt kazalra való alapismerettel zúdít nyakon „efhármastól" kereskedelmi, pénztárkezelési ismeretekig, kocsifeladástól a jelzőálláso­kig, sárga-zöld, zöld-sárga lámpasor, tolatásjelző meg minden, amelyekből csak annyit tudok, szakmai fertő­zöttségtől mentes agyammal felfogni, de jó, hogy ilyen alaposan megtanítják azon az iskolán — s főleg, hogy nem nekem! — Szereted ezt a szakmát? — Persze. Pedig minden akartam lenni, csak vas­utas nem! De most már lá­tom, hogy Jól választottam. Érdekes dolgokat tanulunk. — Miért nem akartál vas­utas lenni. — Az ősöm is az. ő in­kább lebeszélt, mint rá. Vas. utas — süsüvasutas, mindig ez volt az eszemben. — Hogyan jöttél mégis ide? — Méregből. — Mire haragudtál? — A főnökeimre. Nagykő­rösön a Gépipari Szövetke­zeiben dolgoztam marósként. Vácon érettségiztem gépipari szakközépben, azU.n vissza­jöttem Körösre. Megválasz­tottak XlSZ-tl.kárnak, vesz­temre. Nem tetszett, hogy túl sokat jártattam a számat, sok dologba beleszóltam. Ki­toltax velem, mindenki ka­pott fízetésejAoiédt, én nem. Még csak azt sem mondha­tom, hogy azért, mert érett­ségizett voltam, hiszen ve­lem együtt hárman voltunk középiskolát végzett meló­sok. Bedühödtem, elmentem az állomásíónőkségre, van-e felvétel? Volt — Az Iskolára? — Nem. Oda csak fél éve járok, s pont most egy éve, hogy a vasútnál vagyok. Először egy hónapig csak az utasításokat kellett böngész­nem. A főnököm időnként kikérdezett mit tudok. Ké­sőbb darabszámláló lettem. Onnan küldtek bentlakásos iskolára, Szegedre. — Meddig tart a tanfo­lyam? — Kilenc hónapig. Január­ban kezdődött, a vizsgák ok­tóberben lesznek. — Mit csinálsz, ha végzel? — Mindent. Beoszthatnak szolgálattevőnek, lehetek pénztáros, árukezelő, málhá­zó... nem tudom. Szeged, végállomás. Amint a peronon a kijárat felé igyekezünk, mellettünk száll kl a masiniszta. Eszembe jut valami. — Mondd, ml a mozdony­vezető? — Ez a legegyszerűbb! Mozdonynak minősülő jármű vezetésére jogosult személy. Személy! Naná, majd gyors! Igriczi Zsigmond A Pannónia Szőrmekiké­szítő és Szőrmekonfekció Vállalat csepeli gyáregysé­gében 1980-ban több mint tizenháromezer szőrmebun­dát és százhatvanezer pár kesztyűt készítenek. Termé­keiket Moszkvától Montre­alig Ismerik és kedvelik a fogyasztók.

Next

/
Thumbnails
Contents